Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-18 / 140. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN 2002. JÚNIUS 18., KEDD SE. BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP Jó 1 csak szívével lát az ember...” Tarjánban tanácskoztak az időskorúak ellátását végző szakemberek A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet országos szakmai konferenciát rendezett az in­tézmény salgótarjáni képzési központjában részt vevő szakemberek számára. A tanácsko­záson nagy figyelemmel kísért előadást tartott Szlovacsek Gyuláné, a Salgótarjáni Egészség­ügyi-szociális Központ igazgatója. Az alábbiak­ban felidézzük a vezető szakember előadásá­nak lényegét és összegezzük munkatársunk kérdéseire adott válaszainak egy részét. A kétnapos konferencia az ország minden részéből érkezett szépszámú szakembergárdá­ja - köztük szociális munkások és önkéntes se­gítők - a plenáris ülést követő szekciók kereté­ben vitatta meg a szakmai feladatok teljesítésé­nek tapasztalatait és az alapellátás fejlesztési lehetőségeit. A második napon került sor a szekcióülések összefoglalóira, és a szociális törvény alapellátásra vonatkozó módosításait tárgyaló, valamint az alapellátás fejlesztési ter­véről szóló záróelőadásra Ml IS AZ A MENTÁLHIGIÉNÉ? Szlovacsekné, az egészségügyi-szociális központ (eszk) igazgatója előadásának már a címe - „A mentálhigiénés ellátás, valamint a személyre szóló bánásmód feladatainak kiala­kítása és végrehajtásának lehetőségei a házi gondozásban és az idősek klubjában” - is elő­revetítette, a bonyolult téma komplex közelí­tésben - a gondozók és a gondozottak problé­máit is elemezve - kerül kifejtésre. Bevezetőjében az előadó jelezte, a mentálhi­giéné fogalmának több, ismert leírása még a szakirodalomban sem vezet egységesen elfoga­dott meghatározáshoz. Úgy fogalmazott, a mentálhigiéné fogalma alatt általában a pszi­chés (lelki) megbetegedések és magatartási za­varok megelőzésén túl a lelki egészségvédel­met kell érteni. Jelesül: mindazoknak a folya­matoknak, tevékenységeknek és intézkedések­nek az összességét, amelyek az emberi szemé­lyiséget és a közösségi kapcsolat erősebbé, fej­lettebbé és magasabb színvonalúvá teszik. Hangsúlyozta, a szociális területen dolgozók közül talán az alapellátásban dolgozók a legve­szélyeztetettebbek, legtöbb esetben egyedül kell megküzdeniük minden olyan problémá­val, amely a helyszínen azonnali intézkedést igényel, s a következményekért is vállalni kell a felelősséget. Ugyanakkor az alapellátásban a gondozottak is a leginkább rászorultak, a legel- szigeteltebbek, a legelesettebbek. RIZIKÓFAKTOROK Ezt követően az igazgató asszony azokról a lélektani szempontból fontos jelenségekről, emberi érzésekről szólt, amelyekkel a minden­napi életünk során találkozhatunk, s amelyek jelentősen befolyásolhatják lelki egészségün­ket. Érvényes ez a szociális munkásokra és gondozottaikra is, hiszen ők is megélik ezeket az emóciókat (érzelmeket), amelyeket az elő­adó szerint rizikófaktorokként (kockázati té­nyezőkként) is felfoghatunk. Utóbbiak sorában kiemelte a szeretetet, mintegy titokként, misztériumként (rejtély­ként) meghatározva azt. Üres, hiábavaló ember az, akinek szívében nem él szeretet, amit adni és kapni is tudni kell - magyarázta az előadó. Ezt követően a szeretet ellentétpárjáról, a gyű­löletről beszélt, amelynek olyan érzelmi meg- nyüvánulásai lehetnek, mint az irigység, a kap­zsiság, a féltékenység, a gőg és sok más negatív magatartásmód. Sajnos - hangsúlyozta az elő­adó - mindezek cselekvésre is mozgósítanak és ártalmasak azokra, akikre irányulnak. A szere­tet és a gyűlölet ambivalens (kettős) érzések ÁRTALOMFORRÁSOK Előadását aztán így folytatta Szlovacsek Gyuláné:- Gyakran hallani, hogy az emberek panasz­kodnak munkahelyükre, mint idegességük for­rására, mint lelki egyensúlyukat zavaró körül­ményekre: „Itt megbolondul az ember”, „Nem csoda, ha kiborult, rettenetes ott a légkör”, „Nem tudok aludni” - idézte a gyakran elhang­zó panaszokat, majd kibontotta hátterüket. Azt mondta, idegrendszeri túlterheltség, de örökle­tes hajlam is oka lehet a pszichés zavaroknak. A stresszt (vészreakciós állapotot) korunk be­tegségének nevezte, amely szerinte nem más, mint potenciális mentálhigiénés ártalomforrás, amely jelentősen károsítja az idegrendszert. A szociális alapellátás ártalomforrásait sorol­va - többek között - megemlítette a fizikai és pszichikai megterhelést, a különböző szemé­lyiségű ellátottak viselkedését, a sikerélmény és az erkölcsi-anyagi megbecsülés hiányát, a munkahelyi és a családi, emberi kapcsolatok milyenségét. Utóbbiakkal kapcsolatban ki­emelte az igazgató asszony, hogy a munkahely személyiségformáló is (lehet), de a személyi­ségfejlődés gyermekkorban, a családban kez­dődik. A munkahely önmagában senkit nem tesz beteggé, neurotikussá (idegbeteggé), de lé­nyegesen felbomlaszthatja a személyiség meg­lévő egyensúlyát. GONDOZÓI VÉLEMÉNYEK Az igazgató asszony előadásának legprakti­kusabb része az volt, amikor ismertette annak a kérdőíves felmérésnek az eredményét, amelyet az eszk az alapellátásban dolgozók mentálhigi­énés (lelki-egészségi) helyzetéről való tájékozó­dás érdekében végzett. E helyütt nincs mód a vizsgálatba bevontak körének, a feltett kérdé­seknek és a kapott válaszoknak részletesebb is­mertetésére - mindezeket az igazgató asszony előadásában kellő alapossággal bemutatta. Figyelemre méltó, hogy saját konfliktusának tüneti kezelésére több gondozó szed gyógy­szert, jelez valamiféle megbetegedést, de csak a legvégső esetben veszi igénybe a táppénzes ál­lományba vonulás lehetőségét. Ez részben fele­lősségtudatot tükröz, részben munkahelyfél­tésre utal, de az anyagi veszteség elkerülése is szóba kerülhet. A „Kik veszik el a kedvét?” kérdésre a leg­több válaszban a gondozottak jelennek meg, de - egyebek mellett - szerepet kap a szakma erkölcsi-anyagi elismertségének hiányolása is. A gondozók kívánságaiban legfőbb értékként az egészség szerepel, csak kisebb részben je­lennek meg az anyagi motivációk, noha bi­zonytalan jövőképüknek ez az egyik legfőbb forrása. Az önkéntes segítők nagy része csak önmagára számíthat problémája megoldásá­ban, a kollegiális és hivatásos támogatottság csak elvétve található meg a válaszokban, vi­szont támogatóként többen jelölik meg a csalá­dot, de még az isteni gondviselést is. KULCS A LELKI EGÉSZSÉGHEZ Előadásának további részében az eszk igaz­gatója a fentiek ismeretében és az egyéb tapasz­talatok alapján a megoldás kulcsát kereste és ad­ta meg a gondozók lelki egészségének védelme érdekében. Közel tucatnyi konkrét feladatot, te­endőt, intézkedést vázolt fel - melyeket aztán az előadást és a szekcióülést követő beszélgetés so­rán is megerősített és csokorba kötött. Mint mondotta a megoldási módok két na­gyobb csoportba sorolhatók. Az egyik a pre­venció primátusa (a megelőzés elsődlegessé­ge). Hangsúlyozta, lehetőség szerint kerülni kell azokat a veszélyforrásokat, amelyek a lelki egyensúly felborulásához vezethetnek. A megoldási lehetőségek és módozatok má­sodik csoportja az igazgatónő szerint a képzé­sek és továbbképzések, a tanfolyamok és cso­portmódszerek alkalmazása, önismereti és ér- zékenyítő tréningek megtartása. Mindezekkel az a cél, hogy a résztvevőket alkalmasabbá te­gyék az emberi kapcsolatok ápolására, különö­sen a nehezített felelős kapcsolatokra, mint amelyek a vezetéssel vagy a segítő munkával járnak együtt. SZEKCIÓVISSZHANG Munkatársunk kérdéseire válaszolva az igazgatónő örömmel nyugtázta, hogy a konfe­rencia - mint az a szekcióüléseken is elhang­zott - elérte célját, megfelelt a résztvevők elvá­rásának, hozzájárult gyakorlati tevékenységük színvonalasabb, sikeresebb ellátásához. Meg­említette, a szekcióban elhangzott még egy tó- egészítő előadás is az ún. gyászreakcióról, te­kintettel arra, hogy az idősellátásban dolgozók gyakran találkoznak ezzel a problémával, mint mentálhigiénés ártalomforrással. A szekcióban több visszaigazolást is kapott az előadásában felvetett problémákra, s újab­bak is felmerültek, illetve az elhangzottak meg­erősítést nyertek. Ilyen volt - többek között - a gondozók nem kielégítő erkölcsi-anyagi elis­mertsége, amely úgy a gondozott mint a gon­dozó munkaadója részéről fennállhat. Hogy ne cselédnek vagy takarítónőnek tekintsék a gon­dozókat. Ugyanakkor tudják - hangsúlyozta az igazgatónő - a szakma presztízsét elsősor­ban maguk teremthetik meg munkájukkal és azzal is, hogy hangosabban hallatják hangúkat. Erre jó alkalom volt ez a konferencia is, de több ilyenre és egyéb fórumra, szervezett összejövetelre, találkozóra lenne szükség. Felvetődött egy módszertani gondozási köz­pont szükségessége és az anyagi elismertség növelése céljából az ún. ágymelletti pótlék be­vezetésének igénye. Végezetül munkatársunk­tól elköszönőben az igazgató asszony intéze­tük mottóját ajánlotta olvasóink figyelmébe, amelyet Saint-Exupery „A kis herceg” című művéből „kölcsönöztek” és amely így hangzik: Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lé­nyeges az a szemnek láthatatlan”. Szép gondolat - ebben a szellemben érde­mes dolgozni. BARÁTHI OTTÓ Népem, ha élni akarsz... Te Deum a balassagyarmati Szentháromság-templomban a István királyunk fiához, Imre herceghez szóló intel­meinek fent idézett gondola­ta adta meg az alaphangula­tát és egyben legfőbb gondo­latát, az elmúlt hét szombat­ján, a balassagyarmati Szent Imre Általános Iskola és Gimnázium szervezésében megtartott Te Deumnak, a váci egyházmegye iskolái ünnepi hálaadó találkozójá­nak. A rendezvényen az egy­házmegye számos települé­se képviseltette magát: Albertirsa, Cegléd, Dabas, Egyházasgerge, Érsekvad- kert, Fót, Gödöllő, Nagykő­rös, Mogyoród és Vác test­vériskoláinak képviseleté­ben mintegy 600 diák, vala­mint kísérőik részvételével zajlottak az események. Az ünnepség szentmisé­vel kezdődött, melyet Keszt­helyi Ferenc megyés püspök úr celebrált. Bevezetésként a tanulók csoportja köszön­tötte a magas rangú vendé­get. Márton Krisztina, a he­lyi iskola 11. évfolyamának hallgatója Reményik Sándor Templom és iskola c. versét szavalta. Meló Ferenc igaz­gató meleg hangú köszöntő­jében kiemelte az intéz­mény névadójának, Szent Imrének elsősorban, mint a romlatlan, tiszta ifjúság szentjének példáját, akinek erényeire, alakjának igaz emlékére különösen most - eszményeit vesztett korunk­ban - van igazán szüksé­günk. Hangoztatta: Szent István királynak a fiához szóló intelmei a mai napig is érvényesek, és hozzánk, a hálaadásra összegyűlt ka­tolikus fiatalokhoz is szól­nak: „Népem, ha élni akarsz, tiszta, romlatlan if­júságod legyen! Cselekede­teidet az erény vezesse! így lehetsz majd hazád oltal­ma! Ne hagyd lopni, meg­alázni magad! Az épségben maradás: ez most a fő mind­annyiunknak!” A köszöntőszavak után Nagy Ervinné, az iskola ta­nára kitüntetést vehetett át a püspök úrtól. Prédikációjá­ban Keszthelyi Ferenc a Te Deum fontosságát hangsú­lyozta: adjunk hálát Isten­nek azért, hogy ebben az év­ben is erőt, egészséget, türel­met és szorgalmat adott va­lamennyiünknek munkánk végzéséhez. Mondjunk kö­szönetét azért, hogy több tu- fással, ismerettel rendelke­zünk, mint év elején, hogy barátokra találtunk ebben a tanévben is, hogy a szülők támogatták, segítették gyer­mekeiket és az iskolát, hogy az atyák és a hittanárok lelki útravalóval, a tanárok kor­szerű ismeretekkel látták el a rájuk bízottakat. „Téged, Isten dicsérünk, / Téged Úrnak ismerünk, / ... / Te vagy Uram, én remé­nyem, / Ne hagyj soha szé­gyent érnem." - zengett a zsúfolásig telt plébánia- templom kórusának hálaadó éneke. A szentmise után folytató­dott a program. Elsőként a vendéglátó is­kola tanulóinak, Lavaj And­rea által kidolgozott eser- nyős táncbemutatója ragad­tatta tapsra a népes vendég­sereget. A bemutató után ke­rültek megnyitásra Bacsúr Sándor tűzzománc, Zentai Józsefe rdélyi templomok cí­mű fotókiállítása, Párkányi Péter faszobrász és Párkányi Pétemé, a népművészet mesterének hímzéseit be­mutató tárlatok. A délutáni kulturális program során a Piroska és a farkas c. színdarab német nyelvű változatát mutatta be a Szent Imre iskola színját­szó csoportja Meloné Varsi Ágnes színvonalas rendezé­sében. A programot színesí­tette a vendégek számos be­mutatója, verse, tánca. A sport szerelmesei sem unat­koztak. Labdarúgásban a vá­ci és a gödöllői csapat dia­dalmaskodott, megelőzve a hazaiakat és Cegléd együtte­sét. Asztaliteniszben kettős hazai siker született: Diósi Nikolett a lányok, Hoffmann Dávid a fiúk versenyében bi­zonyult a legjobbnak. Aztán következett a bú­csú. Sok név és cím cserélt gazdát. Számos maradandó emlékkel köszöntek el egy­mástól e gazdag nap részt­vevői. „Nem tudom megmagya­rázni, hogy miért, de csodá­latos volt a balassagyarmati Te Deum” - összegezte ta­pasztalatait egy csillogó sze­mű gödöllői kislány. Igaza lehetett. KALOCSAY FRIGYES NAGY EMBEREK FEHÉR ASZTAL MELLETT. E címmel tartotta legutóbbi összejövetelét Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban a Gerelyes Endre Irodalmi Kávéház. A program vendége dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, az asztali örömök historikusa volt. A résztvevők faállítást tekinthettek meg a magyar vendéglátás történetéből. ______________fotó, rigó tibor ZENE EGY BETEG GYERMEKÉRT. Danyi Dávid hétéves karancslapujtői kisfiú (képünkön) gyógyítá­sa céljából rendezett pénteken Oláh Gyula ugyancsak lapujtői vállalkozó saját portáján jótékonysági programot, amelyen rangos együttesek, szólisták léptek fel._______________________________ fotómit. 7-7—r T—jT Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség / I! ’ II A 11 U IOI A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet térő., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1 T VF VJ.^Vi\.L/ megyei lllJVljrír Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. _____________________»»ami namla,__________________ (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVDÜR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . ^ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. I az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft,, a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._________________________________1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents