Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

2002. ÁPRILIS 10., SZERDA ^SZÉKEN, Kevesebb a foglalkoztatott (Folytatás az 1. oldalról) is átalakult megyénkben. A ve­zetők, az értelmiségi és az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya az 1990. évi 28-ról 34 százalékra növekedett. Ez nem kizárólago­san az iskolázottsági szint emel­kedésének következménye, a tendencia mögött az is meghú­zódik, hogy a foglalkoztatottak számának apadása főleg a fizi­kai állományt érintette. Megyei szinten két területen mutatkozik számottevő eltérés az országoshoz képest. Egy­részt: a szellemi foglalkozásúak aránya Nógrádban még mindig csaknem 7 százalékkal marad el a hazaitól. Másrészt: az ipari, építőipari foglalkozásúak ará­nya több mint 7 százalékkal ha­ladja meg az országosat. Nemenként vizsgálva a dol­gozók foglalkozási főcsoporton­kénti alakulását, sajátos képet kapunk. A 2001. évi népszámlá­láskor a férfiak 22, a nők 48 szá­zaléka volt vezető, értelmiségi, illetve szellemi foglalkozású: az előbbieknél alig több mint 2, az utóbbiaknál 10 százalékot meg­haladó az előrelépés az 1990. évi helyzethez képest. Látványosan átalakult a nóg­rádi foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele. Minimálisan, nem egészen 1 százalékkal csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzett­ségűek aránya, de a nyolc osz­tályt kijártaké is csak feleannyi, mint az 1990. évi népszámlá­láskor volt. Az érettségizettek aránya 20, a diplomásoké 5 ponttal gyarapodott a tizenegy év alatt. Nógrádban a középis­kolát végzett foglalkoztatottak aránya 5 százalékkal megha­ladja az országosat (65 száza­lék), a főiskolával vagy egye­temmel rendelkezőké viszont 6 ponttal alatta marad annak (20 százalék). A foglalkoztatottak nemzet- i gazdasági ágak szerinti megosz­lása folyamatosan átalakul me- ; gyénkben is. A mezőgazdaság­ban és az erdőgazdaságban dol­gozók aránya (3 százalék) egyre mérséklődik, s csak fele az or­szágosnak. Ezzel szemben az iparban és az építőiparban a dolgozók még mindig 43 száza­léka keresi a kenyerét, amely 10 ponttal magasabb a hazainál. A szolgáltatás jellegű ágazatokban alkalmazzák az aktív keresők 54 százalékát, szemben a 61 száza- j lékos országos mutatóval. _________.__________________________IKOLAJ) i T e, haver... figyelj! MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Francia igazgatók Nógrádban Szakmai gyakorlat céljából intézményeket látogatnak Az észak-franciaországi Rennes városából tizenkét szociális és egészségügyi intézmény igazgatója és egy tanár szakmai gyakorlatra érkezett pár napja Magyarországra az Egészség- ügyi Főiskola szervezésében. Tanulmányútjuk egy részét megyénkben töltik, programjuk tegnap kezdődött és pénte­ken fejeződik be. délelőtt a salgótarjáni polgár- mesteri hivatalban folytatódik a szakmai tapasztalatszerzés, a szociális és egészségügyi iroda vezetője fogadja a csoportot, majd az egészségügyi szociális központba mennek. Délután a Látogatásuk so­rán egészségügyi és szociális intéz­ményeket keres­nek fel - jelezte la­punknak Demus Iván, a Nemzeti Család- és Szociál­politikai Intézet Képzési Központ­jának képzési igaz- gatóhelyettese. Kedden délelőtt a Szent Lázár Me­gyei Kórházba lá­togattak, találkoz­tak dr. Bercsényi Lajos főigazgató­val és Kaszás Erika gazdasági igazga- t tóval, majd meg- ' hallgatták a tevékenységről, a különböző szolgáltatásokról szóló tájékoztatóikat. A gyógyí­tómunka után a gyermek- és if­júságvédelmi feladatokról, a me­gyei gyermekvédelmi központ mindennapi munkájáról szerez­tek ismereteket Füzesi István igazgató segítségével. Ezt köve­tően a fiatalok önállósodásának sajátos, szintén intézményes színterével ismerkedtek egy úgynevezett utógondozóban, a mátraszelei lakásotthonban. Ma FOTÓ: GYURIÁN TIBOR folyamatos, illetve az időszakos idősellátás szervezésének helyi gyakorlatát tekintik meg a bátonyterenyei Ezüstfenyő idő­sek otthonában, majd az egyik salgótarjáni idősek klubjában. Miért nincs Pannon-torony Hollókőn? (Folytatás az 1. oldalról) A Pannonnak ezt a szécsényi polgármesteri hivatal építési ha­tóságán kellett kérnie, a szécsé- nyiek pedig annak benyújtása után azt kérték, hogy pótoljanak néhány hiányt, így a föld tulaj­donosának beleegyező nyilatko­zatát. A szolgáltató szeptembe­rig kért határidőt, majd decem­berben - kérésére - ezt meg­hosszabbították januárig, ám a nyilatkozatot akkor sem csatol­ták. Az elutasító határozatot sem fellebbezték meg, és márci­us elsején jogerőre emelkedett az elutasító határozat. Horváth Róbert, a szécsényi polgármesteri hivatal osztályve­zetője elmondta lapunknak, hogy a Pannon GSM újra kéri az eljárás elindítását. Ehhez csatol­nia kell a szakhatósági engedé­lyeket (ezek nagyobbrészt már megvoltak), valamint a színpad alatti földterület tulajdonosának beleegyező nyilatkozatát, és ez esetben új eljárást indítanak. Lé­nyeges tudnivaló azonban az is, hogy ha a föld tulajdonosa nem ad engedélyt, akkor az önkor­mányzat (mint a színpad tulaj­donosa) ezt hiába is tenné meg. DUDELLAI ILDIKÓ Nógrád megye: Hogyan? Tovább (Folytatás az 1. oldalról) Olyan klíma kellene, ami segíti ezt a folyamatot, ellenkező esetben a vállakózások Budapestre kon­centrálódnak - figyelmeztetett. Az ipari parkok megszületését örven­detesnek ítélte, de kívánatosnak tartja, hogy ezek differenciált „ter­mék megnevezésű”, bizonyos gyártásra szakosodott vállalkozá­sokat fogadjanak, ellenkező eset­ben egymás vetélytársai lesznek, s ez önkioltó hatású. Az élelmi­szeripar fejlődéséhez jók az adott­ságok, itt a bogyósokat említette elsősorban. De javítani kell a ter­mék minőségét, s a hozzá kapcso­lódó marketinget is. Az idegenforgalom bevétele jó­val a kapacitás alatti - hangoztat­ta. Látnivalóban nincs hiány. Ilyen Hollókő és Ipolytamóc, de ezek sincsenek kellőképpen me­nedzselve, s a szálláshelyek mennyisége és színvonala miatt sem lehetünk elégedettek. Úgy ér­zi, nincs megyei turisztikai straté­gia, ezért szükséges egy prioritá­sokat is tartalmazó intézkedési terv megalkotása. A megye eltérő gazdasági fej­lettségéről beszélve elmondta: munkát csak vállalkozások ad­nak, s ehhez elengedhetetlen a politika szerepvállalása! A mun­kahelyek felkínálása azonban önmagában nem elegendő, hi­szen piacképes munkaerőre is szükség van, ehhez pedig a hu­mán infrastruktúra fejlesztése el­engedhetetlen. A műszaki infrastruktúra elma­radott színvonalát csak akkor szá­molhatjuk fel, ha megtaláljuk a ki­vezető utat abból az ör­dögi körből, amely sze­rint előbb kellenek a gazdasági célok, amely­hez ezeket hozzá lehet rendelni, vagy előbb kell a fejlesztés, amely a gaz­dasági fejlődést indukál­ja. Egy másik program­pontra utalva aláhúzta, hogy a környezet minő­sége nem tűnik magas­nak, lakóépületeink, ipari létesítményeink fű­tése pazarlóan korsze­rűtlen, a kömyezettuda- tosság fejletlen. Pedig, mi lehetnénk Magyaror­szág „zöld megyéje” - állapította meg, adottságainkra hi­vatkozva. Különösen fontosnak ítélte a kultúra szerepét a gazdaság fej­lesztésben. Bilbaót, a spanyol iparvárost hozta fel példaként, amely ma múzeumáról sokkal hí­resebb. Aggasztónak ítélte a roma lakosság életkörülményeit, iskolá­zottságát, amelyen társadalmi összefogással kell segíteni. A jobb életkörülményeket egy-egy tele­pülésen kis tőkével is meg lehet valósítani, s itt a lucfalvai faluhá­zat hozta fel jó példaként. Mindezeket akkor lehet meg­valósítani Kathrin Peters szerint, ha a döntéshozók között együtt­működés, egyetértés alakul ki. Mintha boldogabbak lennének az emberek, ha nem történik semmi, mintha megvalósul valami, ami másnak is boldogságot okoz - fo­galmazott, rátapintva évszázados áfiumunkra. Végezetül a marke­ting fontosságára hívta fel a figyel­met. A továbbiakban városfejlesztő, urbanisztikai cégek, valamint he­lyi szakemberek mondták el véle­ményüket, amely összecsengett a korábban hallottakkal. Kiemelték a 21-es út fejlesztésének további folytatását, a mezőgazdaságban a specializációnak, az önkormány­zatok esetében a saját források növelésének szükségességét. Volt, aki a tudományos központ kialakítását helyezte a fejlesztés előterébe, s volt, aki egy élelmi- szeripari főiskolai kar kialakítá­sát vetette fel Balassagyarmaton. A tanácskozáson vázolták a Lo- sonc-Salgótarján tengely urba­nisztikai tanulmánytervének főbb vonásait is. T. NÉMETH LÁSZLÓ A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja m ■HM TAVASZI MUNKÁK. A szeszélyes tavaszi időjárás ellenére lassan minden hobbikertben megkez­dődtek a munkák. Aki érti a dolgát, az tudja, ilyenkor mit lehet ültetni. Aki nem, az kérjen taná­csot vagy olvasson szakirodalmat. Az időseket ritkán csapja be a természet, ők koruk ellenére is derűsen, jókedvvel forgatják a földet, s szinte már látják, mi kel ki belőle. _____________fotó.-áh­L egádázabb ellenség (Folytatás az I. oldalról) az ilyen vizsgálatok fájdalommentesek. A da­ganat nem kezdeti szakaszában már nem mi­dig gyógyítható. Tizennyolc év felett évente ajánlatos részt venni vizsgálatokon: vastagbél- és prosztata­szűrésen 40-50 év között kétévente, 51 év felett évente kell jelentkezni. Emlő- és nő- gyógyászati szűrésre kétévente menjenek el a 18-35 év közöttiek, a 36 évesnél idősebbek minden évben kérjék. Az ajak, a szájüreg, a bőrfelület ilyen irányú vizsgálatát 18-40 év között kétévente, 41 év felett évente fontos elvégezni. Fentiek közül az emlő, a szájzug és a bőr daganatai önvizsgálattal is felismer­hetők. Szűrésekre a háziorvosnál, a területi­leg illetékes gondozóintézeteknél, illetve a mozgó állomásokon lehet jelentkezni. A rosszindulatú megbetegedések megelő­zésében fontos szerepe van az egészséges, azaz a rostdús, zsírszegény táplálkozásnak, a rendszeres és nagymértékű alkoholfo­gyasztás elkerülésének, a dohányzásmen­tességnek és a napi legalább harmincperces mozgásnak. Ne feledjék: e tanácsok betartá­sa életmentő lehet! ■ HÍREK HORPÁCS KÖNYVBEMUTATÓ. A tele­pülés polgármesteri hivatalá­ban április 10-én 14 órakor kezdődik a „Horpács” című könyv bemutatója. A vendég a könyv szerzője, dr. Praznovszky Mihály, aki be­mutatja a falu lakóinak és a vendégeknek a Száz magyar falu könyvsorozatban napvilá­got látott új kiadványt. BÁTONYTERENYE FOGADÓSZOBA. A kis terenyei ügyfélszolgálati iro­dán Soós Károly alpolgár­mester fogadja a polgárokat április 10-én 8-12 óráig. Ugyancsak április ,10-én 15-16.30 óráig a kisterényei ügyfélszolgálati irodán' tartja fogadóóráját Berki Juciit, a ci­gány kisebbségi önkormány­zat elnöke. SALGÓTARJÁN TÁRLAT. Réti Zoltán festőmű­vész kiállítása április 11-én, csütörtökön 10.30 órakor nyí­lik a Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula Galériájában. Köszöntőbeszédet mond: Peák Ildikó művészettörté­nész. Közreműködnek a gim­názium tanulói. A tárlat április 30-ig látható. KIÁLLÍTÁS ÉS BÁL. Az Ér telmi Fogyatékosok és Segítő­ik Országos Érdekvédelmi Szövetségének megyei szerve­zete április 13-án, szombaton 15.30 órától rendezi hagyomá­nyos tavaszi bálját a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai In­tézet Képzési Központjában. A rendezvény első részében kiállítást készítenek Salgótar­ján várossá válásának 80. év­fordulója alkalmából a gondo­zottak munkáiból. ■ A vendégeket szakmai kérdések is foglalkoztatták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents