Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

2003. FEBRUÁR 19., SZERDA MAG A Z IN Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is ragasz­kodik az önálló magyar állami egyetem létrehozásához Ro­mániában, de az idén csak az látszik elérhetőnek, hogy a ko­lozsvári állami egyetemen önálló magyar karok alakuljanak - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ a kolozsvári Szabadság című újságnak adott interjújában. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a kormányon lévő szociálde­mokrata párttal az idei évre kö­tendő parlamenti együttműkö­dési megállapodásba kerüljön bele: önálló magyar - termé­szettudományi és humán - ka­rokat hoznak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyete­men [BBTE). A szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy a karok létrehozásáról szóló végső dön­tést a román alkotmány által szavatolt egyetemi autonómia értelmében az egyetem szenátu­sának kell meghoznia, amely már több ízben is leszavazta ezt a tervet. - Jól látható, hogy ami­képpen Kolozsváron leszavaz­zák a magyar oktatókat az egye­tem szenátusában, úgy az RMDSZ-t is leszavazzák Buka­restben, ha nem alakít ki olyan együttműködési viszonyt, hogy a többség támogassa a szövet­ség kezdeményezéseit - hang­súlyozta. Markó szerint szó sincs arról, hogy az RMDSZ ne ragaszkodna továbbra is az önálló állami magyar egyetem­hez, de a kormánypárttal folyta­tott tárgyalásokból egyértelmű­en kiderült: az idén csupán a karok létrehozása látszik meg­valósíthatónak. Mint mondta, ezt sem lesz könnyű elérni. Az önálló magyar karok meg­lehetősen nagy költségvetési önállóságot és döntési autonó­miát biztosíthatnak a magyar ok­tatás számára. Markó szerint, ha a román kormány hajlandó többletet biztosítani ezek műkö­déséhez a központi költségve­tésből, akkor a szenátus tagjai­nak nagyon kevés érvük marad a javaslat visszautasításához. Az RMDSZ elnöke ugyanak­kor hangsúlyozta: a kolozsvári BBTE szenátusának meggyő­zéséhez nagy szükség van a kolozsvári magyar egyetemi oktatók, valamint a Bolyai Tár­saság támogatására is. A kor­mánypárttal tervezett idei együttműködési megállapodás kapcsán Kelemen Hunor parla­menti képviselő, az RMDSZ szövetségi egyeztető tanácsá­nak elnöke a Krónika című er­délyi lapnak elmondta, hogy az RMDSZ azt akarja: a megál­lapodásban rögzítsék a magyar nemzetiségű diákok beiskolá­zási számát a kolozsvári agrár- tudományi egyetemen és a ze­neakadémián, valamint a ma­rosvásárhelyi orvosi és gyógy­szerészeti egyetemen. Elhunyt Aleksandar Tisma Vízlépcsők helyett Újvidéken 79 éves korában el­hunyt Aleksandar Tisma ne­ves szerbiai író és műfordító, aki számos magyar alkotást is lefordított szerb nyelvre, így néhány éve a tavaly irodalmi Nobel-díjat kapott Kertész Im­re Sorstalanság című művét is. A horgosi születésű újvidéki író - aki a második világháború­ban fegyverrel is harcolt a náci megszállók ellen - számos nem­zetközi díj és elismerés tulajdono­sa volt. Tisma a délszláv válság kirobbanása után Németországba költözött, majd visszatért Újvi­dékre. A vajdasági író 1996-ban kapta meg a szerbiai „Tolerancia­díjat”, s ugyanabban az esztendő­Márai Sándor műveiből kö­zölt részleteket legutóbbi számában a Kolo című hor- vát folyóirat. A horvát Matica irodalmi ki­adványa szerint csak nemrég fe­dezték fel a kassai származású magyar Márait, a XX. századi közép-európai irodalom Harry Potterre változtatta hiva­talosan a nevét egy 41 éves ukrán férfi. „Egy brit detektív eljött ellenőrizni, hogy jogszerűen történt-e a névváltoztatás és annak bevezetése az útlevelembe” ­ben a lipcsei könyvvásár fődíját is elnyerte. A lipcsei zsűri akkori méltatásában rámutatott, hogy a szerző a huszadik századi Euró­pa embertelenségeinek és kegyet­lenségeinek krónikása. A magyar zsidó anyától és szerb apától szár­mazó író, aki a világháborúban partizánként harcolt, műveiben a második világháború idején és az azt követő időszakban zajlott tár­sadalmi és politikai küzdelmeket mutatja be, pontos leírást adva a Vajdaságban és annak fővárosá­ban, Újvidéken együtt élő népek életéről. Tisma műveit húsz nyelvre fordították le, ő maga né­met és magyar irodalmi alkotáso­kat ültetett át szerb nyelvre. Rothhoz, Zweighez, Musilhoz mérhető nagy íróját. A Feltá­madt Márai című tömb mellett Magyar kultúroszkóp címmel az újabb magyar irodalomról is ké­pet adott a folyóirat a Nobel-díjas Kertész Imre és Esterházy Péter horvát fordításban megjelent egyes művei révén. jelentette ki az ukrán Harry Potter, aki Harkovban él. A brit varázslói­nas ukrán névrokonát a múltban pszichiátriai klinikán kezelték, méghozzá - az interfax orosz hírügynökség jelentése szerint - eredményesen. A Duna-meder vitatott átépíté­se, vízlépcsők kialakítása Sta­ubing és Vilshofen között vég­leg lekerült a napirendről a ba­jor természetvédelmi szövet­ség szerint: a szervezet elnöke a bajor környezetvédelmi mi­niszter legújabb árvízvédelmi elképzeléseit a tartományi kormányzat nyilvánvaló irányváltásaként értékelte a napokban. A szövetség elnöke, Hubert Weiger üdvözölte a miniszter, Wemer Schnappauf döntését, hogy az árvízvédelem most el­sőbbséget élvez a dunai vízlép­csők kialakításával szemben. Schnappauf egy kormányzati ülésen a szociáldemokraták és a Zöldek kérdésére közölte, hogy a Duna árvízvédelme tovább nem tűrhet halasztást, ezért a Straubing'és Vilshofen közti sza­kasz folyamépítési munkálatai az A-változat szerint kezdődnek. Az árvízvédelem szempontjából* az ebben a változatban előirány­zott intézkedések a legígérete­sebbek. - Ezzel Bajorország a ba­jor lakosok többsége és a szövet­ségi állam álláspontjára vált. A lakosok a Duna utolsó szabadon folyó szakaszát akarják megtart­va látni Bajorországban - mond­ta Hubert Weiger. A szövetségi kormányzat a Duna mint térsé­geket összekötő jelentőségű vízi út mellett áll ki, és most gyorsan meg kell bízza Bajorországot, hogy a medermunkálatokat a vízlépcsők nélküli, A változat szerint kezdje meg. Kulcsfontosságú az ökológiai árvízvédelem és ezzel egyidejű­leg az ártéri ligetek, erdők mi­nőségének javítása. Emellett a Straubing és Vilshofen közti 70 kilométeres Duna-szakasz ár- vízvédelmi helyzete az osztrák határon fekvő Passau árvízvé­delme szempontjából is kiemel­kedő jelentőség#. A tavaly au­gusztusi árvizek mintegy 9,2 milliárd eurós kárt okoztak Né­metországban. Az árvíz Drezda környékén és másutt az Elba mentén, valamint a Dunánál, Németország déli részén oko­zott károkat. A legtöbbet Szász­ország szenvedett, ott mintegy 6 milliárd eurós kár keletkezett. A szomszédos - Szászország- Anhalt tartományban 900 mil­lió, a Bajorországban 200 millió eurós volt a kár. Csehországban a tavaly au­gusztusi árvíz 17 emberéletet követelt, és több mint 73 milli­árd koronás (2,3 milliárd euró) kárt okozott a legújabb összeg­zés szerint. Víz alá kerültek a Moldva és az Elba menti nagy vegyi üzemek, és mintegy 220 ezer embert telepítettek ki lakó­helyéről. Prága egy részét és a metrót elöntötte a víz. Az árvíz a legnagyobb károkat Prágában okozta, ott a veszteség 26,9 mil­liárd korona, azaz majdnem 1 milliárd euró. Fél évvel az év­század pusztító árvize után Csehország újabb árvízkataszt­rófától tart. A dél-csehországi Ceské Budejovice város, amely kiindulópontja volt a tavaly au­gusztusi árvíznek, nagy költ­séggel szélesíteni akarja a Mold­va medrét, hogy az áradás ne ismétlődhessék meg - hangsú­lyozta Ivan Popelova alpolgár­mester a napokban. Márai, Kertész, Esterházy horvát folyóiratban Ukrán Harry Potter Kalotaszegről Belgiumba Erdély népi zenekincsét, a magyar táncházat hozta el Kalotaszegről Belgiumba Fo­dor Sándor és kisegyüttese, amely turnéja során a napok­ban nagy sikerrel lépett fel Ellezelles kisváros kulturális központjában. A 80. évében járó világhírű népzenész Fodor Sándor (Neti) két hegedű, brácsa, nagybőgő összeállítású kisegyüttese Erdély magyar, román és cigány nép­művészetének tiszta forrásaiból merítő zenéjét mutatja belgiumi kőrútján. Ellezellesben az együt­tes Tótszegi András és Tótszegi Tekla táncosok segítségével két napon át tanítgatta az erdélyi, közelebbről a kalotaszegi hagyo­mányos táncokra a körzet érdek­lődő fiataljait. A város kulturális központjában ez alkalommal fényképkiállítás mutatta be Kalo­taszeg és vidéke jellegzetes ma­gyar és cigány arcait, házait, nép­viseletét és hagyományait. Este pedig a zsúfolásig megtelt nagy­teremben éjfélig szólt Erdély sokszínű népzenéje Fodor Sán­dor korát meghazudtolóan friss és derűs virtuozitásával és társai hasonlóan magas színvonalán. A közönség a helyszínen megve- hette az együttes CD-jét, kazettá­ját, továbbá kalotaszegi szőttes mellényeket és fafaragásokat. Az együttest Josué Dusoulier helyi zenetörténész mutatta be a közönségnek. Dusoulier húsz év­vel ezelőtt ismerkedett meg az er­délyi népzenével, amikor Nicolae Ceausescu akkori román elnök falurombolási terve elleni tiltakozásul Nyugaton mozgalom indult és számos város vett párt­fogásába erdélyi magyar falvakat. Dusoulier kezdeményezésére Ellezelles akkor Széket támogatta - sikerrel. A fellépés egyben a nemrég létrejött Carpathia kultu­rális társaság első rendezvénye is volt. A Carpathia decemberben alakult belga és magyar személyi­ségekből, s célja a Kárpát-me­dence kulturális értékeinek meg­ismertetése Belgiumban és Nyu- gat-Európában. Elefánttüntetés Mintegy száz elefánt vonult végig a minap Colombo utcá­in - így hívván fel gazdáik a figyelmet arra, hogy Srí Lan­kán túlságosan kevés elefánt áll rendelkezésre vallási szertartásokhoz. A megmozdulás résztvevői felszólították a kormányt, hogy ismét engedélyezze vadon élő elefántok befogását. A túlnyo­mórészt buddhista országban alig képzelhető el vallási szer­tartás feldíszített elefánt nélkül. Ugyanakkor az 1950-es években betiltották a vadon élő állatok ős­erdei befogását, így ma már a még magántulajdonban lévő 170 állat fele túl öreg a szaporodás­hoz vagy ahhoz, hogy vallási szertartásokon vegyen részt. A tiltakozó menet megállt azon a colombói útkereszteződésen, ahol szakszervezetek és pártok is szokták tüntetéseiket tartani. Itt az elefántok felsorakoztak. Egyikük feliratot viselt: „Öreg­szem, már nem tudok felvonulá­sokon dolgozni”. Az elefántos tüntetők ezt követően a minisz­terelnöki hivatalhoz vonultak, ahol petíciót nyújtottak át. Az első beefeaternő Nagy-Britannia leghíresebb erődjében elesik a férfiak egyik utolsó bástyája: a beefeaterként (marhahús­evőként) ismert őrgárda so­raiba rövidesen egy hölgy férkőzik be. Jelenleg összesen 37 yeoman (így is . nevezik a Tower őreit) teljesít szolgálatot, soraikban még sohasem volt nő, jóllehet már a XIV. században is ők őriz­ték a Towert. Az erődben tartják II. Erzsébet királynő korona ék­szereit. A Sunday Times című brit lap értesülése szerint egy­előre azonban még csak keresik a megfelelő hölgyet. Két jelent­kezőt elutasítottak már, mivel nem feleltek meg teljes mérték­ben a magas követelmények­nek. Csak az lehet alkalmas yoe- womannek, aki legalább 22 évet szolgált a brit fegyveres erőknél és kiválóan tud turis­tákkal bánni. Egy őr havi illet­ménye mintegy 2500 euró, azaz bő 600 ezer magyar forint. Mar­hahús egy ideje már nem jár hozzá. Erről a béren kívüli jut­tatásról azonban nem a kerge­marhakór megjelenése miatt és idején mondtak le a yeomanek, hanem már a XIX. században. Emlékezés az olasz barokk zene nagy mesterére Háromszázötven éve született Arcangelo Corelli Háromszázötven éve, 1653. febru­ár 17-én született Fusignanóban, Ravenna közelében Arcangelo Corelli, az olasz barokk zene nagy mestere, a concerto grosso műfajá­nak megteremtője. Életéről keve­set tudunk. Zenei tanulmányait Faenzában kezd­te, 13 évesen került Bolognába, ahol Giovanni Benvenutinál, a San Petronio kápolna hegedűsénél, majd Leonardo Brugnolinál tanult, s csakhamar az Accademia dei Filarmonici tagjává vá­lasztották. 1671 körül került Rómába, itt a Tordinona Színházban hegedült. 1675- ben a római San Luigi dei Francesi ká­polna harmad-, majd másodhegedűse lett. 1677-ben írta első művét, Szonáta hegedűre és lantra címmel. Ebben az évben Németországba, Heidelbergbe, Münchenbe és Hannoverbe utazott, s 1680-ban tért haza. Ekkor a Teatro Capranica zenekarában működött és Matteo Simonellinél tanult zeneszer­zést. Az 1680-as évek elején Krisztina svéd királynő udvarához tartozott. A ki­rálynőnek ajánlotta Opus 1. számú 12 triószonátáját. 1682-ben a Kápolna első hegedűse lett, 1685-ben jelent meg Opus 2-es, 12 kamara triószonátája. Ebben az időben hegedűpedagógiáját már igen magas fólia fejlesztette, Amszterdam­ból, Párizsból, Londonból jöttek hozzá tanulni, tanítványa volt többek között Geminiani, Locatelli és Somis. 1687-1690 között Panfili kardinális karnagya volt, karmesteri képességei a modern zene­kari vezénylés úttörőjévé tették. A pápához küldött brit követ fogadá­sán Krisztina 150 fős zenekarát vezé­nyelte. 1690-ben dirigálta Giovanni Lulier Santa Beatrice d'Este című, 33 hegedűre, 10 brácsára és 17 csellóra írt oratóriumát. Ez évben állt Pietro Ottoboni bíboros (a későbbi VIII. Sándor pápa) szolgálatába, s mint hegedűvirtu­óz, hangversenymester és a zenei gyűj­temény gondnoka, ott működött halálá­ig. Opus 3. számú, 12 templomi triószo­nátája 1689-ben, Opus 4-es, 12 kamara triószonátája 1694-ben jelent meg. Való­színűleg tanított a római Német Intézet­ben, 1700-ban pedig a Palazzo della Cancellaria elsőhegedűse és karmeste­re, s a Santa Cecilia Akadémia zenekará­nak vezetője lett. A brandenburgi vá­lasztófejedelem nejének, Sophia Charlotte-nak ajánlott 12 szonátáját (Opus 5.) is ekkor írta. Kapcsolatban állt az 1707-08 közt Rómában tartózkodó Händellei is. 1706-ban Pasquinivel és Scarlattival együtt az Arcadia Akadémia tagja lett. Utolsó műve, a 12 Concerto Grosso (Opus 6.) amszterdami kiadását már nem érte meg. Ez a név eleinte csak a játék elveit jelentette, később vált mű­fajjá. Itt egy „concertino” hangszercso­port (többnyire két hegedű és egy csel­ló) lépett fel a ripieno, majd tutti nevű nagyobb csoporttal szemben, ez a koncertálás, vetélkedés. Ebből fejlődött ki a concerto solo, a versenymű, ahol az első csoport helyett egy hangszer szólt. Corellinél hol az első hegedű, hol a cselló hangsúlyos, olykor a há­rom hangszer egyenlő súlyú. A concerto grosso négy-héttételes műfaját 1682-ben Corelli teremtette meg, s mintául szolgált Torelli számá­ra, később Vivaldi és Händel írt ra­gyogó gyűjteményeket e műfajban. Corelli hatása igen jelentős a hegedű­játék fejlődése szempontjából, fonto­sabb művei száz év alatt negyven ki­adást is megértek. Utolsó éveiben bús­komorságba esett, 1713. január 8-án halt meg Rómában. Síremlékét Ottoboni bíboros állíttatta, a felirat szerint a pfalzi választófejedelem a muzsikust nemesi rangra emelte. Munkássága korszakos jelentőségű a hegedűirodalom történetében. Stílu­sa melodikus és nagyvonalú, nemes és komoly lírával telítve, technikája egy­szerű és klasszikus veretű, hatása Purcell, Händel és Bach zenéjén is ér­ződik. Kamaradarabjaiban kortársai­hoz hasonlóan rapszodikusan kap­csolja egymásba a különböző hangula­tú és tempójú tételeket. Templomi szonátáira a lassú és gyors váltakozása jellemző. Szonátáit a társadalom mű­veltebb, gazdagabb rétegének, a ne­mesek, kereskedők, papok házi mu­zsikára vonatkozó igényeinek kielégí­tésére írta, általában három vonósra, amelyeket csembaló vagy szobaorgo­na kísért. Zenekari művei templomi és világi koncertekre oszthatók, az utób­biak tételei között táncdarabok is talál­hatók. A concerto grossók és a trió­szonáták a nagyzenekari és kamara­muzsikálás alapjai, a nyugat-európai zene fő pillérei lettek. Corelli külföldi útjairól nem sokat tu­dunk, de bizonyos, hogy a korabeli euró­pai zene irányzatait jól ismerte, s ezeket szuverén módon vette át. A velencei ope­ranyitányok ünnepélyessége éppúgy ha­tott rá, mint Lully balettzenéje, vagy a bo­lognaiak ellenpontozó kifejezésmódja. Igényes és önkritikus mester volt, ellen­tétben számos kortársával, akik sokszor csak sebtében írták le műveiket. Verseny­műveiben tökéletes egyensúlyban van­nak a tutti és concertino részek, szólamai finomak, elegánsak és kifejezőek, legvir- tuózabb tételei is mértéktartóak. Lassú részletei a bel canto szép példái. Legnépszerűbb műve G-moll, kará­csonyi Concertója, ennek zárótétele a délolasz utcai síposok hagyományos 12/8-os ütemű pasztorálja, mely áhíta- tos pianissimóban végződik. Híres da­rabja a La Follia, ez spanyol eredetű, sarabande témájú mű, a cím őrültséget jelent. Előtte tiszteleg Couperin A Par­nasszus, avagy Corelli apoteózisa című műve, mely az olasz és francia stílusele­meket egyesíti, valamint Rahmanyinov Változatok egy Corelli-témára című zon­goradarabja is.

Next

/
Thumbnails
Contents