Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)
2001-11-10 / 261. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2001. NOVEMBER 10., SZOMBAT RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. november 9.) Bófsodchem 4150Ft ű * Egis 11005 Ft Matáv 893 Ft-0 Mól 3520 Ft ü OTP 15 300 Ft Richter 15700 Ft ű TVK 2 795 Ft llllillll Zalakerámia 1645 Ft V BUX: 6895,31-0,62% eltérés az előző záróértékhez képest BU 69Ö0 „ IX INDEX XI. 5-SHG 6800 6700 (687901P82-67) (6895.31; 6600 6849.67, ! í i i 6500 ***** Ilii * pont í ? í i * 1 :' i SS 1 1 1 $ s a <s £ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,29 Cseh korona 7,50 Euró 250,43 Német márka 128,04 Osztrák Schilling 18,20 Lengyel zloty Svájci frank 69,16 170,48 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 281,22 Agrárkamarai javaslat Budapest A Magyar Agrárkamara (MÁK) a földművelésügyi tárca által meghirdetett kukoricafelvásárlással kapcsolatos intézkedések kiegészítését és módosítását kezdeményezi. Az agrárkamara szerint a földművelésügyi tárca által meghirdetett 500 ezer tonna kukorica tonnánként 18 ezer forintos áron történő intervenciós felvásárlása az államilag bonyolított üzleteknél tonnánként 4000 forint, ösz- szesen kétmilliárd forint veszteséget okoz a kisebb termelőknek, de kihatással van a többi gabona árára is - áll a testület tegnapi közleményében. A MÁK szakértői szerint az FVM-nek deklarálnia kellene, hogy azonnal megkezdi és két hónapon belül lebonyolítja az állam átal felvásárolt 500 ezer tonna kukorica exportját. Ezzel érzékelhetően könnyítene a belföldi kínálati piacon. Ellenkező esetben a piaci beavatkozás a felmerülő költségek ellenére sem enyhít a túlkínálaton. A testület azt javasolja a kormánynak, hogy január elsejétől - a Világkereskedelmi Szervezettel, WTO- megállapodással összhangban - a kukorica és kalászos gabona kivitelére biztosítson egyéves lejáratú, államilag garantált hitel- konstrukciót és vállalja át a kamatok hetven százalékát. Továbbá export esetén térítse meg a vizsgálati költségeket is. A kamarai szakértők szerint a kereskedők akkor lennének jogosultak a kedvezményekre, ha az önköltségnél magasabb árat, kukoricánál legalább 22, takarmánygabonánál 23 ezer forintot fizetnének a termelőknek. iuo Vita az elektronikus adásvételről Az elektronikus kereskedelmet és információs szolgáltatásokat szabályozó törvény parlamenti vitáját követően, a felnőttképzésről szóló részletes vitában javaslataik elvetését sérelmezték a szocialisták - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló javaslat általános vitája viszont felszólalók hiányában elmaradt. Budapest Az elektronikus kereskedelem világszerte óriási iramban nő, s ezzel kíván Magyarország lépést tartam akkor, amikor megteremti az elektronikus úton folyó kereskedelem fejlődését és a befektetés ösztönzését szolgáló jogi hátteret - mondta a törvényjavaslat általános vitájának expozéjában Bogár László, a Miniszterelnöki Hivató államtitkára. Hozzátéve: a javaslat a távollévő felek között előírja a pontos beazonosíthatóságot, s azt, hogy az ehhez szükséges adatok közvetlenül elérhetőek legyenek az érintettek számára. Szabó István (Fidesz), aláhúzta, hogy a javaslat jogi esélyegyenlőséget teremt a hagyományos és az elektronikus „on-line” kereskedelem között, nagy szerepe lesz a kiszámítható, átlátható jogi környezet kialakításában. Szabó Zoltán (MSZP) a javaslatból hiányolta azon részeket, amelyek az elektronikus kereskedelem ösztönzését szolgálják, például adókedvezményekkel, illetve speciális szabályokkal. A kéretlen reklámokat a javaslat szerint mindenki saját maga tilthatja le, ám jobb lenne, ha csak az kaphatna elektronikus reklámot, aki ezt kifejezetten kéri. Magyar Bódint (SZDSZ) a törvényjavaslat visszavonására kérte a kormányt, mert a javaslat egybemossa az elektronikus kereskedelmet és az általános célú tartalomszolgáltatást, holott ezt külön kellene szabályozni. Úgy vélte: a legfontosabb szabályokat nem a törvény mondja ki, hanem miniszteri rendeletek határozzák majd meg, és az sem egyértelmű, hogy a vásárlókról kik és mikor gyűjthetnek adatokat, s ezeket kinek és mikor adhatják át. Bognár László (MIÉP) óvott, hogy irreális elvárásai alapján bárki túlzott mértékben építsen az elektronikus kereskedelemre. A képviselő szerint a javaslat a tartalomszolgáltatást is szabályozni kívánja, ami ahhoz vezethet, hogy a honlapok tartalmába beleszólhassanak olyanok, akiknek politikai vagy egyéb érdekeikkel ellentétes bizonyos információk jelenléte. Csáky András (MDF) felrótta, hogy nem egyértelmű, mikor jön létre visszavonhatatlanul az üzleti kapcsolat. Javasolta, hogy csak az kaphasson elektronikus reklámot, áld előre kéri. A felnőttképzési törvényjavaslat részletes vitája során kiderült, hogy leginkább az akkreditáció kérdésében van vita az MSZP és a kormányoldal között. A szocialista felszólalók szerint szükségtelen a felnőttoktatást végző intézmény és a képzési program együttes akkreditációja. Ezt sem Sió László oktatási államtitkár, sem Sági József, a Fidesz képviselője nem támogatta - egyetértett viszont a kormány és a Fidesz felszólalója azzal a szocialista javaslattal, hogy az szja-kedvezmény mellett társasági adókedvezményben is részesüljön a felnőttképzés támogatója. D. L. * Révész Máriusz (Fidesz), az Oktatási és Tudományos Bizottság alelnöke: a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismeréséről szóló törvényjavaslat abból a célból jött létre, hogy e kérdéskört hazánk is az Európai Unió jogi normáival összhangban szabályozza. A szóban forgó kérdések a közösségi joganyagon belül a személyek szabad mozgásának témakörébe tartoznak, amely a jövőben a magyar szakemberek uniós munkavállalását is megkönnyíti. Előbbi kérdésekben pártpolitikai ellentét nincs, ezt jelzi, hogy a javaslatot az Országgyűlés valamennyi bizottsága egyhangúlag szavazta meg - kisebbségi vélemény nem alakult ki és a két héttel ezelőtti általános vita résztvevői között sem jött létre érdemi véleménykülönbség. A törvényjavaslat a témához kapcsolódó valamennyi kérdést egységes szerkezetbe foglalja - amelyek szabályozása jelenleg még eltérő -, és az elismerést végző szervek jelenleg heterogén rendszerének áttekintésére is lehetőséget ad. Természetesen azt is szabályozza a tervezett jogszabály, hogy miként lehet elfogadni a külföldi, ezen belül a környező országokban élő magyarok bizonyítványát, oklevelét Bazsa György (MSZP), az oktatási bizottság tagja: a parlamenti pártok részéről teljes az egyetértés a tekintetben, hogy a diplomák és szakképesítések elismerését a lisszaboni egyezmény értelmében szükséges szabályozni. A korábbi vita alkalmával a kormánypárti és az ellenzéki oldalon egyaránt csak a törvényjavaslat mellett szóló érveket ismertettük. Ilyen fokú egyetértés mellett a javaslat részletes vitájára is sor kerülhetett volna, és a törvényt még az év vége előtt megszavazhatták volna a honatyák. A törvénytervezet az egységesítésben jelenti a legnagyobb előrelépést, mert míg eddig különböző szintű jogszabályok szabályozták a honosítási kérdéseket addig az most egységesen törvényi szinten valósul majd meg. A külföldi magyarok oklevelének honosítása nem rövidül meg a jogszabály nyomán, de véleményem szerint eddig sem volt túl hosszadalmas. Az EU és Magyarország tekintetében jelenleg kétoldalú egyezmények rendezik a kérdést, amelyek továbbra is érvényben maradnak. Hasonló törvénnyel a környező országok nem rendelkeznek - így e jogszabály, hatályba lépése után, szomszédaink számra is iránymutató lehet. Régiók az Unióért Kaposvár A magyar társadalom előtt még soha nem állt akkora kihívás, mint az Európai Unió tagjává válás. Somogy, Tolna és Baranya megye regionális együttműködéssel készül az EU-csatlakozásra. Ennek egyik lépéseként tegnap Kaposváron tartottak műhelybeszélgetést a megyék és a regionális szervezetek vezetői.- A kormány nem adott irányt az uniós csatlakozáshoz szükséges lépésekhez - mondta dr. Kékes Ferenc, Baranya megye közgyűlésének elnöke. - Az elmúlt években azonban mindhárom megye tapasztalatokat gyűjtött, ezek kicserélése után új gondolatokat fogalmazhatunk meg. A három megye integrációs koordinátori szerepét Tolna megye látja el, a felkészüléshez elengedhetetlen intézményrendszer pedig adott a régióban. A nemzetközi kapcsolatokat a határokon átívelő közösségek berkeiben ápolják, amelyek az uniós kapcsolatépítéseket is segítik. A műhelybeszélgetés során a jelenlévők feltérképezték a legszükségesebb lépéseket, és az ehhez szükséges forrásokat.- Minden olyan megye, amely felelősséget érez a jövőért, keresi az együttműködési lehetőségeket a régión belül - mondta dr. Kolber István, a somogyi Európai Integrációs Bizottság elnöke.- A régiók a csatlakozás után is fontos szerepet töltenek be, így körültekintően kell megtenni az első lépéseket is. STRASSZER VALI Ültetvény-összeírás Budapest A szőlő- és gyümölcsös ültetvények október 15-én befejezett összeírásának első eredményeit várhatóan a jövő hónap elején teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal - közölte Laczka Sándorné, a KSH mezőgazdasági statisztikai főosztályának vezetője pénteken. A főosztályvezető elmondta: az összeírás pontos adatai még nem állnak rendelkezésre, az első tényleges összevetések eredménye várhatóan jövő év februárjára készül el. Annyit azonban tudni lehet, hogy összesen több mint 8 ezer mezőgazdasági szervezetnél és mintegy 300 ezer háztartásnál végezték el a számlálóbiztosok az összeírást. Az ösz- szeírás minimumát a szőlőültetvényeknél 500 négyzetméterben, a gyümölcsösöknél 1500 négyzetméterben határozták meg. A számlálóbiztosok az adatfelvételt követően helyszíni bejárással ellenőrizték az adatok valódiságát, így összesen 350 ezer kérdőívet töltöttek ki. Mint a főosztályvezető elmondta, lényegesen több a szőlőültetvényekre kitöltött kérdőív. Hozzátette, hogy a nyilvántartott és a ténylegesen művelt ültetvényterületek között eltérés lesz, a próbaszámlálások során ugyanis kiderült, hogy nagyobb területet tartanak nyilván ültetvényként, mint amekkora ténylegesen művelés alatt van. Ennek okát a statisztikus abban látta, hogy a legutóbbi szőlő- és gyümölcsös ültetvény összeírása mintegy négy évtizeddel ezelőtt volt. ■ Társulnak a kisvasúiért Balatonfenyves Települések, gazdasági társaságok, természetvédelmi szervezetek tegnap szándék- nyilatkozatot fogadtak el: megalapítják a Balaton- Boronka Kisvasút Közhasznú Társaságot. Tízéves tervezgetés jutott közelebb a megvalósuláshoz azzal, hogy tegnap az érdekelt önkormányzatok és szervezetek közhasznú társaságot alapítottak a fenyvesi és a mesztegnyői kisvasút majdani üzemeltetésére a két vonal összekapcsolásával. Azzal mindenki egyetértett a fenyvesi Lombár Gábor fenyvesi polgár- mester bejelentésével egyetértettek az önkormányzatok vezető emberei: nincs más választásuk mint az együttműködés, mert a céljaik közösek. Sütő László, marcali polgármester is így nyilatkozott, de hozzátette: jelentősebb anyagi áldozatot is vállal a város, ha a nyomvonal érinti majd Marcalit. Lengyeltóti és Fonyód viszont csak akkor társul az alapítókkal, ha a városokhoz is eljut a kisvasút. Mint Sülé Ferenctől, a MÁV területi igazgatójától megtudtuk, a vasúttársaság kész az együttműködésre, bár sok kérdés vár még válaszra: kié lesz a jelenleg kincsMég sok évfordulót szeretnének ünnepelni fotó, kovács tibor alakuló fórumon, hogy ez a terv a turizmusfejlesztés fontos része. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: nem véletlen, hogy a megye jelentős feladatokat vállal a tóit. megalakításában, mert nemcsak egy régió törekvéseiről van szó, hanem Belső- Somogy turisztikai értékeinek megközelíthetőségéről. A Balatontól a Dráváig közlekedő kisvasutak és a hozzájuk csatlakozó kerékpárutak jelentősen hozzájárulhatnak a turizmus további fejlesztéséhez. A megye már döntött: egymillió forinttal vesz részt a kht. megalapításában és a vállalja a további feladatokat is. tári tulajdonban lévő fenyvesi kisvasút pályája? Ki fizeti azt a 460 milliós beruházást, ami a biztonságos közlekedés megteremtéséhez szükséges? Az is kiderült a fórumon, hogy a fenyvesi kisvasút nem maholnap kerül a kht. kezelésébe vagy tulajdonába, mert ennek még nincs meg a törvényi feltétele. Nagy Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese azt mondta: új vasúti törvény készül, amelynek kidolgozását januárban kezdi meg a szaktárca s várhatóan ősszel terjesztik a kormány majd a parlament elé. GÁLOONYI MAGDOLNA AKADÉMIAI NÍVÓDÍJ. Az elmúlt két év szakmailag legjobbnak minősített könyveiért tizenegy kötet tizennégy szerzője részesült az Akadémiai Kiadó nívódíjában. Az elismeréseket a magyar tudomány napja rendezvénysorozat keretében pénteken adták át Budapesten, a tudós testület székházában. Bucsi Szabó Zsolt, az Akadémiai Kiadó igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt évet pozitív eredménnyel zárta a könyves műhely, s reményeik szerint az idei esztendő mérlege is kedvező lesz. Az Akadémiai Kiadó immár több mint negyedszázados hagyományainak megfelelően a nívódíjakat a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak javaslata alapján ítélik oda. Képünkön Méhes Károly (balról) veszi át a díjat, aki a XX. századi orvostudomány egyik legismertebb alakját, Kerpel- Fronius Ödön munkásságát bemutató könyvért részesült az elismerésben. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY
