Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-24 / 145. szám

2002. JÚNIUS 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL A nők ötször törékenyebbek Június 24. a csontritkulás világnapja (Folytatás az 1. oldalról) lehetnek fájdalmasak. Előfordul­hat, hogy hirtelen jelentkezik, egy meghatározott ponton, ennek oka a csigolyatest részleges vagy teljes összeroppanása. Önmagában is figyelmeztetnek a csont kóros elváltozására a soro­zatos törések, főleg ha az egyszerű elesések ezzel járnak. Az érintette­ket a háziorvos már gyanú esetén is elküldi szakvizsgálatra, (csont- sűrűség mérésre) amely történhet például a salgótarjáni rendelőinté­zetben. A kezelés célja az állapot­romlás megélőzése gyógytornával, fizikoterápiával, ajánlott a sok séta, gyaloglás, de csak rugalmas talpú cipőben. A torna mellett bevált módszer az úszás is. Emellett spe­ciális gyógyszereket alkalmaznak a szinten tartás érdekében. Bár a csonttömeg-veszteség nem pótolható, elegendő kalciu­mot és D-vitamint tartalmazó ét­renddel, valamint a koffein, a do­hányzás és alkoholfogyasztás mér­séklésével a beteg megtarthatja jó közérzetét, életmódja nem sokban tér el az egészségesekétől. pj) Nincs szükség a miniszterelnök leváltására (Folytatás az 1. oldalról) Thürmer Gyula élesen bírálta az ellenzéket, különösen a Fideszt amelynek „náci típusú módszerei” vannak, s legfőbb szándéka a za­varkeltés. Az őszi önkormányzati választásokról szólva a Munkás­párt elnöke bejelentette: várhatóan a közeljövőben tárgyal majd Ko­vács László pártelnökkel, találko­zójuk célja, hogy egyeztessenek, hol van lehetőség a Munkáspárt és az MSZP választási együttműkö­désére. Megemlítette Pécs városát, ahol már tizenkét éve működik közös városvezetés. Az őszi vá­lasztások eredményeként Thürmer Gyula Nógrád megyében Salgótarján és Bátonyterenye ön- kormányzataiban bízik hasonló felállásban, a két párt közös sikeré­ben. ____________TŰIWIIK. QYEBtiBKBALESgT____________ A kánikula, no meg az emberi felelőtlenség adott munkát a tűzol­tóknak. Szurdokpüspökiben - ön­gyulladás miatt - egy kom­posztálom lobbant lángra. Ju­hász László tűzoltó főhadnagy, a Nógrád Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság ügyeletvezetője el­mondta: Cserhátsurányba, Salgó­tarján és környékére, Szécsénybe, Mátranovákra riasztották a tűzol­tókat. Noha a tűzgyújtási tilalom érvényben van, az említett helye­ken gazégetés okozta a bajt. Bár szerencsére jelentősebb kár sehol nem keletkezett, a riasztás során jelentős állománynak kellett kivo­nulni. Nagyobb fegyelemre, fele­lősségre hívta fel a figyelmet a tűz­oltótiszt. A rendőrség ügyeletese könnyebb balesetek között egy szombati súlyosabbról is beszá­molt. Ősagárdon személygépko­csijával saját házának garázsából tolatott ki egy férfi, eközben nem vette észre a kocsi mögött tartóz­kodó másfél éves kisfiút, s elütötte. A gyermeket nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel szállították a mentők kórházba. GUMISZERELES 1 FORINT- ÉRT. Most érdemes gumiköpenyt válta­ni, hiszen a salgótarjáni Tolmácsi gumi­szervizben mindössze 1 forint az ott vásá­rolt, akciós abroncsok szerelési dija. FOTÓ! GYURI AN T. A Karancs és Salgó szerelmese Palóc Olimposzon - Irodalmi est Karancskesziben „Narancson lobogás van, / Múlt és jelen fölött / Sóvárog, emelkedik lelkem, / Megközelítem a végtelent...” Egy katartikus élmény ihlette e sorok írására a Karancs-hegy tetején, ter­mészetbe simuló kápolna tövében üldögélő költőt, Sabján Ferencet, amikor megszületett a Palóc Olimposzon című verse, annak első versszaka, amelyet kis idő múlva követett a többi. lotta: egykoron a salgótarjáni tűz­oltóságon szolgáit. Két év nagy idő, a szülőföldtől, szeretteitől tá­vol, a természetet szenvedélyesen szerető emberként szabad idejé­ben járta a vidéket. Ismerkedett a adott kedvesének, majd verssé for­málódtak a palóc táj ihlette gondo­latok immár mindenkinek. Mond­hatjuk, Sabján Ferenc életének fontos meghatározója volt és ma­radt a nógrádi táj. Ezúttal is haza­Ez az a vers, amely lélekben is leginkább összeköti a Nagykani­zsán élő, háromkötetes költő, civil­ben tűzoltótiszt múltját és jelenét a karancsi tájjal, a Salgó környéki emberekkel. Ezért is választotta a szerző Karancskesziben szomba­ton megtartott irodalmi estje név­adójául a Palóc Olimposzon című versét. Az Ady Endre Művelődési Házban 19 órakor megrendezett estre sok helybeli érdeklődő érke­zett, köszöntve a messzi Zalából érkezett vendégeket, köztük Hal­mos Ildikót, a nagykanizsai Honvéd Kaszinó igazgatónőjét, az irodalmi est háziasszonyát. A kiválasztott költeményeket a Radnóti-dljas Horváth István mondta el, a meg­zenésített verseket Czirákné Kiss Il­dikó énekes adta elő, egyben kísér­te gitárjával. De hogyan adhat ma­radandó élményt a Karancs, a Salgó szépsége, a karancsi kápolna áhítata egy olyan embernek, aki Nagykanizsán él és dolgozik? A Dr. Imre Sándorné polgármester asszony köszöntötte Sabján Ferenc költőt (balról a harmadik) és az irodalmi est résztvevőit Fon): Goes Eb kérdésre maga a szerény és halk szavú alkotó adta meg a választ, aki az est közönségének megval­Karancs, a Salgó vidékével, s az él­mények sokaságát először levélbe írta meg a Zalában otthon mar­érkezett, költészetéből, szavaiból kiderült: nem utoljára. Soha nem felejthetjük mártírjainkat A holocaust áldozataira emlékeztek a balassagyarmati izraelita temetőben (Folytatás az 1. oldalról) arcát, mosolyát soha nem fe­ledhetjük. Fájdalmasan fogy a túlélők száma, a maradék kö­telessége, hogy mondjuk el fi­ainknak, rokonainknak, em­bertársainknak, mi történt, s álljunk ellent azoknak a máig élő törekvéseknek, amelyek meg nem történtté kívánják tenni az elkövetett borzalma­kat - hívta fel az egybegyűltek figyelmét a magas életkort megélt Róth József. A gyászistentiszteleten Dar­vas István rabbijelölt az ifjú nemzedék nevében is szólt, megemlékezve a 6 milliónyi zsidó-áldozatról, közöttük a balassagyarmati hittestvérei­ről.- A történtekre szinte lehe­tetlen magyarázatot adni, mint ahogy életünket érintő legfon­tosabb kérdések is rejtve ma­radnak örökre - mondta, ezért más utat kell választani. Egy zsidó bölcs szavait idézve - „nincs nagyobb kiáltás, mint a csend" - a rabbinövendék kije­lentette, ezt akkor kell válasz­tanunk,- amikor nem találunk megfelelő szavakat érzéseink kifejezésére. A csend áhitatával, erejével tudnunk kell megfelelően bán­ni, mert néha a beszéddel le­romboljuk mindazt, amit csendben építettünk fel. A táborokat felszabadító ka-’ tonák torkán sem jött ki hang, amikor megpillantották a bor­zalmakat, s a kevés túlélő csa­ládtag, rokon, vagy éppen ba­rát sem a szó, inkább a tekin­tet, a lélek erejével, némán kö­szöntötte, örült egymásnak. Más erőről, az újrakezdés csodájáról is szólt Darvas Ist­ván rabbijelölt. Arról az erő­ről, amely a családjaikat, sze­retteiket elvesztőkben élt, hogy a csapások ellenére is meggyötörve, de meg nem tör­ve újra kezdjék életüket, meg­szervezzék életüket Balassa- gyarpiaton, az országban, s ez az erő tette lehetővé, hogy megteremtsék Izrael államot - mondotta Darvas István. Az áldozatok emlékműve előtt rendezett istentisztelet végén Czukker Emánuel kán­tornövendék énekelte el a ha­lotti imát. A kaddist követően az egy­begyűltek a balassagyarmati zsidó múzeum - csak Sopron­ban és Budapesten van hason­ló - mezuza-avatásán vettek részt. HÍREK _________SZÍ RÁK S ZOCIÁLIS JÁRADÉKOSOK. A községben ötvenen felül van a szociális járadékosok száma, akik között több olyan 20-30 év közötti állampolgár van, akik tudnának maguknak munkahe­lyet keresni. Az előbbiek nagy anyagi terhet jelentenek az önkormányzatnak, mert a részükre törvényben előírt összeget a képviselő-testületnek kell teljes egészében megelőlegezni, amit később állami támogatásként vissza­kapnak. BÁTONYTERENYE KÁBELTOLVAJ. Lopás alapos gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, |ki a város két településrésze között vezető, mintegy két kilométer hosszúságú kábelt vágta le és vitte el nemrégiben. Az elkövető ezzel 600 ezer forint értékű kárt okozott. Mit csinálnak a megcserélt rendőrkapitányok? (Folytatás az 1. oldalról) hogy bizonyos elvárásokat is másképpen kell megfogalmazni Dr. Nagykároly (Bátonyterenye):- Előttem nem ismeretlen kapi­tányságra kerültem, hiszen a me­gyebeli kapitányságok vezetői jobbára ismerik egymás tevé­kenységét, a közös gondokat, időnként kicseréljük vélemé­nyünket a közös feladatokról. Ter­mészetesen a kapitányságok kö­zött vannak különbségek is, ami elsősorban a megoldandó felada­tok nagyságrendjében mutatko­zik meg, gondolok itt a kapitány­ságok működési területének elté­rő bűnügyi fertőzöttségére. A ka­pitányság eredményességének alakulásában nagyon fontos té­nyezőnek tartom ezt, éppen úgy, mint a bekövetkező bűncselek­ményekre történő reagáló kész­ség megnyilvánulásának gyorsa­ságát, szakszerűségét és jogszerű­ségét. Ez pedig összefügg a kapi­tányság objektív és szubjektív ál­lapotával, amibe éppen úgy bele­tartozik a rendelkezésre álló gép­járművek állapota, mint az ügye­letes, vagy az ügyintéző egyéni felkészültsége, udvarias hangne­me. Az ide érkezésem előtti idő­szakban a kapitányság bűnüldö­zési eredményessége figyelemre méltóan alakult, aminek a meg­tartását egyik fő feladatomnak te­kintem. Olcsó és elsietett dolog lenne most azt mondani, hogy a feladatok az egyik hétről a másik­ra megoldhatók. Csak átgondolt tervezési és szervezési munkával, az erők indokolt átcsoportosításá­val, megfontoltan lehetséges az eredményeket megtartani, és ter­mészetesen, ha lehet tovább nö­velni. A rendőri munka - ami nem egysíkú, sokágú - sokkal bonyo­lultabb és összetettebb, mint so­kan a testületen kívül állók is gon­dolnák, a bűnmegelőzéstől a bűn­üldözésig, a közbiztonság fenn­tartásától a biztonságos közleke­désig. Mindezt úgy kell működ­tetni, hogy a lakosság a konkrét valóságában érzékelje a biztonsá­got, ami pozitív esetben visszahat a rendőrök megbecsülésére is. Juhász István (Salgótarján):- Átfogd értékelésre rövid az idő, de ha az átkerülésem óta el­telt időt tekintem, a helyzet nem rossz. A kapitányság az általam meghatározott irányba indult. Ed­dig negyvenszázalékos felderítési és ötvenszázalékos nyomozási eredményességet tudtunk produ­kálni, s még vannak tartalékaink. Nem szabad ezt lebecsülni, hi­szen hosszú időre visszanyúló ügyeket is felderítettünk, kábító­szerrel kapcsolatos bűncselekmé­nyek elkövetőit, pénzhamisítót is sikerült elfogni, ez nagyon szép eredmény. Egyik fontos feladatként a köz- biztonsági és a közlekedési járőr- szolgálatot is polgárközelibbé kel­lett tenni. Úgy tűnik e tekintetben jól indultunk el. A másik nagy fel­adat a bűnmegelőzés megújítása, a tevékenység társadalmasítása, a bűnmegelőzési bizottság megújí­tása. Az önkormányzati vezetők­kel való együttműködés szorosab­bá tétele. Közös tanácskozáson közölték az elvárásaikat, mi pedig azt, hogyan szeretnénk velük együttműködni. Figyelünk a pol­gárőr szervezeteinkre, az állam­polgárokra, s nem feledkezünk meg együttműködőink elismeré­séről sem. A testületen belül pe­dig bevezettük a havi állomány­gyűlési parancskihirdetést, ami­kor a jól dolgozó kollégákat meg­dicsérjük. Valamennyi területen bevezettem a mérőszámrend­szert, s a kollégák intézkedéseit számítógépre visszük, amely érté­keli a tevékenységet. Ebből kide­rül, hogy a negyedévben kik vol­tak a legjobb intézkedő rendőrök. Nem az a szempont a döntő, hogy ki mennyi bírságot szedett be, ha­nem az, hogy mennyi elkövetőt fogott meg, illetve milyen volt a megelőző tevékenysége. A körze­ti megbízottak rendszeres beszá­moltatásától a szolgálat erősödé­sét várjuk, amely egyben minősí­tést is jelent. Azt akarjuk, hogy a körzetmegbízott legyen a falu sheriffje. László Sándor (Szécsény):- Április elsejétől megbízással töltöm be ezt a beosztást előjáróm közlésének mérlegelése, majd tu­domásul vétele után. Elsőként az új feladatot ismerem meg, hiszen 31 évi rendőri szolgálat után egy teljesen új területre kerültem. Bár 1985 és 1990 között, mikor még Szécsényben kapitányság nem volt, akkor a Balassagyarmati Rendőrkapitánysághoz tartozott a terület. S akkor már ez a terület is kapitányságom alá tartozott. Első feladataim közül a legfon­tosabbnak azt tartottam, hogy a térség polgármestereit, illetőleg önkormányzatait megismerjem. A mai napig tizenkét polgármes­terrel találkoztam személyesen és több testületi ülésre hívtak meg, ahová el is mentem. A területről egy elég markánsan megfogalma­zott igény fogalmazódott meg irá­nyomban a közterületi jelenlét fo­kozása érdekében. Illetőleg a rendőrség intézkedési kultúrájá­nak milyenségének a kor követel­ményeihez való igazítása vonat­kozásában. Ma már az is nyilván­való számomra, hogy bizonyos szerkezeti változtatásokra is szük­ség van. Szembesülnöm kellett azzal is, hogy bizonyos objektív körülmé­nyek határozzák meg a közterüle­ti jelenlétnek az indokoltnál ala­csonyabb szintjét. Ez azt eredmé­nyezi, hogy bizony településekről körzeti megbízottakat időnként közterületi szolgálatra kell bevon­ni. Nagyon komoly gond, hogy je­len pillanatban is mintegy hetede a hivatásos állománynak hiány­zik, tehát eleve ezek az emberek szolgálatba nem állíthatók. Az anyagi technikai ellátottság anya­gi szintje is erősíti ezt. Konkrétan, egyes területeken a körzeti megbí­zotti „irodák” sokszor a minimális munkafeltételeket sem biztosít­ják. Jelenleg is van több kmb-s iroda, amelynek a járófelülete ér­des beton, több évtizede nem volt kifestve, hiányzik a vizesblokk, alapvető bútorok, felszerelések hiányoznak. Két irodában még vezetékes telefon sincs. Bennem is volt egy bizonyos félsz, akár csak az állományban, hogy kölcsönösen hogyan tudjuk elfogadni egymást. Az állomány hogyan érti meg a változás szük­ségességét és hogyan fog felsora­kozni a vezető mögé. Meg kell mondanom, hogy mind a pblgár- mesterek, mind az állomány ré­széről pozitív fogadtatást érzékel­tem, konstruktív együttműkö­dést, s azokat a kéréseket, ame­lyeket megfogalmaztam kivétel nélkül mindenütt fogadták és az együttműködésre ígéretet kap­tam. Arra tettem ígéretet, hogy rövid időn belül lesz elegendő rendőr a kapitányságon, kértem, hogy a kmb-s irodákat mindenütt hoz­zák rendbe, s minden irodába vá­sároljanak olyan számítógépet, amely alkalmas a Robotzsaru- program futtatására. Ez által időt takarít meg a rendőr a közterüle­ten való jelenlét növelésére. Főka­pitánysági támogatással gyakorib­bak lesznek a rendőrségi akciók, gyakoribbá tesszük a közös rend­őr-határőr járőrözést, számítok a polgárőrökre és gyakrabban igénylem a közlekedésrendészeti osztály járőreit a területünkön. S természetesen számítok a javuló lakossági kapcsolatokból szárma­zó erősödő kapcsolatokra. PÁDÁR ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents