Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-17 / 242. szám

2001. OKTÓBER 17., SZERDA Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete A szegénység zsákutcája L ehet, hogy egyesek szemében ma Magyarországon már nem is olyan politikus cselekedet jegyzetet írni a szegénységről - ha csak nem kifejezetten ellenzéki az illető - hiszen a magyar gazdaság évek óta dinamikusan növekszik, szinte szárnyal. Ami szerencsére, jószerivel igaz is. Csakhogy ettől még a népesség egy jelentős része a létminimum környékén tengődik, szóval szegény a javából. Ez ellen pedig minden józan gondolkodá­sú embernek - ellenzéki és kor­mánypárti szerepkörben egyaránt - fel kell emelnie a szavát. Ráadásul a szegénység nem magyar sajátosság, hanem világje­lenség. A világon ma mintegy egy- milliárd ember éhezik, s ettől sok­kal több a rosszul táplált. Persze más szegénynek lenni Svédország­ban, mint Magyarországon, s megint más - jut eszembe a párhu­zam - Amerikában, mint Afga­nisztánban, ahol ez utóbbiban ép­pen e napokban is 7 millió embert közvetlenül fenyeget az éhhalál, a kiszáradás. Na, most már - mint tudjuk - nem csak fizikai szegénység léte­zik. Mert az is szegény ám, akit a büszkeségétől fosztottak meg, vagy akit megaláztak. Továbbá - aszó átvitt értelmében ugyancsak -az is szegény, aki embertársait valami­lyen módon - ne firtassuk, ho­gyan! - koldusbotra juttatta Utób­biak - vannak szép számmal - az ún. lelki szegények. A lényeg most - október 17-én, a szegénység elle­ni küzdelem ENSZ által deklarált világnapján - hogy tudjuk: a sze­gény mind támaszra szorul. Néminemű - nem véletlen - iró­niával azt is mondhatnám, a lelki szegények számára legyen elég vi­gasz Krisztus szava: „Nem tudják, mit cselekszenek. ” De hogyan tük­rözi vissza ez utóbbi cselekedete­ket azok lelke, akik a szegénység szindrómájától szabadulni, a nyo­mor mély bugyraiból kitömi többé már nem tudnak? Felmérések so­kaságában, statisztikák tömegé­ben mazsolázhat az ember, hol és kik közül kerülnek ki a szegények. Munkanélküliek? Nyugdíjasok? Sokgyermekesek? Végül is ez na­gyon fontos. Csak talán éppen most, a sze­génység elleni küzdelem világnap­ján nem annyira. Ezen a napon azt sem kell firtatni, van-e a sze­génységnek törvényszerűsége, vagy valamilyen trendje. Most azt kell határozottan kinyilvánítani, hogy a szegénységet nem magya­rázni kell, a szegénység ellen fel kell lépni, és a szegénységet fel kell számolni szerte e világban. £ ft kell szem előtt tartani - és ezt már nem csak ezen a na­pon, de mindenkor -, hogy a szegénység egy olyan egyirányú zsákutca, ahová nagyon könnyű besétálni, de visszafordulni és ki­jutni onnan - nagyon nehéz. To­vábbá a szegénység elleni küzde­lemben már pillanatnyi parkolás­ra, megállásra sincs idő, azonnal irányt kell váltani. Amíg lehet, és amíg nem kell megfizethetetlen nagy árat - „életmilliókat” - ál­dozni érte. Eljött az irányváltás ideje A-tól Z-ig minden országban, szerte e világban. Nem jelölték újra (Folytatás az 1. oldalról) megszűnését, ám dr. Sólyom László, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke védelmébe vette és kijelen­tette: az intézmény léte megkér­dőjelezhetetlen! Kérdésekre válaszolva, a ven­dég elmondta: túlságosan szigo­rúak nálunk a titkosításra vonat­kozó törvények. Érthetetlen, mi­lyen titkot tartalmazhat egy ügy 90 év múlva, márpedig hazánk­ban ennyi a titkosítás legfelsőbb határa. Ugyanakkor legalábbis furcsállja, hogy az Orbán-kor- mány üléseiről nem készül jegy­zőkönyv, ilyesmit még Horthy Miklós sem engedett meg magá­nak. A lakónyilvántartás meg­szüntetését bpívpeii mert úgy lát­hangját, mivel bűncselekmény­nek tartja a neveknek és címek­nek ilyen célból a Belügyminisz­térium Központi Nyilvántartó Hi­vatalától való kiadását, ám javas­latait figyelmen kívül hagyták. Egyébként úgy véli, mindenkinek joga van letiltatni az őt érintő adatszolgáltatást. Majtényi László jelenleg egye­temeken tanít. Nem törte meg, hogy adatvédelmi megbízottként már nem számítanak rá, mert tiszta a lelkiismerete. Komolyan vette, szolgálatnak tekintette a megbízatását, naponta 10-12 órát dolgozott. Amikor elmesélte a fe­leségének, hogy a Fidesz, a kis­gazdapárt és a MIÉP „aknamun­káid” 37 államfő lem i pl öl i MEGYEI KÖRKÉP 4 Ifpí BÁTDNYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL ISKOLAGALÉRIA. Három nemzedék - a nagymama, Ujhelyiné Csincsik Orsolya, a leánya, Újhelyi Esz­ter és unokája Budavári Anna - képviselőinek alkotásaiból nyílott kiállítás tegnap Salgótarjánban a Gagarin Általános Iskolában. A tárlat anyagát - a zománcképeket, a selyemre festett műveket, a textile­ket és a rajzokat - dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője ajánlotta az iskolaközösség és a ven- dégek figyelmébe. __________________________________________________________________fotó: gy. t. Javult az ágy kihasználás Nógrád megye lakosságának egészségügyi alapellátását 2000-ben 113 háziorvos, va­lamint 26 házi gyermekor­vos biztosította. Az előbbiek száma két fővel csökkent az előző évhez viszonyítva, míg az utóbbiaké változatlan maradt. Egy háziorvos 2000-ben 1700, egy házi gyermekorvos 946 lakos egészségügyi ellátását végezte. Számuk a háziorvo­soknál húsz fővel növekedett, a gyermekorvosoknál pedig 5 fő­vel mérséklődött. A járóbeteg­szakellátásban a teljesített mun­kaórák száma 2, a gyógykezelé­si eseteké 11 százalékkal bő­vült. A fekvő betegeket 2000- ben a megye 1533 kórházi ágya fogadta, 87-tel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az ágykihasz­nálás 72 százalékra javult. A kórházakban a halálozási arányszám 3,6-ről 3,3 százalék­ra mérséklődött. Adom, hogy kapjak - Nincs elesettebb a betegnél A kiváltságok zálogát kiszorítja az érdekeltségé Nincs elesettebb a beteg embernél, legtöbben - ha esetleg ügye­sen titkolják is - szinte megrémülnek, ha megbetegszenek. A „jaj, mi lesz most?” bizonytalanságát nehezen viselik, bízni sze­retnének a gyógyulásban, de ehhez édeskevés a család, az isme­rősök megerősítése: biztosítékot, egyfajta zálogot akarnak, s úgy gondolják - hisz' mások is régen ezt teszik - vagy már ta­pasztalatból tudják, erre legmegfelelőbb a kenőpénz.- Az a baj, hogy a betegek úgy érzik, adniuk kell azért, hogy megkapják az elvárt, illetve szükséges ellátást - vélekedik egy salgótarjáni ápolónő. - A há­lapénz számukra ezt a fajta biz­tonságérzetet nyújtja. Találkoz­tam azonban már olyan ember­rel, aki azt panaszolta, hogy hiá­ba adott, az állapotában nem kö­vetkezett be kedvező változás... Erre elmagyaráztam, hogy az or­vosoknak pluszpénz nélkül is mindent meg kell tenniük értük, s a gyógyulás nem azon múlik, ki, mennyit tesz a borítékba. Az ápolónő elmondta még, hogy az egyes kórházi osztá­lyokra nem egyformán jellemző a paraszolvencia jelenléte, a szülészetről és a sebészetről már-már köztudott, hogy úgy­mond fizetős helyek. Meglátása szerint árt az orvosi hivatásnak, s - a jövedelmi különbségekből adódóan - az orvostársadalom megosztásának malmára hajtja a vizet az is, amire a gyógyszer- gyártók kémek fel egyes orvo­sokat, nevezetesen: hogy az ál­taluk elállított készítmények előnyben részesítéséért pénzt adnak az erre vállalkozó dokto­roknak. így mások más módon, például a hálapénzzel igyekez­nek jövedelmi pluszokra szert tenni, a jobb anyagi helyzetűek­kel egy szintet tartani. Akinek kevés a betege azért fogad el csúszópénzt, akinek pedig sok, a megnövekedett kiadásait el­lensúlyozza ilyen módon.- Egy kezdő orvosnak igenis nagyon alacsony a bére, az öt- ven-hatvan ezer forint megállít­ja - mondta családi tapasztala­taira hivatkozva a salgótarjáni N. Jánosáé, s amíg ez így lesz, a hálapénz is „élni” fog - tette hozzá nyomatékosan. Más oldalról megvilágítva, lé­nyegében ezt erősíti meg egy diósjenői, szociális szakember véleménye:- A paraszolvenciát nem a szokás élteti, s nem is egysze­rűen a gyógyulási biztonságér­zetünket növelő „adok”-ról van szó: hanem arról a tényről, hogy a juttatásomért valóban meg is kapom, amit várok, amit szeretnék: hogy a mellőzöttség érzésétől nem kell napokat vár­nom egy kórházi vizsgálatra, a saját vagy hozzátartozóm egészségi állapotában bekövet­kezett, váratlan problémákat gyorsan, de kíméletesen pró­bálják megoldani. Hogy szán­nak rám válasznyi időt, ha két­ségeimnek, aggodalmaimnak kérdéseimmel adok hangot. Ha az ilyesmit az ember csak egy­szer a saját bőrén megtapasz­talja, ettől fogva a saját maga részéről természetes és elma­radhatatlan a boríték zsebbe csúsztatása. Hogy valójában mennyi az annyi, az a beteg anyagi helyze­tétől függ, a valós adományok mértékét csak családtagok,, vagy bizalmas kapcsolatban ál­ló személyek vallják be egymás­nak. Szóbeszéd szerint na­gyobb összegek is a zsebekbe vándorolnak egy-egy komo­lyabb műtét, problémás szülés kapcsán, illetve egyszerűen az egészséges újszülött világra se­gítéséért. A fentiek alapján úgy tűnik, a páciensi, hozzátartozói rálátá­sok alapján egyfajta szükséges rossz a paraszolvencia. A szelle­mi szabadfoglalkozású orvoslás feltételeinek megteremtésétől, a tényleges orvosi teljesítmény­nyel arányos bérezésektől en­nek fokozatos kiszorítását re­méli az egészségügyi tárca, amelynek vezetője nem sokkal hivatalba lépése után megszün­tette a hálapénzbizottságot. In­tézkedése kapcsán akkor el­mondta, hogy nem a paraszol­vencia helyeslése van emögött, hanem az a meggyőződése, mi­szerint adminisztratív eszkö­zökkel nem lehet visszaszoríta­ni ezt a jelenséget. Az érdekelt­ségi rendszert kívánják olyanná tenni a közkórházakban, hogy a gyógyítók hivatásukhoz méltó béreket kapjanak. |MJ) Véget ért az idősellátásról szóló konferencia emberekkel napi, közvetlen kap- ’ó szociális szakdolgozók köré- gény az ilyen tanácskozásra, ieg a Salgótarjánban tegnap os konferencia résztvevői. A ad- és Szociálpolitikai Intézet lomjában megtartott országos rendezvényen 240 szakmabeli az újszerű feladatok teljesítéséről tájékozódott, a mű­helybeszélgetéseken pedig elmondhatta az idősellátás fejlesztésére vonatkozó elképze­léseit, javaslatait. Tegnap délelőtt Kovács Zsolt minisztériumi főosztályvezető-helyet­tes a szociális törvény módosításáról, ezen belül elsősorban az alapvető szolgáltatások fejlesztéséről szólt. Az ezt követő fórumon az ellátások színvonalának emelésével kap­csolatos kérdéseiket mondták el a jelenlé­vők, de szóba került a szakma jobb anyagi elismerésének szükségessége is. Mihalik Júlia rovata . a döntés sokakat érint... sem kérte ezt az LS Kht.-től. Ha előre egyez­tetik az időpontokat, a hangosítás megold­ható. HIÁNYOLT SOROK Újabban miért nem közük az önkormány­zati üléseken meghozott határozatokat a pásztói városi újságban? A korábbi gyakorlat hiányát olyan olvasónk vetette fel, akinek - tőle kívülálló okok miatt - nem áll módjában ilyen információkért személyesen felkeresni a polgármesteri hivatalt. A kiadvány felelős szerkesztőjének válasza szerint terjedelmi korlátok miatt eddig is csak a lakosság széles körét érintő rendelkezéseket tették közzé. A képviselő-testület üléseit a pásztói városi tele­vízió közvetíti, így hát a teljesebb tájékozódás lehetősége mindenki számára adott. Az ösz- szes határozat közlésének további akadálya az anyagtorlódás, vagyis hogy más, időszerű írásoluiak kell az oldalakon helyet adni. HAMAR HELYREÁLLT A FORGALMI REND. Két személyi sérülé­sekkel járó baleset történt tegnap Salgótarján belvárosában. Délután kettő óra előtt a Karancs Szállónál úttestre lépő gyalogost ütötte el egy segéd-motorkerékpáros fiatal férfi. Az idős asszonyt és a jármű­vezetőt kórházba vitték. Három óra után néhány perccel a Rákóczi iskolánál, egy tizenegy éves fiú sérült meg, amikor a járdát elhagyva nekiszaladt egy arra haladó személygépkocsi jobb oldalának. A mentők őt is kórházba szállították. A tizenhét óra előtt néhány perc­cel kapott kórházi információ szerint a sérülések nem súlyosak. (Fel- vételünk az előbbi baleset helyszínén készült.) _____________■ s zünetben is­iinak névsorát? Barátok Torna út a problémá- eltűnt az öltöző­szükséges mag­elek, s újabban a helyükön. Új be- íincs pénze az .zezres pluszki­,i pályát fenntartó, ?s Sport Kht. igaz- / mozgatható han- -lyet kérésre bármi­re rendelkezésére .zerkezetet a hét vé- vemléktábla avatá- Balassagyarmat at- id. Szojka Ferenc k vele a Tóstran- /ezetéséből senki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents