Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)
2001-09-28 / 226. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2001. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK G A Z P A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 27.) Borsodchem 3250FI ű ■ Egis 11200 Ft ff Matáv 735 Ft ű Mól 4150 Ft ű OTP 13 250 Ft ű Richter 15 300 Ft ű TVK 2 205 Ft ű Zalakerámia 1360 Ft 5 BUX: 6089,49 +0,25% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6000 INDEXIX. 21-27-IG 5900 ! 'JT :6074.38 i6089 4£ 5800 5700 5600 +M^5779,96T ; ; 567098 iii: pont Péntek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 412,01 Cseh korona 7,60 Euró 257,52 Német márka Osztrák Schilling 131,67 18,71 Lengyel zloty Svájci frank 66,82 173,99 Szlovák korona 5,90 USA-doliár 279,12 Népszerűtlen közraktározás Az idén termett 5,1-5,3 millió tonna búzából eddig a három közraktárba mindössze másfél millió tonnát tároltak be - mondta el Szabó László, a Hungária Közraktározási Rt. ügyvezető igazgatója csütörtökön. Hozzátette: figyelembe véve, hogy eddig csupán 392 ezer tonna búzát exportáltak, 3 millió tonna még a termelőknél van. ■ Erősödik a nonprofit szektor Közép-Magyarországé a legtöbb A magyar gazdaságnak az elmúlt tíz évben az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nonprofit szektor volt. Az ilyen típusú szervezetek száma az országban meghaladta a 48 ezret. Szerepvállalásuk már nem csak a szociális és oktatási területre szorítkozik, gyakran kerülnek ki köreikből nagyfoglalkoztatók, illetve tekintélyes vagyonkezelőként is jelentkeznek. A KSH nyilvántartása szerint a nonprofit szervezetek száma már két évvel ezelőtt meghaladta a 48 ezret. A regisztráltak 49 százaléka alapítványi formában, fennmaradó részük pedig tagsági viszonyon alapuló társas nonprofit szervezetként működött. Érdekes képet mutat a szektor szereplőinek területi megoszlása. Az ország nonprofit szervezetének több mint egyharmada a közép-magyarországi régióban működik, Budapesten található a szervezetek 27,1 százaléka. A többi régió 10-12 százalékkal részesedik a nonprofit szervezeti formákból. Kisebb területi egységeket tekintve a szervezetek mintegy 38 százaléka a megyeszékhelyeken, további 27 százalékuk pedig városokban tevékenykedik, míg a fennmaradó hányaduk kötődik a kisebb településekhez. A KSH adatai szerint a működő nonprofit szervezetek legnagyobbrészt a szabadidős, oktatási, kulturális és sport szolgáltatást végzők csoportjába tartoznak, amelyek az összes szervezet több mint 55 százalékát alkotják. Ezenkívül a ■szociális ellátás .illetve a „szakmai <gazdas4£> érdekképviseletek területén működik nagyobb számú szervezet. Az utóbbi évek jelensége, hogy ritkán már nagyobb foglalkoztatóként - az ágazat egyébként nem tartozik a magas foglalkoztatású szektorok közé -, gazdaságfejlesztő kezdeményezésként, tekintélyes szervezeti vagyonok működtetőjeként is megjelentek a nonprofit szervezetek. Számos terüleü gazdasági kamara működtet például eredményesen helyi és térségi gazdaságfejlesztő tevékenységet ellátó nonprofit szervezetet, leggyakrabban közhasznú társaságot. A példájukon felbuzdulva más gazdasági érdek-képviseleti szervezetek is alapítottak nonprofit társaságot. A működés lényege, hogy annak minden hozadékát az alaptevékenységben lefektetett profilok finanszírozására fordítják. A szektor növekvő gazdasági súlyát jól jellemzi, hogy az országban működő nonprofit szervezetek teljes bevétele 1999-ben mintegy 416 milliszervezet, a legnagyobb bevétel AZ 1000 LAKOSRA JUTA NONPROFtT SZEBYEZETEK SZÁMA TEBftUET SZERINT, 1999-BEN Közét+M agyar ország Középűunárrtúl í[8| <$ Nyugat-Dunántúl DétOunántúl M .......................... Ml É szak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 4.1! ...........................3.7) ...,,, f «rrfe: KSH árd forint volt, három és félszerese a hat évvel korábbi bevételnek. Ezen források 70 százaléka a közép-magyarországi régióra, ezen belül 65 százaléka a fővárosra koncentrálódott. KASZÁS E. Háttér Nyereség nélkül Az 1980-as évek végétől és főként a rendszerváltás utáni egykét évben gombamód szaporodtak el az alapítványok, egyesületek és más nonprofit szervezetek. A legtöbbször alulról építkező, a piaci és az állami szektoron kívül működő szervezetek, civil kezdeményezések a társadalom demokratikus .rru'ikndéiánfikelenppúhp.tfitlfin.tartozékai Nonprofit szervezeteknek nevezzük azon szervezeteket, amelyek egyidejűleg felelnek meg az alább felsorolt három feltételnek: 1. Nem profitcélok által vezérelt szervezetek. Az esetlegesen megtermelt profitot eredeti céljaik elérése érdekében használják fel. 2. A kormányzattól közvetlenül nem függő szervezetek. Ez nem zárja ki az állami támogatások lehetőségét, de sem intézményesen, sem jogilag nem tartozhatnak az állami szférába. 3. Formális szervezetek, vagyis intézményesültek és szabályozottak. Ezen három kitétel mellé néhány nemzetközi nonprofit- kutató csoport a következő további két kritériumot teszi: 4. Önkormányzó, azaz képes kontrollálni saját tevékenységét. 5. Önkéntes, azaz működésében jelentős szerepe van az önkéntes részvételnek, ami a mindennapi működésben és a vezetésben játszott szerepet egyaránt jelentheti. Megújult a Világgazdaság E héttől átalakított szerkezetben, megújított külsővel jelenik meg a Világgazdaság című üzleti napilap. Az újság a korábbinál több vállalati, piaci hírt, tényt, elemzést közöl, s profilja változatlanul kiterjed a gazdaság, a társadalom eseményeinek, az üzleti élet szereplőinek nézőpontjából történő kommunikálásra. A lapban megszaporodtak a portréfotók, valamint a korszerű közléstechnikai elemek: infografikák, grafikonok, didaktikus táblázatok, s lehetőség van színes hirdetések elhelyezésére is. A piacvezető üzleti napilapot kiadó Zöld Újság Rt. - amelyben a közelmúltban többségi tulajdont szerzett az Axel Springer Magyarország Kft. - komoly & OVII \(,(,\/í)\>\(, yt'tdLEi'' Hungáriái • Airitues'/ A lap weboldala ( www.vilaggazdasag.hu ) esélyt lát az előfizetők számának tetemes növelésére, elsősorban a vállalati döntéshozók körében. A Világgazdaság ennek a célközönségnek információs igényeit kívánja jobban kiszolgálni a lap megújításával. ______________■ A félelem alakítja az árakat A nemzetközi gabonapiacon a közeljövőben erősen áralakító tényező lehet a küszöbönálló amerikai megtorlás és a gazdasági recessziótól való félelemprog- .nnsztizájia az .A^rqgraiu .Rt előrejelzése. A chicagói tőzsdén a múlt héten helyreállt a kereskedés. A kukoricapiacon a gazdasági bizonytalanság miatt a befektetési alapok eladásba kezdtek, ami még tovább csökkentette az amúgy is alacsony árakat. A hét második felében azonban némi változás következett be a tőzsdén, ami a fizikai piac felfutásával párosult. A kukoricát - FOB Mexikói-öbölben - tonnánként 88-97 dollárért kínálták. A búza piacán viszonylag élénk volt a kereskedés. Egyiptom a múlt heti nagy vásárlása után még mindig jelen volt vételi szándékával a piacon. Tovább növelte az optimista hangulatot az a hír, hogy Kínát az év végén beválasztják a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A világméretű recessziótól való félelem TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001,38. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 119-116 Ingadozó Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 97-88 Csökkenő Ingadozó FOB MexikÓHjbd Napraforgó 504 Tartott Tartott Extanket/opaikikötö Szójadara 205 Csökkenő CIF Rotterdam Ingadozó ugyanakkor elbizonytalanította a kereskedőket s így az árak hamar visszaestek az elmúlt heti szintre. A búza ára - FOB francia kikötőben - tonnánként 116 és 119 dollár között mozgott.-UGBeépült az állami támogatás Több pénzből gazdálkodhat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) költségvetésébe új elemként beépült az állami támogatás, amelynek mértéke az idén 120 millió forint. A pénzek egy részének felhasználására bizonyos esetekben a megyei kamarák tehetnek javaslatot. Budapest Az MKIK tegnapi küldöttgyűlésén módosították a szervezet idei költségvetését - annak nyomán, hogy a kormány a kamarával kötött nyári megállapodás alapján 120 millió forint költségvetési támogatást folyósít az MKIK részére. E többletforrások révén a kamara az idén összesen 757,3 millió forintos bevétellel számol, amely összegen belül 140 millió forintot - a korábban tervezettnél tízmillióval kisebb összeget - képviselnek a tagdíjbevételek. Az említett állami támogatásból 40 millió forintot elkülönítettek projektfinanszírozási keretként, amelynek konkrét felhasználására a kétoldalú tagozatok, a kollégiumok és országos jelentőségű rendezvények szervezése esetén, egyes területi (megyei) kamarák tehetnek javaslatot. A támogatás mértékéről végül az MKIK elnöksége hoz döntést. A módosított költségvetésben növelték a befektetések, támogatások összegét, valamint - 23 millió forinttal - azt a keretet, amely a saját részt biztosítja a pályázati formában igényelt pénzekhez. (Utóbbiak további több tízmillió forinttal bővítik a rendelkezésre álló forrásokat.) Parragh László, a kamara elnöke a küldöttgyűlésen elmondta: folyamatosan javul az együttműködés a megyei kamarák és az országos szervezet között, ami egyebek mellett az egységes arculat, szolgáltatás és informatika kialakulásában ölt testet. E törekvések körvonalazódnak az MKIK nemrég elfogadott 2001-2004. évi stratégiájában is, amely a kiemelt feladatok között jelölte meg a taglétszám növelését és az országos „lefedettség” elérését, valamint a szolgáltatás- és vállalkozásbarát kamara megvalósítását. D. L Kinyílik az energiapiac A Közép- és Kelet-Európai államoknak a piacok megnyitása felé vezető úton nem kellene „védőkerítést húzniuk” villamos- energia-termelésük és -ellátásuk köré - mondta Berthold Bonekamp az R. W. E. Rheinbraun A.G. igazgatóságának elnöke a második európai barnaszén-konferencián Budapesten. Budapest Az elnök - a privatizáció és a piacnyitás eddigi visszafogott ütemével kapcsolatban - ugyanakkor érthetőnek nevezte a félelmet, hogy az ország az energia- gazdaság, mint stratégiai szektor fölött esetleg elveszíti a nemzeti ellenőrzést. Hegedűs Éva a Gazdasági Minisztérium közgazdasági helyettes államtitkára elmondta: ma jelentős barnaszén-kitermelés a Mátrai Erőmű Rt. visontai és bükkábrányi bányájában folyik. Noha ma kevesebb energia fel- használásával több GDP-t termelünk, mint tíz éve, még mindig kétszer annyi energiát használunk fel fajlagosan, mint az Európai Unió tagállamai, tehát ezt a hatékonyságot tovább kell javítani. Másik kiemelt feladat az egyoldalú importfüggőség mérséklése, tekintve, hogy Magyarország a felhasznált energia 56 százalékát külföldről szerzi be. Hegedűs Éva véleménye szerint a piacnyitás kedvezőbb energiaárakat teremt a jövőben. A kormány törvényjavaslata értelmében 2003 elején az energiapiac egyharmadát liberalizálják, majd az elképzelések szerint 2005-től teljes mértékben megnyitják a honi energiapiacot, amit egy állami felügyelet alatt álló szervezet irányít majd. Emst Schwanhold, Észak- Raj na-Vesztfália gazdasági minisztere kijelentette: barnaszénből legalább 200 évre elegendő készlet áll rendelkezésre, s ennek egyharmada Európában található. A német tapasztalatok szerint a barnaszén kitermelése bizonyos mértékig függetlenít az importtól és az árak hullámzásától. A barnaszén állami támogatás nélkül teremt bizonyos ellátási biztonságot anélkül, hogy a környezetvédelmet és a klímáról való gondoskodást elhanyagolnánk. A miniszter szerint e tapasztalatokat Magyarország is hasznosítani tudja abba az Európai Unióba haladva, amelynek szintén az egyik biztató és stratégiai energiahordozójának ígérkezik a barnaszén. DÓCZY LÁSZLÓ
