Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
2. oldal - Nócrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 22., SZERDA Édesapákat, gyermekeket, férjeket várnak haza! Tüntetnek a határőrök hozzátartozói Mintegy ötven hozzátartozó vett részt tegnap Nógrád megyéből Budapesten, a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott demonstráción. A szülők, feleségek és gyermekek a tavaly szeptember elején őrizetbe vett és azóta is előzetes letartóztatásban lévő salgótarjáni határőrökkel szemben folyó ügyészi eljárás ellen tiltakoztak kedd délelőtt és a szabadlábon való védekezésük előmozdítását próbálták elérni. A tüntetők a demonstráció kezdetén 10 órakor a Legfőbb Ügyészség képviselőjének petíciót adtak át, majd a további két órában a hozzátartozók jelenlétén kívül érdemleges dolog nem történt. A PETÍCIÓ SZÖVEGE: Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Somoskőújfalu, határátkelő- helyen 2002. szeptember 9-én őrizetbe, majd. szeptember 12-től előzetes letartóztatásba vett határőrök hozzátartozóiként fordulunk Önhöz. Kérjük, hogy személyesen járjon el annak érdekében, hogy az immár több mint 100 napja ánatlanul rács mögé került szeretteinket azonnali hatállyal helyezzék szabadlábra, biztosítsanak személyes meghallgatást az ügyvédeink részére, továbbá minden határőrt egyforma eljárásban részesítsenek. Személyes közbenjárásával Ön valamelyest enyhíteni tudná fájdalmunkat, amit a Katonai Ügyészség hozzátartozóinkkal szembeni eljárása okozott, s okoz mind a mai napig. Azt szeretnénk elérni, hogy a határőr családtagjaink a független bíróságon bizonyíthassák ártatlanságukat, s ne a bebörtönzöttség lelki terrorjának engedve ismerjenek be valami olyat, amit nem is követtek el, ami idegen az európai joggyakorlattól. Édesapákat, gyermekeket, férjeket várunk haza! Határőröket, akik évekig, évtizedekig szolgálták a hazájukat, s akiket most bűnözőként kezelnek. Támogatunk minden korrupció-ellenes intézkedést, ugyanakkor felháborítónak tartjuk azt az eljárást, amelynek során szeretteinket gyanúba keverték. Olyan eszközöket és olyan módon alkalmaztak és most olyqn módon kívánnak vallomásokat kicsikarni a fogva tartott határőröktől, ami évtizedekkel ezelőtt még rossz emlékeket idéz fel bennünk. A legfőbb ügyész úrhoz hasonlóan, mi is hiszünk a független és pártatlan bíróságban! Ezért kérjük, hogy engedje és segítse, hogy a bíróságon mielőbb tisztázhassák magukat a családtagjaink. Az ügyészség eddig indokolatlanul hosszú eljárásával (a mai napig érdemi vizsgálat nem történt, az első kihallgatásokra is hónapokat kellett várni), gyakorlati kényszervallatást alkalmaz. Lassan a januárnak is vége lesz. Eddig csak azokat engedték ki az előzetes letartóztatásból, akik valamiben bűnösnek vallották magukat. Félünk attól, hogy hozzátartozóink csak azért, hogy családjukhoz hazakerüljenek, általuk el nem követett bűncselekményekben tesznek beismerő vallomást, vagy lelkileg roppannak meg ennek a terhe alatt. A Katonai Ügyészségnek ez nem lehet a célja. Kérjük a legfőbb ügyész urat, hogy mérlegelje, indokolt-e az előzetes letartóztatás, amikor az előadó ügyész úr tájékoztatása szerint a továbbiakban tanúkihallgatás nem várható, szembesítésekre nem kerül sor a jövőben. Az egyetlen bizonyítékként szolgáló videofelvételek szakértői vizsgálata legkorábban február 15-re készülhet el. Hozzátartozóink hogyan akadályozhatnák, vagy nehezíthetnék meg ezt az eljárást!? Úgy látjuk, az ügyészség a saját munkája helyett a bíróságét igyekszik elvégezni. Ártatlan embereknek minden egyes nap, amit előzetes letartóztatásban töltenek, az olyan börtönbüntetés, amelyet el nem követett bűnért róttak ki rájuk. Követeljük a hozzátartozóink azonnali szabadlábra helyezésé! Követeljük ügyvédeinknek a személyes meghallgatás lehetőségét! Követeljük a letartóztatott határőröknek az egyforma eljárás biztosítását! Követeljük továbbá a Katonai Ügyészségtől, hogy segítse és ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Számítunk az azonnali intézkedésre! m Madách-emlékek Balassagyarmaton 1823. január 21-én született Alsósztregován Madách Imre, a későbbi nagy drámaíró és költő, az id. Madách Imre cs. kir. kamarás és Majtényi Anna ötödik gyermekeként. Születésének 180. évfordulója, valamint a balassagyarmati megyei Madách- ünnepséghez kapcsolódva felsoroljuk azokat az emlékeket, melyek a kései utókort és Balassagyarmatot Madáchra emlékeztetik. A Madách-társaság tagjai a gyarmati Madách-szobor előtt Elsőként a patinás volt megyeházát kell említenünk, melyet 1832-35 között Kasselik Ferenc tervei alapján építettek klasszicista stílusban. E falak között sok időt töltött 1841-48-ig és sok minden történt vele hivatali előmenetele kapcsán. Tanulmányaink befejezése után itt kezdi hivatali. pályáját 1841-ben, majd a következő évben aljegyzői kinevezést kapott. 1843- ban táblabíró lett, 1845 második negyedében törvényszéki bíró, végül 1846-tól megyei főbiztosi kinevezést kapott. Közben az 1844. február 28-ai megyebálon a nagyteremben ismerkedett meg későbbi feleségével, az akkor 21 éves Fráter Erzsébettel. A Madách családnak az épületben pénzbeli megváltással különszobája is volt, mely még az építkezés után 20 évvel is a család tulajdonában volt. Később ezt a vármegye visz- szavásárolta. A szoba az emeleti bal oldali szárnyban volt, a nagyteremtől a 4. ablak mögött. Madách Imre halála után hat évvel, 1870-ben az egykori Kender utcát, mely a megyeháza és a mai városháza között húzódik az Ipoly felé, Madách utcának nevezték el. Az itt-tartózkodás emlékét a hálás utókor 1925-ben emléktáblával örökítette meg. A márványlapot szeptember 6-án avatták fel a Mikszáth-táblával együtt, s az avatáson jelen volt Horthy Miklós kormányzó is. Megyénk szülöttének, Keviczky Hugó szobrászművésznek alkotásai ma is a főkaputól jobbra és balra vannak a falba illesztve. Nem ünneprontásként, de a történeti hűség kedvéért írjuk ide, hogy az 1940-es évek végén a Madách-tábla szövegének legalsó és alulról az ötödik sorát törölték az új ideológia követői. Remény van arra, hogy többszöri próbálkozás után ez évben a két sor ismét olvasható lesz (54 betű). Ha ez mégsem történne meg, ezért ide írjuk a teljes alsó öt sor szövegét - nagybetűkkel a kivésettek: A SZÉTTÉPETT EZER ÉVES HAZA MINDEN HU FIA vésse kitörölhetetlenül szívébe nagy munkájának biztató szózatát: „mondottam ember küzdve küzdj és bízva bízzál,” S AKKOR LESZ FELTÁMADÁS ... Jelentős emlékünk az ország első köztéri Madách-szobra, melyet Sidló Ferenc szobrászművész készített, s melyet ma is az ország legszebb Madách-szobrai között tartaA fiúkollégiumon kívül nevét viseli még a városi könyvtár, a filmszínház, valamint az országos hírű irodalmi színpad is, ezzel is ápolva megyénk szülöttének emlékét. Szólnunk kell arról is, hogy Balassagyarmaton alakult meg az ország első Madách-társasá- ga, mely 1919-től az 1940-es évek közepéig működött. Műsorain székfoglaló tudományos előadások, irodalmi, zenei, történelmi témakörök voltak, legtöbbje a névadó emlékét ápolta. Az egykori Polgári Leányiskolában működött hosszú évekig a tanulókból álló Madách Imre Önképző Kör is. Hosszú évekig a mai Palóc Múzeum emeletén volt egy Madách-emlékszoba, de ez a legutóbbi átalakítás utáni megnyitón 1991- ben már nem volt látható. Ennek pótlására hosszú évek vajúdása után az egykori megyeháza egyik földszinti szobájában nyílt egy új Madách-emlékszoba 1998 őszén. Végezetül megemlítjük, hogy a római katolikus egyháznál is voltak és vannak Ma- dáchcsal kapcsolatos emlékek. A múlthoz tartozik egy 1889-ben Temesváron öntött harang, melyet ugyan elvittek háborús célokra 1917-ben, de a rajta lévő szöveget, mivel kevesen ismerik, ide írjuk: „E harangot a balassagyarmati római katolikus templomnak adományozta özv. Aninger Károlyné, szül: Ráth Anna, felejthetetlen Ilonka lánya emlékére, hogy hirdesse az úr szavát: „Ember küzdj és bízva bízzál!” Súlya 805 kg volt. Két meglévő adatot viszont a mai napig őriznek az anyakönyv lapjai között, mely a Madách családra vonatkozik. A nagyapa, Madách Sándor ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1787-ben Nógrád megye főügyésze volt, majd 1795-ben a Martinovics-perben 16 fő védőügyvédje lett. Felesége, Rusz Anna 2 fiú- és 7 leánygyermeknek adott életet, és ezekből két leányt a gyarmati templomban kereszteltek. A kereszteltek anyakönyvének IV. kötet 14. oldalán jegyezték be 1780. június 8-án: Rozália nevű lány, keresztszülei: Szupszky István és Fehérpataki Rozália. A másik bejegyzés a 90. oldalon olvasható 1788 június 5-én. Anna Mária nevű leány, keresztszülei: Topolcsányi Pál és Hervászy Mária voltak. A balassagyarmati megyeháza, ahol Madách Imre hivatalnokoskodott A SZERZŐ FOTÓI nak számon. Avatása 1937 októberében történt. A nagyalakú bronzszobor mellett van egy félalakos Madách-szobor is a róla elnevezett fiúkollégiumban, melyet Szederkényi Attila szobrászművész készített és avatása 1990 január hóban történt. Szépszámú emlék őrzi tehát Balassagyarmaton a nagy író itt tartózkodásának éveit. Ezek ápolása és gyarapítása nekünk, utódoknak kötelességünk, hiszen ezt tették elődeink is és ezt kell áttáplálnunk utódaink emlékezetébe is. reiter László Növekvő árak, sokkal több hal . Nőtincs A település képviselő-testületé nemrég döntött a helyi horgásztó működtetéséről. Ez alapján a napi jegyek ára 700, illetve 2000 forint. Előbbivel három kiló úgynevezett vegyes halat, utóbbival pedig három kiló úgynevezett fehér, valamint két darab bármekkora halat haza lehet vinni. Az éves jegy ára 28 ezer forint, az ilyen jegy gazdája naponta hazavihet három kiló sütni való halat, valamint 30 kilogramm nemes halat. Az elmúlt év során a horgásztavat körülbelül tízezer ember kereste fel. Emiatt a helyi önkormányzat 15 évre megkötötte a szerződést a földtulajdonossal, valamint a földművelésügyi minisztériummal. ■ Salgótarjánban érett művésszé az alkotó PÁSZTÓ A Teleki László Városi Könyvtárban nyílt meg a napokban Gelencsér János salgótarjáni festőművész kiállítása. A megnyitó alkalmából kérdeztük a művészt munkásságáról.- Pécsett születtem és az ottani iskola rajz szakkörében kezdtem el a rajzolással foglalkozni Lantos Ferenc tanár irányításával - mondja Gelencsér János. - Úgy éreztem, van hozzá érzékem, mindig nagyon szerettem rajzolni. Pakson a rajztáborban ez a tudat megerősödött bennem. Később középiskolában építőipari szakterületen tanultam tovább, de a rajztól nem szakadtam el. Pécsett több csoportos kiállításon mutathattam be alkotásaimat.- A kiállítás megnyitóján Laczkó Pál író, kritikus azt mondta, hogy Salgótarjánba kerülésekor éett be a munkássága.- 1985-ben költöztem Salgótarjánba, ahol tovább folytattam az alkotómunkát. Valóban itt értem be. 1990-ben bekerültem a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába, majd 1994-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. 2002-ben a Magyar Grafikusművészek Szövetségének is tagja lehettem.- Milyen technikával alkot?- A grafika mellett az akril- és az olajfestészet területén. Ami a stílust illeti, a magam útját keresem és a hitelesség megjelenítését akarom műveimben közreadni.- Melyek a fontosabb kiállításai?- Az első önálló tárlatom 1993-ban Szentendrén volt. Emellett számos helyen láthatták alkotásaimat. Rendszeresen részt veszek a Nógrádi Történeti Múzeum tavaszi tárlatain és az országos rajzbiennálé- kon.- Salgótarjánba kerülésekor kitől kapott segítségé? Gelencsér János fotó: k. l.- Elsősorban Földi Péer festőművésztől, aki folyamatosan figyelemmel kíséri képzőművészeti tevékenységemet és a legutóbbi kiállításom bemutatójára a következőket írta: „Már az első jelentkezése idején egyéni hangot ütött meg témaválasztásával és formanyelvével egyaránt. Az a tárgyi hordalék, amit századunk kitermelt egy szürreális látomássá fokozódik képein, amelyekbe jól épül bele a graffitik spontán dekorativitása és a képregény direktsége, mindez mégis - talán a színek hangulati hatása miatt - nem nyersen szól, hanem egy finom lírával is átitatottan. Formaképző képzelete és a színek iránti fogékony érzékenysége lenyűgözően hat nagyméretű táblaképein. Újabb rajzai a tárgyi világon túl azokról az emberekről szólnak, akiket a társadalmi helyzetük tipizált. A típusok már-már karikatúraszerű karakterek, az expresszív torzítások indulata révén mindig egyéni sorsot takarnak. A puritánabb formanyelv egy eleven valóságról szól.” m
