Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-21 / 221. szám
2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Társas vállalkozások 2001. évi gazdasági tevékenységének tapasztalatai TÁRSASÁGI ADÓ - 2001. Nógrád megyében befejeződött a társas vállalkozások 2001. évi tevékenységéről benyújtott bevallások feldolgozása, mely adatai alapján a gazdaság előző években megindult folyamatos fejlődése tükröződik. A gazdasági életben résztvevők száma az előző évek növekedéséhez hasonlóan, 2001-ben 5 %-kal emelkedett, számuk meghaladta az 5700-at. Több mint kétharmaduk végzett olyan jövedelmet produkáló tevékenységet, mely alapján társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezett. Javuló hibaarány mellett 3615 gazdálkodó adott számot tevékenysége eredményéről hibátlan bevallás keretében. GAZDASÁGI EREDMÉNYEK A 2001-es gazdasági évben 222 milliárd Ft bevétel, 14%-kal több került elszámolásra, mint 2000-ben. A fő nemzetgazdasági ágazatokat tekintve a szolgáltatás kivételével valamennyi ágazatban növekedtek a bevételek. A 210 millió Ft nettó árbevételen belül a növekedés nagyobbrészt az export-értékesítés megélénkülésének eredménye. A nettó árbevétel egyötöde, 45 milliárd forint származik exportból, növekedése közel 20%. Volumenét tekintve továbbra is a belföldi értékesítés részaránya a meghatározó. Emelkedése meghaladja az előző év növekedési ütemét. A gazdálkodók 86 %-át továbbra is a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó mikrovállalkozások képviselik, viszont a nettó árbevételből való részesedésük mindössze 27%. A kis- és középvállalkozások aránya 11,4 %, kissé csökkent. A legnagyobb gazdálkodók aránya 2,6 %, mindössze 80 gazdálkodó, viszont a bevételből való részesedésük több mint 30 %. Négy gazdálkodó eltérő üzleti év szerint számol el tevékenységéről, melyek várhatóan a többi vállalkozás által kimutatott nettó árbevétel egyötödét produkálják. A megye vállalkozói körére általánosan jellemző, hogy a versenyképesség megtartása érdekében minimális árnövekedést érvényesítenek, tehát az elért növekmény elsődlegesen a termelés-kibocsátás növekedésének eredménye. A nettó árbevétel közel felét, ezen belül az exportbevételek több mint egyhar- madát a Salgótaijánban és vonzáskörzetében tevékenykedő vállalkozások realizálták. Átlagot meghaladó volt a kohászat, fémfeldolgozás, a kereskedelem és a szolgáltatások árbevételének növekedése. Az értékesítés nettó árbevétele a legmagasabb mértékben Balassagyarmat körzetében emelkedett, ezen belül a feldolgozóipar növekménye 44%. Rétság körzetében megvalósuló beruházások révén az idetelepült cégek átlagot meghaladó bevétel-növekedést éretek el. A vegyipari ágazatban működő társaságok a beruházások befejezése után kétszeresére növelték bevételüket, melynek a fele export. Ennek az ágazatnak az értékesítése a körzet árbevételének 40%-át képviseli. A Bátonyterenye és Pásztó körzetében a feldolgozóiparban tevékenykedők árbe vétele a megyei átlagot meghaladóan növekedett. A Szécsény vonzáskörzetében az előző évi szintű exportot és belföldi árbevételt tudtak a gazdálkodók elérni. KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK Az összes bevételt 216 milliárd Ft ráfordítással érték el a megye gazdálkodói. Kedvező, hogy a költségek és ráfordítások növekedési üteme alatta maradt a bevételekének, fcsökkent a költségigényesség. A költségek szerkezetében a legnagyobb, 75 %-os részarányt továbbra is a 162 milliárd Ft összegű anyagjellegű ráfordítás képviseli. A személyi jellegű ráfordítások 37 milliárd Ft-ot, a kiadások 17%-át jelentették. A bérköltségek növekedése közel 15%, ami a bérfejlesztés és a foglalkoztatottak száma növekedésének együttes pozitív hatása. A bérköltség emelkedése ellenére az országos szakmai átlagokhoz képest továbbra is jelentős az elmaradás. A vállalkozások tárgyi eszközeinek pótlására fedezetet nyújtó értékcsökkenés aránya 3 %, az előző évhez képest alig változott A korszerűbb, új és egyben magasabb beruházási értékű gépek és berendezések üzembe állításával várhatóan értéke emelkedő tendenciát mutat. Az egyéb ráfordítások tartalma a számviteli törvény változása következtében módosult, arány emiatt mindössze 5 %. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA Az adózás előtti eredmény pozitív egyenlege 5,7 milliárd Ft, közel 80 %-kal magasabb az előző évinél. Ezen belül a nyereségesen gazdálkodók közel 12 milliárd Ft nyeresége közel 25%-os mértékben nőtt, a veszteségesen gazdálkodók viszont nem növelték a a 6 milliárd Ft-os veszteség összegét Mind a nyereséges, mind a veszteséges vállalkozások száma emelkedett az előző évi szinthez mérten. Az egy társaságra jutó kimutatott fajlagos nyereség 6,1 millió Ft, 1 millió Ft-tal magasabb, mint 2000-ben. Az egy cégre jutó veszteség értéke 4,1 millió Ft, 6%-kal kisebb az előző évinél. A pozitív és javuló jövedelemtermelő képesség ellenére a fajlagos adózás előtti eredmény a nemzetgazdasági átlag mindössze kétötöde. Mind a kereskedelem, mind a szolgáltatási ágazat jelentős, másfélmilliárd Ft feletti adózás előtti eredményt ért el. A feldolgozóiparon belül veszteséges volt a gépipar, textilipar és kohászat-fémfeldolgozás, összességében viszont nyereséget mutat. A pozitív adózás előtti eredményhez a mikro-, kis- és középvállalkozások 78,5%- ban járultak hozzá. A nyereség és veszteség képződésében szintén 78%-ot képviseltek. Ezen belül az adózás előtti eredmény 50 %-a mikrovállalkozások tevékenységéhez kapcsolódik. Az előző évi -60 millió Ft veszteség közel 700 millió Ft pozitívra fordult. A kisvállalkozások adózás előtti eredménye 30% az összesen belül és a tavalyi negatív értékhez képest szintén pozitívvá vált. Nem sikerült pozitív eredményt elérni a közép- vállalkozások kategóriájában, míg a nagyvállalkozások eredménye 1,2 milliárd Ft. A salgótarjáni körzethez tartozó vállalkozások 3,6 milliárd Ft pozitív adózás előtti eredményt értek el. A feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatás egyaránt 900 millió Ft körüli értéket képviselt ezen belül. A Balassagyarmat és vonzáskörzetében gazdasági tevékenységet végző vállalkozások adózás előtti eredménye a tavalyi negatív értéknél mérsékeltebb. A bátonyterenyei gazdálkodók a korábbi, mintegy 500 millió Ft vesztesége szinte nullára csökkent. Az ipari ágazat jövedelemtermelő képessége visszaesett, a többi ágazatokban kismértékű javulás állt be. Pásztó vonzáskörzetében gazdálkodók 2000-hez képest jelentősen emelni tudták adózatlan eredményüket, ami kedvező, mivel a korábbi évben veszteségesek voltak. A szécsényi térségben is a 2000. évinél eredményesebb évet zártak. Adózás előtti eredményük pozitív az előző évi negatívumhoz képest. Rétság körzetében az adózás előtti eredmény összege alig változott, de az egyes ágazatok közti megoszlás módosult. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek figyelembevételével 9,2 milliárd Ft összegű társaságiadó-alapot mutattak ki bevallásaikban a megyei gazdálkodók, 20%-kal többet, mint az előző évben. Az adóalap után 1,7 milliárd Ft számított adó keletkezett, mellyel szemben 400 millió Ft adókedvezmény érvényesítésére volt lehetőség. Az adókedvezmények összege az előző évi szinthez képest több mint harmadával nőtt. Az adókedvezményekből 300 millió Ft-ot a kiemelt térségben megvalósított termék előállításhoz és kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló tevékenységhez kapcsolódóan számoltak el a társaságok. Az adókedvezmények levonása után 1.250 millió Ft társasági adófizetési kötelezettség keletkezett, 15%-kal több, mint 2000-ben. Az átlagos adóterhelés 13,6 %, 0,5 százalékpontos csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva elsősorban a növekvő adókedvezmények hatására. GAZDÁLKODÁS EGYÉB ELEMZŐI A megyében tevékenykedő társas vállalkozások jegyzett tőkéje 2001. évben 41 milliárd Ft, 11%-kal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A jegyzett tőkéből 15,6 milliárd Ft külföldi tőke, mely 96%-a 25 cégben összpontosul. A külföldi tőkével rendelkezők több mint a felénél 100%- os, ötödénél 50% feletti a külföldi tulajdoni hányad. A vállalkozások vagyona 15%-kal nőtt az előző évhez képest. A befektetett eszközök 44%-a tárgyi eszközök. Növekedett a. befektetett pénzügyi eszközök súlya, mely 9%. A készletállomány aránya 13%, míg a követelések 20%-ot tesznek ki az eszközökön belük A forrásokon belül a saját tőke 26%-os erősödése figyelhető meg. Az idegen források részaránya csökkent, ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke 20%-kal kisebb az előző évinél. A rövid lejáratú kötelezettségek 14%-kal növekedtek, ezen belül a szállítókkal szemben 28% az emelkedés. A megyei társas vállalkozók által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma több mint ezer fővel bővült, ami kedvező, bár a megyénkben továbbra is magas a munkanélküliek aránya. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Belföldi és exportértékesítés alakulása körzetek szerint 200 2000 2001 2000 2001 Belföld Belföld Export Export ^Salgótarján (Balassagyarmat 11 Bátonyterenye 11 Pásztó g Szécsény ( Rétság Az adózás előtti eredmény alakulása körzetek szerint (millió forint) 4 000 ^Salgótarján (Balassagya rmat ^Bátonyterenye □ Pásztó (Szécsény (Rétság-1 000 2001 Jegyzett tőke alakulása tulajdonformák szerint millió forint (milliárd forint) H MRP H Szövetkezeti tulajdon □ Egyéb tulajdon (Állami tulajdon ( Belf. magánszemély túl. Belf. társasági tulajdon Külföldi tulajdon 2000 2001 A szocialisták Nógrád egészségügyi helyzetéről ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS A magyar egészségügy nincs könnyű helyzetben. Nógrádban az országos átlagnál is rosszabbak a körülmények. A megye fekvő- és járóbeteg-ellátása döntően a négy kórház alapjaira épül, de a járóbeteg-ellátásban Szécsényben és Bátonyterenyén is található minimális szolgáltatás. A meglévő kórházi ágyszám-kapacitás nagyjából megfelel a normatív elvárásoknak, bár összetétele, szétaprózó- doltsága miatt némileg eltér a valós igényektől. A szétaprózott kapacitás nemcsak a hiányzó orvoslétszám miatt jelent problémát, hanem azért is, mert a beteg nem jut el időben a megfelelő helyre, de anyagi veszteség is éri a megyét. A kis osztályokon (mint pld. Balassagyarmaton, Pásztón) ugyanis csak a keveset fizető alapszintű ellátást nyújtja, így a teljesítmény-finanszírozás elvén kevesebb finanszírozási összeget tud csak lehívni a megfelelő kasszákból. A krónikus ellátás területén közel sem elegendő a kapacitás, hiszen a megye korösszetételében egyre magasabb az időskorú lakosság aránya. Ezzel együtt jár a mozgásszervi problémákkal küszködök magas száma, amely a mozgásszervi rehabilitációs ágyakban bővítést indokolna. Ezért célszerűnek látszik Pásztón a rehabilitációs szakkórházi ellátás kialakítása, természetesen céltámogatás megszervezésével és a megfelelő szakorvosi ellátottság biztosításával. A másik fejlesztést igénylő terület az úgynevezett belgyógyászati jellegű utókezelő krónikus osztályok ágyszám- bővítése. A járóbeteg-ellátás területén Nógrád az országos átlaghoz viszonyítva rendkívüli lemaradást mutat. A megye lakosságszámához képest alacsony óraszámokban lát el járóbetegszakrendelést, aminek alapvető oka az orvoshiány. Sajnos, e területen a jövőben sem várható gyors és lényeges javulás, mert tapasztalataink szerint a szellemi szabadfoglalkozású és a vállalkozói orvoslás közeli lehetősége, Budapest közelsége sem indított megyénkén kívüli szakorvosokat arra, hogy akár néhány órában is megjelenjenek kórházainkban. AZ ORVOS- ÉS SZAKDOLGOZÓ- ELLÁTOTTSÁGRÓL... A szakmai presztízsvesztése miatt csökken a fiatalok körében az orvosi pálya iránti érdeklődés. A meglévő orvoslétszámból ma jól érzékelhetően növekszik a pályaelhagyók száma, s többen helyezkednek el például a legnagyobb gyógyszer- és gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégeknél, többszörösét keresve a közalkalmazotti béreknél, Nógrád megye pedig nem csábító a kezdő szakorvosok számára sem, mivel a bérek mesterségesen és a kórházak erején túl magasan tartva sem biztosít elegendő és más, gazdagabb megyékben elérhető jövedelmet, sokak szerint a kicsiny paraszolvencia miatt. Hasonló a helyzet szakdolgozók körében is, ahol megjelent a munkaerő-elvándorlás Budapestre. Jellemző, hogy a 2001/2002-es tanév végén Salgótarjánban, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskolának csupán négy tanulója élt az ösztöndíj lehetőségével és nyilatkozott úgy, hogy érettségije után a salgótarjáni kórházban, a tanult szakmájában kíván dolgozni. Az ország más megyéiben megjelenő erdélyi és szlovákiai magyar vendégmunkaerő sem jelént meg nálunk. A megye intézményeiben a létszámproblémák súlyosak. Megoldást csak a kiemelkedő bérezés jelenthetne, amelyet elsősorban központi forrásból, s részben helyi fenntartói támogatással lehetne biztosítani. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDŐ KÓRHÁZAKRÓL... A salgótarjáni megyei kórház is küzd az általános problémákkal, de kétségkívül itt a legjobb a szakemberellátottság. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban alig szorul struktúramódosításra, csupán néhány területen szükséges átalakítás. A fenntartó által elfogadott szakmai program szerint fejleszteni szükséges a szemészeti ellátást, s növelni kell az onkológiai kapacitást is. A krónikusellátás területén azonban jelentős bővítésre lenne szükség. Fejlesztést igényel a krónikus belgyógyászati ellátás, és létté kellene hozni egy geriátriai osztályt, amely szintén az időskorúak általános ellátását szolgálná. Szükség lenne az agyi keringési betegek utókezelését végző krónikusellátásra is. A járóbeteg-ellátás területén néhány új ellátási forma (pld. tiniambulancia) is szükséges lenne, de a jelenleg meglévő ellátási formák óraszámának emelése is indokolt. Nógrádgárdony esetében több alternatív megoldás is kínálkozik. Bár a megyében újra megnőtt a TBC-s betegek száma, azonban a szakkórház kapacitása a szűkítések ellenére is nagyobb a szükségesnél. Tevékenysége át is alakult, az aktív ellátásban jelentős számú az onkológiai esetek száma, azonban a kezelések végzéséhez szükséges diagnosztikai és egyéb háttér nincs megfelelően biztosítva. Ezen ellátási formát a megyei kórház tudná átvenni. Az egyéb aktív ellátási formák átvállalásában mind Salgótarjánban, mind Balassagyarmaton, de még Pásztón is lehet fogadókészség. Megoldást jelenthet az intézet gyógyító intézménykénti funkcionálása, kizárólag krónikusellátást végezve. Azonban ez esetben is szükség lenne egy rekonstrukcióra, kétséges azonban, hogy az egészségügyi tárca támogatná-e ezt Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó tekintetében. Nagy igény mutatkozik a megyében normál- és elme-szociális otthoni férőhelyekre is! Ez esetben az épület szintén hasznos célokat szolgálna, s lehet, hogy a szociális területen nagyobb az esély címzett támogatás megszerzésére. Csoda és drasztikus átalakítás az egészségügy területén a fent vázoltak miatt - rövid időn belül - aligha lehetséges, de a negatív folyamatok megállítása érdekében tennivaló akad bőven. ▲ #MKK MAGYAR KÖVETELÉSKEZELŐ RT. Az $ MFB BANKCSOPORT TAGJA A Magyar Követeléskezelő Rt. (1062 Budapest, Andrássy u. 105.) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 31.) megbízásából értékesíti az MFB Rt. tulajdonában álló alábbi ingatlant és ingóságokat. A Bátonyterenye külterületén, 01-3/2 hrsz. alatt felvett, 7524 m2 területű út, amelyet átjárási szolgalom terhel a 013/3. hrsz. alatt felvett ingatlan javára. A 013/3. hrsz. alatt felvett agyagbánya egykori műveléséhez használt bányaipari * berendezések az alábbiak: őrlőépület, verőlapátos finomőrlőgép, Pral malomalkatrészek, elektromos épület, elektromos ell, kompresszorház és kompresszor, multiciklon, mágnesdob, porleválasztó, cellás adagoló (2 db) és adagolóvályú, NVH ventilátor 2 db, zsákológép, tárolószín, lemezkémény, kapcsoló- és alapszekrény, surrantócsöves tartály és alátámasztás, fémsiló (100 m3), seprős csiga (2 db) és 52/288 T-ventilátor, £ öltöző-, étkező- és portásfülke. s A meghirdetett ingatlan és az ingóságok csak együttesen vásárolhatók meg. Az eszközök a szabadban tárolhatóak, állapotuk és működőképességük a karbantartatlanság okán kérdéses. Az értékesítendő eszközökről és azok állapotáról az MKK Rt. munkatársa, Rónyai Péter (1062 Budapest, Andrássy u. 105. III. em. 310.) ad további felvilágosítást, munkanapokon 8.30 és 14 óra között, az 1/478-3720-as telefonon történő előzetes egyeztetés alapján. Vételi ajánlataikat a Magyar Követeléskezelő Rt. fenti címére, zárt borítékban juttathatják el oly módon, hogy az 2002. szeptember 25-én, déli 12 óráig beérkezzen. Amennyiben a meghirdetett vételárat több érdeklődő ajánlja meg, a kiíró licitlépcsős árverést fog tartani, melyre az azonos összegű ajánlatok benyújtóit fogja meghívni. Az ajánlatok felbontása és azok értékelése 2002. szeptember 27-én, délelőtt 11 órakor az Andrássy u. 105 sz. alatti irodaépület III. emeleti tárgyalójában történik. Magyar Követeléskezelő Rt. NÓGRÁD É HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j ^ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségirendszerreikészüH
