Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-10 / 261. szám

2001. NOVEMBER 10., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal HAZAI KÖRKÉP Medgyessy januárra kormánynévsort ígér Medgyessy Péter, az MSZP miniszter­elnök-jelöltje januárban közzéteszi ár­nyékkormánya névsorát. Az Europress sajtóügynökségnek adott interjújában a nevekről nem, az elvekről azonban beszélt. Kifejtette, hogy a tisztesség, a hozzáértés, a társadalmi elismertség azok a kritériumok, amelyek alapján válogat, s nem ragaszkodik az MSZP- tagsághoz. A szocialista párt miniszter­elnök-jelöltje a szegénységet és a re­ménytelenséget tekinti a vidék legna­gyobb gondjának, s 500 ezer családi kisgazdaság támogatására készít prog­ramot.- Hogy szólítják önt a szocialista pártban? Medgyessy úr? Medgyessy elvtárs? Miniszterelnök-jelölt úr?- Engem Péternek szólítanak: a több­ségüket nagyon régóta ismerem, né­hány új fiatalember először zavarban volt, de aztán ők is a Péter megszólítás­ra tértek át. Egyébként azt gondolom, hogy vannak szavak, amelyeket elcsé­pelt az idő: a régmúlt elcsépelte az elv­társat, holott szép megszólítás. Azt tar­talmazza, hogy az elvekben egyformán gondolkodó emberek. Szép üzenet ez, hasonló megszólítást használnak Né­metországban, Franciaországban és másutt is. A közelmúlt sajnos elcsépel­te nálunk a polgár kifejezést is, amely majdnem ugyanolyan értéktelenné vált, mint az elvtárs: nincs igazán tartalma, mert nem adták meg azt az elmúlt évek.- A Fidesz másként határozza meg a polgár fogalmát.- A Fidesz szlogennek használja. Önmagában ez nem volna baj. A baj az, hogy nem jut túl a szlogenen, nem be­szél arról, hogy mitől polgár a polgár.- S mitől?- Attól, hogy van hosszú távú jövő­képe. Olyan, amely mögött biztonság- tudat, félelem nélküli élet, egy demok­ratikus berendezkedésű rendszer mű­ködése van, s maga a polgár a nemzeti kultúra birtokosa. A közgazdaságtan David Ricardóhoz kapcsolja ezt az em­bertípust, s azt mondja: polgár az, aki előre gondoskodik magáról, igyekszik takarékoskodni, racionálisan viselkedni és ilyen döntéseket hozni. A magyar családok igen jelentős részének esélye sincs erre: nem tud nagyon racionálisan gondolkodni, mert nagyon szegény. A jelenlegi kormány ezen egyáltalán nem segített. Gazdagabbá tette a gazdago­kat, szegényebbé a szegényeket. Ez pe­dig nem polgári politika.- Ebben a felfogásban polgár nem­csak városi, hanem falusi is lehet?- Pontosan. Úgy vélem, hogy polgár mindenki, aki ezeknek a követelmé­nyeknek megfelel és ezek szerint az elvek szerint él.- Az MSZP miniszterelnök-jelöltje­ként sokat jár vidéken, egyszerre föl­fedezte a magyar falut és a magyar vidéket. Milyennek látja?- Korábban is ismertem a magyar vi­déket, igaz, mostanában valóban gyak­rabban utazom. Vannak döbbenetes és vannak jó élményeim. Jó élményem, hogy a méretes, 300-500 hektáros vagy annál nagyobb gazdaságok kiválóan tudnak működni, még nehéz, mostoha körülmények között is. Ha azonban el­megyek olyan helyekre mint például Battonya, olyan szegénységgel találko­zom, amilyet az ember korábban köny­vekben olvasott csak. Fájdalmas élmény látni, hogy a nagyon szegény emberek reménytelen helyzetben vannak, mert aki falun munkanélküli, az nem nagyon tud magának munkahelyet találni. Nagyvárosban is fájdalmas a munkanél­küliség, de ott valamivel könnyebb egy idő után munkát találni. Ha nincs gaz­dája a vidéknek, falun nagyon remény­telenné válik az élet. Ez nem egy mi­niszter ügye, hanem ez az egész kormá­nyé és személyesen a miniszterelnöké is. Számomra az észérveken túlmutató érzelmi kérdés a magyar vidék ügye. Battonyán szemébe nézhettem olyan néninek, aki négy unokáját neveli egye­dül, igazán picike nyugdíjából, szívfáj- dító szegénységben. Jártam olyan dol­gos cigánycsaládnál, ahol tíz gyermek él egyetlen szobában, borzalmas ott is a reményvesztettség. Lehet, hogy erre so­kan azt mondják: miért vállaltak tíz gyermeket? Nos erről is lehet vitatkozni, de egy biztos: azok a gyerekek nem te­hetnek a sorsukról. Ők itt vannak, ezért segíteni kell az életesélyeiket azért, hogy különb körülmények között élje­nek, tanulhassanak.- A szegénység a reménytelenséggel párosul. Ezt a reménytelenséget is érezte?- Az ország bizonyos tájain igen. Egy nagy családnak, ahol a szülők nem ta­láltak maguknak munkát, hiába adnak adókedvezményt: a sorsuk reményte­len. Vidéken nagyon nehéz új munkát találni és ezért nem tudnak hozzájutni azokhoz a kedvezményekhez sem, amelyeket a kormány biztosított na­gyon szűk körben. A kormány család- politikája sokakról elfeledkezik, ráadá­sul, minden ellenkező híreszteléssel szemben a GDP-hez viszonyítva nem költenek többet családtámogatásra, mint 1998-ban. Ez eredményezi, hogy ma Magyarországon újratermelődnek a társadalmi problémák. Ezt nem szabad hagyni. Ezért kell létrehoznunk az esélyteremtő államot.- A magyar mezőgazdaság helyzetét előszeretettel sorolják a reménytelen kategóriába. Az MSZP, illetve az ön programja milyen alternatívát kínál?- Úgy vélem, az agrárium helyzete nem reménytelen, csak nagyon rossz, mert a magyar vidéket három évre ma­gára hagyták. Itt volt a legtöbb az ígéret és itt a legszomorúbb a valóság. Első lé­pésként meg kell állítani a mezőgazda­ság mélyrepülését, lefelé csúszását és ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a válságkezelést. Meg kell szüntetnünk a tőkehiányt és meg kell teremtenünk a jövedelembiztonságot. Büszke vagyok arra, hogy a kezdeményezésemre létre­jött az összefogás a magyar vidék fel- emelkedéséért. Az agráriumban érde­kelt szakmai és civil szervezetek, így az Agrárkamara, a MOSZ, a Zöld Szalag Mozgalom és még sokan mások, a me­zőgazdaság gondjait ismerő legkivá­lóbb szakértők dolgozták ki azt a nem­zeti programot, amelynek megvalósítá­sát vállalom. A program a következő napokban jelenik meg. Nekem az alap­elvem az - ezt fogom miniszterelnök­ként is érvényesíteni -, hogy amit ez a kormány adott, azt nem szabad elven­ni. Ha a családi gazdaságokra sikerült megoldást találnia, akkor örüljünk ne­ki. Ezek a kedvezmények körülbelül ötezer család problémáját oldják meg; Magyarországon viszont körülbelül 500 ezer olyan család van, amelyik kis­gazdaságként él és amelyiknek szüksé­ge van támogatásra. Részükre más megoldást kell keresni. Nekünk van er­re ötletünk, részben a támogatási és jövedelmi viszonyok átalakításával, részben azzal, hogy javasoljuk: hozza­nak létre értékesítési és beszerzési szö­vetkezeteket. Ezekhez a szövetkezetek­hez az állam tőkét adna, de abba nem szólna bele, hogy mi történjék ott. Én miniszterelnökként örömmel támasz­kodnék arra az erőre, amelyet ma a gaz­dakörök vagy a falugazda-hálózat kép­visel Magyarországon. Az államnak más dolga nincs, mint az, hogy adjon tőkét és esélyt, legyen biztonságos fel- vásárlási, értékesítési rendszer és akkor normálisan meg tud élni az a néhány százezer ember is.- Nagy vonalakban ez volt a kisgazdák programja is.- Engem nem az zavar, hogy ez benne volt a kisgazdaprogramban is ha­nem az, ha ők nem valósították meg ezt az elképzelést. Volt a kisgazdakor­mányzatnak erre négy éve, de nem tet­te meg. Ezzel a felelősséggel el kell szá­molniuk.- Az MSZP gyakran bírálja a mostani kormányt, hogy ígérget és osztogat. A napokban az egészségügy kapcsán az MSZP miniszterelnök-jelöltje is komoly ígéreteket tett. Az egyik alap­kérdés: lesz-e fedezete ennek. A má­sik: a világgazdasági recesszió be­gyűrűzik-e hozzánk és ha igen, akkor milyen garanciák vannak arra, hogy az ilyen programokat meg is lehet valósítani?- Mi a felelőtlen osztogatást bíráljuk teljes joggal. Az egészségügy állapota minden kétséget kizáróan válságos. Nem egy-két százezer vagy egy-két mil­lió forint^ hanem sok milliárd forint a hiánya. Ápolónők tömegesen hagyják el a pályát, az orvosok ma komolyan gondolkodnak azon, hogy amint lehe­tőségük nyílik rá, külföldön dolgoznak. A betegek elégedetlenek, mert nem ér­zik magukat biztonságban. Leromlot­tak a műszerek, rossz állapotban van­nak az épületek a kórházak. Ezek té­nyek, amelyekre választ kell adni, meg­oldást kell kínálni. Mi ezt tesszük, mert MEDGYESSY PÉTER 1942-ben született Budapesten, 1966-ban a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen szerzett diplo­mát. 1982: pénzügyminiszter-helyettes, 1986- 87: pénzügyminiszter, 1987- 1990: a Minisztertanács elnök- helyettese, 1994: Horn Gyula miniszterelnök tanácsadó testületének vezetője, 1994-96-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigaz­gatója. 1996: a Horn-kormány harmadik pénzügyminisztere 1998-tól az Inter-Európa Bank Rt. igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biz­tosító Rt. alelnöke. Elnöke a Magyar Köz- gazdasági Társaságnak. 1973-tól a Nemzetközi Állami Pénzügyi Intézet igazgatósági tagja. 2000-ben megkapta Franciaország legmagasabb állami kitüntetését, a Be­csületrend lovagi fokozatát. Nős, két gyermeke van. 1987-1989-ig az MSZMP KB tagja volt, jelenleg párton kívüli. Kulcsmondatok 1. ...amit ez a kormány adott, azt nem szabad elvenni. 2. ...javasoljuk, hozzanak létre értékesítési, beszerzési szövetkezeteket. 3. ...a magyar társadalom többsége ma még nem tudja megfizetni a magánszolgáltatásokat. 4. ...én vegyes kormányt akarok. itt tűzoltásra van szükség a bérek és a kórházak működőképessége érdeké­ben. Ezt szolgálja az a 150 milliárdos tűzoltó csomag az egészségügy számá­ra, amelyet az MSZP-frakciója a parla­ment elé terjesztett. Ennek kapcsán kiderül: vállalja-e a felelősséget a kor­mány és a miniszterelnök az egészség­ügy állapotáért. Én vállalni fogom, mert mi nem azon az alapon foglalkozunk az egészségüggyel, hogy a kampányban milyen a jelentősége. Készek vagyunk a 2002. évi költségvetés módosítására azért, hogy még ebben a parlamenti ciklusban, a mostani kormány idősza­kában kapja meg az egészségügy a szükséges támogatást és segítséget. Ez szerintem nagyon korrekt és tisztessé­ges javaslat. Ami az ígéreteket illeti: több szak­emberrel együtt megnéztem azt, hogy milyen ígéreteket tett az MSZP. Azt álla­pítottuk meg, hogy a mi vállalásaink teljesíthetők, ha a gazdasági növekedés a mostani ritmusban folytatódik, illetve ha nem derül ki, hogy az adatok hamisak a nemzetgazdaság helyzetéről. Leltárt kell tehát majd készíteni, de mi abból a feltételezésből indultunk ki, hogy ez a gazdasági növekedés, fejlő­dés fenntartható. Igaz: a világgazdasági konjunktúra romlik. Az egész világ keresi, hogy mi erre a választ. A mai kormány válasza véleményem szerint rossz vagy felemás, mert nem a gazda­ság húzóágazatait jelentő, az export teljesítményeit növelő magyar vállalko­zói réteg számára ad elsősorban többle­tet, hanem a költségvetési beruházások felé fordul, aminek vannak ugyan elő­nyei, ezzel próbálja pótolni a három­éves mulasztását. Az exportteljesít­mények, a magyar gazdaság teljesítő- képességének növelése érdekében vi­szont a kormány nem tette meg a szük­séges lépéseket. Ha ezeket meglépi, akkor teremthető meg az a teljesít­mény, amelynek alapján ezeket a forrá­sokat oda lehet ígérni. Én eddigi élete­met a gazdaságban töltöttem, ezt tanul­tam, ehhez értek. Kétszer voltam pénz­ügyminiszter is, nekem talán elhiszik, tudom, mire ad lehetőséget a gazdaság teljesítőképessége. Amit tehát mondok, az nem ígéret, hanem megalapozott vállalás.- A magyar egészségügy bajai nem az elmúlt három és fél-négy évben kezdődtek, hanem nagyon régiek. Volt a Horn-kormánynak is, az Antal-Boross-kormánynak is olyan egészségügyi minisztere, aki segítet­te a romlást. Mikola István legalább­is szavakban most azt állítja, hogy megállítja és megfordítja ezt a folyamatot. Egy ilyen kreatív minisz­tert elfogadna Medgyessy Péter egészségügyi miniszternek a kormá­nyában?- Nem lehet összehasonlítani a mai helyzetet az 1994-98 közöttivel, mert akkor a gazdaság válságban volt, meg kellett hozni azokat az intézkedéseket, amelyek a válságból kivezetik az orszá­got, amelyek a gazdaságban rendet csinálnak. Ezt a nagyon népszerűtlen feladatot, ezt a rendcsinálást vállalta magára az előző kormány és teljesítet­te. Most megvannak a feltételei annak, hogy az egészségügyre többet költse­nek. Tehát nincs mentség arra, hogy miért nem oldják meg az egészségügy problémáit. Mikola most már jó néhány hónapja miniszter, de egyenlőre az ígéreteken kívül érdemi javaslatot nem láttam tőle. Az a fajta privatizációs ja­vaslat, amelyet ő a parlament elé ter­jesztett, csak hosszú távon jelentene megoldást, ha jelentene egyáltalán. Nem eléggé világosak az elvei, nem veszi figyelembe azt, hogy a magyar társadalom döntő többsége ma még nem tudja megfizetni a magánszolgál­tatásokat, nem tudja elviselni a drágább egészségügyi ellátást. Úgy gondolom tehát, hogy ez egy látszatcselekedet. A mai kormány ki akarja árusítani a betegellátást, mi pedig azt mondjuk: az egészségügyre költeni kell. Az én kor­mányomban bizonyosan nincs helye olyan embernek, aki miután saját test­vérét kitünteti, azt mondja, hogy a be­teg érdekében segélykiáltást megfogal­mazó orvosok csak hisztériát keltenek. Az ilyen miniszter nekem már másnap nyugodtan elhozhatná a felmentési kérelmét. Nekem olyan emberre lesz majd szükségem, aki tevőlegesen és gyors­menetben meg tudja oldani a rövid távú kérdéseket és van jövőképe arról, hogy hosszú távon mit kell az egészségügy érdekében tenni.- Van ilyen konkrét személy? Van már Medgyessy Péternek kormány- listája?- Van, de engedjék meg, hogy ma még nevekről ne beszéljek. Az elveket azonban szívesen elmondom. Két na­gyon fontos követelményt kell teljesíte­ni. Az egyik: a miniszter vállalja azt a programot, amelyet az MSZP megfogal­mazott. A másik, hogy kérlelhetetlenül tisztességes és hozzáértő ember legyen, méghozzá nagy társadalmi elismertség­gel. Ehhez ragaszkodni fogok és ezt tudják rólam és támogatják az MSZP- ben is. Mindebből az is következik: egyáltalán nem törvényszerű az, hogy tagja legyen a pártnak.- Mikor lehet megismerni ezt a kormánynévsort?- Január hónapban közzé fogom tenni. CSÁK ELEMÉR-KERCZA IMRE Hírek KONFERENCIA. Az európai in­tegráció jelképének nevezte a Dunát Orbán Viktor miniszterel­nök az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia budapesti fórumának pénteki megnyitó­ján, a Duna és Európa ivóvíz- készletének megóvásával foglal­kozó nemzetközi konferencián. ÚJABB VÁDAK. Horváth Béla reformkisgazda legújabb „fogá­sa”: az SZDSZ-nek egy szabály­talan váltóügylete. A politikus tegnap a birtokába került köz­jegyzői okiratmásolattal szem­léltette, a párt egyszemélyes kft.-jének, a Liberiornak 1998- ban bonyolított 183 milliós sza­bálytalan váltóügyletét, illetve azt, hogy miként mentette ki a pártot és vállalkozását egy magáncég. A honatya szerint ezzel az ügylettel az SZDSZ tiltott pártfinanszírozás gyanújá­ba keveredett. (G) VAGYONNYILATKOZAT. A ha­táridő lejártáig több mint 130 ezer köztisztviselő és hozzátar­tozója küldte el vagyonnyilatko­zatát a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalba (KELHI) - közölte a hivatal vezetője pénteken. Koz­ma Ákos elmondta, hogy aki nem tett eleget kötelezettségé­nek, azt közszolgálati jogviszo­nyából is felmenthetik. A vezető szerint azonban a KELHI-nek nincs hivatalos információja arról, hogy valakinek azért kel­lett távoznia munkahelyéről, mert nem tett vagyonnyüat- kozatot. (P) NINCS VÉRHIÁNY. Minden el lenkező híreszteléssel szemben nincs vérhiány Magyarországon. Dr. Hargittai Mária, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója szerint sürgős műtétekhez min­den esetben előteremtik a vért. Néha előfordul, hogy halasztha­tó operációk néhány nappal ké­sőbbre tolódnak a váratlan, akut beavatkozások miatt. De olyan gond is előfordul, hogy az adott kórház, illetve orvos nem jelenti kellő időben programozott mű­tétéinek várható vérigényét. (Z) TOVÁBBTANULÁS. A tovább­tanulás előtt álló középiskolások és szüleik teljes körű tájékozta­tást kaphatnak a hazai felsőfokú képzés kínálatáról, amennyiben november 22-25-e között elláto­gatnak a Budapesti Vásárköz­pont „A” pavilonjába. Az oktatá­si tárca által szervezett ingyenes rendezvényen képet kaphatnak a felvételi, képzési és nyelvtanu­lási lehetőségekről, a hallgatói ösztöndíjakról, valamint a kollé­giumi elhelyezésről. (M) VIZSGÁLAT. Vidéki és fővárosi kórházakban néhány napon be­lül már a második vizsgálatot in­dította el dr. Lun Katalin orszá­gos tisztifőorvos. Minkét eset­ben súlyosan megégett gyerme­kek ellátatlanságáról van szó. A vizsgálat alá vont intézmények többsége műszer- és szakember- hiányra hivatkozva nem fogadta a kis betegeket. (Z) TILTAKOZÁS. A Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület felkérte a kormányt, hogy rendeljen el vizsgálatot a 12 ezer védett madár lemészár­lása ügyében. Ennek keretében tisztázni kell a vadászati hatóság felelősségét. Az olasz vadászok tevékenységét idestova tíz éve botrányok kísérik - mondta Fidlóczky József igazgató. (G) AJÁNDÉKKOSÁR. Jótékony sági koncertet rendeznek Szolnokon november 13-án a nyugdíjasok világnapja rendez­vénysorozatának keretében. Az est programjában ismert művé­szek adnak elő örökzöld meló­diákat. A koncertre a nyugdíja­sok ingyenes belépőjegyet igé­nyelhetnek a városi művelődési központban.

Next

/
Thumbnails
Contents