Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-25 / 96. szám

2002. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK SZÉCSÉNY Nograd Megyei Hírlap Dudeijlai Ildikó jegyzete Meghalt Simon Tibor H a egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is. így szólt az ókori Mezopotámiában Hammurapi egyik, a sorban 200. törvénye. A király nem foglalta gyűjte­ményébe, mit tegyenek azzal, aki félholtra rugdos egy földön fekvő embert, azt, aki előzőleg többször is jelezte, megadja ma­gát. Mindenesetre pontosan le­het következtetni rá. Ma más időket élünk. Min­den ember szabad, és büntetést az kap, aki a fogat fogért elvet érvényesíti, ennek fogalma az önbíráskodás. A csaknem agyonvert Simon Tibor támadóira kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés vár. A sportolónak nem maradt még nyolc napja sem. Két és fél napig küzdöttek érte az orvosok, a túlélés minimális esélyével, és kedden éjszaka ez is elfogyott. Milliók szorítottak Simonért, a legtöbben ismeretlenül. Azok, akik a Fradi egykori válogatott focistáját szeretik éppúgy, mint olyanok, akiknek nem sokat mond a neve, de döbbenten áll­nak az állati brutalitás előtt. Vasárnap óta mind erről be­szélünk, és aggodalmunk vala­hol magunk miatt is szól, mert attól is félünk, hogy járhat így bármelyikünk. Megdöbben­tünk, amikor lelőtték Budapest utcáján a laptulajdonos üzlet­embert, amikor Salgótarján bel­városában megverték egy cég igazgatóját, és mindenki hozzá­teheti még a vég nélküli példáit. Elgondolkodhatunk azon is, ismerjük-e a körülöttünk élőket, van-e fogalmunk arról, hogy ki milyen valójában, amikor elsza­badulnak az addig nem ismert indulatai. Jog, igazságszolgáltatás és Büntető törvénykönyv ellenére sokan kívánták, hogy ne a rend­őrség találja meg előbb azokat, akik agyba-főbe verték Simont - aki mit sem tudott arról, hogy mi történt vasárnap reggel óta. M i nem ítélkezhetünk, és igazságot sem szolgáltat­hatunk. Aggódhattunk, figyelhettük a híreket, és kíván­hattuk Simon Tibornak, hogy él­jen. Nem sikerült. A Sopron edzője már nem tért magához, és megtörtént, amire számíta­nunk kellett, de nem akartuk el­hinni. Harminchét éves volt. Intézményi és útfelújítások Három út felújítását célozta meg pályázati forrás bevonásá­val Salgótarján megyei jogú vá­ros önkormányzata. A közgyű­lés a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz adott be pá­lyázatokat. A Fénykő út, a Vereckei út és a Sugár út (Laka­tos Pál út és a szennyvíztisztó te­lep közti) szakaszáról van szó, ezek burkolata elhasználódott, kátyúzásuk nem lenne sem tar­tós, sem gazdaságos. Ezen utak felújításának igénye a lakossági fórumokon is felvetődött. A Fénykő út becsült felújítási költsége 10 millió 302 ezer fo­rint, a Vereckei úté 6 millió 468 ezer, míg a Sugár úté 26 millió 701 ezer forint. A fejlesztések­hez 20%-os saját erőt biztosít a város. Öt intézmény felújítására is pénzt különített el Salgótarján önkormányzata, ezek közül há­rom esetben a megyei területfej­lesztési tanácshoz adták be a pá­lyázatot. Nyolcmillió forintba ke­rül a salgóbányai Várkapu idő­sek klubja épületének gázellátá­sa, valamint külső rendbetétele, ami tartalmazza a vakolat, a nyí­lászárók és a tető felújítását. A Petőfi Sándor Általános Iskola vi­zesblokkjának első ütemben tör­ténő felújítása 6,5 millió forintba kerül. A harmadik intézmény ebben a körben a Mesekert tag­óvoda B épület magastető-felújí- tása. Költsége 5 millió forint. A Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítványhoz két intézmé­nyi beruházáshoz pályázik az önkormányzat. A Kanizsai Do­rottya Egészségügyi Szakközép- iskola elektromos felújításának első üteme 3 millió 380 ezer fo­rintba kerül, míg a Madách Imre Gimnázium üveg felülvilágító cseréjének első üteméért 5 millió forintot kell fizetni. E két intéz­mény kistérségi, körzeti közok­tatási feladatokat lát el, mert ta­nulói létszámának több mint fe­le nem salgótarjáni lakos. _________ DUDELLAI M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Bizakodó salgótarjáni romák (Folytatás az 1. oldalról) szeretnének megnyerni, akik el­hiszik és tudják, hogy a cigá­nyok akarnak és tudnak dolgoz­ni, ezért készek foglalkoztatá­sukra olyan tisztességes bérért, amely több a szociális járadék­tól. A hátrányos helyzetű gyere­Hranek Ferenc (balra) és Oláh Pál vajda FOTO: GYURIAN TIBOR kék tanulásának elősegítését, az ehhez szükséges feltételek javí­tását, megteremtését is szorgal­mazza Hranek Ferenc. A ckö szervezeti erősítését, működési feltételeit kívánják fejleszteni, ezzel kapcsolatban említette, hogy egy cigány családsegítő központot szeretnének létrehoz­ni Salgótarjánban, amely az érin­tett önkormányzati intézmé­nyekkel szoros együttműködés­ben végezné munkáját. Fontos­nak tartva a már zajló, s eddigi szakmai átképzéseket, a haté­konyság és eredményesség érde­kében a roma szervezetekkel történő együttműködést, közös „piackutatást” szorgalmaz Hranek Ferenc, amelynek ered­ménye a romák azonnali foglal­koztatása lehet. Hasonló módon változtatni kell az alacsony isko­lai végzettségűek, nyolc általá­nost el nem végzett munkaképes korúak tanítási programján ­akár közmunkaprogram kereté­ben - érdekeltté téve az érintett romákat annak elvégzésében. Hranek Ferenc elmondta még: a jelenlegi szociális lakás- program sok emberen segít a vá­rosban, de még ezen lakások vi­szonylag szerény költsége, rezsi­je is túl nagy terhet je­lent a cigánycsaládok­nak. Ezért a ckö-nek az az érdeke, hogy a város vezetésével együttmű­ködve vizsgálják meg, hogyan szolgálhatná mindez jobban a nehéz sorsú romák életkörül­ményeinek javítását. Hranek Ferenc a roma kultúra és hagyomá­nyok további ápolását, neves művelőinek be­mutatását is a fontos ter­vek között említette. Szólt egy április 26- án 14 órától és 27-én 10 órától induló parkgon­dozási akcióról, amely a ckö és a Salgótarjáni Környezetvédelmi Egye­sület közös szervezésé­ben az acélgyári körzet­ben valósul meg, s amelyre vár­ják a lakosságot. Végezetül gra­tulált a parlamentbe jutott 10 nógrádi képviselőnek, s remé­nyét fejezte ki, hogy azok képe­sek lesznek a megye, s a megye- székhely érdekeit szolgáló együttműködésre. J Helytállás a diákolimpián Szép eredményekkel térhet­tek haza a balassagyarmati általános iskolák csapatai a közelmúltban megrendezett szellemi diákolimpiáról. \\ | Első alkalommal került meg- j | rendezésre a dr. Mező Ferenc ij I szellemi diákolimpia - a meg- | j mérettetésen általános iskolák j : csapatai vehettek részt az or- :j | szág minden tájáról. Budapes- ij | ten, a Csanádi Árpád iskolában i | a négyfős diákcsapatok olimpi- ij I : ai ismereteikről adhattak szá- | I mot. A balassagyarmatiak jól ij ; megállták a helyüket a mezőny- j ben: a Kiss Árpád Általános Is- j i kola csapata (Bárány Dorián, í I Fűrész Márton, Juhász Pál, Szil- ij j fai Ágota, felkészítő tanáruk He- ij | gedűs Henrik) a nyolcadik, míg j j a Szent Imre Keresztény Általá- j i nos Iskola csapata (Csikány Pé- | tér, Hustyava Diána, Meló Esz- i tér, Mravik Lilla, felkészítő ta- ij náruk Zoljánszki László) a ki­lencedik helyen végzett. A kétfordulós, fordulónként 5-5 feladatot tartalmazó ver­senyre a tanulóknak az 1996- j i os atlantai, és a 2000-es syd- i neyi világversenyek anyagából i kellett készülniük. A zsűri el- i nöke az 1964-es olimpiai baj­nok női tőrcsapat tagja, i SákovicsnéDömölky Lídia volt. i Egészségük legnagyobb ellenségei Valamennyi általános iskolám kiterjedt volna a felmérés... Tavaly a káros szenvedélyek megelőzése témakörében szer­vezték a legtöbb általános iskolai egészségnevelő rendez­vényt megyénkben. A rendelkezésre álló adatok alapján a múlt évben átlagosan négy ilyen jellegű esemény, megmoz­dulás zajlott ötvenegy alsó fokú oktatási intézményben - de­rült ki az ÁNTSZ egészségfejlesztési osztályának felmérésé­ből, amelynek eredményeiről a napokban megrendezett sal­gótarjáni konferencián számolt be az egyik előadó. Természetesen valamennyi iskola teljesítményére kíváncsi volt az adatgyűjtő, a kérdőíveket azonban a száztizenhétből csak ötven plusz egy megkeresett küldte vissza a népegészségügyi program keretében vizsgálódó osztálynak. A fentebb már jel­zett első körös válaszok szerint a káros szenvedélyekről szólók után a fogápolás és a helyes táp­lálkozás volt a két másodsorban leggyakrabban visszaköszönő téma, az életvezetési és az AIDS elleni védekezéssel kapcsolatos ismereteket gyarapítók viszont a leghátrább kullognak a sorban. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e a tantervben az egészségtan vagy az egészséges élet tantárgy, az ötvenegyből 31-en igennel vá­laszoltak. Leginkább a hatodik és a hetedik évfolyamon vezet­ték be, s mindössze két válasz­adó jelezte, hogy a teljes felső ta­gozaton oktatják a tárgyat. Tapasztalatok szerint a leg­népszerűbb összetett egészség- nevelési programok közül Nóg­rád megye általános iskoláiban a DADA (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás, AIDS elleni) mutatkozott be a legtöbbször. Tavaly tizenhat, korábban össze­sen huszonöt helyen adtak en­nek helyet. Másodsorban a drog- megelőzésről szólók megismer­tetését tartották fontosnak a gyermekintézményekben. A megkérdezettek közül tizenné­gyen vették igénybe a kortárs ok­tatók segítségét a felvilágosító rendezvényeken. Pályázati munkatervek meg­valósítására is kiterjedt a felmé­rés, eszerint huszonnyolc iskola ilyen támogatással népszerűsí­tette az egészséges táplálkozást, a testmozgást, s fejtett ki ellen­propagandát például a dohány­zás, az alkohol- és kábítószer-fo­gyasztás ellen. A pályázók ösz- szesen hetven különböző egész­ségfejlesztési „modell” hasznosí­tását kezdték meg. A sajátos teszt eredményei mindenképpen támpontul szol­gálnak az egészségfejlesztésnek egyebek mellett abban, hogy hol, milyen ismeretszerzést erősítsen leginkább, hiszen a témaválasz­tás aligha véletlenszerű: a valós problémák megoldásának igénye nagy valószínűséggel jól jelzi a fe­hér foltokat, a hiányosságokat. __________________________!*ji Volt egyszer egy fűtőház. (Folytatás az 1. oldalról) nosztalgiavonatok járnak, de az sem ilyen jellegű, mint a kisterenyei. Hosszas kérde- zősködés után kiderült annyi, hogy a terenyei fűtőházat a nyolcvanas évek végén felújították, pár év múlva pedig bezárták. így a környéken megszűnt a mozdonyok javítá­si, gázolaj-vételezési lehetősége, s informáci­óink szerint a legközelebbi hely Hatvan, ahol ezt el lehet végezni. Tavaly elvitték a fordító­korongot is, azt sem tudni, hová. Az épület pedig azóta folyamatosan pusztul: az ablak­kereteket már régen kiszedték, sőt március végén valakik (állítólag vasutas dolgozó is volt köztük) elkezdték bontani a tetőzet alulemez borítását, arra hivatkozva, hogy ezt engedéllyel teszik. Az önkormányzatnál sen­ki nem tudott a bontás engedélyezéséről, ho­lott ez engedélyköteles munka, és a helyi ál­lomásfőnök sem tudott tájékoztatni a bontás körülményeiről, mert a MÁV Rt. ingatlan­ügyei nem az ő hatáskörébe tartoznak. így hát a bátonyterenyei önkormányzat ismeret­len tettes ellen feljelentést tett a városi rend­őrkapitányságon. Hasonló sorsra jutott az egykori szociális épület is: két évvel ezelőtt még minden meg­volt, mostanra ellopták a csaptelepeket, le­verték a csempét, felszaggatták a parkettát, levágták az öntöttvas radiátorokat, sőt a köz­falakat is kiverték. Pedig született a hasznosí­tásra javaslat, csak éppen nem fogadták el: a környék szálláslehetőségeit ismerve többen célszerűnek tartották volna 2-4 ágyas, olcsó szobák kialakítását. Mint irodaház és öltöző már régen nem funkcionál, az idő vasfoga, no meg az „élelmes” emberek elintézték azt, hogy semmilyen formában ne működhessen tovább. 1999 óta több alkalommal is írt leve­let a bátonyterenyei önkormányzat, de az az­óta eltelt időszakban sem a volt fűtőház, sem az iroda-öltöző-fürdőépület hasznosítása, fel­újítása nem történt meg, mint ahogyan az előzetesen megbeszélt közút kialakításához sem történt előrelépés a MÁV-terület átadása tárgyában. Legutóbb 2002. április 9-i kelte­zéssel küldtek levelet a MÁV Rt. Budapest Területi Igazgatóságára, amelyben újra jelez­ték a fűtőház körüli problémákat. A levélből kiderül az is, hogy a korábbi levelezések alapján a MÁV Rt. a „fűtőházat ipari műem­lékként kezelik, és az ezzel kapcsolatos fel­adatok, célok meghatározása után a helyreál­lítás feltételeit megteremtik.” Az eltelt idő­szak eseményei azonban nem erre utalnak. Éppen ezért bocsátotta előre a bátonyterenyei önkormányzat, hogy ameny- nyiben a jelenlegi város- és utcaképet rontó romos állapot megszüntetésére záros határ­időn belül nem történik intézkedés, akkor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt felhatalmazás sze­rint fognak eljárni. Hogy mi is a helyzet, megpróbáltunk utá­na járni, nem is gondoltunk arra, mekkora fá­ba vágtuk a fejszénket. Többszöri telefonvál­tás után irányították lapunkat a MÁV Rt. in­gatlangazdálkodási főosztályára, ahol végre ígéretet kaptunk: hamarosan hiteles informá­ciót adnak arról, mi is a tulajdonos szándéka a fűtőház-csarnokkal és az említett épületek­kel. Mi pedig megígérjük, hogy erről tájékoz­tatjuk a Nógrád Megyei Hírlap olvasóit. HEGEDŰS ERZSÉBET Választási adatok érdekességei (Folytatás az 1. oldalról) a legközönyösebbek, akkor a nógrá­diak 55,2, illetve 54,66%-a voksolt. Ez volt az az év, amikor országosan, nagy meglepetésre, nőtt a második fordulós részvételi arány, ám me­gyénk ehhez nem csatlakozott. 2002. április 7-én még nem dőlt meg a re­kord a 69,29%-os részvételi arány­nyal, 21-én azonban igen. Az akkori 73,63%-os szavazati arány minded­dig a legjobb Nógrád megyei mutató, hiszen 100 választópolgárból átlago­san csaknem 74 tartotta fontosnak, hogy kifejezze a véleményét. Mandátumszámunk is nőtt a parla­mentben. Az első és a második ciklus­ban 7-7 képviselőnk volt. 1990-1994 között Herczeg János, Speidl Zoltán, Pál József, Juhász Péter, Tóth Sándor, Kovács Gábor, Bilecz Endre. 1994-1998 között Boldvai László, Ser­főző András, Orbán Árpád, Rozgonyi József, Juhász Gábor, Mayer Antal, Tamássy István. A most leköszönő parlamenti képviselők nevei már fris­sebben élnek a fejünkben, ők hatan vannak: Boldvai László, Becsó Zsolt, Juhász Gábor, Bállá Mihály, Serfőző András és Surján László. E negatív csúcs után 10 mandátu­munk van, ám pontos megfogalma­zásban ezt úgy helyes mondani: 8 plusz 2. Két nógrádi politikus ugyan­is a párt országos listájáról szerzett képviselői helyet, Boldvai László az MSZP, Gusztos Péter az SZDSZ listá­ján kapott bejutó helyet. Arra még nem volt példa soha, hogy megyénk­ben élő politikus országos listán sze­rezhetett mandátumot. A felsorolásból látszik, Gusztos Pé­ter azok közé tartozik, akik még nem koptatták a Tisztelt Ház székeit, és így van ezzel Sisák Imre is. Szintén először lesz országgyűlési képviselő Puszta Béla, Salgótarján polgármeste­re, aki rögtön rekordot is elért. Az összes magyarországi egyéni válasz­tókerületi honatya között (176-an vannak) Puszta érte el a második leg­nagyobb szavazati arányt (64,22%). Nála nagyobb aránnyal csak a szin­tén szocialista dr. Schwarz Tibor ju­tott az Országgyűlésbe, a tatabányai képviselő 69,51 %-ot nyert el. Ennyi férfi után ejtsünk most már szót arról is, hogy női képviselője so­ha nem volt még Nógrád megyének, és ehhez ezúttal is tartottuk magun­kat. (Országosan sem taroltak a nők, hiszen 351 férfitársuk mellett 35-en szereztek képviselői helyet.) Nógrád megye első fordulóban áll­va maradt képviselői közül senki nem mondhatja magát vesztesnek, hiszen mind a nyolcán mandátumot szereztek, aki nem egyéniben, az te­rületi listán. E témában érdemes megemlíteni, hogy - noha ez számá­ra sovány vigasz, de - tökéletesen igaza volt Orbán Viktornak, amikor 7-én éjszaka azt mondta: a választó- polgár nem a pártok hitbizománya. Salgótarjánban és Pásztón fegyelme­zettnek tűnnek a visszalépő, támoga­tó szervezetek tagjai, szimpatizán­sai, hiszen míg Puszta Béla az első fordulóban még 5019 szavazattal előzte meg vetélytársát, Becsó Zsol­tot, addig a második után már 9137- tel. Ez volt a legnagyobb különbség a nógrádi jelöltpárok között. A többi három nyertes összesen kapott 12086 vokssal többet ellenfelénél. Ugyanígy Juhász Gábor 2592-ről jött föl 3948-ra Pásztón. Azonban - szintén a szocialisták helyzetét nézve - Szécsényben Serfőző András még csak 1060 vokssal szorult a második helyre 7-én. Ugyanúgy megkötötték a megállapodásokat, a munkáspárti Tóth László visszalépett a javára, és mégis: a második fordulóban 2967- re, csaknem háromszorosára nőtt Serfőző lemaradása. Nem érződött a visszalépés hatása Balassagyarmaton Urbán Árpádnál sem. A javára vissza­lépő Smitnya Sándor 1724 szavazat­tal rendelkezett, ám a fideszes Bállá Mihály 2920-as első fordulós előnye 5171-re nőtt a végére. A szocialisták támogatására szólí­tó felkérés tehát azokban a választó- kerületekben nem működött, ame­lyek hagyományosan nem engednek a jobboldali jelöltekből, és itt hozzá­tehetjük, a másik két választókerület szintén hagyománytisztelő ilyen ér­telemben. DUDELLAI ILDIKÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents