Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-11 / 211. szám

2001. SZEPTEMBER 11., KEDD--------------------------------------------------------------------­M EGYEI KÖRKÉP JL 18$ BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Kedvezményezettek maradtak a nógrádi kistérségek (Folytatás az 1. oldalról) A vidékfejlesztési kistérségek közé kell besorolni azokat a kistér­ségeket, amelyekben a népesség kevesebb mint fele olyan települé­seken él, ahol a négyzetkilométe­renkénti népsűrűség több 120-nál, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkozta­tottság aránya, az országos áüag alatt van az egy állandó lakosra ju­tó jövedelem, továbbá a munka- nélküliség magasabb az országos középarányosnál. A külön rendelet szerinti szabá­lyozás keretében a társadalmi-gaz­dasági és infrastrukturális szem­pontból elmaradottnak, illetve a je­lentős munkanélküliséggel sújtott­nak minősített településeket terü­letfejlesztési szempontból kedvez­ményezettnek kell tekinteni. Követelmény, hogy a kedvez­ményezett kistérségek lakónépes­sége együttvéve ne haladja meg az ország lakosságának egyharma- dát. Amennyiben a meghatározott feltételek szerint a kedvezménye­zett kistérségek lakónépességeen- nél mégis több, akkor az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy az egy­harmados felső határ teljesíthető legyen. A számítások során összesen 90 elmaradott kistérséget határol­tak le. A lehatárolt hat ipari szerke­zetváltási kistérségből öt, a 67 vi­dékfejlesztési kistérségből 64 egy­ben társadalmi-gazdasági szem­pontból is elmaradott, így a ked­vezményezett kistérségek száma 94 (országosan 150 kistérség van). Ezekben a kistérségekben 1883 te­lepülésen 3 millió 614 ezer ember lakott 2000. január elsején, vagyis az ország lakónépességének 36 százaléka. A nem elmaradott ipari szerkezetváltási kistérségek száma egy, a vidékfejlesztési kistérségeké három. Ezeknek a kistérségeknek az 58 településén 127 ezer ember élt a szóban forgó időpontban. Ami számunkra a lényeg: me­gyénk mind a hat kistérsége to­vábbra is kedvezményezett, hi­szen társadalmi-gazdasági szem­pontból valamennyi elmaradott­nak számít. Ipari szerkezetátalakí­tási besorolást kapott a bátony- terenyei és a salgótarjáni, s vidék- fejlesztésit a rétsági és a szécsényi kistérség. _______________(kouui V ezérlő fejedelmi napok Szécsényben A hét végén rendezik meg a III. vezérlő fejedelmi és turisztikai napokat Szécsényben, amelyre az országból és határon túlról is neves vendégeket várnak. Szeptember 14-én, a péntek délelőtti ünnepélyes megnyitó egyik fontos eseményeként orszá­gos felhívást kezdeményeznek a résztvevők az 1705-ös szécsényi országgyűlés közelgő 300. évfor­dulójára készület jegyében. Gaz­dag és színvonalas programokat ígérnek a rendezők, akik ebben az évben is az 1705-ös szécsényi országgyűlésre és az összmag- yarság vezérlő fejedelmének, Rá­kóczi Ferencnek a megválasztásá­ra emlékeznek, s a múlt értékei­ből merítenek erőt, ihletet, ötletet a jelen és jövő gyarapításához. Ennek érdekében együtt kíván­nak működni a Nógrád megyét érintő két turisztikai régióval a Közép-Duna vidékivel és az észak-magyarországival. Ezt a ne­mes szándékot szolgálják a prog­ramok is, közöttük az idegenfor­galom lehetőségeit feltáró kistér­ségi tanácskozások, a Palócföld népművészetét bemutató kiállí­tás, millenniumi, történelmi meg­emlékezések, Rákóczi útján szer­vezett kirándulások, a háromna­pos rendezvény ideje alatt műkö­dő „országsátor”, amelyben szü­reti bor- és sörfesztivál, gasztro­nómiai bemutatók, ünnepi köny- nyűzenei koncert várja a betérő vendégeket. A vezérlő fejedelmi napok részeként szeptember 15- én, szombaton rendezik meg első alkalommal a Nógrád megyei sportvadász- és sporthorgász- konferenciát, amelyet számos kí­sérő esemény színesít. Rendszerezett programjavaslat (Folytatás az 1. oldalról) programja részben a bányásznap­hoz, részben a tudomány napjá­hoz kapcsolódik. Szeptember else­jére tervezik átadni a felújított főte­ret. Ekkor lenne esedékes a XI. or­szágos rajzbiennálé megrendezése is, de ehhez további tárgyalások szükségesek. A jubileumi év záróprogramját decemberre terve­zik egyháztörténeti konferenciá­val, várostörténeti vetélkedőkkel. A javaslat további részében az úgy­nevezett egyéb rendezvények, ki­adványok ugyancsak gazdag prog­ramterve fogalmazódott meg. A bizottság azt is váija, hogy minden cég, intézmény a maga módján megemlékezik az évfordu­lókról és környezetét is rendbe te­szi, tartja az ünnepségek idején. Érvényesítő címke kell az autókra! A salgótarjáni okmányiroda tevékenységéről tájékoztatta a megyeszékhely képviselőit a közgyűlés legutóbbi ülésén Tulipán Miklós, a hatósági iroda vezetője. Mint ismertette, a kulturáltabb ügyfélfogadást segíti a májusban üzembe he­lyezett ügyfélhívó rendszer. Ezzel megszűntek az ajtók, il­letve ablakok előtti sorállások, az érkezési sorrend megha­tározása körüli viták. vek eredetiségének ellenőrzésekor - a közreműködő szervek késedel­mes nyilatkozata miatt nem lehe­tett betartani a határidőt.) Az ügyfélforgalom és az ügyek száma azt mutatja, hogy a salgó­tarjáni okmányirodán a járműigaz­zók körében. A további együttmű­ködés érdekében a polgármesteri hivatal illetékesei áttekintik a már­kakereskedőkkel a fél év tapaszta­latait. Tulipán Miklós jelezte: jövőre tovább nő az ügyfélforgalom, Jövőre még nagyobb ütgyfélforgalom várható, nagyobb számban jelnnek meg a vállalkozók és az autósok az okmányirodán fotói gyűrűm tbob Kitűnt a tájékoztatóból az is, hogy a napi ügyfélforgalom kereté­ben nem csak az ügyintézők szá­mától vagy a technikai eszközök működőképességétől függ az elin­tézett ügyek mennyisége, hanem jelentős mértékben az előterjesz­tett kérelmek tartalmától is. A jár­műigazgatásban egy ügy lezárása, ügytípustól függően, átlagosan 5 és 50 perc közötti időtartamot vesz igénybe akkor, ha hiánytalanul nyújtották be. E bizonytalansági tényezők miatt az okmányiroda munkatársai csak az ügyintézés előrehaladásával tudnak további sorszámokat felszabadítani, ezzel biztosítva az ügyfélfogadás folya­matosságát. Az utóbbi hetekben nem volt ritka az sem, hogy a félfogadás kezdetekor a már tömegesen vára­kozó ügyfelek kikérték az adott napra tervezhető valamennyi sor­számot, ezért a délelőtti órákban szünetelt a sorszámkiadás. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy aznap az osztály már nem fogad ügyfeleket, hiszen ha a sorszámmal rendelkezők ügyeit elintézik, folytatják a sorszám ki­adását. Gyorsítja az ügyfélfogadást, hogy a postai befizetések ideje alatt megkezdik a következő ügy­fél kérelmének intézését. Ugyan­csak e céllal történt az a kísérlet, hogy átvették az irodán az előre ki­töltött kérelmeket és egyúttal tájé­koztatták az ügyfeleket az eljárás befejezésének és az okmányok át­vételének várható időpontjáról. A tapasztalatok szerint azonban hiá­nyosak voltak a kérelmek, nem csatolták az ügyfelek az előírt irato­kat, csak részben teljesítették a be­fizetéseket, vagy az ügyfél nem je­lent meg a korábban megbeszélt időpontban. A kísérlet ugyanakkor többletmunkát igényelt az ügyin­tézőktől, a hiányosságok miatt el­húzódott az ügyintézés, az ügyfél­nek többször meg kellett jelennie az okmányirodán. Mindez azt eredményezte, hogy csökkent a napi ügyfélforgalom, több lett a be­fejezetlen ügy, késedelmesen való­sult meg a központi nyilvántartás­ba küldött adatszolgáltatás. Az irodavezető hangsúlyozta: az államigazgatási eljárás szabá­lyairól szóló törvény 30 napos ha­táridőt állapít meg az eljárások be­fejezésére. Az ügyintézésre azon­ban az a jellemző, hogy rövidebb idő alatt teljesítik a kérelmeket, ha ennek feltételei fennállnak, lehető­leg azonnal lefolytatják az eljáráso­kat. Az ügyfelek döntő többsége ugyanakkor az azonnali ügyinté­zéshez ragaszkodik. (Az év első hónapjában - elsősorban a jármű­gatás és a személyazonosító iga­zolvány kiadás területén nem min­dig képes kielégíteni a napi igénye­ket a rendelkezésre álló kapacitás. Az utóbbi hetekben az a gyakorlat kezdett kialakulni, hogy a leendő ügyfelek vagy megbízottaik már a kora reggeli órákban igénylik a na­pi sorszámlehetőségek döntő ré­szét. Ezeket azután nem használ­ják fel minden esetben, vagy az adott sorszámot már túlhaladott szám hívásakor jelentkeznek és reklamálnak az ügyintézőnél. Ezzél a módszerrel mások elől veszik él az aznapi ügyintézés le­hetőségét, komoly feszültséget te­remtve a várakozók körében. A kapacitáshiány következté­ben külön gondként jelentkezik a soron kívüli eljárásból adódó fel­adatok végrehajtása, különösen a járműkereskedelemmel foglalko­mert a járművek 2002. december 31-ig vehetnek részt a közlekedés­ben érvényesítő címke nélkül. Ez pedig azt jelenti, hogy több törzs­könyvet kell kiállítani, és bizo­nyos esetekben indokolt lesz a forgalmi engedélyek cseréje. Ugyancsak a következő év felada­ta lesz az egyéni vállalkozók re­gisztrációjának befejezése és új okmányokkal való ellátása. Való­színűsíthető, hogy az érintett vál­lalkozók az utolsó pillanatig (2002. június 30-ig) halasztják majd a regisztrációra történő be­jelentkezést. Az irodavezető arra is kitért, hogy hosszabb távon nem jelent­het megoldást az, hogy az ügyin­tézők a leterheltség miatt nem­egyszer csak munkaidőn túl tud­ják ellátni a feladataikat. Nem lehet mindent jogszabályokkal pótolni Dr. Dávid Ibolya: Vállaltuk egy korrupcióellenes program elkészítését (Folytatás az 1. oldalról) számon kérhető mindaz, amivel az elmúlt időszakban szembesül­tünk. Az előttünk álló időszakra 17 olyan törvényünk van, amely a jogharmonizáció miatt elengedhe­tetlen. Ennek több mint a fele nagy terjedelmű módosítás, három - a médiatörvény, a tanúvédelmi tör­vény, a lőfegyverekkel és lőszerek­kel kapcsolatos törvény - kéthar­mados törvények. Az előttünk álló mintegy 35 törvényből, amely az őszi ülésszakra tartozik, több mint a fele jogharmonizációs célú. Ki­emelte, hogy az őszi jogalkotás programja lesz a Büntető törvény- könyv módosításával kapcsolatos pontok. Része a csomagnak az el­évülés módosítása, határidejének számítása. Módosulna a foglalkoz­tatástól való eltiltás szabálya, amely az alkalmatlanság mellett a méltatlanság, erkölcsi alkalmatlan­ság miatti eltiltást is lehetővé ten­né. Módosulna az elkobzás szabá­lya is, átalakulnak a vagyoni elkob­zás szabályai, illetve egyszerűbbé és átláthatóbbá válik. A tárca vizs­gálta az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat kérdésének szabályozási lehetőségeit: a vizsgá­lat eredményeként megállapítha­tó, hogy számos területen indokolt a vagyonnyilatkozati kötelezettség kiterjesztése. 2001. július elseje óta ez kiterjed a köztisztviselőkre, bí­rákra, ügyészekre, rendvédelmi szervek hivatásos állományára, de nincs ilyen kötelezettsége például a köztársasági elnöknek, az alkot­mánybíróknak, az országgyűlési biztosoknak, polgármestereknek, a Magyar Nemzeti Bank elnöké­nek, alelnökeinek, Állami Számve­vőszék elnökének és lehetne még folytatni a felsorolást. Szükséges­nek látja, hogy ha már bevezették a vagyonnyilatkozat kötelezettségi rendjét, akkor legyen ennek egysé­ges logikája. A csomagban javasla­tot tettek az egységesítésre, ez vi­szont számos kétharmados tör­vényt érint: ettől kezdve az Ország- gyűlés dönt a javaslat sorsáról. Dr. Dávid Ibolya a délután folya­mán politikai fórumot tartott a Karancs Hotelben. Az ott történ­tekre egy későbbi lapszámunkban visszatérünk. hegedűs „TÁBORTERMÉS”. A nyári ceredi művésztelepen, valamint az SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt. öntöttvas-, illetve tűz­zománctáborában készült alkotásokat reprezentáló kiállítást tegnap este a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában Bálványos Huba grafikusművész nyitotta meg.___________________________________________________fotói qyumAh tibob Legedzettebbek a vámosok a megyében A hét végén hiába pásztázott egész nap az eső, s borzonga­tott a mátrai szél, a fegyveres és rendvédelmi szervek máso­dik megyei sporttalálkozójának résztvevőit nem riasztotta el a vetélkedéstől. Jó hangulat uralkodott, amiben nagy sze­repe volt a bátonyterenye-szorospataki DÁTÉ gyógyászati panzió és sporttelep személyzetének, s nemkülönben a há­zigazdái szerepet betöltő bátonyterenyei rendőrkapitányság lelkes szervezőinek. A tavaly kezdeményezett ver­senyből az idén hiányoztak a határőrök és a nagyoroszi tüzé­rek, akiket szolgálati feladatokra vezényeltek. A megjelent csapa­tok azonban az öt versenyszám­ban nagy küzdelmet vívtak egy­mással, hogy eldöntsék, kik a legedzettebbek. Elsőként a kétezer méteres te­repfutás zajlott le, amit csak „gyilkos” futásnak neveztek el, mivel közben kétszáz méteres szintkülönbséget kellett legyőz­niük a versenyzőknek. Az utol­só futók még a terepen kínlód­tak, amikor a benevezett részt­vevők kosárra dobásban vetél­kedtek. A vizes, homokos pá­lyán a strandröplabdások, két focipályán pedig a kispályás lab­darúgásban cselezték egymást a fiúk. Minden versenyszámnak sok nézője és szurkolója volt, de a legtöbben mégis akkor csopor­tosultak a pálya köré, amikor az utolsó versenyszám, a kötélhú­zás következett. A csapatkapi­tányok bármennyire is igyekez­tek pihent erőket a kötél két vé­géhez állítani, nem mindig sike­rült. így aztán a taktikának és az erőnek nagy harca volt ez a ver­seny. A látottak bizonyították azt a tapasztalatot, miszerint nem mindig az nyer, aki súlyo­sabb. Időközben megkezdődött a több mint kétszáz jelenlévő ebé­deltetése is. Mindenkinek jól­esett a hűvös időben a meleg babgulyás. Eközben a verseny szervezői, a zsűrik összesítették a pontokat, elosztották a szpon­zorok által is gazdagított jutal­makat az eredményhirdetésre. Az összetett versenyt az idén a vámhivatal, vám- és pénzügy- őrség nyomozóhivatala együttes csapata nyerte, s ezzel átvette a vándorkupát a balassagyarmati BV Intézettől, a tavalyi győztes­től. (A verseny részletes ered­ményeit a későbbi sportösszeál­lításban közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents