Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

2. OLDAL

SALGÓTARJÁN

MEGYEI KÖRKÉP

2002. ÁPRILIS 10., SZERDA

A Hírlap postájából

A Pf. 96 - A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet.

SzorobáDverseny

Pásztón, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában és Somoskőújfaluban az ÁMK Somosi Általános Iskolában került megrendezésre a IV. területi szorobán- verseny. A két helyszínen 197 tanuló vett részt, közülük 56 fő bejutott az április 27-én Budapesten tartandó országos versenyre. Eredmények:

1. osztályosok:

1. Lénán László Szécsény, D. Rákóczi F. Ált. Isk., 700 pont,

2. Babcsány András Pásztó, Gárdonyi Géza Ált. Isk. 680 pont, és Beid Bence Balassagyarmat, Sz. L. Ált. Isk. 680 pont.

2. osztályosok:

1. Juhász Báünt Pásztó, Gárdonyi G. Ált. Isk. 710 pont,

2. Czímer Dániel Pásztó, Gárdonyi G. Ált. Isk. 690 pont és Tő- zsérDóra Szécsény, II. Rákóczi F. Ált. Isk. 690 pont.

3. osztályosok:

1. Muhati Ágnes Balassagyarmat, Sz. L. Ált. Isk. 885 pont,

2. Szabó Levente Érsekvadkert, Petőfi S. Ált. Isk. 840 pont,

3. Velenczei Ádám Szécsény, II. Rákóczi F. Ált. Isk. 830 pont.

4. osztályosok:

1. Lakatos Diana Rimaszombat, Tompa M. Ált. Isk. 860 pont,

2. Hoiik Petra Szécsény, II. Rákóczi F. Ált. Isk. 855 pont,

3. Farsang István Rimaszombat, T. M. Ált. Isk. 845 pont,

4. Oláh Mátyás Nógrádszakál Ált. Isk. 840 pont.

Felsősök:

1. Nagy Renáta 5. o„ Pásztó Gárdonyi G. Ált. Isk. 810 pont,

2. Szép Dávid 6. o., Nógrádsipek Ált. Isk. 800 pont,

3. Édes Orsolya 7. o., Pásztó Gárdonyi G. Ált. Isk. 785 ponttal.

___________________________CSALA KATALIN

J

ó utat!

Többen a Nógrád Volán Rt. utazóközönségéből úgy gondoljuk, hogy szeretnénk nyilvánosan megköszönni egy autóbuszvezető tevékenységét. Szeretném hangsúlyozni az autóbuszvezetőt, mert még nem találkoztam ennyire kedves, emberséges fiatalemberrel. A mai rohanó, stresszes világban, neki mindig akad egy szava, egy mosolya és a leg- elgondolkodtatóbb, hogy ha a megállóban idős utast lát, ő kiszáll az ülésből és felsegíti a buszra. Még nem találkoztunk ilyen segítőkészséggel ! Sajnos csak a keresztnevét tudjuk. Azt tudjuk, hogy a 10 órakor Salgótarjánból induló egri járaton végzi munkáját és Zsoltnak hívják.

Szeretnénk, ha közölnék sorainkat, mert talán jó példa lenne ez a néha modortalan sofőrök számára, akik inkább a nagy szájukkal akarnak tiszteletet kivívni maguknak. Szeretnénk, ha megírnák, csak hogy Zsolt tudja, őt már tiszteljük!

Köszönjük önöknek, hogy segítettek, illetve segítenek eljuttatni nagyrabecsülésünk és nyilvánosságra hozni, hogy vannak autóbuszvezetők is, nem csak sofőrök. Névtelenül szeretnénk kifejezni hálánkat, hiszen ő is úgy dolgozik, s úgy is tudja, hogy nem kell név szerint ismerni valakit ahhoz, hogy segítsünk rajta!

________________________________A MÁTRATEREWYEI, A MÁTRAHOVÁKI ÉS A NÁDÚJFALUI UTASOK

Elfelejtett választók Kőváron- Ha így megy, a kőváriak is kérni fogják leválásukat Balassagyarmatról úgy, mint az ipolyszögiek is tették, mert a város most is elfelejtett bennünket, nem jött értünk busz, hogy elmehessünk szavazni - panaszolja Sipos Tibomé.

A hetvenéves asszony azt emlegeti, hogy valamikor még helyben is szavazhattak a kőváriak, aztán a Lenin-lakótelepre mehettek, míg végül kitalálták az illetékesek, hogy a három kilométerre lévő Ipolyszögön kell szavazniuk. A kezdetek idején az önkormányzat még autóbuszt is biztosított a választások idején, de mára ez valahogy elfelejtődött.- Erzsiké néni, lesz valami járat? - kérdezték tőlem a helyi cigányok, akik szintén el szerettek volna menni szavazni, de én csak széttártam a kezem, és nem tudtam mondani nekik semmit - magyarázza az asszony. Majd vette a fáradságot és betelefonált a polgármesteri hivatalba, hogy küldjenek autóbuszt a kőváriaknak, de akivel beszélt, nem tudott üyen intézkedésről. így aztán a kőváriak többsége nem ment el szavazni.

Azt fejtegeti, hogy a mai időkben sok helybelinek hiányzik az autóbuszra költött kétszáz forint. Ebből akár egy kenyeret is vehetnének, hogy legalább az legyen az asztalukon, mert az itt élők közül sokan nagyon szegények. Elkeser- gi, hogy a Kádár-rendszer alatt is elfelejtették őket, sőt 30 évig építési tilalom volt Kőváron. Hiába panaszolta fel a tanácstagjuk, Lotharidesz Pál, hogy a város kapuja ne legyen olyan szégyenletes és segítsék őket, nem hallották meg a szavát. Aztán, hogy jöttek a változások, reménykedni kezdtek, de még a társadalmi munkában felépített iskolájukat is eladta az önkormányzat, végül a bolt is bezárt.

Sokan vannak itt idősebbek, akiknek már teher, hogy autóbusz- szal Gyarmatra kell menni vásárolni és jó lenne itt egy akár napi négyórás bolt is, de hogy ezt ki tudja elintézni, mivel nincs nekik igazi képviselőjük. A legnagyobb bánatát is említi, hogy három éve gombamérgezésben meghalt a szép nagy fia, árvákat hagyva maga után.- Tudja, van itt baj elég, csak szét kell nézni. Itt vannak a cigány- családok, akik fáskamrákban élnek. A tizenkét év alatt egyetlen városi vezetés sem foglalkozott igazán velük. Három éve ugyan épült számukra két ház, de az nem volt megoldás. Akkor 24 szociálisan rászorult családnak terveztek itt házakat és ez majd száz gyereket jelentett volna. De arról szó sem volt, hogy ide bölcsőde, óvoda, iskola vagy bolt épüljön, pedig Terényben

is 16 gyereknek tartanak fenn egy iskolát. Ez a megoldás egyaránt sújtotta volna az ide költözötteket és a helyieket. Ezért mi, kőváriak, petícióval fordultunk az önkormányzat felé. Akkor győztünk, de az illetékesek azóta sem törték a fejüket a jobb megoldáson, hogy az itt élő cigányok is emberi körülmények közé kerüljenek. Az ipari park ugyan a szomszédságban épült, de még most is üres, az itteniek nem sok munkahelyet remélhetnek. Ugyan végre van vezetékes víz, csatorna és ez öröm a helybelieknek, de az útjaink használhatatlanok - sorolja az itteni gondokat Sipos Tibomé.

Végül azt kéri, hogy a választások második fordulójára biztosítsanak a kőváriaknak is egy autóbuszt, vagy akár egy helyi urnát, aminek akár a konyhájában is helyet biztosít.

____________________________ SZABÓ ENDRE

Ú

j arcok és tervek

A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság legutóbbi ülésén Balassagyarmaton új arcok jelentek meg. Oroszlánné Mészáros Ágnes könyvtárigazgató, a társaság patrónusa bemutatta az új tagjelölteket, köztük a 24 éves őrhalmi László Pétert, akinek mecénásai jóvoltából már két verseskötete jelent meg. A fiatalember vallásos versei szerepeltek a helyi római katolikus templomban egy egyházi ünnepen.

A középkorú romhányi Németh József mérnök, a kerámiagyárban dolgozik és szabad idejében az irodalom, a prózaírás a kedves időtöltése. Ádám Tamás költő, újságíró és az Ipoly Hírnök című lap tulajdonosa az elhangzott alkotásokról szólva megjegyezte, hogy törekedni kell a csiszolt nyelvezetre, a gondolat és a forma egységére. Mészáros Ágnes bejelentette, hogy a 24 éves Illyés Orsolya, aki jeleneteket, verseket ír, a társaság tagjaként bemutatkozott a Honismereti Híradó „Toll” című rovatában. Karmann János grafikus és szobrász bemutatta azokat a rajzait, amelyeket Szabó Endre kiadásra váró novel- láskötetébe készített és megemlítette, hogy a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár kiállítási lehetőséget kínált számára.

A prózai írásokat és verseket író Menczel Erzsébet, aki még a Csikász István vezette híres balassagyarmati irodalmi színpad neves tagja volt, arról számolt be, hogy jelenlegi lakóhelyén, Üllőn megszervezett egy irodalmi társaságot. A prózaíró Vass Imre újabb munkáiról beszélt és arról tájékoztatott, hogy felesége, Nagy Márta festőművész, a társaság vezetőségi tagja kész anyagot állított össze a legújabb kiállítására, amely Budapesten lesz. Kiállításáról tartott ismertetést. Á Komjáthy társaság egyik legidősebb tagja, a hatvanon túli Annus Antal újabb novelláskötetének tervezett kiadásáról szólt. A Palócföldbe is publikáló Romhányi Gyula költő harmadik verseskötetének kiadási gondját említette és arról tájékoztatott, hogy a Jobbágy Károly Alapítvány támogatását is el lehet nyerni az írások kiadásához.

Szabó Endre két kiadásra váró kötetéről szólt, az egyik elbeszéléseket tartalmaz, a

másik újságírói munkáinak érdekesebb írásait öleli fel. Fölvázolta azt a tervét, hogy létrehozza a Csikász István Irodalmi Kávéházat a Komjáthy társaság közelmúltban elhunyt neves tagjának emlékére.

Mészáros Ágnes bejelentette, hogy a Madách Imre Városi Könyvtár 2002-ben ismét kiadja a Röpke ívek című folyóiratot, amely a Komjáthy társaság tagjainak munkáit mutatja be. Ebben megjelenhetnek a társasághoz tartozó költők, mint Zonda Tamás, Pohánka Erika, Ketykó István, Bácsik Katalin, az ipolynyéki Rubik Béla, a rétsági Majnik László, a már említettek mellett. A prózaírók közül várják a Röpke ívekbe az írásokat a Finnországban élő fiatal Lovász Olivértől, a salgótarjáni T. Pataki Lászlótól A helyiek közül Szőke Zsuzsa, a többkötetes Soós Géza és O. Nagy Zoltán munkáira is számítanak. A folyóiratot hagyományosan színesítik a Komjáthy társaság képzőművészei, a festőművész és író Réti Zoltán, Nagy Márta és Lengyel Péter festők, valamint Csemniczky Zoltán szobrász alkotásai. A várhatóan október körül megjelenő újra Röpke ívek kiadását a társaság pályázatok, szponzorok segítségével szeretné megvalósítani.

SZ. E.

A magyar munka értéktelenebb?

Sándor László a foglalkoztatásról a megbecsülésről és a szakszervezet tekintélyéről

Az elmúlt négy év alatt hozott kormánydöntések elsősorban a magasabb jövedelműeket és nem a kisebb keresetű embereket, a munkanélkülieket, a szegényeket segítették - állítja dr. Sándor László, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető a közelmúltban Salgótarjánban járt és a munka világát feszítő gondokról nyilatkozott a Nógrád Megyei Hírlapnak.

ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK- Annak idején a hat szakszervezeti konföderáció civil országjelentése az alacsony foglalkoztatottságot, a munkanélküliséget, az új munkahelyek szerény számát és az uniós bérektől messze elmaradt fizetéseket, nyugdíjakat tette szóvá Tapasztaltak azóta valamilyen változást?- Azt tapasztalom, hogy több területen romlott a helyzet, mert a kormány a felét sem használta ki azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a gazdaság fejlődése kínált. A foglalkoztatásban a jövedelemviszonyok alakulásában, a családok támogatásában a munka, a munkások társadalmi megbecsülésében, az érdekvédelemben semmiképpen. Különösen az ország elmaradott térségeiben egyre nagyobb méreteket ölt a szegénység.- Nógrád megye, Salgótarján térsége ezekhez a régiókhoz tartozik. Ismert, hogy a megyeszékhelyen és környékén az országos átlagot meghaladó, 19 százalékos a munkanélküliség. Járt az ipari parkban. Milyen gondolatokat ébresztett önben a látvány?- Egyre nyomasztóbb gondnak tartom, hogy nem mérséklődött a különbség az ország fejlettebb nyugati és elmaradottabb keleti része között. A keleti fele, ahol a lakosság 43 százaléka él, ugyanolyan beruháásokhoz jutott, mint a népesség 37 százalékával rendelkező

nyugati része. Nógrád megyével, Salgótarjánnal is mostohán bánt a kormány. Tetézi a gondokat, hogy a minimálbér emelése néhány városi üzemben újabb munkáselbocsátásokkal jár. így az újonnan létesülő munkahelyek nem jelentenek mást, mint az elveszettek pótlását.

Az elmaradott térségek leszakadásának megállítása, felzárkóztatása újabb munkahelyeket, komoly infrastrukturális beruházásokat, jelentős tőke letelepítését igényli. Ez pedig a kormányzat dolga és felelőssége. Az önkormányzatoké meg az, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek mindezekhez. A szakszervezet 300-400 ezer új munkahely létesítését tartja szükségesnek a következő négy évben, hogy vSóban nőjön a foglalkoztatottság. Ez adhat esélyt a pályakezdők mellett azoknak a 40-50 éves munkanélküli férfiaknak és nőknek, hogy újra munkába állhassanak. Végig kell gondolni azt is, hogy társadalombiztosítási és adókedvezményekkel hogyan lehet valóban érdekelté tenni a munkaadókat e korosztály foglalkoztatásában.

BÉREK - ELÉGEDETLENSÉGGEL- A minimálbérek emelésének egyik ellentmondásáról, a munkáselbocsátásokról már szók. A meglehetősen alacsony hazai bérszínvonal, a küszöbön álló uniós csatlakozásunk azonban sürgeti a bérek folyamatos rendezését. Ezzel a szak- szervezetek is egyetértettek.- így igaz. A minimálbérek emelésére mindenképpen szükség volt. A döntést jónak tartom, de az eredményt már kevésbé. Az ötvenezer forintból jó, ha 36-38 ezret hazavisznek a munkavállalók. A többit elviszi tőlük a különböző járulék, az adó. Összességében a bérkiáramlás 31 százalékos volt, de a jövedelmükkel egyformán elégedetlenek az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a szociális munkások és más szakmák dolgozói is. Nem tartom véletlennek, hogy a bérpolitikai döntések nem taláíkoznak a társadalom nagy részének értékítéletével, igazságérzetével. Sokan vannak, akik úgy érzik, hogy leértékelték a munkát, a teljesítményt, a tudást. A kormány társadalom- és ebből adódóan jövedelem-politikája a jómódú elitet támogatja. A szegényekre meglehetősen kevés figyelmet fordít. Többek között ezért sem tartja fontosnak a párbeszédet az érdekvédelmi szervezetekkel, de a parlamenti ellenzékkel sem. A szakszervezet azt képviseli: nemcsak a profit, a tőke igényeinek legteljesebb kielégítése a fontos. A társadalom minden rétegének esélyt kell adni a felemelkedésre.- Hogyan képzelik ezt el?- A meglévő jövedelemforrások tisztességesebb elosztásával. A gazdaság növekvő teljesítménye megteremtette hozzá az alapot. A többi politikai akarat, döntés kérdése. Olyan döntésé, amely a munkát, a teljesítményt, a felkészültséget részesíti előnyben és nem a klientúráját építi.- Bizonyára nem először hallja, hogy a baloldah kormány is hozott olyan döntéseket, amelyek a reálkeresetek, a nyugdíjak értékvesztésével jártak.- Valóban, így történt. Csak arról legtöbbször elfeledkeznek, hogy ezek az intézkedések szorító gazdasági kényszer hatására születtek. Ma már ez a helyzet

nem áll fenn éppen a szigorú, a „zsebbevágó” intézkedéseknek köszönhetően. A jelenlegi kormány egy fejlődő gazdaságot kapott örökül, de nem tudott jól élni a lehetőségekkel.- A korábbi „figyelmeztetés” nem hozott volna több eredményt?- Szinte minden kormánydöntéshez megtettük észrevételeinket, de nem vették figyelembe azokat. Talán csak a Hősök terére összegyűlt mintegy ötvenezer demonstráló munkavállaló és nyugdíjas késztette meggondolásra a döntéshozókat a Munka törvénykönyvének módosításánál. De így is Európa egyik legszé- gyenteljesebb törvényét erőltették át a parlamenten. A szakszervezetek azt is sürgetik jó ideje, hogy a társadalombiztosítási és az adórendszerrel összhangban készüljön nemzeti bérfejlesztési program. Ugyanis egyre nyomasztóbb gond a hazai bérek felzárkóztatása az Európai Unió országaihoz. Ma a magyar munka, a munkás leértékelődik. A bérek mindössze nyolcadát, vásárlóértékük pedig harmadát teszik ki az uniós átlagnak. Ha nem akarjuk, hogy a csatlakozás után a magyar munkaerőt kirekesszék az unió munkaerőpiacáról, mindenképpen gyorsítani kell a bérfelzárkóztatást. Azt gondolom, ehhez nem elég csak a bruttó béreket emelni. Fontosnak tartom az igen magas járulékterhek, a társadalombiztosítás és az adók mérséklését is. Az uniós csatlakozásért továbbra is keményen kell dolgoznunk. Az alapvető szociális és munkajogok érvényesülését, a társadalmi párbeszéd alapintézményeinek működését ugyanis számon kérik a közösségben.

Ebből következik az is, hogy kiszámíthatóvá, biztonságossá kell tenni az idős emberek anyagi, szociális helyzetét. Az idei tíz százalék körüli nyugdíjemelés helyett 25-30 százalékot kellett volna kapniuk, ha betartják a törvényt. A szak- szervezet ezért azt sürgeti, hogy kapják vissza a nyugdíjasok az 52 milliárd forintot, amelyet jogtalanul elvettek tőlük. Az éves nyugdíjemelés módszeréről pedig érdekképviseleti szervezeteikkel szükséges megállapodni. A méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét meg azért fontos újra életre kelteni, mert megszüntetésével sok kisnyugdíjast taszított anyagi bizonytalanságba a kormány.

SZAKSZERVEZETI ESÉLYEK- Mit gondol, lesz ezeknek a követeléseknek foganatjuk? A bérharcokban, egyáltalán az érdekvédelemben milyen esélyei vannak a szakszervezetnek?- Ismert dolog, hogy együttműködési nyilatkozatot írtunk alá az MSZP-vel, amelynek során közösen dolgoztuk ki, mit tesznek a munka világát legjobban nyomasztó gondok mérséklésére, a bérből, a nyugdíjból élők, a családok helyzetének javítására, ha győznek a választásokon A követelések kemények, de teljesíthetők és számon kérhetők. Természetesen ha a jelenlegi kormányzati stílus fennmarad, akkor fel kell készülnie a szakszervezetnek a legkeményebb érdekegyeztető munkára. Ehhez a szakszervezeti erők összefogására van szükség, megtépázott tekintélyének helyreállítására. Egységes fellépésre a munkahelyek, munkavállalók anyagi, szociális jogainak védelmében. Régi tapasztalat, hogy a munkások annyit kapnak a profitból, amennyit a szakszervezetekkel képesek kiharcolni maguknak.

V.G.

j ^ " . _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség

\J| || ’ O A Jjjypf 1_11III A ö és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. I T VJVj megyei llliVljílf Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt.

um» (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél

és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , »

* Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhiyja a figyelmet. i man