Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-19 / 294. szám

2001. DECEMBER 19., SZERDA SZECSENY MEG Y El BATONYTERENYE Lakbérmentes év a tűzkárosultaknak Salgótarján bármely részén, új alapterülettel megvalósuló termelő jellegű beruházások - a korábbi szabályozásnak megfelelően - mindhárom adónemben kedvezményben részesülnek. Két évig száz- százalékos, a továbbiakban nyolcvan-, hatvan-, negyven- százalékos ennek mértéke. Amennyiben a beruházási ér­ték meghaladja az ötszázmilliót, a foglalkoztatottak száma pedig a százat, az adómentesség öt év­re szól. Az építményadó eseté­ben szűkült a kedvezmény, ugyanis ezt korábban (legfel­jebb) tíz évig is igénybe lehetett venni. A fentiek Puszta Béla, Sal­gótarján polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján hangzottak el, a helyi adókkal kapcsolatos közgyűlési döntések, változások témakörében. Ennek kapcsán szó volt arról is, hogy az alapte­rület növekedéssel nem járó bar­namezős beruházások továbbra is az iparűzési adóban és a vál­lalkozók kommunális adójában jogosítanak kedvezményre. A mérték és időtartam megállapí­tása már nem függ a beruházás értékétől, további újdonság, hogy a kedvezményt az üzemel­tető is igénybe veheti. A korábbi harminc százaléknál nagyobb mértékű lehet az ipari parkban megvalósuló kereskedelmi beru­házások részbeni adómentessé­ge, ha a beruházási érték megha­ladja az ötszáz-milliót, a foglal­koztatottak száma pedig több öt­vennél. Új az a rendelkezés, mi­szerint üzemeltető váltás esetén a kedvezmény (még meglévő ré­sze) nem veszik el, ha tartják a foglalkoztatás korábbi mértékét, illetve, megfelelnek az ezzel kapcsolatos vállalásnak. Ha az adózó a kedvezménye­zett időszakban (vagy a lejártát követő három éven belül) meg­szünteti tevékenységét, a megfe­lelő összeget a késedelmi pót­lékkal együtt meg kell fizetnie. A közgyűlés határozata értel­mében önkormányzati tulajdo­nú bérlakások díja a jövő év ja­nuárjától átlagosan nyolc száza­lékkal emelkedik. Ez az infláció és az üzemeltetési költségek nö­vekedése miatt indokolt. Mivel az épületenként meghatározott lakbérnek fedezni kell a fenntar­tási, a kisebb javítási-, karban­tartási kiadásokat, ezért a lakbér épületenként is változik. így he­lyenként öt, máshol azonban a tíz százalékot is meghaladja a díjemelés. A bérlők szociális helyzetét figyelembe vevő lak­bértámogatási rendszer azon­ban a jövő évben is folyamatos segítséget nyújt az alacsony jö­vedelmű érintetteknek. Cserháti József területi képvi­selő kezdeményezésére egy évig nem kell lakbért fizetnie annak a többgyermekes salgótarjáni családnak, amelyet tűzkár súj­tott októberben, ezért önkor­mányzati bérleményt bocsátot­tak rendelkezésükre addig, amíg a lakásukat rendbe nem hozzák. ■ Nézsán történt, ez év végén Egy éves előkészület és három hónapos kivitelezés után befeje­ződött a kábeltévé kiépítése a községben. A jelenlegi próba­üzem alatt az első körben a ház­tartások 30 százaléka, 120 otthon kapcsolódhat rá a 17 csatornára. Az eddig járda nélküli Dózsa és Kossuth utca végig, 500 méter hosszúságban új járdát kap. Az időjárás függvényében a munká­latok elvégzéséhez jövő tavasszal kezdenek hozzá. A beruházás 3,3 millió forintba kerül, ebből az önerő 1,9 millió forint. Az önkormányzat a tél beállta előtt csaknem teljes egészében befejezte az utak kátyúzását. A munkára 3,2 millió forintot fordí­tottak. ■ KORKÉP Méhészet terén jól áll régiónk Az unióban hivatásosnak azt tekintik, akinek legalább 150 méhcsaládja van A múlt év áprilisában elvégzett általános mezőgazdasági össze­írás során megállapították, hogy hazánkban csaknem 12 900 gaz­daság foglalkozik méhészkedéssel, amelyek együttvéve mintegy 590 ezer méhcsaláddal rendelkeznek. A Méhészeti Termékta­nács adatai szerint 2000-ben rossz év járt a méhészekre, hiszen a korábbi esztendőkhöz képest jóval kevesebb, csak 12 700 tonna mézet termeltek. Észak-Magyarország élenjáró e nagyon szép és hasznos tevékenység művelésében, hiszen a méhtartók száma alapján második, a méhcsaládokat tekintve negyedik a hét sta­tisztikai régió összevetésében - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentésében. A tavaly áprilisban lefolytatott általános mezőgazdasági össze­írás adatai értelmében, hazánk­ban csaknem 12 900 gazdaság foglalkozott méhészkedéssel, amelyek összesen mintegy 590 ezer méhcsaláddal rendelkeztek. A méhészkedést ma kisebb egyé­ni gazdaságokban végzik, leg­többször nem is főfoglalkozás­ban, a „szakma” hagyományai apáról fiúra szállnak. A méhészek döntő többsége, 91 százaléka fér­fi, s zömmel az idősebb generáci­óhoz tartoznak. A derékhadat a 40-59 évesek adják 46 százalékos részesedésükkel, de a hatvan éven felüliek aránya is jelentős, 39 százalékos. A Méhészeti Terméktanács adatai is tanúsítják, hogy a múlt esztendő nem kedvezett a méhé­szeknek, a megtermelt méz mennyisége jelentősen csökkent, s hozzávetőlegesen 12 700 tonnát tett ki. Az édes csemege nagyobb része, 68 százaléka volt a bel- és külföldön egyaránt keresett akác­méz, 19 százaléka vegyes virág­méz, kisebb hányaduk pedig nap­raforgó-, repce- és egyéb méz. A magyar akácméz gazdaságosan exportálható termék. Ennek elle­nére a méhészek csupán egyötö­de termel kimondottan értékesí­tésre. A méhészet területí különbsé­gei Magyarországon igen nagyok. Ezt az országrészek, a régiók ter­mészeti, éghajlati adottságai, illet­ve a méhészkedési hagyományok eltérő jellege okozza. A legtöbb méhtartót Észak- Alföldön (2240), a legtöbb méh­családot a Dél-Alföldön (113 014) regisztrálták. Hazánkban 2000-ben egy méhtartóra átlagosan 46 méhcsa­lád jutott, tizenöttel több, mint 1994-ben. Az országos átlagtól legnagyobb az eltérés Bács-Kis- kun megyében, ahol egy méhész 58 méhcsaládot gondozott. Az egy-öt méhcsaládot tartók aránya Eszak-Magyarországon a legtöbb (18 százalék) és Közép- Dunántúlon a legkisebb (alig 10 százalék). A 150-nél több méh­családdal rendelkező méhészek majd' fele Dél-Dunántúlon kon­centrálódik. Régiónkban 2223 méhész 91 647 méhcsaládot birtokolt. A mé­hészek száma 19, a méhcsalád­oké 68 százalékkal bővült hat év alatt. Észak-Magyarország a mé­hészek száma alapján a második, a méhcsaládokat tekintve a ne­gyedik a régiók sorában. A tár­gyalt időszakban országosan a megyék közül Borsod-Abaúj- Zemplénben volt a legtöbb, 1153 méhtartó. Nógrád megyében a múlt év­ben 591 méhészt és 24 ezer 650 méhcsaládot jegyeztek. A méh­tartók legnagyobb hányada, csak­nem 30 százaléka 21-50, 28 szá­zaléka 6-20 méhcsaláddal rendel­kezett. Szűkebb pátriánk adatai is iga­zolják azt az országos tendenciát, hogy főként az idősebbek foglal­koznak hobbiként, nyugdíj-ki­egészítésként méhészkedéssel. A méhtartók 43 százaléka 60 évnél idősebb, s csak 11 százaléka 40 éven aluli. Az Európai Unióhoz való csat­lakozás megköveteli, hogy ha­zánkban is az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a méhészet­re, hiszen tagországainak méhé­szete annál nagyobb támogatást kapnak, minél több méhcsalád van az adott államban. Hazánk természeti adottságai különösen kedveznek az ágazat fejlesztésé­nek. Különben az EU-ban hivatá­sos méhésznek azt tekintik, aki­nek 150 vagy annál több méhcsa­ládja van, az ennél kevesebbel rendelkezők hobbiméhésznek számítanak. Ezen felosztás alap­ján a magyar méhészek 96 száza­léka az utóbbi kategóriába soro­landó... ______________________________IKOUUI P ályázni? Érdemes volt és lesz! (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb összegek elnyerésére volt mód. Rendezvényekre, programok­ra is lehetett támogatást nyerni, az ebben a kategóriában induló nógrádiak is kivétel nélkül sike­resek voltak. Tekintettel az előző évi tapasztalatokra, amelyek sze­rint a forrásszerzésről a többszö­rös közlések ellenére sem jutnak sok esetben célba a tudnivalók, a regionális bizottság tagjai az év elején sok energiát fordítottak az információk célba juttatására. Stec Bogumil egyebek mellett arról szólt, hogy nemcsak pénz­ügyileg, hanem technikailag is jobb feltételek mellett lehet jövőre pályázni, s nagyobb hangsúlyt kí­vánnak fektetni az idegenforgalmi beruházásokra. Felhívta a figyel­met az időbeni tervezésre, s a pá­lyamunkák minél korábbi benyúj­tására, ezáltal ugyanis növeked­nek az esélyek. HÍREK SALGÓTARJÁN KARÁCSONYI KONCERT. A József Attila Művelődési Köz­pontban december 20-án, csü­törtökön 18 órakor kezdődik a Salgótarjáni Szimfonikus Zene­ipar karácsonyi hangversenye Kökényessy Zoltán karmester vezetésével. A műsorban közre­működik a Pedagóguskórus, karnagy Baárné Dicse Zsuzsan­na. Szólisták Fodor Sándor, Oraveczné Orsó Erzsébet, Tóth Tibor (hegedű), Nagy Ágnes (fu­vola), Simon Katalin (ének) és Szelecsényi Norbert (zongora). ÉV VÉGI FOGADÁS. Puszta Béla, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere tegnap a városházán kötetlen beszélgetés keretében váltott szót a gazdál­kodó szervezetek vezetőivel a 2002-es költségvetésről és a he­lyi adórendeletek várható módo­sításáról. Ezt követően fogadás keretében köszönte meg a gaz­dasági egységeknek, az intéz­ményeknek, az együttműködő partnereknek a város működé­séhez, fejlesztéséhez nyújtott segítséget és kérte támogatásu- kat a jövő esztendőre is. ■ Ezüstfehér díszek a fán Salgótarján/Zagyvapálfalva. A salgótarjáni Szociális'Egészség- ügyi Központ Aranykor Idősek Klubja december 19-én, ma dél­után 2 órakor tartja fenyőfa ün­nepségét. A 2 méter 60 cm ma­gas fenyőre valót a klubtagok maguk készítették. A rendezvé­nyen a program szerint az Arany János Általános Iskola 1/D. osztályának tanulói ked­veskednek műsorral az idősek­nek. A ceredi Varga László és családja ének- és zeneszámok­kal szórakoztatja a megjelente­ket. Nyergesné Bárdos Éva, a salgótarjáni Egészségügyi és Szociális Osztály vezetője szponzorok segítségével össze­állított ajándékcsomagot nyújt át. ■ „Közösen építhetjük az ígéretes jövőt!” Legfontosabb célok: család, tanulás, munkahely (Folytatás az 1. oldalról) igénybe a gyermekgondozási segélyt, több mint százezer gyermek után nem kaptak a szülők családi pótlékot, eltö­rölték a gyermekek után járó adóked­vezményt, a gyermekgondozási díjat. A polgári kormány családtámogatási in­tézkedései viszont vonzóvá tették a fia­talok számára a család- alapítás gondolatát. Én elsőrendű feladatnak tar­tom a gyermeknevelés tá­mogatását, mert ez olyan „befektetés”, amely meg­alapozza az ország jövő­jét. Sisák Imre öt pontban foglalta össze a legfonto­sabb célokat: család, ta­nulás, munkahely, biz­tonság, összefogás, mert ezek határozzák meg a jelen és jövő társadalmát. Ezért tartja feladatának, hogy megválasztása ese­tén tovább küzdjön a gyermekek után járó adókedvezmé­nyek növeléséért, a gyermekgondozási díjnak a gyermek hároméves koráig tör­ténő kiterjesztéséért, a családi pótlék-is­koláztatási támogatás emeléséért, és a tankönyvtámogatás kiterjesztéséért. Ki­emelte: meggyőződése, hogy az a pozi­tív fejlődés, ami a polgári kormány há­rom és fél éves időszaka alatt elindult, a jövőben is folytatódni fog. Csak a fenti eredmények nyújtotta létbiztonság te­heti lehetővé, hogy a családok a követ­kező gyermekáldás hírére nem az abor­tuszt emlegetik, hanem leendő gyerme­kük jövőjét tervezgetik. Azon gyerme­két, aki később több diplomát is szerez­het a kormányzat által támogatott for­mában, tandíjmentesen.- Ők azok, akik az elmaradott észak­magyarországi régió, s benne Bátonyterenye és Pásztó térsége kitöré­si lehetőségeit megteremtik, és a ma nyugdíjasa számára a létbiztonságot nyújthatják - folytatta az országgyűlési képviselőjelölt. - Mert jól képzett pol­gárok nélkül csak a betanított, robot­munkát igénylő vállalkozások akarnak munkahelyet teremteni, tudván, hogy a bátonyterenyei térséget jellemző, nyo­masztó münkanélküliség enyhítésére nincs más választás. A robotmunka pe­dig modern rabszolgaságot teremt. Nem elég azonban a tanulás lehetősé­gét megteremteni, és segíteni. Hiábava­ló minden, ha nem tudnak visszatérni gyermekeink, mert nincs biztosítva lak­hatásuk. Ezért Mátranováktól Bátonyterenyéig, Pásztótól Vanyarcig igénybe kell venni a polgári kormány által több mint tíz év szünet után beve­zetett lakástámogatási rendszert. Ön- kormányzataink ma 70-80 százalékos támogatással építhetnek szociális bérla­kásokat és szolgálati lakásokat. Sisák Imre hangsúlyozta: kiemelke­dően fontos cél a hiányzó szennyvíz­csatorna-hálózat megépítése. Bátonyterenye és térsége szennyvízcsa­tornázása, valamint Pásztó és további hat település csatornahálózatának ki­építése több mint 8,5 milliárd forintba kerülne. Kiemelte a turizmus kínálta le­hetőségek jobb kihaszná­lását: eddig nem fordítot­tak kellő gondot a falusi turizmus, a vadász, hor­gász, lovas turizmus vagy egyszerűen csak a túraba­kancsot kedvelők idecsa- logatására. A Széchenyi- program nyújtotta lehető­ségek kihasználásával, a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács támogatá­saiban rejlő erők össze­hangolásával a kis- és kö­zépvállalkozások bevoná­sával színvonalas szállás­helyeket, vendéglátó egy­ségeket kell létrehozni. Szólt az elmúlt évek eredményeiről is, amelyek az összefogásban rejlő erő bi­zonyítékai: felépült és átadták a pásztói Margit Kórházat, elkészült a pásztói szennyvízberuházás első üteme, meg­történt az életveszélyes sziráki általá­nos iskola felújítása, elkezdődött a pásztói kistérség szociális programja, a bűnözés elleni küzdelmet segíti a Pász­tói Rendőrkapitányság épületének kor­szerűsítése.- Én hiszem, hogy a két térség 37 ön- kormányzata összefogásával és több mint 60 ezer lakója bizalmából közösen építhetjük fel az itt élő családok ígéretes jövőjét - mondta befejezésül Sisák Im­re. HEGEDŰS Akik a sajtótájékoztatót tartották. Középen Sisák Imre _______________fotó: gyurián t. Ü lésezett a munkaügyi tanács A Nógrád Megyei Munkaügyi Ta­nács kedden Salgótarjánban tartotta ez évi utolsó ülését. Az eseményt követő­en Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója és Ágner Gyula, a munkaügyi tanács elnö­ke, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője sajtótájékoztatót tartott. (Rész­letek későbbi lapszámunkban.) Ünnepnapokon is nyitva Salgótarjánban az ünnepnapokon is nyitva tartanak a temetők és sír­kertek - tudtuk meg Feketéné Sö­rös Erikától, a VGÜ Kft. kommuná­lis részlegvezetőjétől. Mint elmondta, a város 14 temetője reggel 7-től este 17 óráig látogatható, ügyintézésre viszont csak munkanap­okon van mód. A temetők ravatalozási szolgáltatásai a jövő évben sem változ­nak. Változik viszont a parkolási díj, a cég átlagosan 6 százalékos infláció kö­vetést alkalmaz a bérletek és napije­gyek áránál. Húsz forintért január 1-től 14 percig parkolhatnak a gépkocsijuk­kal a VGÜ által üzemeltetett parkolóhe­lyeken. Az úttisztítók az ünnapnapokon ügyeleti rendben dolgoznak, a munka­napokon pedig a rendes munkarend szerint. A téli hóügyelet is folyamatos: az ügyeletes elérhető a 32/440-366-os, vagy a 06-30/353-47-11-es mobil szá­mon. Hómunkásokat továbbra is igény szerint vesznek fel, a Füleki úti melege­dőben, a budapesti díj 80 százalékáért. Kevés szünnapot kaptak a szemét- szállítók is - ezt már Kadlót Vilmos szál­lítási részlegvezető tudatta lapunkkal. Emberei karácsony minden napján dol­goznak, sőt, december 31-én is. Újév napján nincs szállítás, 2-án viszont már a rendes járatrend szerint szállítják el a szemetet. Kadlót Vilmos idén is felhívja a fi­gyelmet, hogy a szemetesek nevében sokan házalnak. A részlegvezető hatá­rozottan állítja, hogy ezek nem a cég dolgozói, valamennyien elhatárolód­nak az ilyen személyektől. ______________________________________(NÉMETH) _ _____________________________befektetési program H a Ön 2001. decemberében köti meg generáció-x szerződését, jogosulttá válik az államilag garantált 20%-os adókedvezményre Kérjük, további információért keresse bankfiókunkat! www.otpbank.hu ÓID BEFEKTETÉS MINDEN KOROSZTÁLYNAK BANK

Next

/
Thumbnails
Contents