Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)
2001-11-24 / 273. szám
2001. NOVEMBER 24., szombat___________________________________________________________________________________________________A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | „Kultúrával a Nyugat kapujában” Volt egyszer egy fesztivál - Bezárta kapuit az országos millenniumi rendezvénysorozat Bár az országosan meghirdetett „Kultúrával a Nyugat kapujában” elnevezésű millenniumi rendezvénysorozat hivatalosan már a nyáron befejeződött, a fesztivál megyei eseményeinek összegző értékelésére a napokban került sor a megyei közgyűlés művelődési bizottságának ülésén. A reprezentatív nemzeti fesztivál - amelynek megyei koordinátora a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet volt - tapasztalatairól dr. Ablonczy Lászlónét, az intézmény munkatársát kérdeztük.- Melyek voltak a csaknem három évet átfogó rendezvénysorozat legfontosabb célkitűzései és állomásai?- A magyar millennium a kereszténység felvételének és a magyar államiság megszületésének ezredik évfordulója megismételhetetlen ünnepe volt mindannyiunknak. A „Kultúrával a Nyugat kapujában” elnevezésű nemzeti fesztivál, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hirdetett meg 1999-ben ünnepi alkalmat nyújtott nemzeti örökségünk, a magyar kultúra, ezen belül szőkébb hazánk, Nógrád megye kulturális életének bemutatására. A fesztivál a helyi, megyei sajátosságra épített, a helyi szellemi kincseket tette közismertté. A helyi ünnepekre koncentráló, szomszédoló, a testvértelepüléseket is bevonó jellegével, felmenő rendszerével egységes keretbe fogta azokat az eseményeket, amelyeken a megye településeinek lakosai méltatták és ünnepelték a millenniumot. Az országos rendezvénysorozat részeként a 2000-es esztendőben megyénkben öt térségi, tizenkilenc szakági és két megyei fesztiválon kaptak fellépési lehetőséget az amatőr alkotóközösségek és egyének. A térségi fesztiválokra 135 felnőttcsoport és szólista nevezett be 1265 résztvevővel. A 19 térségi, megyei és országos szintű szakági bemutatón 152 gyermek és felnőtt művészeti csoport és 362 szólista, összesen 3232 szereplő mutatkozott be népművészet, képzőművészet, vokális és hangszeres komolyzene, báb, színjátszás, vers- és prózamondás, modern tánc és könnyűzene kategóriákban. A kategóriák győztesei 2001 tavaszán az ország különböző helyszínein rendezett országos szakági bemutatókon képviselték megyénket.- Hányán jutottak tovább Nógrád megyéből az országos szakági bemutatókra?- Az országos szakági bemutatókra 9 kategóriában 10 csoportunk, 5 szólistánk és 16 egyéni alkotónk jutott tovább.- A rendezvénysorozat országos záró programjára ez év augusztusában került sor Budapesten. Ennek az úgynevezett nemzeti fesztiválgálának szintén voltak nógrádi résztvevői?- A gálaprogramra az országos szakági bemutatók legjobbjai kerültek meghívásra. Ezen a rangos eseményen Nógrád megyét a mihálygergei Kincsér zenekar, a rimóci Gyöngyösbokréta hagyományőrző együttes és a szécsényi Oláh József-Oláhné Csorosics Ivett táncospár képviselte. A gyermekszínjátszók gálaműsorában 2000-ben a bámai Ugribugri csoport, 2001-ben a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola „Cseppek” csoportja ért el szép sikereket.- Az egyéni és csoportos eredményeken túl milyen hatással volt a rendezvénysorozat a megyei amatőr művészeti mozgalomra?- Az amatőr művészeti tevékenység értékeinek és sokszínűségének bemutatására épülő millenniumi rendezvénysorozat az alapcélkitűzéseit elérte: felkeltette a helyi kulturális értékek iránti érdeklődést, megerősítette a hagyományok tiszteletét, vágyat ébresztett a helyi értékek megmutatására (mindezeknek szép példái voltak láthatók a települések millenniumi ünnepségein): erősödött a települések kulturális együttműködése, újból életre kelt a „szomszédolás”; új közösségek (amatőr művészeti csoportok) alakultak; a bemutatkozás, megmérettetés lehetősége a szalunai munka színvonalának javítására sarkallta a csoportokat; megnőtt a felmenő rendszerű bemutatók, a minősítési lehetőségek, a szakmai fórumok biztosítása iránti igény. Ezek a jelenségek arra hívják fel a figyelmet, hogy az amatőr mozgalomban rejlő erőt nem szabad lankadni hagyni, a bennük lappangó értékeket felszínre kell segíteni. Az életben tartásukhoz pedig szakmai segítséget, fellépéseket, a sikerélményekhez jutás lehetőségét kell biztosítani. I.SZ. BŐRMÜVESTÁRLAT. E héten Balassagyarmaton a Madách Imre Városi Könyvtárban dr. Kapros Márta nyitotta meg Gáspár Imre bőrműves munkáiból készült kiállítást, akinek - mint Czinke Ferenc, a most egy éve elhunyt festőművész ajánló soraiban írta róla - „a géneken keresztül magában hordott formateremtő készsége és tehetsé- ge ebben a műfajban bontakozott ki," _________________________■ E lvis Presley is áldozat Tavaly még özönlöttek a látogatók Memphisbe, pontosabban Gracelandbe, hogy elzarándokoljanak a 24 éve elhunyt Elvis Presley sírjához és egykori, múzeummá átalakított házához. Manapság egyszerűbb lenne a Presley su- gárutat Magányos utcának átkeresztelni. A Király emlékezete is a szeptember 11-i merényletek áldozata lett. Azóta ugyanis egyre kevesebben mernek az Egyesült Államokban repülőgépre szállni, nem is beszélve a külföldi turisták számának csökkenéséről. Ez utóbbiak az Elvis-hívőknek körülbelül egyharmadát tették ki, mind az öt földrészről rendszeresen szerveztek ide utakát rajongóinak egyes klubjai. Az érdeklődés már a terrortámadások előtt hanyatlott, de azóta ez a tendencia még erősebbé vált. A kegyeleti rockturizmust irányító Elvis Presley Enterprises kénytelen volt a közelmúltban 50 embert, alkalmazottainak 15 százalékát elbocsátani. Nem vigasztalja a céget az sem, hogy a jelenség egész Amerikát sújtja. Emlékkoncert Freddie Mercuryről- Tíz jyyel £zelőtt. 139T.-november'~23=án megdöbbentő hír járta be a világot: Freddie Mercury, a Queen karizmatikus énekese ország-világ előtt bejelentette, hogy AIDS-ben szenved. Másnap tüdőgyulladás vitte el a rock történetének egyik legnagyobb hangját. Negyvenöt éves volt. Mercury volt a második rocksztár, akinek életét korunk egyik legszörnyűbb betegsége törte ketté. A Queen igazi sztárbanda volt, amelynek frontembereként Mercury tündökölt. Színpadi megjelenésével, királyi pózaival valósággal „terrorizálta” a közönséget, de a sokak számára kissé taszító külsőségek mellett még a fanyalgók is elismerték, hogy rendkívüli hanggal, előadói képességgel rendelkezett. Amikor halála után egy évvel a Wembleyben szupercsillagok egész sora tisztelgett emléke előtt, ~és felelevenítették dalait, igencsak kevesen akadtak, akik méltóképpen el tudták énekelni a leghíresebb Queen-dalokat. Bár soha nem titkolta vesztét okozó homoszexualitását, extravagáns szokásait és legendák keringtek bőkezűségéről, nagyúri gesztusairól, különös módon nem születtek róla olyan „leleplező” szennykönyvek, mint amilyenek Elvis Presley-ről, John Lennonról, és az 1995-ös Made In Heaven című posztumusz lemezt kivéve nem jelentettek meg olyan felvételeket tőle, amelyeknek értékét legfeljebb kegyeleti okok adják. Bár utánozni nem tudják, hatása ma is élő. Angliában halálának 10. évfordulóján több zenés virrasztást is tartanak, nálunk a magyar Queen-klub szervezésében szombaton este a Petőfi Csarnokban nagyszabású emlékkoncertet rendeznek népszerű hazai zenészek és énekesek részvételével. G. N. L. Művészként szerepel szülővárosában Snétberger Ferenc hangversenye Salgótarjánban „Olyan zenész és komponista, aki könnyedén ötvözi magába a klasszikus szépséget, a sűrűn szvingelő dzsesszérzést, a dél-amerikai melegséget és tüzet, a szigort, a melankóliát, ennek a földrajzi otthonnak az elevenségét és zamatát, valamint a cigány bölcsességet” - írja az ismert német zenekritikus, Alexander Schmitz Snétberger Ferenc gitáros zeneszerzőről. Snétberger Ferenc - akit szőkébb pátriájában csak „kis Dickiként” emlegetnek - 1957- ben született Salgótarjánban. A zene szeretetét a szülői házból hozta magával, legkisebb gyermekként, édesapja bátorításával, tanításával. Zenei tanulmányait a 70- es évek közepén a budapesti dzsesszkonzervatóri- umban végezte, Babos Gyula növendékeként. Ebben az időszakban olyan ismert zenészekkel dolgozott együtt, mint Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Vilmos, Dés László, Horváth Kornél. Nemzetközi karrierje a 80-as években Berlinben indult. Nem kisebb világnagyságokkal zenélt együtt, mint Al di Meola, Anthony Jackson, Jenny Clark, James Moody, David Friedman vagy Markus Stockhausen. A 80-as években három lemeze jelent meg, a ma már legendának számító Trio Stendhal nevű formációval, ezek után jelent meg első szólólemeze Olaszországban. 1988 óta Berlinben él, itt Európa második legnagyobb lemezkiadó cége, az Enja Records gondozásában jelennek meg lemezei (Signature, The Budapest Concert, Obsession, Fór My People). Legutolsó lemeze, A népem emlékére a holokauszt roma áldozatainak állít emléket. Snétberger Ferenc életútjáról hamarosan filmet mutat be a Duna Televízió - tudtuk meg Tóth István szerkesztő-rendezőtől, akinek a jóvoltából a dzsessz- kiválóság koncertet ad Salgótarjánban, december 12- én, 20 órától (JAMK). Az alkotógárda tagja Asbóth László szerkesztő riporter, és Eibner Tamás operatőr. A salgótarjáni koncertet megelőzően Snétberger Ferenc december 10-én a zeneakadémián ad koncertet. Szülővárosában a fellépő trió tagja Tony Snétberger, a művész 19 éves fia (dob) és Horváth Plútó József bőgős. A koncert remélhetőleg meglepetést is tartogat, de erről személyesen is meg lehet győződni. A József Attila Művelődési Központ jegypénztáránál még kaphatók jegyek. A „kis Dicki" kiválóan bánik a gitárral ■ Ötvenéves a palóc népművészet szécsényi műhelye 1951. október 25-én, a Szécsényi Földművesszövetkezetnél működő háziipari csoportból és jelentős számú új belépőből 39 taggal megalakult az önálló háziipari szövetkezet. A cél az volt, hogy Szécsényben és a vonzáskörzetében élő nők számára munkalehetőséget biztosítsanak. Olyan munkát, amilyet a nők különösebb szakmai előképzettség nélkül is el tudnak végezni a háztartási munkájuk mellett. A szövetkezetnél a pár fős szécsényi szövőüzem kivételével bedolgozói rendszerben történt a termelés. Tevékenységük a megye több községére is kiterjedt. A létszámuk évről évre emelkedett. 1971-ben 459,1981-ben 577 dolgozójuk volt. Kezdetben takácsvászon és abból készült lepedők, abroszok, törlőruhák és törülközők előállításával foglalkoztak. 1953-ban megalakult a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége. A szécsé- nyiek sok segítséget kaptak a Népi Iparművészeti Tanácstól a pa- [ lóc szőttes és hímzés népművészeti hagyományainak összegyűjtéséhez. A tervszerű munkájuk eredményeként a termékekben egyre inkább megjelentek a palóc motívumok. Hogy nevükben is jobban tükröződjön a tevékenységük 1957. szeptember 1- jén felvették „palóc népművészeti” jelzőt. A takácsruhák helyett egyre inkább szebbnél szebb palóc motívumokkal szőtt pamutszőttesek, futók, térítők, párnák, falvédők és méteráruk kerültek a szövetkezetből a boltokba. 1970-től a népművészeti áruk már a termékek kilencvenhat százalékát tették ki. Pásztói Józsefné kisterenyei lakos kezdeményezésére elkezdték a palóc babák készítését. A folyamatos kutató, tervező és feldolgozó munkával eddig 22 község népviseletét örökítették meg babákon. Több község kultúrházai- ban hímzőszakköröket működtettek. A termékeket a szövetkezeti tagok, Dékány Lajosné és a többiek tervezik. A nívós termékek tervezéséért többen kaptak népi iparművész címet. Keviczki Istvánná és Gulyás Istvánná a népművészet mestere cím tulajdonosai. Termékeikkel több alkalommal részt vettek nemzetközi kiállításokon, pályázatokon. 1964-ben a brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet kaptak. A moszkvai kiállításról ugyancsak elismerő oklevéllel tértek haza. Napjainkban a népművészeti szőtteseken kívül hímzett gyermek- és női blúzokat, 15-féle népművészeti babát, színes szőttesekből készült vagy szőttessel borított ajándéktárgyakat készítenek. Reznicsek László, a szövetkezet elnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 50 év alatt a szövetkezet betöltötte azt a szerepet, amelyért azt annak idején létrehozták. Jó irányban halad a népi iparművészeti munkájuk, jól használják fel a hagyományokat, és jól gazdálkodnak a múltbéli örökséggel. SZENOGRÁDI FERENC MAGYart - francia irodalomkritika A Franciaországban idén megjelent magyar irodalmi alkotásokban „egy rég felbomlott birodalom írástudóinak ironikus látásmódja, keserűsége és könyörtelen tisztánlátása tükröződik vissza” - írja a Le Monde irodalomkritikusa. Edgard Reichmann elismeréssel méltatja a kiváló fordításokban napvilágot látott klasszikus, illetve az írásművészetet megújító szellemű kortárs magyar művek széles válogatását, amelyben a valaha volt monarchia utáni nosztalgia, a XX. század halálos megrázkódtatásai és a saját egyszeri sorsával szembesülő egyénnek a létezés értelmét feszegető kérdései egyaránt megfogalmazódnak. Márai Sándor, Hász Róbert, Kertész Imre és Bodor Ádám regényeinek elemzése előtt a kritikus az államalapítástól az utópiává foszlott soknemzetiségű osztrák-magyar monarchia összeomlásáig tartó történelmi háttér és a Petőfitől Adyn át, Krúdy- tól Karinthyig ívelő irodalmi örökség keretébe helyezi el a szerzőket. A Habsburg-világ metaforájaként értelmezhető rövid lélegzetű „Eszter hagyatéka” című Márai-szöveget a kritikus Stefan Zweig legjobb írásaihoz méri, Hász Róbert írói erényei között különösen azt az alkotói képességet tartja említésre méltónak, amely a „Diogenész kertjé”- nek két körvonalazatlan helyszín között vergődő névtelen és időtlen hősét teremti meg. Kertész Imrétől a „Kaddis a meg nem született gyermekért” és a „Sorstalanság után” - amelyeket Reichmann Primo Levi irodalmi értékeivel rokonit - most az életrajzi trilógia harmadik darabja jelenik meg. A kudarc a sztálini totalitarizmus Magyarországának groteszk világát rajzolja meg. Bodor Ádám első könyve, a romániai kommunizmus könyörtelen látleletét adó allegorikus Sinistra kötet franciaországi kiadása revelációként hatott, emlékeztet a kritikus „Az érsek látogatása” című újabb Bodor-regény megjelenése kapcsán. Reichmann „az abszurditás •krónikásaként” jellemzi a szerzőt, akit az írók rangsorában Ionesco, Jarrv és Beckett között helyez el.______________i
