Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-10 / 133. szám
2002. JÚNIUS 10., HÉTFŐ SZÁMÍTÁS TECHNIKA Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Hírek HIBA AZ EXPLORERBEN. A Microsoft böngészőjének minden változatát érinti az a most nyilvánosságra került hiba, amelynek révén könnyen hackertámadás áldozata lehet egy számítógép. A javítás a mai napig nem készült el. A programhiba komoly fenyegetést jelent: kiaknázásával egy hacker távolról átveheti a számítógép felett a vezérlést, amennyiben a gyanútlan felhasználó egy olyan linkre kattint, amely egy már idejétmúlt protokoll használatát eredményezi. ELÉRTÉK az egy gigahertzet. A tajvani lapkagyártó cég a tajpeji Computex 2002 kiállításon mutatta be C3 processzorának 1 GHz-es verzióját. A Via meglehetősen lemaradt riválisaitól, hiszen az Intel és az AMD már régóta jelen van a piacon olyan processzorokkal, amelyek óra- sebessége jóval meghaladja az 1 GHz-et. Csak elméletben fizetnének A netezők többsége töltött már le illegális szoftvereket A BSA közelmúltban közzétett felmérése szerint az internet-felhasználók több mint felével előfordult már, hogy letöltöttek olyan szoftvert, amelyért nem fizettek. Ezt az eredményt még a szervezet vezérigazgatója is megdöbbentőnek találja. Az ismertebb szoftvergyártók érdekvédelmi szövetsége, a Business Software Alliance által végeztetett vizsgálat során 1026 felhasználónál tudakozódtak az internetes le- és feltöltögetési szokások felől. A válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ritkán, de leginkább soha nem fizet a letöltött szoftverekért, 12 százalék pedig tevőlegesen is részt vesz feltört szoftverek terjesztésében. A BSA analízise ugyanakkor érdekes eredményt hozott a felmértek elvi állásfoglalásával kapcsolatban: a megkérdezettek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a szoftvervállalatok munkáját helyes lenne megfizetni és ugyancsak támogathatónak vélték az intellektuális tulajdon védelmére irányuló erőfeszítéseket. Ennek ellenére a többség nem áll ellent a csábításnak, ha az interneten jó minőségű illegális szoftverekre bukkan.- Megdöbbentő viselkedési trendre bukkantupk, amely sérti a szerzői jogi törvényeket, több milliárd dollárba és több százezer munkahelybe kerül minden évben - kommentálta az eredményeket közleményében Robert Holleyman, a BSA vezér- igazgatója. A szervezet szerint az illegális szoftverforgalmat elősegítő főbb tényezők: az internetezők táborának gyarapodása, a sávszélesség fejlődése, az internetes árverési oldalak népszerűsége, és a web anonimitása. Ismeretlen felhasználóként könnyű kísértésbe esni Nem árulja el a feltört kódot Egy amerikai diák azt állítja, hogy megfejtette az Xbox játékkonzol kódjait, amivel gyakorlatilag bármilyen hamis játékprogram legálissá tehető. A fiú azonban tartja a titkát. A Massachusetts Institute Műszaki Egyetem, az Egyesült Államok talán legnevesebb műszaki egyetemének egyik diákja, Andrew Huang azt állítja hogy sikerült megfejtenie a Microsoft Xbox játékkonzol kódjait, amelyeket minden lemeznek tartalmaznia kell ahhoz, hogy a készülék gyári eredetiként ismerje fel. E kódok használatával a hackerek gyakorlatilag bármilyen programot átírhatnak a konzolra. Huang azonban féltve őrzi titkát. Mint ahogy azt egy telefoninterjú során elmondta, a kódot a Microsoft szerzői joga védi. A diák szerint a kód feltörése során végig közeli kapcsolatban állt a Microsofttal, és megállapodtak, hogy ez tudományos kutatásnak minősül. A kód feltöréséhez - vagyis inkább megtalálásához - Huang egy egyedi áramkört épített, amelyet az Xbox alaplapjára forrasztott. Az áramkör tulajdonképpen „lehallgatta” az alkatrészek közötti kommunikációt, Huang ennek alapján tudta azonosítani a biztonsági kulcsokat. A diák elmondása szerint a kulcsok megtalálása három hét munkába és mindössze ötven befektetett dollárba került. Huang elmondta, hogy az Xbox hibája, hogy a biztonsági kulcsok és kódok nincsenek titkosítva. A Microsoft ehelyett a nagy sebességű HyperTrans- port buszra épített, mondván a hackerek úgysem lesznek képesek elfogni az adatforgalmat.- Egyes biztonsági szakértők szerint ha a kommunikáció elég gyors, akkor már biztonságos - mondta Huang. - Szerintem azonban igenis szükség van a titkosításra. Alapvetően nem arról van szó, hogy a Microsoft nem tudta, mit csinál, a saját szoftvereiket nagyon is jól védik. Azonban a hardvereket más cégek gyártják, akik nem voltak elég óvatosak. A Microsoft közleménye szerint az eset semmiféle fenyegetést nem jelent a fogyasztókra vagy a szoftverfejlesztőkre nézve.- A magunk részéről minden eszközzel támogatjuk a kutatómunkát és a tudományos publikációkat. A játékkonzolok kódjának visszafejtése nem új dolog, mint ahogy az sem, hogy a törvény teljes szigorával sújt le azokra, akik azért módosítják a konzoljukat, hogy a Microsoft vagy partnereinek szerzői jogait megsértsék - áll a vállalat által kiadott közleményben. Huang elmondta, hogy jelenleg egy olyan módszeren dolgozik, amelynek eredményeit már legálisan is közzéteheti. Várakozásai szerint ez hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy az Xboxot egy olcsó, ugyanakkor nagy teljesítményű számítógép-helyettesítőként használják. Megfejtette a titkot, de nem szegte meg a szabályokat A jövő merevlemezei Nagy erőkkel fejlesztik a legújabb winchestereket Egy működő rendszer továbbfejlesztésénél csak egy darabig célravezető a folyamatos bővítés, előbb-utóbb újra kell szervezni az egész technológiát. Hasonló a helyzet a merevlemezeknél is. A legismertebb, merevlemezekkel (is) foglalkozó cég az IBM, azonban rajta kívül még sokan képviselik magukat ezen a piacon, főleg távol-keleti vállalatok köréből. Néhány éve például Japán legnagyobb meghajtógyártói kifejlesztették az AV (audio visual) merevlemezeket, amelyek kifejezetten multimédiás tartalom tárolására készültek. Erre azért volt szükség, mert a számítógépes adattárolásnál a sok kis adategység a lemezeken szétszórva található meg, míg az ilyen anyagoknak egy folyamatos egészként kell felkerülniük az optimális lejátszás érdekében (ne kelljen az olvasófejnek ide-oda ugrálnia, mikor mozgóképet néz a felhasználó). Megoldást nyújthat a kapacitáséhségre a cserélhető merevlemezek alkalmazása, így a felhasználó a digitális videorögzí- tők esetében is könnyen tárolómédiumot válthat. A japán vállalatok ennek nyomán kifejlesztették az IVDR-nek (Information Versatile Disk for Removable usage) keresztelt rendszert, amely a hagyományos, 2,5 colos merevlemezeket műanyag tokba bújtatja. Az ezzel foglalkozó konzorcium a szükséges protokollok és file-struktúrák létrehozását is megvalósította, hogy a működésben levő készülékekbe könnyen lehessen berakni/ki- venni a winchester(eke)t. Ezekben a fejlesztésekben a zászlót a Canon, a Fujitsu, a Hitachi, a JVC, a Phoenix, a Pioneer, a Sanyo és a Sharp viszik. Currie Munce, az IBM tárolórendszerekkel foglalkozó igazgatója szerint cégének is nagy szüksége van egy ilyen, hordozható merevlemezeket kezelni képes rendszerre. Munce szerint nagy gondot kell fordítani a biztonsági kérdések, digitális jogok, illetve az adatok kezelésére. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések még javában zajlanak, ezért az eredményekre egyelőre várni kell. Az bizonyos, hogy a merevlemezes tárolás nagy változások előtt áll, amelynek jelenleg kezdeti szakaszát éljük meg. Csökken az angol nyelvűek aránya az interneten A Napster védelmet kér A tömeges online zenecserélgetők úttörője, a Napster csődvédelemért folyamodott az amerikai Delaware államban. A korábban népszerű, ám bírósági úton bezárásra kötelezett internetes file-megosztó szolgáltatás üzemeltetőjének adóssága ugyanis körülbelül százmillió dollár, ellenben maga a Napster közel tízmilliót sem ér. A tavaly bezárásra kényszerí- tett cég folyamatosan megpróbálta magát szinten tartani azzal, hogy igyekezett kiegyezni a nagy kiadókkal és minden lépéséről tájékoztatta a nyilvánosságot, azonban egy márciusi bírósági ítélet értelmében kénytelen végleg lehúzni a rolót. Az indoklás szerint a szolgáltató lehetőséget teremtett a zeneszámok jogdíj nélküli terjesztésére. A Napster tulajdonosai egyébként nemrégiben elfogadták a Bertelsmann 8 millió dolláros kivá- sárlási ajánlatát. _________ ■ A z utóbbi időben egyre nagyobb mértékben csökken az angol nyelvet használók aránya a világhálón, az ázsiai nyelvek ellenben feljövőben vannak e tekintetben. A Global Reach által nemrég készített felmérés szerint az internetet használó emberek származása nagyon megváltozott a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest. A korábban döntően angol anyanyelvűek dominanciája egyre inkább csökkenőben van, abszolút többségüket már régen elvesztették. Az elemzés szerint az internetezők majdnem 60 százaléka nem angolszász térségekből használja a világhálót: 228 millió angol nyelvű internetezőre körülbelül 338,5 millió egyéb anyanyelvű jut. Az európai nyelvet beszélők közül legnagyobb arányban ma a spanyolok képviseltetik magukat, kicsivel több mint 40 milliónyi internetezővel. A németek 38,6, a franciák 22, az olaszok pedig 20,2 millióan vannak fenn a neten. Egyre dinamikusabban fejlődik azonban az ázsiai régió, ami nem csoda, hiszen a térségnek hatalmas, jelenleg még kiaknázatlan tartalékai vannak e tekintetben. Az összes internetező valamivel több mint 25 százaléka a világnak ebből a részéből származik. A kínai nyelv 55,5 millió polgárral átvette a vezetést Japántól, ahol jelenleg körülbelül 52 milliónyian használják a világhálót. Ezen kívül jelentős társadalmi bázissal rendelkezik Korea is, innen 25,2 millió ember szokott kommunikálni az internet segítségével. Ingyen letölthető javítócsomag A Microsoft idén nyáron adja ki a Windows XP operációs landóan a Microsoft Passport rendszer első javítócsomagját (Service Pack 1, SP1), amely hi- szolgáltatást. A Windows XP első bajavításokon, biztonsági rések befoltozásán kívül az ameri- frissítőcsomagja jelentősen ké- kai igazságügyi minisztérium által elrendelt változtatásokat sőbb érkezik, mint az előző Win- is tartalmazza majd. dows-változatokhoz kiadott anyagok. A 2000 februárjában megjeA nyáron megjelenő Windows XP A Service Pack 1 számos biz- lent Windows 2000-hez például Service Pack 1 telepítése után a tonsági javítást tartalmaz. A rése- már júliusban megjelent az első felhasználók „elrejthetik” az In- két a Microsoft szakemberei fe- frissítés, a második pedig tavaly temet Explorer, a Windows Me- dezték fel abban a tízhetes idő- májusban jelent meg. A Windows dia Player, az Outlook Express a szakban, amikor a „téli nagytaka- 2000 SP3 jelenleg is tesztelés alatt Windows Messenger és a Java rítás” volt a cégnél, és a progra- áll. Mint az ismeretes, a Windows Virtual Machine programokat és mozók idejüket csak hibakeresés- XP tavaly októberben jelent meg, a Microsoft szoftverek helyett tét- sei töltötték. A Service Pack 1-ben azaz az első frissítőcsomag a ke- szőleges más alkalmazásokat fut- végre orvosolnak egy bosszantó reskedelmi premier után majd- tathatnak. Ez a változás a Win- apróságot, az operációs rendszer nem egy évvel várható. dows 2000 operációs rendszert is ezentúl nem ajánlgatja majd ál- ___________________________! é rinteni fogja, mégpedig a hamarosan megjelenő Service Pack 3- ban. Jim Cullinan, a Windows termékmenedzsere elmondta, hogy a változtatásokra az igazságügyi minisztérium és a Microsoft között novemberben létrejött megállapodás miatt van szükség. Az egyezség szerint a Microsoftnak lehetővé kell tennie a felhasználók és a számítógépgyártók számára, hogy az alapértelmezettként feltelepített Microsoft middleware szoftverek helyett tetszőleges más gyártó megoldását - például Netscape böngészőt, AOL Instant Messenger üzenőprogramot vagy RealPlayer médialejátszót - használjanak. A Windows XP SP1 az új PC- ken kívül természetesen a Windows XP bolti változatába is bekerül, de az internetről is letölthető lesz, mégpedig ingyen. A javítócsomag megjelenése a nyár végére várható - mondta Cullinan. A Service Pack 1 első nyilvános béta változata két héten belül eljut a tízezer regisztrált bétatesztelőhöz. A javítócsomag nyitottabbá teszi a rendszert
