Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2002. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK Vizslási események Amint ezt Sándor Tibor pol­gármestertől megtudtuk a me­gyeszékhely melletti kis telepü­lésen is megrendezik a hölgyek köszöntését. A nemzetközi nő­napon, március 8-án a bányász­szakszervezet hívott meg mint­egy kétszáz nőt az ünnepi kö­szöntőre, egy nappal később, szombaton pedig a Százszor­szép asszonykórus ad műsort az érdeklődőknek. Este bált is ren­deznek. Nemcsak erre az aktuális ün­nepre készülnek a vizslásiak, hanem április 11-re is. Ugyanis a költészet napi megemlékezés mellett számukra akkor nyílik lehetőség bemutatkozni a „Köz­ségi kincsek” sorozatban. Nógrádmegyer, Kazár után ek­kor kerülnek sorra, hogy egy szerkesztett műsor keretében bemutathassák az érdeklődők­nek a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban, hogy milyen értékeket őriznek és te­remtenek a vizslásiak. Jó ütemben halad a szenny­vízhálózat építése a településen. Jelenleg egyszerre három utcá­ban is folyik a munka, hogy mi­előbb befejezhessék a csőveze­ték lefektetését. Huszonegy közmunkás dol­gozik azon, hogy rendbe hozza a salgótarjáni ipari parknál lévő önkormányzati telephelyet. A mintegy tízezer négyzetméter­nyi terület kitisztítása, rendbe hozása után - amint erről már döntött az önkormányzat - a te- lephelyet értékesítik. ____■ „ Kovács vagyok, ifjú a lelkem” Etesen a Rákóczi út 31-es számú háza tekintélyes, takaros porta. A kapun belépve a ház mögül kihallatszik egy kalapács tompa, majd csilingelő hang­ja. Aki ismeri az ilyen munka hangjait, tudja, hogy itt kovácsolnak. Való­ban. Az udvar szélét elfoglaló műhelyben Fodor Mátyás, egykori acélgyári kovács tölti az időt saját maga kedvére. A műhelyben rend uralkodik, első pil­lantásra is látni, hogy itt csak ritkán, szenvedélyből gyújtják meg a tüzet a ko­vácstűzhelyen, de akkor a mester mindig valami különlegeset készít, rokon­nak, barátnak, jó ismerősnek.- Miért készít most éppen pat­kót? Széles mosoly önti el az arcát, s mielőtt válaszolna, több levegőt fújtat a tűzre, hadd hevüljön az anyag.- Az az igazság, hogy világéle­temben a lovakat szerettem és ez a szerelem még most is tart. A pat­kók meg egy barátom lovára kelle­nek majd. Ennek a válasznak a megértésé­hez fel kell villantani Fodor Mátyás élettörténetét.- Én a ló szeretete miatt lettem kovács - idézi az emlékeket. - Apám gazdálkodó volt és a tsz megalakulása előtt voltak lovaink. A tsz-be lépve viszont összeszed­ték a lovakat egy helyre, s én ak­kor döntöttem, hogy kovács le­szek, mert ott együtt lehetek a lo­vakkal. Az egész itt kezdődött. Ám azt is őszintén bevallja, hogy elképzelésében fontos szere­pet játszott, hogy sosem szeretett igazából tanulni, mire azt mondták a szü­lei, hogy akkor menjen kovácsnak. Tör­tént azonban, hogy éppen akkoriban a kovácsmester elköltözött Etesről, s a szakmunkásképző iskolában pedig kö­zölték vele, hogy mester nélkül nem lehet tanuló.- így aztán bevittek az acélgyárba - mondja - s ezzel megint elszakadtam a lovaktól. A fiatal Fodor Matyi 1961-ben lett ko­vácstanuló, majd amikor felszabadult az acélgyárban folytatta a szakmát, s ahon­nan 1994-ben lett nyugdíjas.- Kovács és kovács között van-e különb­ség? - kérdem.- Az mindig attól függ, hogy mit kell készítenie - válaszolja. - Olyat, hogy pat­kóié kovács, még az iskolában sem taní­tottak. Ezt valójában csak a gyakorlatban lehetett elsajátítani. Itt nem csak az anyaggal kell gyürkőzni, a lovat is tudni kell kezelni. Meg kell ismerni, lemérni a patáját, patkót készíteni rá. Nem az a mű­vészet, hogy a kész patkót ráverem, ha­nem a patkót szálanyagból elkészíteni.- Patkolás és patkók helyett azonban éveken át egészen mást kovácsolt.- Valóban. Valamikor az acélgyárban tízezerszám készültek a különböző mé­retű patkók is, de nem kézzel, hanem nagyüzemi módon, gépeken - emlékezik. - A lópatkoló kovács egy külön szakma. Én valójában fejszenyújtással kezdtem kovácspályafutásomat. Annak idején a gazdaságiszeráru-gyártó üzemben min­den szerszámra külön kovácsok voltak kiképezve. Ha valaki fejszét tudott készí­teni, nem értett a kapa kovácsolásához, vagy a csákánykészítéshez. A helyzet vál­tozásával azonban a gyár is, meg a mun­kás is rákényszerült, hogy mindenki min­denhez értsen.- Megbecsülhető, hogy hány mázsa va­sat munkáltak meg?- A legegyszerűbben a csákány példá­ján tudom érzékeltetni, mert ezt súly sze­rint is ki tudtuk számolni. Olyan irreális szám jött ki, hogy senki sem akarta elhin­ni. Akkoriban 1,2 tonna csákányt készí­tettünk műszakonként. Egy csákány vi­szont valamivel nehezebb volt, mint egy kiló húsz deka. Három ember gyártotta. Egyikük a lapját nyújtotta, a másik a he­gyét, a harmadik pedig készre verte. Fogójával beletúr a tűzbe, s kikapja a cseresznyepirosra hevített vasdarabot és pontos, erőteljes ütésekkel formálja a má- zsányi üllőn, miközben minden harma­dik ütés után dallamot ver ki kalapácsá­val, majd visszadugja a tűzbe.- A lovak lába nem egyforma. Mindegyikre más patkó kell?- Általában ige, de a patkót is, a lovak patáját is lehet alakítani. A kovács először a ló lábát teszi rendbe, s utána alakítja a patkót. Vannak gyári méreték, onnan kezdve, hogy kettő nullás, a nul­lás, aztán egyes, kettes, hármas, egészen a hatosig. Ez a patkó már az olyan nagy testű, széles patájú lovakra valók, mint a muraköziek. A nullás patkó pónira, a két nullás szamárra volt jó.- Gyakran gyújtja meg a tüzet?- Nem mondhatom, ritka ün­nep, amikor rokon, barát, ismerős idevetődik, hoz egy lovat vagy ko­pott fejszét - mondja. - Szerszá­mot egyáltalán nem készítek, de barátságból megjavítom, amit hoz­nak. Régen eldobták a kopott szer­számot, a mai árakat tekintve ér­demes megjavítani.- Még mindig a ló a szenvedé­lye?- A kovácsmunka, meg a ló - válaszolja, s elmondja, hogy amikor Ma­gyarországon volt a fogathajtó-világbaj­nokság, elutazott Szilvásváradra szétnéz­ni a lovak között. Örök emlék marad szá­mára az a néhány mondat, amit Károly herceg váltott vele a lovakról. Búcsúzóul még megerősíti, hogy ezt a munkát nem lehet másképpen végezni, csak szenvedéllyel és jókedvvel. De hozzá­teszi még, hogy nemszeretem módon semmilyen munkát nem lehet jól végezni. PADÁR ANDRÁS Szemle a faluban, a köztisztaságéit Karancslapujtőn is készülnek a kommunális szemét begyűjtésének és szállításának új rendszerének beveze­tésére. Morgenstern Ferenc polgármes­tert éppen egy olyan szemlén értük utol, amikor megtekintette azoknak az új, nagyobb űrtartalmú kukáknak az első szállítmányát, amelyekkel a kö­zelmúltban átadott salgótarjáni köz­ponti szeméttelepre történik majd a szállítás. A polgármester elmondta, hogy a most használatos konténerek helyett 1100 darab 140 literes kerekes szemét- szállító kukát vásároltak, s ebből a mennyiségből érkezett meg a faluba nyolcszáz. darab. Rövidesen megér­keznek a még hiányzó edények is és megkezdik a lakosságnak történő ér­tékesítésüket. Az új rendszerű sze­métszállításra, amelyet a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. végez 2002 második fél évben tér­nek rá. A korábban üzemeltetett saját sze­méttelepet az önkormányzat bezárja, s a területet - ha majd erre anyagi le­hetőség nyílik - rekultiválják, hogy később mezőgazdaságilag hasznosít­hassák. Lobog a tűz, készül a patkó - Fodor Mátyás munka közben _______________________________________fotós gvurián t. I skolai beiratkozások előtt Kutyavilág Bámában Salgótarján önkormányzata úgy döntött, hogy a szülőknek április 24-én és 25-én kell be­íratniuk gyermekeiket a körzet szerinti általá­nos iskolákba. A nem körzet szerinti iskolába felvételt nyert tanulók beiratkozási időpontja április 26-a. A salgótarjáni iskolák első évfolyamára vár­hatóan 452 tanuló lép be a 2002/2003-as tanév­ben. A szabad iskolaválasztás jogát és az önkor­mányzat ellátási felelősségét figyelembe véve a képviselők az alábbi érvényesítendő szempon­tokat határozták meg a beiratkozásnál: A körzeten kívüli tanulók a körzetben lakók által be nem töltött helyekre vehetők fel. A kör­zeten kívül lakók közül változatlanul méltányos elbírálásban részesül az a gyermek, akinek test­vére már az adott iskola tanulója. A városon kí- óil lakó gyerekek felvételére csak abban az esetben kerülhet sor, ha minden salgótarjáni gyermek beiratkozott, és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény 3. számú mellékleté­ben előírt osztálylétszám betartható. Az intéz­mények a törvényben előírt létszám 90 százalé­kát tölthetik be a beiskolázás alkalmával, mert üres helyet kell biztosítani a szülői fellebbezé­sek elbírálására. A felvételi kérelmek beadási határideje már­cius 14-e. A kérelmet a választott iskola igazga­tójához kell benyújtani. Elutasítás esetén jogor­voslattal élhet a szülő, a fellebbezést Salgótar­ján megyei jogú város jegyzőjének címezve az érintett intézmény vezetőjéhez kell eljut­tatni a határozat kéz­hezvételétől számított 15 napon belül. Az önkormányzat külön foglalkozott a Váczi Gyula Művészeti Iskolával, itt a 2002/2003-as tanévben legfeljebb 1230 főben és 44 csoportban hatá­rozták meg a tanulólét­számot. Az iskola veze­tésével történt egyezte­tésnek megfelelően ezen belül a zenei ág­ban a maximális tanulólétszám 550 fő, az egyéb művészeti ágak esetében pedig 680 fő. Nép­tánc, képzőművészet, báb, társastánc és szín­játszó csoportokat indítanak majd a salgótarjá­ni művészeti iskolában. Nem lesz könnyebb az iskolatáska..._________________________________________________fotó: án Nagyjából egy időben, négy házőrző pusztult el pár hete Bárnán. A gazdák mérgezésre gyanakodnak, s a sajnos elég egyértelmű jelek szerint egyiküknek minden oka megvan erre. Az állatorvos azonban arra figyelmeztet, hogy ez a falu nehéz terep: a Parvo nevű, súlyos betegség vírusának - az ismételt oltások ellenére - is estek már áldozatul ebek. Az első kutyát kóborló sorsától mentette meg a befogadója. Mire ala­posan összeszoktak - a szinte még kölyök négylábú mint az árnyék kí- sérgette a portán a gazdáját - a ku- tyus megbetegedett. Fickós tempera­mentuma, vidám csaholása semmivé lett, szeme megtört. Aztán egy reg­gelre eltűnt, világgá ment. No nem messze, csak a „békás tóhoz” csám- borgott el. Egy kis emelkedőn lefe­küdt, s várt. Kóbor korában ezen a helyen, a víz mellett élt, a most kopár bolnok között bújt meg. Mikor befo­gadták, az udvaron meg is mutatta, milyen remekül megtanult szöcskére vadászni, bizonyára kivert kutyasá- ga, az éhség vitte rá, hogy ezt tegye... Betegségében egykori világába tért vissza, itt talált rá - örömére - a gaz­da, de öröme nem sokáig tartott. Ha­zavitte, (hogy másnap orvost hívjon hozzá) de mert bezárni nem volt ta­nácsos, reggelre ismét hűlt helye lett az ebnek. S akkor már olyan helyre vonult, hogy hiába keresték, soha nem került elő. Nagyjából ez idő alatt, egy tacskó­kedvenc töltötte (véletlenül) az udva­ron kívül az éjszakát, másnap beteg lett. A gondos tulajdonosok orvos­hoz vitték, s kiderült, hogy felfúvó­dott. Lehet, hogy megevett valami nagyon nem neki valót. Hiába kapott injekciókat, estére eltávozott... Ézek után egy az utóbbi esethez közeli család gyönyörű, rendkívül okos né­metjuhásza következett: szerencsét­lennel patkányméreg végezhetett. Napokig volt beteg, s mire az igazán ijesztő tünetek jelentkeztek - minden testnyílásából vérzett - már hiába volt minden... Ezután két házzal odébb egy nagytestű kuvaszféle múlt ki, ez esetben vérzést nem ész­leltek. A szerencsétlen november óta nem volt a kerítésen kívül. Ezektől időben nem nagy eltéréssel a falu más pontjain is pusztultak el kutyák, nem tudni milyen körülmények kö­zött, de van olyan tulajdonos, aki ál­lítja, hogy méreg okozta a házőrzője vesztét. Ha így van, Báma több szempont­ból is nehéz terep, mert a kutyát nem tartók, az ebek jelenlétét nem vagy nehezen tűrő helybeliek között akad­nak, akik a nézeteltérések intézésé­nek ezt - az érintettek szavai szerint felháborító - módját választják. Nem kérdőjelezhető meg persze, hogy egyesek először a szóbeli figyelmez­tetéssel próbálkoztak, s talán nem is hiába. Am amikor dúl a kutyaszere­lem, az erősebb jószágok tűzön-ví­zen, kerítésen átgázolnak, mire az „ellenzők” dúlnak-fúlnak, mert pél­dául a házuk közelében is összeve­rődnek az egymásra acsargó, félté­keny udvarlók. A türelmüket vesztet­tek fogják magukat és úgy ítélkez­nek, hogy a kutyát veszik ehhez esz­közül. (Az ilyen ember vajon nézett már egy haldokló állat könyörgő-bú- csúzó szemébe?!) A kutyatulajdonosok jó ha tudják, hogy ha időben kerül orvoshoz a mérgezett, K-vitamin injekcióval meg lehet menteni az életét. A Parvo vírussal szemben viszont szinte tehetetlenek a szakemberek. Ugyanis mint dr. Horsa Ottó salgótar­jáni állatorvos elmondta, ennek igen nagyszámú altörzse van, s az éven­kénti oltás alkalmával beadott vakci­na csak két-háromféle ellen nyújt csupán védettséget. A szigorú elzárás sem óvja meg az állatot a fertőzéstől. A betegség kezdetén a kutya szomo­rú, majd belázasodik, hány, a biztos jel azonban a véres, bűzös széklet. A keverékek ritkábban, a fajtatiszták könnyebben fertőződnek meg. Ha rossz is a fertőzés prognózisa, azért a gazdák kérjék mielőbb az or­vos segítségét, ha védencük megbe­tegedik __________________PÁPÁRA. N ÓGRÁDI! HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon:. 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________l szerkesztőség, rendszer készült KÖZÉLET! NAPILAP

Next

/
Thumbnails
Contents