Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

2003. JANUAR 18., SZOMBAT__________________________________________________________________________A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | „A szellem a város igazi ereje” E mondat dr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társa­ság elnöke szájából hangzott el, amikor a modern világ zajai, az autózúgás közepedte, a téli hidegben egy csapatnyi lelkes Mikszáth-rajongó megkoszorúzta a nagy palóc szobrát a ba­lassagyarmati volt megyeháza előtt. Kettős okból történt e koszo­rúzás: egyrészt Mikszáth szüle­tésnapját ünnepeljük január 16- án, másrészt a 10 éves társaság jubileumi rendezvénysorozatá- nak'nyitó ünnepsége volt e meg­emlékezés. Az irodalomtörté­nész elmondta, hogy Magyaror­szág nem fényes iparával, gazda­ságával lép majd be Európába, hanem a szellemiségével. Többek között Mikszáth a mi igazi útlevelünk, aki korának leg­ismertebb írója volt Európában Jókaival együtt. Nagyszerű dolog az, hogy jövőre talán már útlevél nélkül kereshetjük fel szülővidé­két. A zseniális író három dolgot köszönhet Balassagyarmatnak: a novelláiban, regényeiben kitűnő­en megrajzolt kisvárosi figurákat a vármegyei életből, az újságíróskodást és a szerelmet. A városháza dísztermében Lombos István polgármester ígéretet tett arra, hogy Mikszáth és Madách egykori munkahelyét, a csodála­tos műemlék megyeházát rend­be fogják hozni, sőt Mikszáth- és Madách-emlékszobát is kialakí­tanak majd. Az épület teret ad a jövőben irodalmi társaságok ta­lálkozóinak is. Dr. Bacskó József alpolgármester javaslatot tett a Mikszáth-társaság nyugat-nógrá­di tagozatának létrehozására, mely lefedné a nagy palóc életé­nek három jelentős állomását: Balassagyarmatot, Mohorát és Horpácsot. A tagozat létrehozása azonban alapszabály-módosítás­sal jár, a május végi ünnepi köz­gyűlésig tehát várni kell. Praznovszky Mihály köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a Mikszáth-kultusz 1960-ban kezdődött el valójában Gyarma­ton, a szobor felavatásával. Az 1949-50-ben elfojtott irodalmi társaságok, polgári közösségek a ’80-as években újjáalakultak, s 10 éve Németh János, a Mikszáth Kiadó igazgatója kezdeményezé­sére a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban megalapí­tották a Mikszáth -társaságot. Ez eleinte 30-40 főből állt, ma már 300 tagot számlál. Szakmai útjai­kon, kirándulásaikon emléktáb­lákat hagytak maguk után a nagy íróval kapcsolatos városokban. Kiemelkedően fontos a Felvidék­kel való kapcsolattartás, s a Mik- száth-városok testvérvárosi szö­vetségének létrehozása. Balassagyarmaton már talál­koztak a Mikszáth életében sze­repet játszó városok polgármes­terei, s e hagyományt szeretnék folytatni a jövőben szövetségi ke­retek között. Szklabonyán, a községházán Jarábik Gabriella, a pozsonyi székhelyű, a Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeumá­nak igazgatója elmondta, hogy az év második felében felújítják a szklabonyai szülőházat és méltó kiállítást hoznak létre benne, éppúgy, mint Madách kúriájá­ban, Alsósztregován. Czimbalmosné Molnár Éva, a szintén pozsonyi Magyar Köztár­saság Kulturális Intézetének igazgatója, aki tagja a Szlovák- Magyar Kulturális Bizottságnak is, támogatásáról biztosította a jelenlévőket e nagy tervekkel kapcsolatban. Praznovszky Mihály kiemelte, hogy a január 16-ai születésnap, a május 28-ai, Kerepesi temető­ben való megemlékezés, az októ­ber 13-ai Kálmán-nap Horpácson, a sarkalatos pontjai a Mikszáth-évnek. A társaság elnö­ke szerint erős a Mikszáth-nevet viselő iskolák hagyományőrző szerepe. Talán a legnagyobb hír az, hogy Mohorán a Mauks szülőhá­zat visszavásárolja az önkor­mányzat, s ennek egyik részében a régi gyógyszertár működne, a másikban pedig berendeznének egy Mauks Ilona-emlékszobát augusztusban, hisz idén lesz 150 éve, hogy Mauks Ilona született és 130 éve kötött első ízben há­zasságot Mikszáthtal. Görgey Gábor kultuszminisz­ter, aki Mikszáth: Különös házas­ságai... címmel darabot írt, anya­gilag valószínűleg az ügy mellé állna. Urbán Aladár, a Palóc Tár­saság elnöke versmondóversenyt szervez, s idén is megrendezné a CSEMADOK Mikszáth-napokat, valamint varbói iskolájában, mely a Mikszáth nevet viseli, egyik nap reggel 8-tól este 10-ig Mikszáth-regényt olvasnának fel a tanulók... Tavaly a „Különös házasság”- gal kezdték. Balogh Gábor, a CSEMADOK területi elnöke tu­dósított a harmadik Mikszáth-ke- rékpártúráról, mely Ipolyságról indulna május 24-én. Dr. Kovács Anna irodalomtörténész muze­ológus az ünnepélyes jubileumi közgyűlés mellett egy önálló tu­dományos konferencia megszer­vezését javasolta. Este a leszálló sötétben már a szklabonyai szülőház udvarán égtek a gyertyák, a szlovák szár­mazású, Mikszáthot szívügy­ének tartó polgármester hölgy kedves vendéglátása közepedte. A szemlélőnek Tarcsányi Ilo­na jövendölése juthatott eszébe, aki Mikszáth édesanyjának meg­jósolta, hogy fia fog születni, hí­res ember lesz belőle, s az egész ország lámpácskákat gyújt majd a tiszteletére. SZABÓ ANDREA Kossuthra emlékeztek „A leghívebb magyar” címmel Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére nagy sikerű történelmi és mű­veltségi vetélkedőt rendeztek Pásztón, a Teleki László Városi Könyvtárban. Az a osztály győztes csapata, balról jobbra: Czétényi Réka, Penderik Katalin, Kelemen István, Hényel Nikoletta, Pusztai Emese ___ fotó: esla n elem-magyar szakos tanár, tag­ja Farkasvölgyiné Bottyán Kinga történelem szakos tanár, Kiss Andrea iskolai könyvtáros és Gerhát Gyuláné, a városi könyv­tár munkatársa volt. A vetélkedő anyagát Barócsi Sándomé könyvtáros állította össze. A vetélkedőben, melynek ke­retében írásbeli és szóbeli fel­adatokat kellett megoldani, ki­lenc ötfős csapat küzdött meg egymással. Az első helyen holtverseny alakult ki a 12. évfolyam a (Kele­men István, Penderik Katalin, Pusztai Emese, Czétényi Réka, Hényel Nikoletta) és f osztálya (Márton Anita, Virág Réka, Ba­kos Gábor, Jancsó Andrea, Csá­kó Judit) között. A harmadik a 13 évfolyam f osztályának csa­pata (Németh Enikő, Darázs Klaudia, Bognár Adrien, Kántor Mónika, Bélák Andrea) lett. KEREKES LAJOS A rendezvényen a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola tanulói zadtak számot arról, hogy isme­rik Kossuth Lajos életútját. A zsűri elnöke Pintér Nándor törté­Előhang egy könyvünnephez A szépirodalom, a könyvek, a kiadványok világában ismerő­sen mozgó ember e cím láttán jogosan kapja fel a fejét: vajon mire gondol a cikkíró az új év első hónapja közepén? Termé­szetesen nem változott meg a költészet napja időpontja, nincs könyvhét s egyéb országos vagy regionális rendezvény, a sal­gótarjáni könyvbarátok, -gyűjtők azonban igenis ünnepel­nek, joggal ünnepelhetnek 2003. január 20-án. Hétfőn 16 óra­kor ugyanis a Balassi Bálint Megyei Könyvtár - amely hivatá­sának megfelelően rendszeresen helyet biztosít efféle progra­moknak - különleges esemény színhelye lesz: egyszerre há­rom, helyi témájú kötet premierjének ad otthont. A bemutató szerves folytatása - ha úgy teszik, hozadéka - az óesztendőben szervezett megem­lékezés-sorozatnak. Mint ismere­tes, Nógrád megye székhelyén ta­valy tartották a várossá nyilvání­tás nyolcvanadik évfordulójának rendezvényeit. A település lakos­sága sokrétű, változatos formá­ban tisztelgett múltjának elisme­résre méltó történései, kiemelke­dő személyiségei előtt. Nos, e há­rom - ugyancsak a jubileum al­kalmából megjelentetett - kiad­vány sem kíván mást tenni, mint erősíteni a városhoz kötődés értel­mi és érzelmi szálait, hozzájárul­ni a városlakók éntudatának, ön­képének (újra) felfedezéséhez, el­mélyítéséhez, bizonyítván, hogy a korábban itt éltek és a mai salgó­tarjániak annál sokkal több szel­lemi értéket hoztak létre, teremte­nek, mint ahogyan azt a közvéle­mény nyilván tartja. A „Salgótarjáni képeskönyv” című album - amely a várost régi képeslapokon mutatja be - már több hete megjelent (lapunk 2002. december 7-ei számában „Macskaköves utcák, elfelejtett épületek, helyszínek” címmel számoltunk be róla), a másik két kötet éppen a bemutatóra hagyja el a nyomdát. Ezek egyike, a „Sal­gótarjáni új almanach” ugyan­csak a Nógrádi Történeti Múze­um Baráti Körének kiadásában készült. Folytatása ez az 1997- ben - a 75. évfordulón - napvilá­got látott azonos című kiadvány­nak. A könyv három fejezetre ­„Tradíció és kultúra”, „Köztéri al­kotások Salgótarjánban 1997- 2002", Salgótarján történetének fontosabb eseményei 1997-2002” - tagolódik, s értelemszerűen az első részben olvashatók a régebbi korokra vonatkozó cikkek, tanul­mányok. Csak példaként említ­jük a „Salgótarjánban éltek és al­kottak” című sorozatot, „A régi palócvilágból, a Jankovichok”, a „Balázs János és városa...” című írást, a Salgótarján sportéletével, a polgári iskola sorsával, a salgói vár történetének és építésének korszakaival, a hajdani kaszinók, vendéglők, kocsmák életével fog­lalkozó dolgozatokat, visszaem­lékezéseket. A harmadik kiad­vány, a szintén vadonatúj emlék­könyv „Bóna Kovács Károly” cí­met viseli. A Salgótarjánhoz és Baglyasaljához ezernyi szálon kötődő szobrász- és festőmű­vészről több tanulmány jelent már meg 1970-ben bekövetke­zett halála óta, de pályaképét ilyen részletesen még soha nem dolgozták fel, mint ebben a kötet­ben. A jóval terjedelmesebb, meghatározó tanulmány az alko­tó szobrászati, festészeti, egyálta­lán művészeti munkásságát elemzi, a másik írás a Bóna Ko­vács által vezetett művészeti sza­badiskolát, s a művész pedagógu­si tevékenységét mutatja be. Gesztusértékű és szimbolikus jelentőségű, hogy mindhárom - időutazásnak és forrásmunkának is tekinthető - könyvhöz Puszta Béla polgármester írt gondolatok­ban összecsengő előszót. Ezúttal az almanach bevezetőjéből idé­zünk messzemenően egyetértve a városfő szavaival: „Azzal a re­ménnyel ajánlom figyelmükbe ezt a kötetet, hogy általa a város­lakó polgárok helyismerete mé­lyülni fog, és a hozzánk látogató, vagy az irántunk érdeklődő idege­nek, vendégeink pedig az előítéle­tek lebontására alkalmas történe­ti realitásokat kapnak dinamiku­san fejlődő, szép városunkról. ” CSONGRÁOY BÉLA Már csak a régi tarjániak emlékeznek rá: az egykori Jankovich-kúria a mai úgynevezett csillagház helyén állt (archív fotó az almanachból) ■ Diákok a harcok helyszínén Január 21-e és 25-e között Magyar Bálint ok­tatási miniszter 15 középiskolással és öt ta­nárral tanulmányi kiránduláson vesz részt az egykori 2. Magyar Hadsereg doni kudarcá­nak színhelyén. A diákokat és a tanárokat pályázat útján válasz­tották ki. A pályázatot kiíró Oktatási Minisztérium és Nemzeti Emlékezet Program a beérkezett 194 pályamű elbírálása után választotta ki a középis­kolásokat. Közöttük van Bodnár Tamás, a széc- sényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szak- középiskola 12. osztályos tanulója.- Hogyan szereztél tudomást a pályázatról?- A Nógrád Megyei Hírlapban olvastam.- Mi ösztönzött a pályázat elkészítésére?- Részben családi vonatkozású dolog. Nagyma­mám testvére ott harcolt Voronyezsnél. Nagyon sokat mesélt a harcokról, az élelmezési nehézsé­gekről, a kínzó hidegről, a rossz felszerelésükről, és érdeklődve hallgattam az ő visszaemlékezéseit. Motivált maga a kirándulás, az, hogy személyesen is végigjárhatom a helyet, ahol több tízezer ma­gyar katona esett el a harcmezőn.- A pályamunkádban miről írtál?- A dolgozatom három részből állt. írtam az előbb említett rokon visszaemlékezéséről. A má­sodik részben a II. világháború eseményeivel, a 2. Magyar Hadsereg harcaival, összeomlásával fog­lalkoztam. A tananyagon kívül több szakkönyvet is elolvastam, többek között Nemeskürty István: Rekviem egy hadseregért című munkáját. A har­madik fejezetben a falum, Karancsság második vi­lágháborús áldozatairól szóltam. Ehhez a részhez Vidéki Tibor helytörténésztől kaptam segítséget.- Mit vársz a kirándulástól?- Egész biztos élményekben gazdag utam lesz. Az egykori harcok színhelyén emlékezünk és tisz­telgünk a hősök előtt. Még többet megtudok a ma­gyar történelemnek erről az időszakáról.- Úgy tudom, hogy Szegedre, a tudományegye­tem gyógyszerészeti karára adod be jelentkezése­det. Biológiából az OKIV-en bejutottál a második fordulóba. Az elmúlt évben földrajzi és történelmi versenyeken is sikeresen szerepeltél. Ez széles ér­deklődési körre vall.- Igen, véleményem szerint és iskolánkban is ezt a gondolatot plántálják belénk tanáraink: az ember legyen kiváló a szakterületén, de legyen széles az érdeklődési köre... szenográdi ferenc Ötéves a Harlekin Eger Fél évtized alatt meghárom­szorozta előadásainak számát az ország egyik legrégebben mű­ködő állandó bábtársulata, az egri Harlekin Bábszínház. Erről Sziki Károly, a színház vezetője beszélt a napokban megtartott sajtótájékoztatóján abból az al­kalomból, hogy öt éve működik önálló intézményként az immár 38 éves múltra visszatekintő te­átrum. A direktor elmondta: az előadások számának növekedé­sét eredményezte, hogy a báb­színház megyei fenntartású in­tézményként egész Heves me­gye színházává vált. Számos elő­adást tartanak országszerte és külföldön is, elsősorban a hatá­ron túli magyarok lakta területe­ken. Az 1997-ben megtartott 110 előadással szemben 2002-ben már 333 előadást tartottak, a né­zőszám pedig az öt évvel ezelőt­ti 15 ezer 300-ról 37 ezer 300-ra növekedett. ■ Tárlat nyílt a pásztói könyvtárban A pásztói Teleki László Váro­si Könyvtár kiállítótermében Laczkó Pál író, kritikus nyitotta meg a Gelencsér János festőmű­vész rajzait bemutató kiállítást. Laczkó Pál előadásában szólt a művészetek különböző irányza­tairól, kiemelte a pécsi születésű művész tehetségét, ami Salgó­tarjánba költözését követően érett be. A tárlaton bemutatott képek már-már karikatúraszerű karakterek, az expresszív torzí­A kiállítás megnyitása (ESLA FELV) tások indulata révén mindig egyéni sorsokat takarnak. A mű­vész a maga útjának keresését, a hitelesség megjelenítését tárja képeiben a közönség elé. Gelen­csér János képzőművészeti tevé­kenysége egyéni hangot üt meg témaválasztásával és formanyel­vével. A kiállítás február 10-éig te­kinthető meg a könyvtár kiállí­tótermében. KEREKES LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents