Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-21 / 44. szám
Lesz vagy nem lesz kormányhatározat a „Bátorság napjáéról? Mi legyen az Orbán Viktor miniszterelnök által Balassagyarmatnak felajánlott tízmillió forinttal? Amint olvasóink, a megye közvéleménye előtt ismeretes, lapunk 2001. december 20-i számában kezdeményezte, hogy január 29-ét, a balassagyarmati katonák, polgárok, diákok, vasutasok 1919-es hőstette tiszteletére a kormány nyilvánítsa a „Bátorság napjává”. Lapunkhoz több száz ajánlószelvény érkezett, amelyben az olvasók kifejezték egyetértésüket javaslatunkkal. Időközben megtartották az idei ünnepséget, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök oly módon tisztelt meg, hogy levelet írt a városnak, a kormányzat pedig tízmillió forintot is megígért egy emlékhely létrehozására. Azóta számos ember véleményét közöltük arról, hogy miként használná fel ezt az összeget. Az alábbiakban arról kérdeztük a legilletékesebbeket, hogy hol tart ma e folyamat. A tervek szerint valószínűleg Balassagyarmatnak ezen a terén lesz majd a hősök tiszteletére kialakítandó emlékhely, illetve a felállítandó műalkotás mélhetően még az idén. A polgármester hangsúlyozta, az ügyben még nincs képviselő-testületi döntés, így saját elképzelését mondta el, amikor arról szólt, hogy mivel a megyeházával szemközti területen állítanák fel az említett szobrot, annak környezeteként lenne célszerű kialakítani az emlékparkot, benne emlékoszloppal. Tudatta azt is, hogy a gyakorlat szerint a szobrászművész muntalmazza: a kormány emlékhelyet adományozott Balassagyarmatnak, ami a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezelésében lesz. A képviselő véleménye szerint az emlékhelynek a város központi részén kell elhelyezkednie, ahol mindenki láthatja és mindenkit egyértelműen emlékeztet arra, hogy Balassagyarmat 1919 januárjában történelmi esemény színhelye volt. Bállá Mihály hozzátette, a Juhász Pétertől, Balassagyarmat polgármesterétől megtudtuk, a város még nem rendelkezik a tízmillió forinttal. Utalt rá, hogy sokféle javaslat fogalmazódott meg a pénz felhasználásával kapcsolatban és leszögezte, abból olyan emlékhelyet alakítanak ki, amely egyértelműen utal az 1919-es eseményekre. Juhász Péter lapunkkal ismertette, hogy már korábban megállapodtak Párkányi Péter Balassagyarmatról elszármazott neves szobrászművésszel egy politikai tartalmában semleges alkotás elkészítéséről, amely Ádám és Éva szobrát formázná meg, rekatársa tervezi a felállítandó szobrok környezetét, így a kettejükkel folytatott egyeztetés után terjeszti majd a konkrét javaslatot az önkormánvzat elé. Megkérdeztük/:, ; Mihályt, a térség országgyűlési képviselőjét is, aki emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnöki levél tarkonkrét döntést, a lakosság és a civil szervezetek bevonásával, az önkormányzatnak kell meghoznia. Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke azt hangsúlyozta, hogy a pénzt az emlékhely kialakítására kapta a város, amelyet legjobb lenne a városcentrumban, a megyeháza előtti kis parkban kialakítani. A tízmillió forint konkrét céllal érkezik majd a városhoz, ezért felesleges bármilyen más elképzelés a felhasználást illetően. - Úgy látszik, hogy a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain megnyilat- kozók közül többen nem voltak ezzel tisztában, amikor egyéb célokat jelöltek meg - mondta Szakács Zoltán. Véleménye szerint ezt az összeget helyi erőből meg is lehetne toldani, hogy a lehető legméltóbb emlékhely alakulhasson ki. A körelnök úgy látja, hogy amennyiben elfogadható, közmegegyezésen alapuló koncepció jön létre, a pénz is meglesz hozzá. Ennek idejét „a kedélyek megnyugvása utánra”, a választásokat követő időszakra helyezte. (Folytatás a 3. oldalon) Dobálták a vonatot Ismeretlenek dobálták meg a Bátonyterenyére beérkező személyvonatot a vasútállomás előtti hídon hétfőn este. A rendőrség tájékoztatása szerint sem személyi sérülés, sem rongálási kár nem keletkezett, de vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettének alapos gyanúja miatt keresik az elkövetőket. ■ Eredményes határőrök A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság tiszti értekezletén tegnap értékelték a múlt évi tevékenységet. Az igazgatóság főbb célkitűzéseit, feladatait maradéktalanul teljesítette. A munkára a törvényesség, a szakszerűség és a hatékonyság volt a jellemző. Az elmúlt években a határőrök igen eredményesen dolgoztak. A korábbi eredmények megtartása nem kis felelősséget jelentett, de az igazgatóság tavaly az utóbbi évek közül is legjobbat zárta. (RÉSZLETEK KÉSŐBBI LAPSZÁMUNKBAN.) 1 11 III 1111 Ilii Ilin 9II7 71215"901000 11 02044 ÉL í Köszönjük a több mint kétezer szelvényt, ^ amelyet olvasóink eljuttattak kiadónkba és ezáltal részt vettek a Nógrád Megyei Hírlap 2002. február 20-án megtartott tombola sorsolásán. Szerencsés nyertesek és nyereményeik: LG VIDEOMAGNÓ: Nagy István Mátraterenye, Kossuth út 256. MOULINEX ROBOTGÉP: Aczél Attila Salgótarján, Ifjúság út 90. OPTIMO PORSZÍVÓ: Hajdúk Lőrinc Mátranovák, Dózsa GY. út 143. EDIXA FÉNYKÉPEZŐGÉP + FOTOALBUM: Kovács Sándorné Karancsberény, Rákóczi út 139. Hamaridesz András Alsótold, Toldi út 10. Tóth István Salgótarján, Somoskői út 36. C LATRON IC WALKMAN: Telek Józsefné Kazár, Liget út 14. Budafoki József Salgótarján, Erkel Ferenc út 86. Mázuk István Bátonyterenye, Liget út 12. Minden nyertesnek gratulálunk, nyereményeiket szerkesztőségünkben átvehetik. (3100Salgótarján,Erzsébettér i Igazodj! Az uniós gyakorlathoz Az Európai Unió és Magyarország címmel az elmúlt évben konferenciasorozatot indított a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete, valamint a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület Salgótarjánban. Tegnap a sorozat folytatásaként dr. Hajdú Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Intézetének vezetője, a megye egészségügyi helyzetéről tartott előadást a József Attila Megyei Művelődési Központban, szép számú hallgatóság előtt. Bevezetőjében azokról a körülményekről szólt, amelyek hatással voltak az ÁNTSZ munkájára, a megye egészségügyi ellátására, végső soron a lakosság egészségi állapotára. Mint mondotta, a Nógrádban élő emberek egészségi állapota rossz, mélyen az országos átlag alatt van szinte minden tekintetben. Különösen sok a keringési, a daganatos és a mozgás- szervi beteg. S annak, hogy a lakosság száma jelentősen csökken, csak részben oka az elvándorlás. Legalább üyen, ha nem nagyobb súllyal esik latba, hogy csökkent a születések és nőtt az elhalálozások száma. Ami az utóbbit illeti, különösen a 40-60 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett. Az egészségügy nyomasztó gondjának mondta dr. Hajdú Katalin a szükséges finanszírozás elmaradását, az alapellátás minőségét, a szakorvosok, szakápolók és a védőnők hiányát, a népegészségügyi program megvalósítását, amelyet már az iskolákban kellene elkezdeni. Csakhogy a megyében mindössze három főfoglalkozású iskolaorvos van, a háziorvosok terhei nagyok, kórházainkból 82 orvos hiányzik és kevesebb a szükségesnél a fogorvosok száma is. Konkrét kérdésekre válaszolva a főorvos asszony megoldásként az egészségügyi ellátás forráshiányának folyamatos pótlását, a gyógyítómunka minőségének javítását, valamint az életmódbeli változásokat mondta. Mindezek elmaradásának a megye lakossága látja kárát. Az eurokomfort egészségügyről dr. Vojnik Mária országgyűlési képviselő, a parlamenti egészség- ügyi bizottság tagja beszélt. Az Európai Unióban nincsenek egységes, a tagállamokra kötelező direktívák, az egészségügyi ellátás rendszerét a nemzetállamok maguk alakítják, szükségleteik és lehetőségeik szerint. Bizonyos szabályok természetesen élnek, amelyekre nekünk is fel kell készülnünk. Ilyen szabály többek között - a schengeni egyezménynek megfelelően - az egészségügyi kockázatok kiszűrése, ennek megfelelően az egészségügyi szolgálat megerősítése, a jogharmonizáció megteremtése, valamint a munkaerő elvándorlásának megakadályozása az egészségügyben meglehetősen alacsony bérek miatt. A képviselő asszony hangsúlyozta: az egészségügy hosszú évekre visszamenőleg nem kapta meg a megelőző, a gyógyítómunkához szükséges anyagi forrásokat. így a köz által finanszírozott kiadások mérséklődtek, a magánkiadások - az állampolgárok, a betegek kiadásai - pedig nőttek az évek során. Halaszthatatlannak mondta, hogy a fenntartható gazdasági növekedés mellett sor kerüljön az egészségügy rendbetételére, az anyagi, technikai bázis korszerűsítésére, az országos átlagtól messze elmaradt, - 30 ezer forinttal kevesebb - egészségügyi bérek rendezésére. A további tennivalókról szólva kiemelte a gyermek- és fiatalkorúak egészségének megőrzését, a legtöbb halált okozó betegségek visszaszorítását és az idősek egészségvédelmét. A konferenciát Nógrád Megye Közgyűlése, Salgótarján önkormányzata és a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatja. A sorozat következő előadására március 18-án kerül sor, amikor is dr. Bartha László, a megyei választási bizottság elnöke a parlamenti választások tudnivalóiról tart tájékoztatót. A márvány emléktábla a balassagyarmati városháza falán F0TÓ. R|QÓ Az elesett vasutasok emlékét őrző tábla a vasútállomás falán