Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-28 / 226. szám

2001. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KÖRKÉP Magyarország felkészült Debrecenbe költöztették az afgán menekülteket A Magyarországon tartózko­dó afgán menekülteket teljes titoktartás mellett egy hete a debreceni befogadóállomásra szállították át. A menekült­státusra váró emberek bizton­sága érdekében került sor az intézkedésre. Egy Afganisztánt érintő esetleges háborús helyzet esetén Magyaror­szág felkészült a menekültek tö­meges befogadására is - közölte tegnap a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. Végh Lapunk információi szerint az elmúlt hetekben duplájára emelkedett a vései menekült táborban tartózkodók száma. A falu lakói az amerikai esemé­nyek miatt nem örültek a létszámemel­kedésnek. Berták László, a falu polgármestere elmondta: a nyolcszáz lelkes falu nem tud kiszolgálni plusz négyszáz embert. A falu közterületein tumultust okozott a menekültáradat. Ráadásul a település önkormányzatát nem értesítették arról, hogy ilyen arányú létszámemelkedés várható. Bertók László lapunk kérdésé­re elmondta: a fenntartó hivataltól teg­nap ígéretet kapott arra, hogy a tábor létszámát 300 főben maximálják, meg­szigorítják a házirendet és egyszerre száznál több embert nem engednek ki a menekült tábor területéről. Zsuzsanna tájékoztatása szerint szükség esetén új befogadó­állomás is létesülhet, ehhez ren­delkezésre áll költségvetési támo­gatás. A debreceni befogadó­állomáson jelenleg 843 menekült tartózkodik, közülük 687 afgán állampolgár. Az ő biztonságuk ér­dekében történt egy helyre szállí­tásuk, egyben megszigorították a befogadóállomásra való belépést. Végh Zsuzsanna cáfolta, hogy az afgánokat bármiféle inzultus érte volna, mint mondta, nem elkülö­nítésükről van szó, mindössze biztonságukról. Afganisztánból ebben az év­ben sok menekült érkezett, közü­lük 2170-en illegálisan, 2250-en szabályosan, útlevéllel jöttek. Ez utóbbiak több mint fele már nincs a hivatal látókörében, a menekültügyi eljárás végét be sem várva ismeretlen helyre tá­voztak. Az embercsempészek se­gítségével érkezők szigorúan őr­zött közösségi szállásokon várják sorsuk jobbra fordulását. Az Országgyűlés által május­ban módosított menedékjogi sza­bályok értelmében a jövő év ele­jéig létrejönnek a Bevándorlási Hivatal regionális igazgatóságai. A létesített hét igazgatóság mel­lett a nagyvárosokban is működ­nek majd irodák, 400-zal több munkatárssal. HORVÁTH MAGDOLNA A bábművészet új háza Kecskemét Csütörtökön adták át az or­szág első, kimondottan ilyen célra épült bábszínházát Kecskeméten. A Ciróka Báb­színház társulatának új épületét Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára avatta fel. A Ciróka Bábszínház már 1994- ben saját épületet tervezett, s er­re a célra kapott is egy ingatlant Kecskeméten, a Budai utcában. A régi polgárházat átalakították, bővítésének tervei is elkészültek, de csak az üzemviteli részre ju­tott pénz, így az irodáknak, a mű­helynek és a műteremnek. Az előadásokat továbbra is máshol, a kecskeméti Táncsics Művelődé­si Házban tartották. A mintegy 200 millió forintos beruházás folytatása hosszú évekre leállt. Tavaly sikerült címzett támo­gatásként 108 millió forinthoz jutniuk. Az önkormányzat is hozzájárult a 400 négyzetméte,- res új bábszínház költségéhez 41 millióval, amihez saját erő­forrásaikat hozzátéve megvaló­sult a társulat régi álma: elkészült a 148 főt befogadó, 200 négyzet- méteres színházterem is. ■ Mátravölgyi Ákos, a Ciróka Bábszínház díszlet- és bábkészítője szorgalmasan készül az évadra. fotó: banczik Róbert JÁRŐRVERSENY. A Magyar Honvédség Budapesti Helyőrség-parancsnoksága 15 férfi és 7 női csapat részvételével tegnap rendezte meg a Nemzetközi Regionális Járőrversenyt. Ahogy képünkön látszik, a nők sem riadtak vissza a komoly testi megterhelést jelentő feladatoktól. fotó, europress/kallus cvőrgy Érdektelenségbe fúlt vitanap Zárszámadás: még folyik a kormány és az ellenzék közötti állóháború „Szűk körben” zajlott tegnap a földtulajdon­lás és -használat kérdéseiről rendezett parla­menti politikai vitanap, hiszen meglehetősen gyér volt az érdeklődés a honatyák részéről. Tegnap került sor a tavalyi költségvetés végre­hajtásáról rendezett általános vitára is, amely még lapzártánkkor is tartott. Budapest Magyarországon két-három hektár az átlagos birtokméret, ezen nem lehet gazdaságosan ter­melni. Nem meglepő, hogy a gazdák az elapró­zott földeket haszonbérbe adják. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért létre kell hozni a gaz­daságosan termelni képes családi gazdaságokat. A tőkeerős családi vállalkozásokra épülő mező- gazdaság sok ember számára adhat megfelelő jö­vedelmet - hangsúlyozta a szocialisták kezdemé­nyezésére létrejött vitanapot megnyitó expozéjá­ban Vonza András földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. A kormánypárti felszólalók a földhasználat szigorúbb ellenőrzését szorgalmazták, az ellen­zékek pedig úgy vélekedtek, hogy megkésett a kormány agrárpolitikája. Azért beszélnek a föld­ről, mert nem tudnak mit kezdeni a mezőgazda­sággal. Medgyasszay László (MDF) szerint olyan . 2000. ÉVI KÖLTSÉGV törvényeket kell a parlamentnek alkotni, hogy a jövőben ne jöhessenek létre zsebszerződések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a családi gazda­ságok mellett nem szabad elhanyagolni a szövet­kezeteket sem, mert azok sok embernek adnak munkát. Csurka István (MIÉP) úgy vélte, az ál­lamnak kell rendelkeznie az összes magyar föld­terület felett, és olyan törvények kellenek, ame­lyek megakadályozzák, hogy tőkeerős vállalko­zók, pénzügyi lobbik kezébe kerüljön a termő­föld. Kis Zoltán (SZDSZ) közölte: az FKGP az An- tall-kormány idején és jelenleg is gátolja a mező- gazdaság helyzetének megoldását. A külső üzlet­rész felvásárlások a szövetkezetek átalakulását, felszámolását eredményezték. Kurucsai Csaba (FKGP) szerint az előkészületben lévő agrár- törvénycsomag célja, hogy versenyképessé tegye az ágazatot, mire hazánk belép az Európai Unió­ba. Farkas Sándor (Fidesz) kiemelt feladatnak nevezte annak megakadályozását, hogy olyan személyek birtokába jusson termőföld, akik erre alkalmatlanok. Szanyi Tibor szocialista képvise­lő szerint a kormány rossz megállapodást kötött Brüsszelben. A magyar földet nem fantomoktól kell megvédeni, hanem a kalmárkodástól és a spekulációtól. Ez a védelem tehát ne hét évre, hanem mindenkorra szóljon. _________________________________________________________I ÚJVÁRI) nrÉs: pró és kontra Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a törvénysértésektől és megalapozatlan ígé­retektől hemzsegő költségvetési zárszámadásból kiderül, hogy az idei pénzügyi keretek is fella­zultak. A kormány figyelmen kí­vül hagyta az inflációnak a ter­vezettől eltérő alakulását, mi­közben kiszélesítette a protek- cionális törekvéseket. Egyebek mellett indokolatlan előnyök- ' ' " hoz és forrásokhoz juttatja az ÁPV Rt.-t és az MFB-t. Keller úgy véli: a kabinet - a tavalyi büdzsé öntörvényű kezelése révén - az idei adótörvények megváltoztatására törekszik, s más területeken is kusza helyzetet idéz elő. Emiatt az egész 2002. évi költségvetés újratárgyalásra szorul. Domokos László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és vezérszónoka érdeklődésünkre elmondta: noha az ellenzék mélyen hallgat róla, vitathatatlan, hogy gazdasági szempontból az elmúlt 11 évben a 2000. esztendő volt a legsikere­sebb. A gazdaság dinamikusan - további 3,5-4,5 százalékkal nőtt, miközben tovább javult a pénz­ügyi egyensúly. A külső körülmé­nyek visszahatása nyomán csak az infláció mértéke tért el a terve­zettől, de a csökkenés így is folytatódott. A bruttó jövedelmek és nyugdíjak reálértéke nőtt. Mindez azt bizonyítja, hogy - az ÁSZ által talált formai hibákba kapaszkodva - az ellenzék most botrány- poliüzálást folytat. _________________takács mariann _ ________Hírek________ Ö NKORMÁNYZATOK, a Köz­ségi Önkormányzatok Szövetsé­gének háromnapos dobogókői tanácskozásának tegnapi ese­ményeit Nádor Rudolfné, a szervezet elnöke foglalta össze tegnap. Az ötszáz önkormány­zatot tömörítő szervezet szövet­ség szükségesnek tartja az ön- kormányzatokat érintő pénz­ügyi rendszer felülvizsgálatát, hiszen a fogyatkozó támogatá­sokból sokszor még a kötelező feladatok ellátására is nehezen futja - mondta el az elhangzott vélemények alapján. A települé­sek nagyobb adóhányadra tartanak igényt, például az szja-ból a jelenlegi 5 száza­lék helyett 10 százalékot kelle­ne az önkormányzatoknál hagyni - tette hozzá. A tanácskozás ma zárul. PERÚJRAFELVÉTEL. Tor gyán József független ország- gyűlési képviselő, kisgazda pártelnök parlamenti frakcióból történt májusi kizárása ügyé­ben a Fővárosi Főügyészség ké­relmére p er-ú j rafel vételi tárgya­lást tart a Fővárosi Bíróság (FB) október 10-én - jelentette be a Fővárosi Bíróság sajtóirodája csütörtökön. Az FKGP ország- gyűlési frakciója május 7-ei határozataival kizárta soraiból a pártelnököt és visszahívta Pallag László, illetve Pancza István kisgazda honatyákat az ügyrendi bizottságból. SZOCIÁLIS ÁGAZAT. A szoci­ális tárca csatlakozik az egész­ségügyi miniszter tervéhez, amelynek értelmében a szociá­lis ágazatban dolgozó nővérek is még az idén több pénzt kap­nának - közölte Harrach Péter csütörtökön. A szakminiszter elmondta: a szociális intézmé­nyekben több mint tízezer, ágy mellett, három műszakban dol­gozó nővér pótléka emelkedne még ebben az évben, ha a kor­mány elfogadja az erről szóló előterjesztést. 3 111 RODOS. A jelenleg rendszere­sített magyar fejlesztésű prog­ram helyett egy sokrétűbb, pontosabb sugárhelyzet-értéke- lő rendszert helyeztek üzembe a BM Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóságán csütör­tökön a fővárosban. A RODOS úgynevezett valós idejű közvet­len kapcsolatú döntéstámogató rendszer elsősorban a létesít­ményen kívüli nukleáris balese­tek helyzetelemzéséhez és az intézkedések meghozatalában nyújt hatékony támogatást. ■ Tízéves a szeretetszolgálat A szervezet munkatársai Afganisztánba utaznak Budapest A világ számos országában helytállt már a fennállásá­nak tízéves jubileumát ün­neplő Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Hamaro­san Afganisztánba és az azt környező országokba utaz­nak munkatársai, hogy fel­térképezzék, mire lenne leg­inkább szükségük a mene­külteknek. A Magyar Ökomenikus Szeretet­szolgálatot protestáns egyházak alapították 1991-ben, mára több nemzetközi szervezet tagjai kö­zött tudhatja magát. A kezdetben három alkalmazottal dolgozó szolgálat tíz év alatt 100 fős szer­vezetté fejlődött, s az alapító egy­házak mellett 15 ezer magán- személy támogatóra is talált - fo­galmazott lapunknak Lehel Lász­ló evangélikus lelkész, a Szere­tetszolgálat igazgatója. Mint mondta, határainkon innen is ta­lálnak tennivalót, leginkább szo­ciális feladatokat látnak el mun­katársai. Több önkormányzattól átvállalták például a hajléktala­nok gondozását, az öregek ellátá­sát, vagy például a családok át­meneti szállásának fenntartásá­val kapcsolatos feladatokat. A nemzetközi elismertséget is kivívott szervezet jelenleg ki­emelt humanitárius akciókat folytat Ukrajnában, a volt Jugo­szlávia területén, de a Távol- Keleten is. Lehel László lehetsé­gesnek nevezte, hogy Afganisz­tánban, illetve a környező orszá­gokban a menekülteknek szük­ségük lesz a Magyar Ökomeni­kus Szeretetszolgálatra is. _______ H. M. V ademberek a filmvásznon Budapest Most kerül a mozikba Szurdi Miklós új játékfilmje, a Vadem­berek. A hazai viszonyokra jel­lemző módon nagy nehézségek árán elkészült film az utóbbi évek magyar filmalkotásai kö­zött kuriózumnak számít, hi­szen műfaját tekintve nem csak egyszerű kalandfilmről, hanem akár pszichothrillerről is beszélhetünk. Ugyanis az. A történet színhelye egy eldugott kis sziget, ahol a nyaraló fiatalem­berek néhány jelentéktelen apró­ság miatt minden felgyülemlett dühüket a szerencsétlenségére éppen a közelben veszteglő szerb matrózon, Predragon (Cserhalmi György) vezetik le. Amolyan Le­gyek ura-féle civilizációlevetkő- zésről van itt tehát szó, körítve a mérsékelten áldásos kelet-közép­európai viszonyok áthallásos be­mutatásával. Kamarás Iván számos film- és színházi produkciója mellett vál­lalta el a Vademberek Istvánjá­nak szerepét. „Nagyon jól érez­tem magam a forgatáson - mintha visszakerültem volna gyerekko­rom nyári táborainak egyikébe.” Szabó Győző, a Katona József Színház ifjú művésze. - Szakmai­lag is kihívást jelentett, hogy a le­hető legtermészetesebben tudjam eljátszani Robertót, ezt a keserű, / magába zárkózó, igen összetett karaktert. Ráadásul itt ismerked­tem meg Ivánnal, akivel azóta jó barátság köt össze - mondta az Europress munkatársának. A film egyik felfedezettje Sza­kács Tibor, aki, bár többéves szín­házi múltat tudhat a háta mögött, most állt először a kamerák elé. 0 a társaság csendesebb tagjai közé tartozott, annak ellenére, hogy filmbéli karaktere, Káró, a nőkkel nehezen boldoguló ügyvéd, az egyik hangadó szereplő. - Eleinte kicsit nehezen mozogtam ebben a közegben, de szerencsém volt, ugyanis Szurdi Miklós rendezőtől kezdve az egész stáb igen szívé­lyesen fogadott - hangsúlyozta Szakács. A negyedik vadember Lippai László, aki 42 évével a legidősebb a fiúk közül. A Madách Színház oszlopos tagja már tapasztalt filmszínésznek számít. - Tényleg jó volt a hangulat, bár a nomád körülmények és az éjszakai forga­tások kissé megviseltek. - Lippai László ennek ellenére igen komo­lyan vette a szerepét. A négy főszereplő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents