Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-11 / 211. szám

« *• 2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYE I KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 11., KEDD fMMk A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a EpP*3®! beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Hivatástudatból jeles Salgótarjánban, a Nógrád me­gyei kórház hetedik emeletén vá­rakozva, az ide kötődő élményeim között tallózgatva nézelődöm, mérlegelve a négy évvel korábbi helyzethez történt változásokat. Mintha elloptak volna valamit az emlékeimből. Ugyanis akkor majdnem két hónapig feküdtem, vagy laktam itt dr. Gyurkó György érsebész kétszer is megműtött ér­szűkületre. A kínzó fájdalmak elle­nére szerencsém volt, mert az el- üszkösödött lábam meggyógyult, nem kellett levágni. A hetedik emelet ezért nekem jó emlék és most újra itt vagyok. Csakhogy most ez nem az érszű- kületesek birodalma, hanem a fül- orr-gége betegségekkel küszködök gyógyításának „szentélye. Egymás után érkeznek a külön­böző korú páciensek, fejkötések­kel, ragasztott kötésekkel, ezen a reggelen is, majd a folyosón elhe­lyezett székekre ülve nyugodtan várakoznak sorukra, miközben a betegségeikkel kapcsolatos problé­máikról, a gyógyulás lehetőségei­ről, esélyeiről beszélgetnek. Egy bátonyterenyei ötven körüli nő ar­ról panaszkodott, hogy már janu­ártól beteg a fülére. A gyorsabb gyógyulás reményében Pesten is kezeltette magát, befektették a kór­házba is , de nem járt eredmény­nyel. Néhány hete dr. Velkei Zoltán vette őt gondjába és azóta má na­gyon sokat javult. A mellette ülő Erzsi néninek az orrán van egy jó­kora pólya, de vidám, mert már közel van a teljes gyógyuláshoz. Közben még újra érkeznek vagy négyen, ők sem akartak ki­maradni a beszélgetésből, a véle­ménynyilvánításból, akik ugyan­csak dr. Velkei orvosetiká tevé­kenységét, kedvességét, ember­szeretetét méltatták és hálálkodtak az önzetlen segítőkészsége miatt. Néhány hete az én évek óta be­tegeskedő fülemet is ő műtötte, majd kezelte. Ezért saját tapaszta­lataimmá is helyesek, bizonyított­nak látom a betegek orvosuk irán­ti szeretetét, bizalmát és a teljes gyógyulásba vetett reményük, hi­tük optimizmusát. Az eseményeket elemző gon­dolataimban megerősített Nagy Sándor karancsájá lakos, régi is­merősöm is, akivel az autóbusz- megállóban táálkoztam. A füle­men lévő kötés láttán sietve meg is kérdezte, ki műtött? Korábban az ő fülét is Velkei doktor műtötte és teljesen rendbe jött neki. így foly­tatta: - Kevés az az ember, áld olyan szakmát választ és táá ma­gának, amit szeret is csinálni. Velkei Zoltánnak ez sikerült. Sze­retettel, türelemmel, az emberi ér­zésektől mélyen áthatva, kedve­sen, féltőén bánik betegeivel. Jó képességeit nagyszerűen, lelkiis­meretesen tudja kamatoztatni - szerencsénkre. Beszélgetésünk azzá zárult, hogy csak bólogatva helyeseltem igaz szavát. Közben arra gondol­tam, hogy sok ilyen lelkes, hivatás­tudatú, emberségből jelesre vizs­gázott orvosra lenne szüksége a gyengélkedő társadalmunknak. ______________________KÖKÉWVM BÉLA K arancskeszi Zsebrevágott szövetkezeti vagyon Mostanában igen sokat há­lunk a zsebszerződésekről, ami ugyebár nem legális, vagyis tör­vénytelen. Azok az ááváó külföl­diek olyan áron vettek földet (a szégyentelenek), hogy a jó ma­gyar paraszt, fölvállalva minden­féle kockázatot, mindenféle szer­ződést hajlandó volt ááími és mindezt nem is nagyon igyekszik visszavonni. Magam részéről meg tudom érteni őkp+ ,-vdidii érthető a kormány igye­kezete is ebben a tekintetben. Másrészről viszont mélységesen felháborító a kormánynak a szö­vetkezeti üzletrészek felvásárlá­sáról hozott törvénye, vagy mondhatnánk törvénytelensége, miszerint megkülönböztet ál­lampolgárt és állampolgárt, szö­vetkezeti tagot és szövetkezeti tagot. Mivelhogy csak működő szövetkezetek üzletrészeit vásá­rolja fel. Ez is jó számítás, mivel fedezetlen vagyonban nincs fan­tázia. Az abba a körbe tartozók viszont, akik elveszítenek min­dent, úgy gondolják, hogy vala- kik a felelősök azért, hogy sem­mit nem tettek ennek megelőzé­cp . -> mir><la«A^n.]zQr­mányok, akik nem hoztak mű­ködésük alatt olyan törvényt, ami megvédte volna a szövetke­zeti tagok keservesen összehor­dott és gyarapított vagyonát. En­gedték és elnézték, hogy egy pár ember csak él, mint Marci Heve­sen, szép lassan felélik a vagyont és amíg tart addig nem mozdul­nak onnan. Csak annyit lett volna szabad költeniük, amit megter­meltek. Csak az a baj, hogy nem termeltek, meg nem is dolgoztak. Eladtak minden eladhatót, min­den mozdíthatót, szemrebbenés nélkül megtehették, mert a tör­vény nem tiltotta. Mindez ellen mi nyugdíjasok, külsőüzletrész- tulajdonosok semmit nem tehet- ti>r>i'~ ~=*>münk láttár- a üli­tek ki, raboltak Ki saját honfitár­saink, mondhatnánk barátaink, volt munkatársaink. Kérem ne szidjuk az^ osztrák sógorokat ezek után. Ők nem rabolták ki a magyart, tisztességgel megfizet­tek a földért. [WÉV ÉS CÍM * SZERKESZTŐSÉGBEM) Gyalogzarándoklat Szentkútra Jól érezte magát Patakon az a kétszáz fiatal gyalogzarándok, aki Esztergomból érkezett a községbe, hogy ott erőt merítve folytassa útját Mátraverebély-Szentkútra. A fiatalokat az esztergomi fe­rences atyák vezették és Patak­ról, de a megye több településé­ről is csatlakoztak hozzájuk fia­talok. A Patakon töltött idő alatt teljes ellátást, szállást kaptak a fiatalok, akik kulturális műsor­ral kedveskedtek a falu lakói­nak. Ezt a pataki fiatalok is vi­szonozták. Közös istentisztelet után kipihenve folytatódott az embert próbáló gyalogos zarán­doklat. Az eseményt a község lakóin kívül Nógrád Megye Ön- kormányzata is támogatta. Minden önzetlen segítőnek ezúton köszönjük a segítséget. ________________________CSATÁRI IMRE p rogramszervező Van igény a rockzenére Vass Csabának, a MIÉI1 salgótarjáni szervezete elnökének sajtótá­jékoztatójával kapcsolatosan - amely a Nógrád Megyei Hírlap 2001. augusztus 25-i számában jelent meg „Káosz a Vidám vásá­ron” címmel - az alábbi észrevételt teszem: Elöljáróban szeretném tisztáz­ni, hogy nem „fiatal baloldaliak”- ról van szó, hanem a Fiatal Balol­dal salgótarjáni szervezetéről, mint helyi ifjúsági szervezetről. Az amatőr rockfesztivál meg­rendezését nem a városvezetés en­gedélyezte, hanem a szervezőbi­zottság. Abban az időpontban semmilyen más szervezet nem je­lezte szándékát hasonló program szervezéséhez, sem idén, sem a korábbi években. Természetesen módjukban állt volna, ahogyan a MIÉP ifjúsági tagozatának is. Az amatőr rockfesztivál gondo­lata már jóval a Vidám vásár előtt felmerült a szervezőkben, mivel ez a zenei műfaj sajátosan mellőzött mind a médiában, mind az élő fel­lépések lehetőségét illetően, annak ellenére, hogy rendkívül sok em­ber szereti a rockzenét. Célunk mindösszesen az volt, hogy egy megfelelően igényes programot ál­lítsunk össze azoknak, akik egy kis vonzódást éreznek e zenei mű­faj iránt. A Vidám vásár helyszíne és időpontja is ideálisnak tűnt az ötlet megvalósításához. Elgondo­lásunkkal megkerestük a Vidám vásár szervezőit, akik erkölcsileg támogatták azt, felismerve, hogy a programok további színesítését te­szi ez lehetővé. (Vajon a MTÉP sal­gótarjáni szervezetének elnöke a szintén általunk szervezett délutá­ni véradást, drog- és AIDS-megelő- zési programok jogosultságát mi­ért nem kérdőjelezte meg?) Az anyagi-technikai feltételek megte­remtésében külön köszönet illeti azokat a cégeket, vállalkozásokat, akik valamilyen módon támogat­ták a rendezvényt, a Fiatal Baloldal a szervezési és lebonyolítási fel­adatokat vállalta magára. Színpa­dunk felállításához kikértük a Vi­dám vásár szervezőinek vélemé­nyét, hogy a koncertek alatti áthal­lás a minimális legyen és ne zavar­ják egymást a programok. „Szét- bombázásról” tehát szó sem volt, mindenkinek szuverén jogában állt eldönteni, hogy melyik progra­mot kívánja megtekinteni. Egyéb­ként az 5-600 ember, aki kíváncsi volt programunkra és ellátogatott színpadunkhoz, az nem távozott csalódottan. Ők rá a bizonyíték, hogy van még igény erre a zenei műfajra is. _______________________PAPP VEROH1KA a salgótarjáni ifjúsági rockfesztivál főszervezője Ötvennyolcmilliárd többletteher Beszélgetés Szűcs Györggyel, az Ipartestületek Országos Szervezete elnökével A minimálbér-emelés mögött a kis- és középvállalkozókat érin­tő, jelentős pluszkiadások hú­zódnak meg. Nem a minimál­bér-emelés ellenzéséről, hanem a vele járó állami pluszterhekről van szó, amely ugyanúgy sújtja a minimálbér-emelésben része­sülőket, mint az őket foglalkoz­tató kis- és középvállalkozókat. E témával kapcsolatban felmé­rést készítettek a kis- és közép- vállalkozók közös érdekképvi­seletének vezetői (KÉSZ). Az eb­be tömörült érdekképviseleti szervek (az AFEOSZ, KISOSZ, OKISZ és az IPOSZ). A KÉSZ so­ros elnökét, Szűcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét arra kértük, hogy ossza meg velünk a felmé­rések tényeit, ismertesse az ér­dekvédelem elképzeléseit. ELVISZI A NYERESÉGET- A 2001 évi és a jövőre terve­zett ötvenezer forintra történő mi­nimálbér-emelés mögött mi a va­lóság?- Az áfészek dolgozóinak 42-45 százaléka jelenleg 40 ezer forint alatt keres. Az alkalmazot­tak 2000 évi országos átlaglétszá­ma 34600 fő, mely után a bér- és közteher-emelkedés 3,2 milliárd forintot jelent. Az előbbiek aránya a költségekben 60-70 százalékot képvisel. A 2002-re tervezett bér­tömeg és közteherviselés a várha­tó nyereséget teljes egészében el­viszi. Az előbbiek emelkedését nem tudják ellensúlyozni, mert működési területükön (zömmel a falvakban) az átlagosnál alacso­nyabb a vásárlóerő, a kereslet, a megnövekedett bérkiáramlás je­lentős része a milliárdos külföldi múlti cégeknél csapódik le, a költ­séggazdálkodásban alig van mód a megtakarításra, magas a mi- kaeroigeny, korlátosak a termelé­kenység növelésének, továbbá az áremelkedésnek a lehetőségei.-Mi a helyzet az OKISZ-nál?- Háromszázhuszonegy gaz­dálkodó szervezet 28263 főt fog­lalkoztat, melyből 23,1 százalék 40-41 ezer forint közötti bruttó jö­vedelemmel rendelkezik. 41,4 százaléknak 50 ezer forint alatt van a keresete. Ágazatonként 54,8 százaléka részesedik a textilruhá­zat, a bőrdíszmű termékeket gyár­tó, 50 ezer forintnál alacsonyabb a keresete a fa-, a papír- és nyom­daiparban dolgozók 56,7 százalé­kának.- Milyen újabb költségteherrel jár a jövő évi ötvenezer forint mi­nimálbérre való átállás?- A bérköltségnél 1 milliárd 29 millió 558 ezer forint, a tb-járulék 298 millió 572 ezer, a munkáltatói járulék 30 millió 887 ezer forint. A 4 milliárd 330 millió többletteher a tagszervezetek több mint 50 százalékánál megoldhatatlan probléma elé állítja a vezetőket. Emellett béraránytalanságot okoz, mert a gazdálkodó szerve­zetek nem tudják a magasabb ke­resetű, hatékonyan dolgozók bé­rét emelni, ami az eredménye­sebb munka ellen hat. RÉSZMUNKAIDŐ, ELBOCSÁTÁS, MEGSZŰNÉS- Miről vallatlak a kereskedők számai?- A KISOSZ-alkalmazottak többségét minimálbéren foglal­koztatják, ami 75 százalékos rész­arányt jelent. A havi 50 ezer fo­rintra való ráállás költsége 8 millió 760 ezer forint pluszt jelent. Külö­nösen nehéz helyzetbe kerülnek az egyszemélyes, vagy családi ala­pon működő bolti egységek.- Mit mutatnak a tények az önök, azaz az IPOSZ háza táján?- A felmérésben részt vevő vál­lalkozások 86 százaléka 1-5 fő kö­zött foglalkoztat alkalmazottakat és 90 százalékban minimálbér­ben. Egyébként csaknem 250 ezer alkalmazottal dolgoznak az öt fő alatt foglalkoztató vállalkozá­sok. Minimálbérben az országban foglalkoztatottak 78 százaléka ré­szesül. Összegezve az elmondot­takat, a KÉSZ érdekkörébe tarto­zó szervezeteknél a minimálbér 50 ezer forintra történő emelése csaknem 58 milliárd többletterhet jelent. A vállalkozók az ilyen üte­mű munkabéremelést állami présnek tartják- Ebben a helyzetben mit tehet­nek a KÉSZ tagjai?- Mivel a kereskedelemben a vállalakozók jelentős része kény­szerből jött létre, ragaszkodik vál­lalkozása megtartásához, mert ez az egyik megélhetési forrás szá­mukra. Az állam arra kényszeríti őket, hogy ne főfoglalkozásként, hanem részmunkaidőben foglal­koztassanak. Az OKISZ szerint a minimálbér-emelés várható kö­vetkezményeként további leépíté­sekkel, illetve szervezetek meg­szűnésével kell számolni.- Az IPOSZ tagjm között mi­lyen lépésre lehet számítani?- Megkérdezettek 38 százalé­ka megtartaná alkalmazottait, 34 százalék részmunkaidőben, illet­ve alvállalkozóként foglalkoztat­ná, 28 százalékuk részben, vagy egészben elbocsátaná alkalma­zottait. 80 százalékuk a felmérés szerint megtartja vállalkozását, mert muszáj. Ebből élnek, egyéb munkalehetőségük nincs. A te­lephelyhez kötött vállalkozások a befektetett tőkét nem akarják veszni hagyni. Sok az idős, nyug­díjhoz közel álló, vagy éppen kis­nyugdíjas, akik másutt nem re­mélhetnek semmiféle jövedelmet. Többen szóvá teszik, hogy rend­kívül nagy konkurenciát jelente­nek az illegális vállalkozások, me­lyek egyre nyíltabban tevékeny­kednek, nem fizetnek adót, járu­lékot stb. Általános vélemény, hogy az egyéni vállalkozás egyre nehezebb, egyre nagyobb kocká­zattal jár, úgy érzik, a versenyké­pesség megőrzésére nincs remé­nyük. Ellenkezőleg... PUSZTÁBA KIÁLTÓ JAVASLATOK?!- Kérem adja közre a KÉSZ-be tartozók megoldást szorgalmazó javaslatait.- Ide sorolom a következőket. A tb-járulék erőteljes csökkenté­sét, vagy a minimálbérre jutó járu­lék meghatározott hányadának visszatartási lehetőségét, a mini­málbér személyi jövedelmének megszüntetését, a normatív támo­gatási rendszer kialakítását, az úgynevezett eho összegének csökkentését. Csak előnyös előre­lépés teszi lehetővé és valósággá a kis- és középvállalkozások élet- benmaradásának feltételeit. ________________________________V. K. T udor és Vidor nevében Színházbérlet kisiskolásoknak és óvodásoknak 2001/2002-re Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési Központban az alábbi időpontokban lesz­nek kisgyermekeknek szóló színházi programok: október 11-én, 11 és 15 óra: Rigócsőr király zenés mesejáték - Honvéd Együttes *** november 15-én, 11 és 15 óra: Kutyánszky Kázmér zenés mesejáték - Fogi Szín­háza december 13-án, 11 és 15 óra: A varázspálca zenés mesejáték Hókirálynő Meseszínpad *** 2002. január 17-én, 11 és 15 óra: Babszem Jankó mesejáték - Lőrinczi Színpad * * * február 21-én, 11 és 15 óra: Az elvarázsolt varázsló bábjáték - Maszk Bábszínpad *** március 21-én, 11 és 15 óra: „Zenés mesekönyv” gyermekkoncert - Bergengóz Zenegóc Társulat * * * április 18-án, 11 és 15 óra: Süsü, a sárkány zenés mesejáték - Fogi Szín­háza *** Bérletek és jegyek válthatók a József Attila Művelődési Köz­pontban, valamint az óvodai és iskolai közönségszervezőknél. A bérlet ára: 1500 Forint. AZ ÖRDÖG NAPPAL SEM ALSZIK Barátnőmmel a minap Salgótar­jánban sétálgatva a Kassai soron, furcsa hangra lettünk figyelmesek. Megálltunk hallgatózni, hogy meg­tudjuk, honnan ered. Pár méterre tőlünk, a vaskerítéssel szegélye­zett, füves, bokros részen egy férfi és egy nő feküdt, látszólag dula­kodtak. A nő, amennyire erejéből tellett, próbált védekezni, de a férfi erősebbnek bizonyult és mozdulni sem hagyta. Az asszony tehetet­lenségében a járókelők segítségét kérte, de senki sem reagált a kö­nyörgésére. Mi is csak álltunk ta­nácstalanul, nem igazán tudtuk, mit kell ilyen helyzetben tenni. A férfi közben észrevette, hogy rej­tekhelye, ahová vélhetően erő­szakkal hurcolta áldozatát, nem nyújt megfelelő takarást. Látva minket, egy kis időre felhagyott a bántalmazással. Leült a sértett mellé, de továbbra is elzárta előle a menekülés útját. Szerencsére, pont arra járt egy bátrabb ismerősünk, és miután rö­viden elmeséltük neki, mi zajlik a bokrok takarásában, gyorsan oda­szaladt és harcias fellépésével elza­varta a támadót, egy tetőtől talpig feketébe öltözött fiatalembert. Ezután az ápolt, középkorú, it­tas állapotban lévő hölgy a sokktól magához térve feltápászkodott. Megkönnyebbülve láttuk, hogy ép bőrrel megúszta. Számtalan kér­déssel bombáztuk, de a megráz­kódtatás és az előzőleg elfogyasz­tott alkohol miatt nem tudott vála­szolni. Azt sem tudta megmonda­ni, honnan és hogyan került oda. Ez a döbbenetes eset a délelőtti órákban egy forgalmas útszakasz mellett történt meg. Aznap még többször láttuk az erőszakosko- dót, aki nyugodtan sétálgatott a vá­rosban. .. HAJAS VIOLETTA » t A i v-v TVTTST A T| Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postá­ul II tK A 11 H I rv I \ I fiók:96- Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. ItVJUlVill/ MECYKI llllVLiill Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.---------------------------------------^"SL1“"11'---------------------------------- Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. I * .V. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i lütA,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents