Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

2002. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI K Ö R K É P SZÉCSÉNY Javulnak az egészségügy feltételei (Folytatás az 1. oldalról) Ez az intézetek számára sokkal korrektebb feladatmeghatározást, feltételrendszert szab a munká­jukhoz. Végül negyedikként jövő­re kezdődik a 2003-2006-ig tartó, új költségvetési időszakban meg­fogalmazott 607 milliárd forrás­igény felhasználása. Ez így együtt jelenti a bérek rendbetételének le­hetőségét is. Ha megint szétverik az egészségügyet és megint az lesz, mint a korábbi állandó válto­zásokkor és új szereplők és gon­dolatok jelennek meg, akkor azt mondom, hogy elestünk - mond­ta dr. Mikola István. Kijelentette, az egészségügy a kormány legnehezebb tárcája és észre kell venni, hogy itt valami új rend elkezdődött és ezt az építke­zést folytatni kell. Az a sokféle cir­kusz, ami van a gyógyszeripar te rületén, tarthatatlan. Nem lehet közpénzeket kicsalni a rendszer­ből, mert akkor rosszul jár ez a kórház és a másik is. Most elkez­dünk szembenézni mindazokkal a súlyos örökségekkel, irraciona- listásokkal, amelyek az ágazatban előfordulnak. Az egészségügy nem kerülheti el a tisztességesen átlátható, közgazdaságilag meg­alapozott és forrásokat értelmezni tudó változásokat - vélekedett a miniszter. Sok idős kórházban folyik ma rekonstrukció, köztük a balassa­gyarmatiban is, amelyre 2,4 milli­árd forintot biztosít címzett támo­gatás keretében a tárca. A régi kór­házak épületeinek felújítására leg­alább 150 milliárd forint kellene, ez benne van a 607 milliárdos kö­vetkező négyévi költségvetésben. Ha ez a Széchenyi-programban is szereplő kórházfelújítás elkezdő­dik, akkor sok magyar kis- és kö­zépvállalkozásnak, fővállalkozók­nak is nyújthat gazdasági lehető­séget és ez gazdasági, stabilizáló tényező - szögezte le. Az otthon szülésről szólva kije­lentette, hogy Magyarországon nincs tiltó rendelet a szüléssel kapcsolatban és semmiféle jogi akadálya nincs. Az 1997-es egész­ségügyi törvény kimondja az em­berek önrendelkezési jogát az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ha valaki nem akar kórházban feküdni, megteheti, ha csak például ragályos, fertőző be­tegség miatt nem korlátozzák ezt a jogot a köz érdekében. A szülés nem tartozik ebbe a kategóriába. A szakma eddig elzárkózott az ott­honi szülés szabályainak a kidol­gozásától. Most a tömegesebben jelentkező igények figyelembevé­telével a miniszter kérte az orszá­gos szülészeti intézetet, hogy egy hónapon belül meg kell határozni az otthon szülés szabályait, krité­riumait. Meg kell határoznunk, hogy milyen képzettségű orvos, egyéb személyzet kell ehhez, mi­lyen minimális eszközfeltétel­rendszer van, milyen kritériumok vannak a szülés helyére vonatko­zóan, a szállítás és a kórház közel­ségét is figyelembe véve. Magyar- országon ma terhességgondozás folyik, ha valami probléma van, azt előtte föl lehet mérni. Az egészségügyi szolgáltatás a kö­zért, az emberekért van, és ha ilyen társadalmi igény mutatko­zik, azt próbáljuk kielégíteni - mondta dr. Mikola István. Kérdésekre válaszolva kitért a Magyar Vöröskereszt munkájára, amely a véradás területén teljesen újraszervezte a mozgósítást és a helyzet magaslatán van. A Vörös­kereszt jelenlegi anyagi dolgaiban igyekeznek segíteni, de ez nem az egészségügyi tárca dolga. A minisztert dr. Szabó Géza kórházigazgató és Juhász Péter polgármester, valamint Bállá Mi­hály országgyűlési képviselő és dr. Csekey László, az önkormány­zat egészségügyi bizottságának el­nöke kalauzolta végig a kórházi lá­togatáson. A kórházban megtar­tott fórumon dr. Mikola István át­fogóan értékelte az egészségügy mai helyzetét és felvázolta a jövőt szolgáló intézkedéseket. A hozzá­szólók kérdései foglalkoztak a ba­lassagyarmati kórház rekonstruk­ciójával, a vidéki kórházak nehéz­kes orvosellátásával, a diszkók ká­ros hatásaival, a bérekkel és a tár­sadalombiztosítási járulék terve­zett csökkenéséből járó bevételki- esés pótlásával. ______szabó endbe T ámogatott külföldi kiállítások (Folytatás az 1. oldalról) terjed ki, a támogatás célja pedig kollektív magyar stand kialakítá­sa, az exportlehetőségek javítása, vagy az ország iránti bizalom erősítése. A 2. kategóriába idén 122 kiállítást soroltak, ezeken a magyar vállalkozások ösztönzé­se a cél, akár összefogó szervezet (pl, kamara) részvételével. Az 1. kategóriájú kiállítások támogatá­sát csak jegyzett vásárszervező cégen keresztül pályázhatja meg a cég. A fenti témában bővebb infor­mációt találnak a Külügyminisz­térium honlapján ( www.kum.hu /külgazdaság/kfc), vagy a 06- 1/458-20-63-as telefonon, illetve az ITD Hungary megyei irodá­ján: Salgótarján, Mártírok út 1., tel.: 32/520-868. A rendezvény további részé­ben szlovák kiállítók invitálták a magyar vállalkozókat, elsősor­ban nyitrai (Agrokomplex- Coopexpo, Autosalon) és pozso­nyi (Coneco, Moddom) szakkiál­lításokra. Ezek közül az első áp­rilis 7-én nyit a szlovák főváros­ban, az építőipar témakörében. _____ ________ T.M.L. F elzárkóztatni tudni kell! Pedagógusok háromnapos továbbképzése kezdődött a megyeszékhelyen Magyarországon tíz éve létezik, mostanra azonban elfáradt, kicsit újra kell kezdeni, szervezni a hátrányos helyzetű gye­rekek felzárkóztató oktatását. Mi mindenre figyeljenek azok a szakiskolák, akik vállalják ezt a nehéz feladatot? - Erre a kérdésre igyekszik teljes körű választ adni a Salgótarjánban tegnap kezdődött háromnapos szakmai tanácskozás, melyet a Nemzeti Szakképzési Intézet szervezett. A Nemzeti Család- és Szoci­álpolitikai Intézetben rendezett továbbképzés résztvevőit Czibere Károly, az intézet fő­igazgatója köszöntötte. Beveze­tőjében bemutatta az intéz­ményt, szólt hármas szerepéről, szakmai múltjáról, ezek kap­csán egyebek között arról is, hogyan követik a képzések a munkaerő-piaci változásokat. Mit is értünk azalatt, hogy fel­zárkóztatás, milyen modelljei léteznek, s ezek milyen tapasz­talatokkal működnek? A jogi háttérről mit kell tudni? Farkas Péter, az Oktatási Minisztérium szakértője erre a kérdéskörre építette előadását. Hangsúlyoz­ta, hogy a hátrányos helyzetű fi­atalok felzárkóztatásának célja az általános iskolai tudás meg­erősítése, illetve a szakmák megismertetése. Nyugat-Euró- pában az elmúlt húsz-huszonöt évben ezek a programok szé­pen fejlődtek, később azonban mégis azt tapasztalták, hogy a részt vevő fiatalok sok esetben a speciális felkészítés ellenére sem tudtak elhelyezkedni. Ezért szükségessé vált a tovább­fejlesztés, nevezetesen annak érvényesítése, hogy: versenyké­pes szakképzés kell, teljes érté­kű szakmunkák tanításával le­het célt érni. A németek a dá­noktól vettek át módszereket, a hazai modell a németekére ha­sonlít. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának jogi hátteré­re is kitért előadásában a szak­értő. Az ide vonatkozó legfonto­sabb összegzést így fogalmazta meg: úgy kell ezt a munkát szervezni, hogy felkészítse a gyereket az általános iskolai zá­róvizsgára. A résztvevőt azon­ban tizennyolc éves koráig „képzésben kell tartani,” hogy a felnőttkort elérve szakmát vá­laszthasson. HÍREK RIMÓC ÚJ INTÉZMÉNYVEZETŐ. A kulturális élet szervezésére jó ideje átmeneti megoldásokat al­kalmaztak a községben. Mind­emellett az önkormányzat folya­matosan arra törekedett, hogy megtalálja a klubkönyvtár veze­tését vállaló, kellő adottságokkal rendelkező személyt. Ez volt a célja a közelmúltban hirdetett pályázatuknak is. A felhívásra hárman jelentkeztek, valameny- nyiüket személyesen hallgatták meg, ezután hozta meg határo­zatát a képviselő-testület arról, hogy ez év végéig Kanyó Máriát nevezi ki az intézmény élére. ENDREFALVA ISKOLAI TÁRLAT. A salgótarjá­ni Gelencsér János alkotásait mu­tatja be az általános iskolában most megnyílt kiállítás, amely a hónap végéig látható. A szoká­sokhoz híven a tanulók ezúttal is találkozni fognak az alkotóval rendhagyó óra keretében. BÁTONYTERENYE TŰZZOMÁNCOK AZ EZÜST- FENYŐBEN. Fancsikné Deák Ibolya tűzzománc képeiből nyí­lik kiállítás március 7-én, csütör­tökön délután 3 órakor az Ezüst­fenyő otthonban. A bátony- terenyei idősek házában immár hagyomány, hogy minden na­gyobb ünnep előtt kiállítást ren­deznek az emeleti galériában, ez­úttal a nemzetközi nőnap ad al­kalmat e művészeti, kulturális eseményre. KIRÁNDULTAK... Március 5-i számunkban, a má­sodik oldalon közzétett, Kirán­dultak a kollégisták című írás szerzőjének neve helyesen: Pál Károlyné. A tanárnőtől elnézést kérünk. ■ .............................................................................■...Ill II 1-------------------- .AMT,------------------------------------------------------------------____________________________________________________MS__ A tanácskozás résztvevői___________________________________________________fotó: gyurián tibor F olytatódik Rétságon a gazdaságfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) Gresina István, Rétság polgár- mestere stratégiában, progra­mokban és társulásban gondol­kodik, ennek is több eleme van. Egyrészt megcélozták a szenny­vízprogramot, mivel a városban jelenleg csak 50 százalékos a ki­építettség. Jelenleg az előkészí­tő munka folyik, de ez ügyben sem akarnak fordítva ülni a lo­von - jegyezte meg a város veze­tője, aki lényegesnek tartja, hogy az emberek az infrastruk­túra előnyeinek birtokában ké­pesek legyenek a közüzemi számlák kifizetésére is. Két nagy elképzelés mentén, szakaszosan, lakásprogramban is gondolkodnak. Rétság lélek- száma nem csökken, a parcellá­zott telkek is elfogytak még a múlt év nyarán. Várható, hogy 5-10 éven belül 500-1000 fővel még nő is a város lélekszáma. Családi házas telkeket és 5-6 hektáron lakóparkot szeretnének kialakítani azon a 34 hektáros te­rületen, amely az egykori, 181 hektáros honvédségi gyakorlópá­lyából, a Tolmáccsal egyeztetett közigazgatási határmódosítással került Rétsághoz. Idén a tulajdon megszerzését, a terület kivonását a mezőgazdasági művelés alól, a parcellázási tervet és a részbeni közművesítést tűzték ki célul. Jelentős feladat Rétságon a honvédségi objektum hasznosí­tása, amely tavaly szeptember­ben került az önkormányzat tu­lajdonába. A 10 hektáron 31 ezer négyzetméteres a beépített terület, 37 darab épület 583 he­lyiséget foglal magába. Gresina István e2 ügyben hangsúlyozta, Rétságnak és a térségnek a köl­csönös érdekek alapján kell hasznosítania a létesítményt. A volt laktanyát 5 évig ugyan nem lehet eladni, ám ez nem is cél. A polgármester szerint olyan part­nert kell találni, akinek jövedel­mező üzleti terve van, és képes a felújításra, működtetésre, fog­lalkoztatásra. A létesítményt hosszabb távra adná bérbe az önkormányzat és mint Gresina István elmondta, az az ipari be­fektetéseken kívül mindenre al­kalmas, így oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, idegen- forgalmi, kereskedelmi célokra, és kiépíthető ott informatikai bázis is, mint ahogy e létesítmé­nyen belül is gondolkodnak az üzleti alapokon nyugvó állami bérlakásprogramban is. Mindemellett két olyan ügyet akar továbbvinni az önkor­mányzat, amelyek szintén javít­ják a lakosság komfortérzetét, így egyfelől azt célozzák meg, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatásban kisugárzó szere­pe legyen Rétságnak. Másrészt továbbviszik a gazdaságfejlesz­tési programot, ami további kül­földi működő tőke letelepítését takarja. Az új munkahelyek te­remtésének szempontjai között szerepel, hogy magas legyen a hozzáadott érték, ne legyen ár­talmas a környezetre, valamint korszerű technológiát, munka- kultúrát és kutatásfejlesztési bá­zisokat vigyenek Rétságra. DUDELLAI ILDIKÓ Kolozsvári vendégek Salgótarjánban Irodalmi beszélgetést szerve­zett a Palócföld a salgótarjáni Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtárban kedden este a kolozsvári Művelő­dés című folyóirat munkatársai­val, Szabó Zsolt főszerkesztővel, Murad Betty, Gábor Dénes és Sütő Ferenc szerkesztőkkel. A folyóirat tartalmát a magyar hagyományok legjobb vonulatához igyekszik közelíteni - derült ki a Zsibói Béla vezette beszélgetésen, 16 négy­zetméteres szerkesztőségi irodá­ban dolgoznak, de legalább „a vá­rosban ott a legjobb a kávé”. Tud­ván, hogy a korunkra jellemző si­etség, felületesség miatt értékek sikkadnak el, az a céljuk, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek az általuk képviselt értékekhez. Ré­sze ennek az „erdélyi gondolat”, a hagyományos kultúrához való visszakanyarodás. Praznovszky Mihály, a Palócföld főszerkesztője köszönti a kolozsvári vendégeket F0TÓ. GYÜR|ÁN tibor A fiatalokon is múlik a város jövője A városnak nagy szüksége van arra, hogy kötődjenek és ragasz­kodjanak hozzá azok, aki ide születtek, mindezt csak úgy ér­hetjük el, ha megismerjük váro­sunk múltját - mondta Puszta Béla polgármester a minap, ami­kor a Táncsics Mihály Közgaz­dasági Szakközépiskolában megnyitotta a 80 éve város Sal­gótarján címmel rendezett vá­rostörténeti vetélkedőt. A megyeszékhely polgármestere, köszöntve a részt vevő diákokat és a vetélkedőt rendező pedagógusokat, szólt arról is, milyen fontos szerepet tölt és tölthet be a jelen diáksága a jövő építésében. A rendező és ven­déglátó Táncsics középiskola diákjai mellett a Madách Imre Gimnázium és a Stromfeld Aurél Gépipari Szak- középiskola tanulóinak csapatai vettek részt a 10 fordulós küzdelem­ben. A felkészülés során a diákok megismerkedtek Salgótarján termé­szeti, kulturális, gazdasági, történel­mi múltjával, elkészítették a város régi és új építészeti alkotásainak makettjét, rajzát, Salgótarján jeles személyiségeivel készítettek ripor­tot, régiekről írtak visszaemlékezést. A vetélkedőn képzeletbeli, múltidé­ző sétát tettek az 1922. január 27-én jogilag is várossá vált Salgótarjánban és környékén, utolsó feladatként „képviselői hozzászólásban” 20 mil­lió forint sorsáról kellett dönteniük a csapatoknak. I. helyezést ért el a Táncsics 12. B osztálya 105 ponttal, míg a II. helyezett 11. C. osztályt képviselő csapat 104,5 pontot szer­zett. A vendégcsapatok közül a Ma­dách gimnázium gárdája szerepelt eredményesebben, ők 94 pontot szedtek össze. _________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents