Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-24 / 145. szám

2. OLDAL 5p SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP i PÁSZTÓ 2002. JÚNIUS 24., HÉTFŐ A zene és a művészet menedzsere Balassagyarmaton Jó hír a megye zenei, kulturális életében, hogy Ember Csabát, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igaz­gatóját a közelmúltban megválasztották a Magyar Zeneisko­lák és Művészeti Iskolák Szövetsége országos elnökének. Ez a szakmai szövetség tizenkét éve alakult és jelenleg 332 zene­iskola tagja a szervezetnek, amely közel 180 ezer növendék képzésében tölt be képviseleti szerepet. Egyébként az ország­ban mintegy 600 zeneiskola működik, amelyben több mint 230 ezer gyermek tanul. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEK- Egyhangúlag választottak meg tartózkodás és ellenszava­zat nélkül és ez csak növeli a fe­lelősséget - mondja Ember Csa­ba, akivel irodájában beszélge­tünk a jelen és a jövő feladatai­ról. Örömmel számol be arról is, hogy megkeresésére Nádasdi István, a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola igazga­tója elvállalta a jelölést és meg is választották az országos szövet­ség felügyelő-bizottságának el­nökévé. A másik Nógrád megyei vonatkozása ennek, hogy lassan a megyében is kialakul, hogy minden népművészeti területet oktatják az iskolákban és ebből talán már csak a balassagyarma­ti szervezett táncoktatás hiány­zik. Úgy tartja Ember Csaba, hogy Nógrád megyének kiemel­kedő eredményei voltak az el­múlt években, akár a balassa­gyarmati, salgótarjáni vagy a bátonyterenyei zeneiskola te­kintetében, újabban pedig Pász­tó és Szécsény is szépen jelent­kezik. Jó dolog, hogy már nem csak zenében, hanem táncban, képzőművészetben is szép ered­ményekről lehet beszámolni. Az ötvenéves, élete legaktí­vabb korszakát élő Ember Csaba közéleti szereplése már negyed- százados múltra tekint vissza. A város életének jó ismerőjeként volt tanácstag, tagja volt az első szabadon választott önkor­mányzatnak és a zeneiskolát alapító Réti Zoltán utódjaként szolgál majd két évtizede. Ran­gos zenei rendezvényeket szer­vez és nemzetközi zenei kap­csolatokat ápol, amelyek révén a város és környékének gazdasági kapcsolatai is szélesedhetnek. Ezt a lehetőséget kínálja, akár a megye számára is az országos elnöki megbízatás, amelynek ré­vén a napokban Svájcban járt. FONTOS SZEREP- A hatnapos svájci utazás há­rom céllal szerveződött - mond­ja. - Az egyik az Európai Zeneis­kolák Szövetségének évi rendes közgyűlése, ahol a pénzügyi be­számolótól kezdve az elkövetke­ző időszak teendőit beszélték meg. A másik programban egy európai zenei nevelési fórumon vettem részt, amelyen többek között megjelent Ottó Schily, Németország belügyminisztere, és mint politikus, aki ismeri en­nek a fontosságát, beszélt a ze­nei nevelésnek az ember nevelé­sében betöltött rendkívül fontos szerepéről. Ilyen rangos vendég volt a berlini Bastián professzor, aki egy hatéves kutatásról szá­molt be, amely Kodály Zoltán nevelési eszméit igazolta a korai zenei nevelés fontosságáról és a zenének azt a semmivel nem pótolható szerepét bizonyította be, ami az egymás mellett élés, a beilleszkedés fontosságát, a drogmegelőzésben való hasz­nosságát bizonyítja. NYUGODT KÖRÜLMÉNYEKET Az egyhetes svájci tartózko­dásunk harmadik eseménye­ként rendezték meg a VII. euró­pai ifjúsági zenei fesztivált. Miu­tán Svájc kis ország, itt most csak 7500 külföldi volt, mert ál­talában mintegy tíz-tizenötezer fiatal szokott ezeken a zenei ta­lálkozókon részt venni. Magyar- országon is volt már egy ilyen találkozó és szándékom az, hogy a XI. európai ifjúsági zenei fesztivált, amelyre kiírták a pá­lyázatot Magyarország egyik vi­déki nagyvárosában rendezzük meg. A másik szándékom az, ami a szövetség egyik alaptevé­kenysége, hogy elérni azt, hogy a magyar zeneiskolák, művésze­ti iskolák nyugodt körülmények között dolgozhassanak. Ez első­sorban az állami normatív támo­gatásnak a jelenleginél lényege­sen magasabb arányát jelente­né. Hiszen ott, azokban az isko­lákban, azért tudnak jó eredmé­nyek születni, mert önálló épü­letben, hangversenyteremben működnek. Ezt a normatíva semmilyen módon nem ismeri el és az állami támogatás csak fele az egyre növekvő tényleges költségeknek - véli a zeneiskola igazgatója. EURÓPA ÉLVONALÁBAN A nemzetközi összehasonlí­tásról az a véleménye, hogy a magyarországi zeneoktatás mindig is Európa élvonalában volt az elmúlt fél évszázadban. Sajnos ezt korszerű kutatási eredményekkel még nem iga­zoltuk, véli. Külföldön ezek a kutatások jobban mentek és ezeknek magyarországi beveze­tése nagyon fontos. Legalább ennyire fontos lenne, hogy sem­mire nem jutottunk el abból, amit Kodály tervezett, hogy érte meg a magyar értelmiségnek legalább a jelentősebb része, akik döntéshozó helyzetben vannak, hogy a zenei megisme­rés, az egy mással nem pótolha­tó megismerési módja a világ­nak. Éppen ezért nem csak sze­gényebb az, aki nem foglalkozik valami módon a zenével, hanem sokkal kevesebbet tud a világ­ról, mint amire szüksége lenne - vélekedik Ember Csaba. Aztán a több mint 800 tanuló zenei és művészeti képzését szolgáló balassagyarmati intéz­mény jövőjére terelődik a szó. - Itt a méltán országos hírű kép­zőművészeti tanszaknak szeret­nék megfelelő körülményeket találni, hiszen egy szénraktár­ban dolgozik Pénzes Géza mű­vész-tanár - magyarázza a hely­zetet. - Régi és jogos igény, hogy a táncoktatást bevezessük. Rá­adásul úgy a kortárs táncot, mint a néptáncot és mindkettő­nek nagyon komoly okai, indo­kai vannak. Valami módon jó lenne a zeneiskola épületét rendbe hozni, mert a nagy vi­harkárok okozta felújítás már rég volt. Csak szét kell nézni és látható, hogy elkel ide a segítség - néz rám komolyan. HANGSZERFEJLESZTÉS ÖSSZEFOGÁSSAL A hangszerfejlesztésről azt mondja, hogy ez szülői, városi összefogással képzelhető el. Egy igazán jó hangversenyzongora ti­zenhatmillió forint és a megyei összes pályázatra csak hétmillió jutott, ami jelzi, hogy ez nem megy a saját erőből. A legközeleb­bi tervek között van a 16. nemzet­közi muzsikustábor, verseny és művészeti fesztivál megszervezé­se. A július 21-23. között megtar­tandó nagyrendezvényhez még nagyon sok anyagi dolqg hiány­zik, bár sok ígéret van. Bíznak a megyei területfejlesztési tanács­hoz beadott pályázatuk sikerében és Becsó Zsolt, a megyei közgyű­lés elnöke, a rendezvény fővédnö­ke maga is ígért segítséget, vala­mint Balassagyarmat önkormány­zata is ad támogatást. De mind­ezek nem tesznek ki többet az egész rendezvény költségeinek húsz százalékánál, ezért az állami pénzalaphoz szeretnének pályáz­ni. A visszajelzések alapján re­mélhetőleg nagy számban érkez­nek külföldi hallgatók, akik min­denért fizetnek. A nyári fesztivál szép eseménye lesz Vadim Holodenko koncertje, aki a buda­pesti Liszt Ferenc zongoraverseny harmadik helyezettje és tizenöt évesen a jövő egyik legígérete­sebb, tehetséges muzsikusa. A ré­gi megyeháza dísztermében tar­tandó nagyzenekari esten fellép Petényi Eszter és a kurzus vonós- zenekara, a közönség kérésére is­mét felhangzik az összesített ve­gyes kartól a Carmina Burana. ESEMÉNYEK Ember Csaba karnagyként húsz éve vezényli a balassagyar­mati dalegyletet, amellyel leg­utóbb Ukrajnában szerepeltek. - Sok fellépésünk van és lesz - mondja. - Amikor ezek a sorok megjelennek, már túlleszünk egy finn kiállítás-megnyitón, egy sal­gótarjáni évadzáró közös koncer­ten a pedagóguskórussal és ké­szülünk Drégelypalánkra, ahol a Szondi-nap egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik a templo­mi hangverseny. _________________SZABÓ EWOWE * * * A ákk elkészülte után kaptuk a hírt: Budapesten tartotta közgyű­lését a magyar zenei élet legna­gyobb „emyőszervezete", a 42 mu­zsikusszövetséget tömörítő Ma­gyar Zenei Tanács. Nógrád megye zenei-művészeti életének újabb szép elismerése, hogy a Csengery Adrienn elnök által irányított köz­gyűlés a felügyelő-bizottság tagjá­vá választotta a balassagyarmati intézményigazgató Ember Csa­bát, a Magyar Zeneiskolák és Mű­vészeti Iskolák Szövetségének el­nökét. Tanévzáró kiállítás Diósjenőn Sokszínű kézművesmunka folyik az intézményben A diósjenői általános iskola galériája számos alkalommal fo­gadott már jelentős kiállításokat, ismertetett meg helyi és környék­beli, alkotók művészeti törekvé­seivel. Jórészt annak is köszön­hető ez, hogy működik az intéz­ményben képzőművészeti tago­zat, mely hozzájárul ahhoz, hogy a művészetek iránt fogé­kony gyermekeket neveljenek Diósjenőn. Az évzáró kiállítás azonban most mégsem a művészpalánták alkotásait vonultatja fel elsősor­ban, hanem számba veszi az isko­la elmúlt évét. így, csokorba kötve tűnik ki igazán, hogy mily sokszí­nű kézművesmunka folyik az alsó tagozatos évfolyamokban, a tech­nika tantárgy kere­teiben, s természe­tesen a rajzórákon is. Megcsodálhat­juk a természetes alapanyagok fel- használásával ké­szült ötletes bábo­kat, lakásdíszeket, de gyönyörködhe­tünk az egyéni kézműveshobbik remekeiben is. Még az angol nyel­vi pályázatok látvá­nyos kivitelű példá­nyai is bemutatás­ra kerültek az évzá­ró tárlaton, hiszen évek óta sikerrel vesznek részt az oxfordi egyetem pályázatán. Á kiál­lításban nincs semmi hivalkodás. Nem törekszik többnek látszani, egyszerűen csak bemutatja egy in­tézmény életét. Ha azonban szá­mos követésre méltó példát fedez­hetünk fel a szemet gyönyörködte­tő tárlaton, az mindenképp a diós­jenői iskola nevelőinek és növen­dékeinek munkáját dicséri. __________ V.J. H ogyan lettem magyarbarát? „Fordulj a nap felé!” Tűnődések a kazán óvoda kapcsán „A hegytetőn három fenyő”. Ré­gi kedves könyvem címe ez. Kere­sem is ifjú korom óta, de nem buk­kantam rá azóta sem. Viszont mindig eszembe jut, amikor a kazári óvodához közeledem. Meg­van a hegytető és ott áll rajta a há­rom fenyő. Közöttük a hófehéren ragyogó épület: maga az óvoda Udvarán gyermekjátékok - fából. Ez sem kevés mai technokrata vilá­gunkban. Hozzá szobrászművész, fafaragó készítette őket. A bejárat­hoz közéi kopjafát mintázó farag- vány, belevésve (tehát letörölhetet- len) az intézmény neve, helyeseb­ben annak fizikai indíttatása egy NAPRAFORGÓ. Fibzójm egység tehát az egész: vigyük a gyermekeinket közel a természethez, ahol pedig nem le­het, vigyük közel a természetet a gyermekekhez. Mert az érzés - és van-e annál fontosabb? - az ajtón belépve sem változik: natúron, magyarán a maga természetes szí­nében lakkozott, fából készük szé­keken ülnek a gyermekek, és ugyanolyan asztalról esznek. Van itt persze minden, ami keü. Újonnan kidolgozott pedagógiai program és minőségbiztosítási rendszer is, szóval minden, orrút a szakma - igaz szívesebben írnék hivatást, de néhány sor múltán majd az is elérkezik - megkövetel. Működnek is ezek, ahogy illik, mert működtetik. Óvónők és daj­kák. Nélkülük bizony a legmaga­sabb szinten megírt program is csupán egy rakás sűrűn telegépek papír, és igaz, hogy az írás meg­marad, de ez esetben önmagában semmit sem ér. Elfoguk vagyok - állíthatja jog­gal az, aki az olvasásban idáig ju­tott. Persze, hogy az, hiszen az én gyermekem is idejár. És ez azért el­gondolkodtató, mert hogy nincs kritikusabb ember a szülőnél, ha a gyermekéről van szó. Az érzések - no és a szakmai érvek - mellett akad még itt néhány példa. Itt van mindjárt a jótékonysági bál dol­ga.. ismétlődve évről évre, jó ideje már. Szervezzünk egy jó hangula­tú estélyt felnőtteknek, aztán a be­vételből vegyünk játékokat a gyere­keknek! Merthogy szegény az eklé­zsia És ha nem lenne az? Évente egyszer elkél egy ilyen rendezvény egy Kazár nagyságú faluban, szó­rakozni mindenki szeret, szüksége is van rá mindenkinek. Vannak, akik csak üyenkor találkoznak né­hány szónál többre, pedig külön­ben nem bánnák. A játékok meg kopnak, akármennyi is van belő lük. Pedig küldtek már a gyerekek­nek kétszer az „amerikások” is. Távolba szakadt hazánk fiainak gyermekei jártak itt tavaly, cser­készcsapat formájában. Szívesen fogadták őket a faluban, gyűjtöt­tek hát ajándékot cserébe. Kinek? Kinek másnak, mint a község óvo­dás gyermekeinek. Karácsonyra meg is ptt a csomag, majd megér­kezett gyermeknapm is. Nem kel­lett hozzá más, csak jóindulat. Az óvodában megvolt... Tényleg, a gyermeknap. Miért ne lehetne belőle gyermekhä? - gondolták a kazári óvodában. Mi­ért ne túrázhatnánk az egyik na­pon, és miért ne szerezhetnénk a másikra játszóbuszt az óvodások­nak? Nem kell hozzá más, csak normális emberi kommunikáció. Miért ne mehetnénk múzeumba, ami ráadásul még érdekes is, és miért ne hívhatnánk meg neves zenészeket, akik szívesen jönnek az óvodások közé? Miért ne mehet­nénk az állatkertbe? Egyáltalán: mi keü ahhoz, hogy a szakmából hivatás legyen, az intézményből pedig óvoda (gyer­mekkert - ahogyan az angol mondja)? Nos, nem sok. Egyszerűen csak fordulj a nap felé! Ha pedig felhő takarja, ott vannak a sugárzó gyermekarcok. Azok mindig ott vannak... És ott van a hegytetőn három fenyő. Látszik már jó mesz- sziről...-NAUT1KUS­Bottyán Zoltán, a pásztói Mik­száth Kálmán kéttannyelvű gim­názium francia tagozata igazgató- helyettesének meghívására az elő­adó-kőrútra hazánkba érkezett Bemard Lecalloh professzor, aki végigjárta Körösi Csorna Sándor útját. Nemrég a francia tagozatos diákoknak és az országban lévő többi francia kéttannyelvű iskolák küldötteinek előadást tartott Kőipsi Csorna Sándor életútjáról. A professzor annak idején a gödöllői premontrei gimnázi­umba járt, ott érettségizett, ké­sőbb pedig francia nyelvet taní­tott. Felesége magyar hölgy. Gö­döllői emlékei alapján írta meg újabb könyvét, melynek kézira­tát átadta az igazgatóhelyettes­nek. A kézirat címe: Hogyan let­tem magyarbarát? Egész napos pásztói prog­ramjának befejezéseként az is­kola könyvtárának átadta Körösi Csorna Sándorról írt alkotását és II. Rákóczi Ferenc ismeretlen unokájáról szóló írásművét. Látogatásával a francia tago­zatos diákok nemcsak a francia nyelvet gyakorolták, hanem be­pillantást nyertek a magyarság értékeinek ismeretébe, hogy azt a gyakorlati életben képviselni is tudják. Távozó francia tanárok A pásztói Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gim­názium és Postaforgalmi Középiskola francia tago­zatáról rövidesen két tanár - akiket professzorok­nak hívnak - visszatér hazájába, Franciaországba. Az egyik, aki férfi, katonai szolgálatát töltötte el ta­nárként. Visszatérve szülőhelyére várja újabb ki­nevezését, amelyet Franciaországban az oktatási miniszter végez. A távozó hölgy Lengyelországba, Csehországba, Törökországba kapott meghívást. Olyan frissdiplomásról van szó, alti az egyetem el­végzése után Pásztón kezdett el tanítani. Új mun­kahelyét ugyancsak a francia oktatási miniszter határozza meg. m tX i tv ’jjlfe tytt\ y i t\ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség ^IiItIvAIi '’HP H I !\ I A P és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 V/vJlV/Aly megyei llllVlJrll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. ____________________KOyflFT: NA™-AP _________________ (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , „ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j /"Vi* *», az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents