Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-24 / 298. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SPORT TÜKÖR 2001. DECEMBER 24., HÉTFŐ Túl sok lett a döntetlen... Néha görcsösség, néha sziporkázás nek tartottam arra, hogy a baj­nokság végére a középmezőny­ben végezzünk, ami egyben a célkitűzésünk is volt. A beterve­zett pontokkal viszont „kissé” elkalkuláltam magam, ugyanis a tervezett huszonöt helyett csak tizenötöt sikerült megszerez­nünk. A lejátszott tizenöt meccsün­kön kilenc alkalommal jöttünk le ponttal, vagy pontokkal gaz­dagabban a pályáról, míg hat ve­reségünk közül ötöt az első hat helyen álló csapatoktól szenved­tük el. A tabellán elfoglalt, nem túl kellemes pozíció fő okát a el, ami elsősorban a „megyei ru­tin” és a koncentráció hiányá­nak, valamint a katasztrofális helyzetkihasználásnak tudható be. Sajnos a csapatösszeállítással is nagyon sok gond volt: sérülé­sek, eltiltások és hiányzások mi­att kétszer sosem tudtunk ugyanabban az összeállításban pályára lépni, a kitűzött céltól így egy kicsit eltávolodtunk. A játékosok részéről nagyobb fe­gyelmet, akaratot és elszántsá­got, a vezetőktől nagyobb lelke­sedést, a szurkolóktól pedig több biztatást vártam volna el. a tényezőkön tudunk javítani, egy jó téli felkészülés után elér­hetjük céljainkat. Az őszi mérkőzéseken 20 játé­kos jutott szóhoz: Mátrai, Csohány (kapusok), Nagy, Kanyó R, Kanyó R., Maksó D., Kapás L, Kapás Gy., Tari, Cristea, Balog, Bognár, Hasznosi, Tóth I Z., Bózsár, Pádár, Aigner, Tóth II Z., Bazsó, Tóth J. A gólokon az alábbiak osztoz­tak: Kapás Gy. (8), Cristea (7), Aigner (5), Kapás L. (3), Nagy, Kanyó R., Bognár, Tóth I Z., Pádár (1-1). 13. Hasznos 153 6 628-33 15 Tóth József játékos-edző: - A magasabb osztálynak újoncként optimistán vágtunk neki, mivel a játékosállományunkat képes­sok döntetlennel végződött ta­lálkozóban látom. A hat egál eredményt hozó mérkőzés kö­zül legalább négy alkalommal győzelmi esélyt szalasztottunk Nem lenne teljes a kép, ha ma­gamat kihagynám a felsorolás­ból, hiszen újonc vagyok, a ta­nulópénzt nekem is meg kellett fizetnem. Úgy érzem, ha ezeken 14. Nagybátony 15 4 2 9 23-36 14 Sipkó Sándor edző: - Az őszi idény második felében, a nyol­cadik fordulót követően, a Kisbágyon elleni idegenbeli mérkőzés előtt vettem át a csa­patot Szabó Lászlótól. A megha­tározott cél az volt, hogy nyer­jük meg a hátralévő nyolc mér­kőzés felét. Ezt gyakorlatilag időarányosan sikerült is megva­lósítanunk, bár a nagyszerű kez­dést követően maradt némi hiá­nyosság, hiszen a három soro­zatban elért győzelmet (Kisbágyonban, Pásztón és ha­zai pályán a Mátraterenye elle­nében) követően aligha gondol­hattuk volna, hogy ezzel el is lőttük az őszi összes puskapo­runkat, s nem sikerült újabb pontokat begyűjteni. Még in­kább fájó, hogy a vesztes talál­kozók mindegyikén játékban je­lentősen felül tudtunk kereked­ni ellenfeleinken, ám az elkerül­hető kapott gólokat követően a támadó harmadban görcsössé váltunk, amelynek következté­ben sorozatban helyzetek töm­kelegét hagytuk ki. Az edzősé- gem alatt elért pásztói és kisbá- gyoni győzelem nagyon értékes­nek mondható, viszont a Berke­nye elleni egész mérkőzés, illet­ve a Babcsán Művekkel szembe­ni második félidei produkció egyértelműen kudarcnak szá­mít. A többi mérkőzéssel, köz­tük a Szécsény ellenivel nagyjá­ból elégedett vagyok. Ősszel 22 játékos jutott szó­hoz: Reviczki (kapus), Kovács Zs., Kovács A., Garamszegi, Sza­bó G., Bakos, Orosz P, Orosz T„ Almási, Kecskés, Hadusovszki, Benus, Főik, Csík, Szabó L., Si­mon, Tarjáni, Józsa, Hajdara, Cserényi, Osvárt, Szarka. A gólokon az alábbiak osztoz­tak: Hadusovszki (7), Simon (4), Szabó G. (3), Orosz P. (2), Almási, Benus, Csík (1-1). Ön­gól: Sándor (Kisbágyon). A Diósjenő elleni mérkőzést a ver­senybizottság 3-0-al igazolta a Nagybátony javára. így is, úgy is, hiányzik az erősítés 15. Karancsberény 15 2 3 10 17-31 9 Földi Attila edző: - Újoncként olyan eredményt szerettünk vol­na elérni, amely pontszámban és helyezésben is megnyugtató a tavaszi folytatás előtt. Ez a cél a sorsolás függvényében, főleg otthoni jó szereplés esetén 15-17 pontot jelenthetett volna. Sajnos ezekből semmi sem sikerült, hi­szen kieső helyen végeztünk, ki­lenc ponttal. Ennél azért szerin­tem többre hivatott ez a társa­ság... Megítélésem szerint a gyen­ge szereplés okaiként lehet em­líteni, hogy a megyei másodosz­tályú bajnokcsapatot nem sike­rült, kellően megerősíteni, első­sorban anyagiak hiánya miatt. Több játékos sérülés, eltiltás, vagy magánjellegű problémák miatt maradt távol a csapattól, s mindössze két fiatalt - a 18 éves Horváthot, és a 17 esztendős Rácsot - tudtunk leigazolni. Fel­készülésünk finoman fogalmaz­va sem volt zökkenőmentes: já­tékosaink nem értették meg, hogy ebben az osztályban edzés nélkül nem megy. Újoncként jól kezdtük a soro­zatot (öt meccsből 7 pont), a folytatás azonban borzalmasra sikeredett. A balszerencsés ha­zai vereségek (a Pásztó és a Babcsán Művek ellen) után ele­meire hullott fiatal csapatunk, amely a későbbiekben nem is tudott talpra állni. Nem volt iga­zi vezéregyénisége a gárdának, s a bajnokság végére kiütköztek az erőnléti problémák is, hiszen több mérkőzést az utolsó húsz percben veszítettük el. Az őszi szezonban 19 játékos jutott szóhoz: Mezei K. (kapus), Freistag, Aranyi, Hegedűs, Klement, Chladny, Horváth D., Kovács Gy., Szőke Sz., Horváth A., Szőke L., Fodor, Rács, Kollár, Mezei G., Pásztor, Gyetvai, Lét­rái, Gergely. A gólokon az alábbiak osztoz­tak: Horváth A. (6), Chladny (3), Szőke L. (2), Klement, Ko­vács Gy., Fodor, Rács, Kollár, Létrái (1-1). „Katasztrófák” és „balszerencsék” 16. Mátraterenye 14121114-50 5 Serfőző Péter edző: - Az őszi idény kezdete előtt két héttel dőlt el, hogy a csapat egyáltalán elindul a megyei első osztály­ban. A nyáron hét meghatározó játékos távozott az egyesülettől, ennélfogva egy teljesen új csa­patot kellett építenem. Célként tizenkét-tizennégy pont meg­szerzését terveztük, de ezt saj­nos nem sikerült megvalósíta­nunk. Az edzéslátogatottság át­lagosan hat-nyolc fő volt ami ilyen szinten, ilyen képességű csapatnál nagyon kevés. Ami a teljesítményünket ille­ti: voltak katasztrofális mérkő­zéseink, például a Salgó Öblös- Faipar, a Mátranovák, a Kisbágyon és a Berkenye ellen, a Romhány, a Kisterenye, vala­mint a Szécsény elleni összecsa­pásokon viszont balszerencsés vereségeket szenvedtünk. Leg­jobb teljesítményünket a Pásztó és a Babcsán Művek ellen nyúj­tottuk, az utóbbi csapat azon­ban az ismert okok miatt meg­óvta a mérkőzést, bár mi ebben az ügyben úgy érzem, vétlenek vagyunk. Amit értékelni lehet, az az, hogy sportszerűen, becsülete­sen lejátszottuk az őszi szezont. Jó teljesítményt nyújtott Lipták, Králik, Kerényi és Orosz Sza­bolcs. Örömünkre szolgál, hogy a csapatból nem volt kiállítás, valamint hogy a mögöttünk álló mérkőzéseken nyolc helyi, fiatal játékos került a felnőttcsapatba - a tizenhatos keret átlagéletko­ra pedig mindössze huszonhá­rom év! Az őszi mérkőzéseken 21 játé­kos jutott szóhoz: Juhász, Gyurcsák (kapusok), Utasi, Kerényi, Králik, Kunstár, Orosz D., Gecse, Utassy, Gólyán, Csor­ba, Bodor, Orosz Sz„ Vári, Lipták, Nagy V., Nagy J„ Dénes, Varga, Kiss, Kürti. A gólokon az alábbiak osztoz­tak: Csorba (5), Králik, Kürti (3- 3), Gecse (2), Lipták (1). Utolsó jajkiáltás Diósjenőn? 17. Diósjenő 15111315-624 Szabó Endre edző, szakosztály- vezető: - A csapat célkitűzése nem volt más, mint a bentmaradást je­lentő 13. hely elérése. Ekkor még nem tudtuk, hogy hét játékos cser­ben hagyja az együttest, vagyis az utolsó napon eligazolnak. Ezek után már igen nehéz feladatnak látszott az eredeti terv megvalósí­tása... A vezetőség összeült és úgy döntöttünk, hogy ifjúsági korú já­tékosokkal indulunk el a bajnok­ságban. A rajt nem is hozott sikert számunkra: Hasznoson kikap­tunk. Ezután fogadtuk a Karancsberényt, amely ellen nyert állásból döntetlent játszottunk. A szabadnapot követően jött a hideg­zuhany, 8-1-re kikaptunk az Öb­löstől, s ennek következtében ösz- szeomlott a csapat. Sokáig kellett várni arra, hogy úgy lépjünk pályá­ra, hogy ismét bízzunk önma­gunkban. A Nagybátony elleni mérkőzésen felcsillant a remény, mivel az első félidőben már 3-0-ra vezettünk. A sikerhez sajnos ez nem volt elég, mert a sportszerűt­len és minősíthetetlen játékvezetés miatt az eredmény 3-2-re módo­sult, s a mérkőzés sem tartott 90 percig, mert a játékvezető - a mai napig érthetetlen módon - három perccel előbb vetett véget a játék­nak. A versenybizottság a három pontot 3-0-ás gólkülönbséggel az ellenfél javára ítélte meg, fellebbe­zésünket pedig a mai napig sem méltatták válaszra. Ezúton köszönöm meg min­denkinek a hozzáállását, s kérem azokat, akik úgy érzik, hogy nincs minden veszve Diósjenőn, tegye­nek meg mindent a csapat életben maradásáért! Az őszi szezonban 25 játékos ju­tott szóhoz: Vastagh, Horváth (ka­pusok), Varga 1S., Varga IIS., Mo­nostori, Tövis, Hanzel, Kábái Z„ Kábái B., Sztupák, Lichy, Simon, Bogdán, Szabó B., Bircsák, Schmittinger, Szabó Gy., Pergel, Gyurkovics, Homos, Fuchs, Wissinger, Szaszovszki, Törnek, Balogh. A gólokon az alábbiak osztoz­tak: Pergel (5), Lichy (4), Varga II S. (2), Hanzel, Schmittinger, Törnek, Balogh (1-1).

Next

/
Thumbnails
Contents