Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-17 / 242. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN M BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. OKTÓBER 17., SZERDA Ilyen rossz évük rég volt a méhészeknek Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Nógrád Megyei Szervezetének salgótarjáni klubja programjának megfelelően a napokban megtartott foglalkozáson dr. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara elnökhe­lyettese tájékoztatta az egybegyűlteket a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Többi között ezeket mondta: - Az agrárválság tovább mé­lyül, nem látszanak a kibontakozás jelei. Az ágazat visszaesését jelzi, hogy az elmúlt években minden szektorban veszteséges volt a termelés. Utalt arra, hogy a magyar mezőgazdaság a saját lakosságán kívül még tízmillió embernek tud ma élelmet nyújtani. Páfrányfenyőt ültettek A kisterenyei Kastélykerti Társalgó 30 fős csoportja október 6-án Nógrád megye történelmi és irodalmi neveze­tességeinek helyszíneit kereste fel. Tisztelettel adóztak a nagy fejedelem emlékének a Rákóczi-szobában, Szécsényben. Örömmel szemlélték meg a balassa­gyarmati múzeumban a népművészet, a palóc népi kultúra ünnep- és hétköz­napjainak gyűjteményét. Meghatódva szemlélték a millenniumi kiállítást is. Majd Horpácson Mikszáth Kálmán emlékét tisztelték meg. A közelgő Kál- mán-nap emlékére két darab páfrány­fenyőt ültetett Csohány Endre klubtag, kertész üzemmérnök. Csesztvén Madách Imre tiszteletére szintén két darab páfrányfenyő hirdeti az aradi vértanúk és a Madách család 48-as szabadságharcos múltjának ösz- szefonódását. Csohány Endre terve, hogy a megyében található nevezetes személyiségek kertjeit e fával ékesíti. Végül Mohorára vitte a busz a Tár­salgó tagjait. Büszkén nézték Tolnai Klári művésznő személyes és színpadi alakításainak tárgyait, s közben hall­gathatták énekhangját. Befejezésül a helybeli evangélikus kistemplomban megcsodálták Mauks Ilona saját kezűleg hímzett oltárterítő- jét, amelyet házasságkötése alkalmá­ból készített. Ekkor másodszor eskü­dött örök hűséget Mikszáth Kálmán­nak. TÓTH NORBERTNÉ a Társalgó vezetője A jelenlévőket igen erőteljesen ér­deklő SHAPARD bioméz-feldolgozás és -kiszerelés projekt ismertetése kapcsán többi között a következőket tolmácsolta: „Alapvetően szükséges a kiváló magyar méz feldolgozása és csomagolása, amely lényegesen na­gyobb értéket képvisel. A termelés 1300 tonnáról 2400 tormára növeked­ne, ezen belül a biotermékek meny- nyisége 400 tonnát tenne ki. Elenged­hetetlen a kis tételű, „míves” kis mennyiségű edényekben való kisze­relés, (5 dekagrammtól 50 dekáig), melynek értéke két-háromszorosára növekedne.” VÉLEMÉNYEK A HELYZETRŐL Szóba került, hogy három év alatt hatszáz méztermelőt úgy ellátnának technikai eszközökkel, feldolgozó csomagológépekkel, melyekkel lehe­tővé válna a közvetlen értékesítés. A laboratóriumi munkáktól kezdve a feldolgozásig 586 millió forintnyi fej­lesztési pénzre volna szükség. A jelenlévők közül többen nem szűkölködtek, néhol szenvedélyes véleményükkel értékelték helyzetü­ket, konkrét javaslatokat tettek. Egy­öntetűen vallották, hogy a három év­vel ezelőtt elindított állami támoga­tásra továbbra is nagy szükség van. Sőt, a támogatási arányt növelni szükséges, mert a méhészet költségei erőteljesen növekedtek. Egyetértettek azzal, hogy ilyen kedvezőtlen eszten­dőt régen zártak a méhészek, mint az idén. Szerintük sokat segítene, ha az átteleltetéshez szükséges cukor árát egy év múlva fizetnék vissza az akko­ri termésből. A méhészek tőkeszegénységük okát az általuk megtermelt méz fel- vásárlási és az értékesítési-fogyasztói ár közötti nagy különbségben látják. Az idei év kapcsán szóba hozták, hogy az áprilisban megtermelt méz­nek még júliusban sem volt felvásár­lási ára. A mézet eladni akaró mé­hész „bagóért” kénytelen értékesíte­ni termését, ha élni akar. Ilyenkor a kereskedők nem átallják azt monda­ni, hogy külföldről sokkal olcsóbban vásárolhatnának. A minőségről vi­szont nem szólnak, arról, hogy a ma­gyar mézet a külföldiek gyenge ter­mékük minőségjavítására használják fel. Külföldön a fogyasztóknak kínált üvegekre pedig nem azt írják, hogy magyar mézzel javított, vagy kizáró­lag magyar méz, hanem azt, hogy import. Felvetették, hogy a méztermelést elősegítő erdőtelepítés kapcsán a vaddisznók által okozott károk a méhállomány munkáját zavarják. Szükség lenne a vaddisznóállomány gyérítésére. A jelenlévők szerint nem kell min­dent erdősíteni... ELLENTÉTEK A piac szabályozó szerepével kap­csolatban megjegyezték, hogy sem a kínálati, sem pedig a keresleti idő­szak nem bizonyította az előbbi év létjogosultságát. Az ár, független a pi­actól. Mielőtt az árral kapcsolatos vá­laszokkal, állásfoglalásokkal foglal­koznánk, szükséges megemlíteni, hogy ellentétes vélemény alakult ki a nyugaton honos, kiszerelt méz és a magyar lédig (nagy hordókban törté­nő értékesítés) kapcsán. Mindkét álláspontnak voltak hí­vei, ellenzői. Németországban példá­ul egyetlen méhész sem^adja el ter­mékét a felvásárlónak. Ő maga cso­magolja és értékesíti. Igaz, hogy ez a helyzet nem valósult meg rövid időn belül. A felvásárlási árak kapcsán az egyik felszólaló a következőkkel kezdte: - Tudjuk-e fékezni a folyama­tokat, vagy feltartott kézzel adjuk meg magunkat? Szerinte a méhészeknek saját sor­sukat maguknak kell kézbe venni... Ennek szellemében egyöntetű volt az az álláspont, hogy a termelő és a ke­reskedő közötti hosszú láncot minél előbb és minél kisebbre kellene zár­ni... Ugyanis a termelő nem kapja meg a becsületes munkájáért a pén­zét, a fogyasztó pedig nem tudja megvenni a kereskedők által feltorná­zott drága áron a mézet. Ennek tart­hatatlanságát azzal bizonyították, hogy a méhészek által előállított új, nemzeti értékből a termelő csupán 9 százalékkal részesedik. Rátérve az idei eredményekre, el­hangzott, hogy a vándoroltatással kapcsolatos költségek kifizetése után veszélybe került az idei teleltetés és a jövő évi tavaszi indítás. A felszólalók mindegyike a méhészek összefogá­sát szorgalmazta, függetlenül annak formájától, hogy mielőbb kezükbe vehessék termésük feldolgozását. A biotermelés kapcsán elhangzott, hogy bizonyos, a méhek egészségét védő gyógyszereket nem lehet szám­űzni. E tekintetben se essünk át a ló túlsó oldalára - hangzott a figyel­meztetés. A méhészegyesület tagja a Nógrád Megyei Agrárkamarának. A felkínált szolgáltatások közül a méhészek ed­dig általában csak pályázatok elké­szítéséhez kérték a kamara szolgálta­tását. ________________ V. K. I gazság, élet, magyarság: gyűlés Gyarmaton- A népi írók munkássága nincs benne a nemzeti élet, a nemzeti szellem fő áramában, kivonták onnan, nem en­gedik, hogy teremtő erővé váljon, nem engedik, hogy el­jusson szívünkig, lelkűnkig, nehogy véletlenül szembe­süljön a bennszülött magyar, bennszülötti múltjával, hogy a megfelelő harcmódot tudja kidolgozni, annak ér­dekében, hogy életben tudjon maradni, hogy meglássa azt, mi az egészséges dolog, amit cselekedni kell az élet érdekében - mondta balassagyarmati fórumán ifj. Hege­dűs Lóránt református lelkész, a Magyar Igazság és Elet Pártja alelnöke, országgyűlési képviselő. A Rózsavölgyi Márk Zeneis­kola nagyterme megtelt érdek­lődőkkel, akiket Soós Géza, a helyi MIÉP-szervezet elnöke köszöntött, bemutatva a párt alelnöke kíséretében lévő Kakuk Attila megyei elnököt. Ifj. Hegedős Lóránt beszédé­ben kitért arra, hogy szerinte ma megpróbálják közjogi érte lemben is végigvinni a kikap­csolás tökéletesen működő rendszerét. Feltette a kérdést, mi a teendő:- Javasoljuk az elvtársak­nak, a jöttmenteknek, hogy ta­lán Adolf Hitler módszerét kellene megfogadniuk, aki nem tetszett a náci diktátor­nak, azt elégette! El kellene égetni talán Ady összes mű­vét? Ma a XXI. században hiá­ba próbálják meg militarizálni a világot, hiába próbálják az orwelh szörnyű küátást való­sággá tenni és hiába próbálják az izraeli demokráciának a nyugati demokráciákra törté­nő ráerőszakolásával és impor­tálásával ellehetetleníteni a szabad gondolkodás igazi rendjét, ez már nem járható út ebben a században! Ezért nem szabad hagyni egyetlenegy percig sem, hogy rákényszerít- senek bennünket arra, hogy mi hátráljunk meg. Ahogyan az ige mondja: „Nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” - véleke­dett a MIÉP alelnöke. Kijelentette, hogy a magyar a kereszténység védelmében küzdött évezredeken keresztül és ez a küzdelem mindig jelen­tette a legkonkrétabb harcnak a vállalását is. Ma már magya­rázni kell a történelmi keresz­tény egyházakban is, gyüleke­zetekben, egyszerű, naiv lel- keknek, hogy mit jelent a tulaj­donképpeni felebaráti szere­tet. Többen megkérdőjelezik, hogy lehet bennem, keresz­tény lelkipásztorban ennyi in­dulat - mondta a közönségnek szólva a református lelkész - és úgy vélte, nincs lehetősége a Krisztust követő embernek letakarni a szeretet mázával a bűnöket, az Isten-ellenes láza­dásokat, hogy ne lássa meg en­nek a nemzetnek a nyomorú­ságát, a kirekesztettségét. Ne­künk mindig jelen volt az az indulat, amely képviselte az is­teni egyetemes szeretet látását. Éppen ez az, ami a mi szenve­déseinknek, fájdalmainknak végső kirekesztettségünknek a legdöntőbb oka. Ifj. Hegedűs Lóránt utalt egyik írására, amely a MIÉP XVI. kerületi lapjában jelent meg és Németh Lászlót idézte, aki szerint a Szent István befo­gadó államának a képe lírai, az ellenséges erők találták ki és etetik be vele a magyar társa­dalmat. Németh László úgy fogal­mazott, hogy szeretnének ma olyan tiszta helyzetet, mint Szent István sok nyelvű álla­mában volt, ahol a többségben a hazafiság leple alatt nem ha­zudhatta át magát a kisebbség. Mert István király államában minden nemzetiségnek meg­volt a maga külön életrendje és ezt külön tudta a Szent István- i állam évszázadokon keresz­tül csodálatos egységben in­tegrálni. Ez testvéri, felebaráti érint­kezést jelentett, egymás kiegé­szítését, a teremtettség adott­sága szerint, de nem jelentett olyan ultraliberális szabadsá­got, amelyet most hirdetnek.- A Krisztust követő keresz­tény magyar ember, miután a történelmi múltban vállalta ez­zel a történelmi örökséggel, csakis úgy kezdhet valamit, ha erre példaként tekint. Nem­csak akkor tekinti példaként, amikor éppen egy-egy évfordu­lón kell megemlékeznie, ha­nem akkor is, amikor a leg­konkrétabb élethelyzetben itt és most kell nekünk a legbát­rabb kiállást megtennünk. Tu­datosítani kell, hogy milyen hisztériahadjárat következik ebből. Nincs okunk félelemre, mert már nem lehet liberális maszatolással mindent leönte­ni, amelybe beletartozott min­den aljas, magyarellenes, kire­kesztésre törekvő, lealacsonyí­tó megjegyzés. Ők azok, akik most megpróbálják a közösség elleni izgatás tényállását bün­tető törvénykönyvi szinten szi­gorítani, és ezáltal a vélemény- nyilvánítás szabadságát korlá­tozni - utalt a vele szembeni peres eljárást kezdeményezők­re ifj. Hegedűs Lóránt. Szólt Szabó Dezsőről, aki hatvanévesen azt írta, hogy úgy tudunk megküzdeni iga­zunkért, ha ebben a küzde­lemben jelen lesz az igazi em­berség diadala, amelyben in­tegrálni tudunk minden olyan embert, aki hajlandó a magyar ügyet képviselni. Nekünk sem szabad egy tapodtat sem hát­rálni és a magyar ügyet a leg­határozottabban kell képvisel­ni. Ez pedig a legkonkrétabb formában a mai magyarságnak azt jelenti, hogy a nemzeti ra­dikalizmus erejét, egyetlen hi­teles képviseletét, a Magyar Igazság és Élet Pártját kell min­den eszközzel támogatni - je­lentette ki balassagyarmati fó­rumán a MIÉP alelnöke. Bemutatták a 4. számú vá­lasztási kerület MIÉP-es or­szággyűlési képviselőjelöltjeit, Varga János kántort és Róka Lajos nyugalmazott reformá­tus lelkészt. A gyűlést a Szózat eléneklésével zárták. SZABÓ ENDRE Aktív szünetre készülnek a gyermekkönyvtárban Javában készülődik az iskolák október végi őszi szünetére a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár, október 29 és 31-e között gyermekrészlegében ismét megrendezik a Danone aktív szünidei napokat, amelyre várják a jelentkező, kikapcsolódásra, szóra­kozásra és hasznos ismeretek szerzésére vágyó gyerekeket. Vanya Edina, a „Balassi” gyermekkönyvtárának vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: hétfőtől szerdáig délelőtt 10 órától várják az iskolásokat és 14 óráig biztosítanak számukra érdekes és értékes programokat. Közülük említünk meg néhá­nyat: lesznek táncházi mulatságok, kéz­ügyességet fejlesztő bütyköldeprogramok, önismereti és személyiségfejlesztő játékok és szerdán délután fél háromtól vidám programzárásként a Family együttes műso­rával búcsúznak egymástól a gyerekek és vendéglátóik. A háromnapos eseményso­rozaton való részvétel minden gyermek számára ingyenes, ebéd 400 forintért a gyermekkönyvtárban igényelhető. Csökkentenék az adókulcsokat Az MSZP parlamenti frakciója által benyújtott, az adócsökken­tésre vonatkozó törvényjavaslat­ról Boldvai László országgyűlési képviselőt kérdeztük. A honatya szerint a kormánytöbbség még csak napirendre sem tűzi majd javaslatukat, ám az abban meg­fogalmazottakat kormányra ke­rülése esetén 2003-tól bevezeti az MSZP.- Ebben a törvényjavaslatban ar­ról van szó, ami szerintünk kifejezet­ten érdekli az embereket: mennyi pénz kerül a zsebükbe? Mi az a pénzmennyiség, amelyet a boríték­ban találnak a fizetésük átvételekor? - mondta a képviselő. Olyan törvénycsomagot állítot­tunk össze, és terjesztettünk be, amely levezethető a Magyar Szocia­lista Párt gazdaságpolitikai program­jából. A célja az, hogy érezhetően csökkenjen az egyének személyi jö­vedelemadó-terhelése. Senki nem tud mit kezdeni azzal, ha elmagya­rázzák neki, hogy a gazdaság évente 5-6 százalékot fejlődik. Megítélésünk szerint a magyar gazdaság fejlődéséből következő többletbevételek lehetőséget terem­tenek a magyar költségvetésnek arra, hogy a bevételi oldal átrendezésével csökkentse a társadalmat terhelő személyijövedelemadó-kulcsokat.- Nem tűnik valószínűnek, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény lesz...- Nincs kétségünk, hogy a mai kormánytöbbség elutasítja a javasla­tunkat, sőt még a parlament napi­rendjére sem veszi. Amennyiben kormányra kerülünk, 2003. január elsejétől új adókulcsokat alkalma­zunk a személyi jövedelemadóban. A minimálbérig fizetendő 20%-os adót 13%-osra csökkentjük, a kö­zépső, 30%-os adókulcsot 25%-ra mérsékeljük. A legmagasabb, 40%- os adókulcsot kezdetben 2 millió fo­rinttól, majd az időszak végén már csak az átlagjövedelem kétszeresé­től alkalmazzuk. Ezzel az átalakítás­sal azt érjük el, hogy a munkaválla­lók döntő többsége legfeljebb 25%- os adókulccsal adózik. A keresők többsége a 2 millió forint alatti sáv­ba tartozik. Az adójóváírást 3-ról 5 ezer forint­ra növelnénk, ennek lehetősége csak 1,9 millió forintos jövedelemnél szűnne meg. így ezt a munkaválla­lók nagy része igénybe tudja majd venni. A kiszámíthatóságot szem előtt tartva, szándékunk az is, hogy az adótörvényeket, így a személyi jöve­delemadóról szólót is, két évre vezet­nénk be. Tehát a 2003-ban beveze­tendő adótörvényt legközelebb 2005. január elsejével módosítanánk.- Törvényjavaslatukban szó van a tévé üzembentartási díjának meg­szüntetéséről is.- A tehercsökkentés másik eleme az lenne, hogy 2003 januárjától meg­szüntetünk egyes befizetéseket. Olyan befizetésekről van szó, ame­lyek több százezer embert érinte­nek, de a költségvetés bevételi olda­la szempontjából elhanyagolhatóak. Úgy ítéljük meg, hogy a kereskedel­mi televíziózás megjelenésével, a pi­ac átrendeződésével párhuzamosan teljesen fölösleges a tévé-előfizetési díj életben tartása. A járulékreform további eleme, hogy 2003-2004-ben fokozatosan megszüntetjük a tételes munkáltatói egészségügyi hozzájárulást. A Fi- desz-kormány az elmúlt három év­ben folyamatosan mondta, hogy je­lentős járulékcsökkentést hajtott végre. Élső ránézésre van is ennek igazságtartalma, mert valóban két számjegyű egészségügyi járulék- csökkentést hajtott végre. A mondat második felét azonban szokásukhoz híven, nem tették hozzá. Ugyanis a fix, minden munkáltató által fizeten­dő egészségügyi hozzájárulás mérté­két - a tételes százalékos csökkentés­sel szemben - évente folyamatosan növelték. Magyarán az átlagos terhe­lés nem változott, vagy jó esetben ta­lán egy tized százalékpontot csök­kent. A fix rész növekedése olyan terheket jelentett, ami a fekete vagy a szürke zónába kényszerítette a fog­lalkoztatást, míg a nagyvállalkozók szempontjából kedvező hatást ért el. Mi azt gondoljuk, hogy ebből a „bűvkörből” ki kell törni: a kis- és középvállalkozások szempontjából, a tételes egészségügyi hozzájárulást szeretnénk fokozatosan megszün­tetni. D.L NÓGRÁD t HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACFTY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézhesítöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft negyedévre 2985 Ft fél évre 5970 Ft egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents