Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

Lesz vagy nem lesz kormányhatározat a „Bátorság napjáéról? Mi legyen az Orbán Viktor miniszterelnök által Balassagyarmatnak felajánlott tízmillió forinttal? Amint olvasóink, a megye közvéleménye előtt ismeretes, la­punk 2001. december 20-i számában kezdeményezte, hogy ja­nuár 29-ét, a balassagyarmati katonák, polgárok, diákok, vasutasok 1919-es hőstette tiszteletére a kormány nyilvánítsa a „Bátorság napjává”. Lapunkhoz több száz ajánlószelvény érkezett, amelyben az olvasók kifejezték egyetértésüket ja­vaslatunkkal. Időközben megtartották az idei ünnepséget, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök oly módon tisztelt meg, hogy levelet írt a városnak, a kormányzat pedig tízmillió fo­rintot is megígért egy emlékhely létrehozására. Azóta számos ember véleményét közöltük arról, hogy miként használná fel ezt az összeget. Az alábbiakban arról kérdeztük a legilleté­kesebbeket, hogy hol tart ma e folyamat. A tervek szerint valószínűleg Balassagyarmatnak ezen a terén lesz majd a hősök tiszteletére kialakítandó emlékhely, illetve a felállítandó műalkotás mélhetően még az idén. A pol­gármester hangsúlyozta, az ügy­ben még nincs képviselő-testü­leti döntés, így saját elképzelé­sét mondta el, amikor arról szólt, hogy mivel a megyeházá­val szemközti területen állíta­nák fel az említett szobrot, an­nak környezeteként lenne cél­szerű kialakítani az emlékpar­kot, benne emlékoszloppal. Tu­datta azt is, hogy a gyakorlat szerint a szobrászművész mun­talmazza: a kormány emlékhe­lyet adományozott Balassagyar­matnak, ami a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma ke­zelésében lesz. A képviselő véle­ménye szerint az emlékhelynek a város központi részén kell el­helyezkednie, ahol mindenki láthatja és mindenkit egyértel­műen emlékeztet arra, hogy Ba­lassagyarmat 1919 januárjában történelmi esemény színhelye volt. Bállá Mihály hozzátette, a Juhász Pétertől, Balassagyar­mat polgármesterétől megtud­tuk, a város még nem rendelke­zik a tízmillió forinttal. Utalt rá, hogy sokféle javaslat fogalmazó­dott meg a pénz felhasználásá­val kapcsolatban és leszögezte, abból olyan emlékhelyet alakí­tanak ki, amely egyértelműen utal az 1919-es eseményekre. Juhász Péter lapunkkal ismer­tette, hogy már korábban megál­lapodtak Párkányi Péter Balassa­gyarmatról elszármazott neves szobrászművésszel egy politikai tartalmában semleges alkotás elkészítéséről, amely Ádám és Éva szobrát formázná meg, re­katársa tervezi a felállítandó szobrok környezetét, így a ket­tejükkel folytatott egyeztetés után terjeszti majd a konkrét ja­vaslatot az önkormánvzat elé. Megkérdeztük/:, ; Mihályt, a térség országgyűlési képvise­lőjét is, aki emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnöki levél tar­konkrét döntést, a lakosság és a civil szervezetek bevonásával, az önkormányzatnak kell meg­hoznia. Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke azt hang­súlyozta, hogy a pénzt az em­lékhely kialakítására kapta a vá­ros, amelyet legjobb lenne a vá­roscentrumban, a megyeháza előtti kis parkban kialakítani. A tízmillió forint konkrét céllal ér­kezik majd a városhoz, ezért fe­lesleges bármilyen más elképze­lés a felhasználást illetően. - Úgy látszik, hogy a Nógrád Me­gyei Hírlap hasábjain megnyilat- kozók közül többen nem voltak ezzel tisztában, amikor egyéb célokat jelöltek meg - mondta Szakács Zoltán. Véleménye sze­rint ezt az összeget helyi erőből meg is lehetne toldani, hogy a lehető legméltóbb emlékhely alakulhasson ki. A körelnök úgy látja, hogy amennyiben elfogad­ható, közmegegyezésen alapuló koncepció jön létre, a pénz is meglesz hozzá. Ennek idejét „a kedélyek megnyugvása utánra”, a választásokat követő időszak­ra helyezte. (Folytatás a 3. oldalon) Dobálták a vonatot Ismeretlenek dobálták meg a Bátonyterenyére beérkező személyvonatot a vasútállo­más előtti hídon hétfőn este. A rendőrség tájékoztatása sze­rint sem személyi sérülés, sem rongálási kár nem keletkezett, de vasúti közlekedés biztonsá­ga elleni bűncselekmény bűn­tettének alapos gyanúja miatt keresik az elkövetőket. ■ Eredményes határőrök A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság tiszti értekezletén tegnap értékelték a múlt évi te­vékenységet. Az igazgatóság főbb célkitűzéseit, feladatait maradéktalanul teljesítette. A munkára a törvényesség, a szakszerűség és a hatékonyság volt a jellemző. Az elmúlt évek­ben a határőrök igen eredmé­nyesen dolgoztak. A korábbi eredmények megtartása nem kis felelősséget jelentett, de az igazgatóság tavaly az utóbbi évek közül is legjobbat zárta. (RÉSZLETEK KÉSŐBBI LAP­SZÁMUNKBAN.) 1 11 III 1111 Ilii Ilin 9II7 71215"901000 11 02044 ÉL í Köszönjük a több mint kétezer szelvényt, ^ amelyet olvasóink eljuttattak kiadónkba és ezáltal részt vettek a Nógrád Megyei Hírlap 2002. február 20-án megtartott tombola sorsolásán. Szerencsés nyertesek és nyereményeik: LG VIDEOMAGNÓ: Nagy István Mátraterenye, Kossuth út 256. MOULINEX ROBOTGÉP: Aczél Attila Salgótarján, Ifjúság út 90. OPTIMO PORSZÍVÓ: Hajdúk Lőrinc Mátranovák, Dózsa GY. út 143. EDIXA FÉNYKÉPEZŐGÉP + FOTOALBUM: Kovács Sándorné Karancsberény, Rákóczi út 139. Hamaridesz András Alsótold, Toldi út 10. Tóth István Salgótarján, Somoskői út 36. C LATRON IC WALKMAN: Telek Józsefné Kazár, Liget út 14. Budafoki József Salgótarján, Erkel Ferenc út 86. Mázuk István Bátonyterenye, Liget út 12. Minden nyertesnek gratulálunk, nyereményeiket szerkesztőségünkben átvehetik. (3100Salgótarján,Erzsébettér i Igazodj! Az uniós gyakorlathoz Az Európai Unió és Magyarország címmel az el­múlt évben konferenciasorozatot indított a Nyugdí­jasok Nógrád Megyei Képviselete, valamint a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület Salgótarjánban. Teg­nap a sorozat folytatásaként dr. Hajdú Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Intézetének vezetője, a megye egészségügyi helyzetéről tartott előadást a József At­tila Megyei Művelődési Központban, szép számú hallgatóság előtt. Bevezetőjében azokról a körülményekről szólt, amelyek hatással voltak az ÁNTSZ munkájára, a me­gye egészségügyi ellátására, végső soron a lakosság egészségi állapotára. Mint mondotta, a Nógrádban élő emberek egészségi állapota rossz, mélyen az or­szágos átlag alatt van szinte minden tekintetben. Kü­lönösen sok a keringési, a daganatos és a mozgás- szervi beteg. S annak, hogy a lakosság száma jelen­tősen csökken, csak részben oka az elvándorlás. Legalább üyen, ha nem nagyobb súllyal esik latba, hogy csökkent a születések és nőtt az elhalálozások száma. Ami az utóbbit illeti, különösen a 40-60 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett. Az egészségügy nyomasztó gondjának mondta dr. Hajdú Katalin a szükséges finanszírozás elmara­dását, az alapellátás minőségét, a szakorvosok, szak­ápolók és a védőnők hiányát, a népegészségügyi program megvalósítását, amelyet már az iskolákban kellene elkezdeni. Csakhogy a megyében mindössze három főfoglalkozású iskolaorvos van, a házior­vosok terhei nagyok, kórházainkból 82 orvos hiány­zik és kevesebb a szükségesnél a fogorvosok száma is. Konkrét kérdésekre válaszolva a főorvos asszony megoldásként az egészségügyi ellátás forráshiányá­nak folyamatos pótlását, a gyógyítómunka minősé­gének javítását, valamint az életmódbeli változáso­kat mondta. Mindezek elmaradásának a megye la­kossága látja kárát. Az eurokomfort egészségügyről dr. Vojnik Má­ria országgyűlési képviselő, a parlamenti egészség- ügyi bizottság tagja beszélt. Az Európai Unióban nincsenek egységes, a tagállamokra kötelező direktí­vák, az egészségügyi ellátás rendszerét a nemzetál­lamok maguk alakítják, szükségleteik és lehetősége­ik szerint. Bizonyos szabályok természetesen élnek, amelyekre nekünk is fel kell készülnünk. Ilyen sza­bály többek között - a schengeni egyezménynek megfelelően - az egészségügyi kockázatok kiszűré­se, ennek megfelelően az egészségügyi szolgálat megerősítése, a jogharmonizáció megteremtése, va­lamint a munkaerő elvándorlásának megakadályo­zása az egészségügyben meglehetősen alacsony bé­rek miatt. A képviselő asszony hangsúlyozta: az egészség­ügy hosszú évekre visszamenőleg nem kapta meg a megelőző, a gyógyítómunkához szükséges anyagi forrásokat. így a köz által finanszírozott kiadások mérséklődtek, a magánkiadások - az állampolgárok, a betegek kiadásai - pedig nőttek az évek során. Ha­laszthatatlannak mondta, hogy a fenntartható gaz­dasági növekedés mellett sor kerüljön az egészség­ügy rendbetételére, az anyagi, technikai bázis kor­szerűsítésére, az országos átlagtól messze elmaradt, - 30 ezer forinttal kevesebb - egészségügyi bérek rendezésére. A további tennivalókról szólva kiemel­te a gyermek- és fiatalkorúak egészségének megőr­zését, a legtöbb halált okozó betegségek visszaszo­rítását és az idősek egészségvédelmét. A konferenciát Nógrád Megye Közgyűlése, Salgó­tarján önkormányzata és a Nógrád Megyei Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatja. A sorozat következő előadására március 18-án ke­rül sor, amikor is dr. Bartha László, a megyei válasz­tási bizottság elnöke a parlamenti választások tudni­valóiról tart tájékoztatót. A márvány emléktábla a balassagyarmati városháza falán F0TÓ. R|QÓ Az elesett vasutasok emlékét őrző tábla a vasútállomás falán

Next

/
Thumbnails
Contents