Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-11 / 212. szám
2. OLDAL EMLÉKNAP 2002. SZEPTEMBER 11., SZERDA Egy éve érte terrortámadás Amerikát Áldozatok: nem teljes a lista Az Egyesült Államok emlékezik - és felkészül A New York i ünnepségen, az ikertorony helyén, a „ground zero”-nál New York vezetőinek tervei szerint ma felolvassák valamennyi áldozat nevét, de a lista nem lesz teljes, mert csaknem egy év elteltével sem tudták még megállapítani a terrortámadás végső mérlegét. Az első órákban a hírek még tízezer fölötti áldozatról szóltak, mára az már bizonyos, hogy a halálos áldozatok száma 2800 körül lehet. Az ikertornyokban dolgozók mellett több száz New York-i tűzoltó, rendőr és különleges mentő veszett oda az Egyesült Államokban röviden csak „ki- lenc-tizenegy”-ként emlegetett szeptemberi napon. Szeptember 11-én kegyeletes ünnepségeken emlékeznek meg az Egyesült Államok elleni terrortámadások áldozatairól. George Bush elnök részt vesz mind a három fő megemlékezésen: Washingtonban a Pentagon épülete előtt, New Yorkban a Világkereskedelmi Központ épülete helyén tátongó gödörnél, valamint azon a pennsylvaniai mezőn, ahol a* negyedik eltérített repülőgép lezuhant, mielőtt elérhette volna célját, mert néhány bátor utas szembeszállt a terroristákkal. Az évfordulós megemlékezések zavartalanságáról rendkívüli biztonsági intézkedésekkel gondoskodnak. Pár napja ismét a légierő vadászgépei őrjáratoznak New York és Washington fölött, a parti őrség őrhajói a Potomac vizéről figyelik a fővárost. A lakosság fele nagyobb horderejű fordulatnak tartja szeptember 11-ét, mint bármely más eseményt az utóbbi negyven évben, beleértve a Kennedy-gyilkosságot, a kelet- és közép-európai kommunizmus összeomlását vagy a vietnami háborút. Az Egyesült Államok kormánya hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet az amerikai érdekeket fenyegető újabb terrorista támadások veszélyére. A Nemzetközi riadó címszóval ellátott közleményében a washingtoni külügyminisztérium azt ajánlja a külföldön tartózkodó amerikai állampolgároknak, hogy legyenek rendkívül éberek a szeptember 11. körüli napokban. Az Egyesült Államokban a napok már jó ideje az évforduló jegyében telnek. A lapok hosszú cikkekben foglalkoznak a történtekkel, túlélőket, áldozatok hozzátartozóit, szemtanúkat, szakértőket szólaltatnak meg. A tévénézők újból és újból megnézhetik a hátborzongató képeket, az eltérített utasszállítók becsapódását a Világkereskedelmi Központ ikerépületébe, a Manhattan déli részét beborító hatalmas füstfelhő gomolygását, az égő toronyházból kiugró, zuhanó embereket és a kamerák által megörökített többi megrázó jelenetet. WTC A Világkereskedelmi Központ 16 hektár területen épült Manhattan déli részében, 400 méter magas, 110 emeletes toronypárja New York legmagasabb felhőkarcolója volt. Az épületóriást 400 ezer köbméter betonból, több mint 200 ezer tonna acél felhasználásával emelték. Az első torony 1972-ben, a második 1973-ban épült, akkori áron 400 millió dollárba került az építkezés. Az ott dolgozók száma elérte az 50 ezret, naponta 150 ezer látogató kereste fel az ikertornyokat, melyekben egyenként 103-103 felvonó működött. Pentagon A világ legnagyobb alapterületű hivatala, öt szinten 26 ezer alkalmazott dolgozik. Az itt található „War Room”-ból irányítják az Egyesült Államok hadseregét és az ország védelmét. A tavaly szeptemberi támadás éppen a hadműveleti szárnyat érte. Kronológia 2001. SZEPTEMBER 11. 8:45 (helyi idő szerint): Az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó 11. számú járata a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) | északi tornyának ütközik. 9:03 A United Airlines 175-ös járata a WTC déli tornyának ütközik. A második ütközést a CNN élőben közvetíti. A WTC mindkét tornya ég, New York fölött sűrű füst gomolyog. A hatóságok azonnal lezárnak minden repteret, majd New York összes hídját és alagútját is. 9:30 George Bush, az Egyesült ! Államok elnöke bejelenti, hogy i' az országot terrortámadás érte. 9:43 Az American légitársaság 77-es számú, Washingtonból Los Angelesbe tartó járata Washingtonban a Pentagon épületére zuhan. Az amerikai hadsereg vezérkara irodáinak otthont adó épületszárnyat rombolja le. 10:05 A Világkereskedelmi központ déli tornya összeomlik. A j törmelék sok száz tűzoltót és a I mentésen dolgozó rendőrt temet maga alá. 10:10 Összeomlik a Pentagon eltalált szárnya. 10:28 Ledől a World Trade Center északi tornya. New York utcáit sűrű por és füst lépi el. 10:48 Pennsylvania államban, Pittsburgtől mintegy száz kilométernyire lezuhant egy utas- j szállító gép - mint később kiderült, ezt is eltérítették, a célpont Washington lett volna. 13:04 George Bush egy louisianai légibázison bejelenti, hogy országszerte a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetik be. Az elnök a bűnösök felkutatását és megbüntetését ígéri. 17:20 Újabb épület omlik össze: a WTC hetes számú épülete. 22:49 John Ashcroft igazságügyi miniszter a Kongresszusban bejelenti, hogy a gépeket öt-öt fős, késekkel fölfegyverzett ter- rorcsoportok rabolták el. _____■ ______Baráthi Ottó jegyzete M ás utat keresve A hogy közeledett a New York- i terrortámadás évfordulója, úgy szaporodtak a sajtóhírek a különböző országokban tervezett megemlékezésekről. Az ember már csak ilyen: szomorú évfordulókon felszakadnak a sebek, felélednek fájó emlékek, felébred az alvó lelkiismeret és mar- dos- de gondolkodtat is. Ezen az évfordulón újra a percnyi emberiét reménytelenül véges voltával szembesül a világ. A bűnbaknak kikiáltott tálib rezsim felszámolásra került ugyan, de a terrortámadás vélt kiagyalóját, eszmei irányítóját máig sem sikerült elfogni és likvidálni. S tudjuk, nincs béke a Szentföldön sem, öngyilkos merényletek szedik sorra ártatlan áldozataikat. Világszerte naponta robbannak pokolgépek, emberi életek ezreit kioltva. A terrorizmus okait és felelőseit csak találgatjuk: egy felmérés szerint Európában az emberek 55 százaléka úgy véli, hogy Amerika bizony elsősorban csak magára vethet a támadások miatt. Ugyanakkor a terrorizmus legfőbb okaként a legtöbben a pénztőke arroganciáját, a globalizáció gátlástalanságát és az országok közötti fejlettségbeli különbségeket jelölik meg. En az okok okaira lennék kíváncsi inkább: hogy lehet az, hogy az emberiség 80 százaléka emberhez méltatlan körülmények között él, miért rombolja az ember saját magát és környezetét folyamatosan, és (behódol a hatalom, a javak és a siker „szentháromságának”? Ha az utóbbi kérdésekre választ tudunk adni, kihúzzuk a talajt a terrorizmus lába alól, s csökkenthetjük az országok közötti kiáltó fejlettségbeli különbségeket is. A világbéh változtatás lehetőségét keresve egyes tudósok, főként filozófusok azt mondják, először nekünk, magunknak kell megváltozni. Proust például így gondolkodik: „Az igazi felfedezés nem abból áll, hogy új földekre bukkanunk, hanem az, hogy új szemmel látunk. ” Albert Einstein még hasznosabb tanácsot ad: „Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodás- móddal megoldani, mely a problémát előidézte. ” Mintha azt sugallná Einstein, hogy a terrorizmust és az agressziót nem lehet sem háborúval, sem erőszakkal, sem fegyverrel felszámolni. M ás utat keresve közelebb kerülnénk egy békésebb világhoz. Mily üdvös lenne, ha világ vezető politikai potentátjai ismernék az imént idézett einsteini gondolatot és szellemében cselekednének. Emlékkapu a tiltakozás virágaival (Folytatás az 1. oldalról) mentes világot szeretne, de a vágy nem elég: a világegyetem békéjéért közös akarattal tenni kell egyéneknek, népeknek, kormányoknak egyaránt. Jeffrey Miotke a szeptember 11-ei egyetemes jelentőségű eseményeibe emlékeztetve többek közt azt a gondolatát osztotta meg a salgótarjániakkal, hogy a katasztrófa napja egyben a terrorizmus elleni nemzetközi ösz- szefogás biztató kezdete. A jelenlévők egyperces főhajtással, koszorúkkal és emlékfa/ültetés- sel fejezték ki az áldozatok iránti együttérzésüket. A gazdasági főtanácsos öb- lösüveggyári látogatása keretében tartott sajtótájékoztatóján kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy tavaly szeptember 11-én Washingtonban dolgozott, s ott, a becsapódástól, robbanástól három-négy kilométer távolságra is hallani lehetett a zajokat... Jeffrey Miotke egyetért azzal, hogy a terrortámadás rádöbbentette a világot: nincs többé sebezhetetlen pont a Földön, hiszen a világ legerősebb szuperhatalma is támadható. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy ez a felismerés a terrorizmus elleni közös védekezésre ösztönzi a j nemzeteket. ■ i Nincs meg bin Laden Tavaly szeptember 18-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oszama bin Laden „azonnali és feltétel nélküli” kiadására szólítja fel Afganisztánt, de ezt a hatalmon lévő tálib szélsőségesek megtagadták. A táliboknak a hónap végére csak Pakisztánnal maradt diplomáciai kapcsolatuk. Szeptember 24-én az Egyesült Államokban, majd világszerte befagyasztják több terrorista - illetve a terrorizmust támogató - személy, szervezet bankszámláit. A NATO Állandó Tanácsa a szervezet 1949-es megalakulása óta először tekintette érvényesnek az alapokrhány 5. cikkelyét, amely szerint, ha valamelyik szövetségest támadás éri, azt valamennyiük elleni támadásnak tekintik. 2001. október 7-én az amerikai-brit szövetséges erők nagy erőkkel légitámadásokat indítottak az afganisztáni terrorista-kiképző táborok, légvédelmi állások és légitámaszpontok ellen. Ezzel egy időben az afgán ellenzéki Északi Szövetség is hadműveleteket kezdett a tálib rendszer ellen. Két nappal később az al-Kaida terrorszervezet az Egyesült Államok elleni dzsi- hádra, szent háborúra szólította fel a világ minden muzulmánját. Október 19-én megkezdődött az amerikai szárazföldi támadás: különleges osztagok kapcsolódtak be a hadműveletekbe. 2001. november 13-án az Északi Szövetség csapatai elfoglalták Kabult, december 7-én elesett a tálibok utolsó erőssége, Kandahár is. Ezzel véget ért afganisztáni uralmuk, az amerikai légierő is felfüggesztette bevetéseit. Oszama bin Ladent azonban nem találták meg a hadműveletek során. 2002. január 10-én megérkeztek az afganisztáni hadműveletek első hadifoglyai a Kubában lévő amerikai guantánamói támaszpontra. George Bush amerikai elnök január végén kijelenti: a terror elleni háború csak most kezdődik. Az elnök a „gonosz ' tengelyéhez” Iránt, Irakot és Észak-Koreát sorolta. Az elnök közölte: Amerika nem fogja tétlenül nézni, hogy ezek az államok tömegpusztító fegyverrel fenyegessék a világot. Ezt követően az elsődleges célpontnak tartott iraki diktátor, Szaddam Húszéin uralmának megdöntésére katonai akció tervét is kidolgozták. 29 évi száműzetés után visszatért Afganisztánba Muhammad Záhir Sah, volt király, aki lemond a monarchia visszaállításáról. Augusztus 4-én beköltözött egykori kabuli palotájába. A New York-iak által „ground zero”-nak nevezett területen, a Világkereskedelmi Központ lerombolt tornyainak helyén szótlan megemlékezést tartanak, miután befejeződött a romok eltakarítása.
