Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)
2001-09-03 / 204. szám
Ft-ot | takaríthat meg. Részletes információ: mellék | Ha előfizet púnkra 2 I Egyesek hulladéktárolónak használják A pásztói Zagyva-völgyi Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése határozatban jelölte meg fő törekvését az idei esztendőre. Cél az árbevételi arány megváltoztatása. Adriai roncshiénák: a tilalom Az Isztriai-félsziget déli csúcsánál tiltott a búvárkodás, itt fekszik ugyanis a tengerfenéken a Szent István nevét viselő osztrák-magyar páncélozott hadihajó. Sportélet: mi történt a hét végén? Ritkán látható gólratörő játékot mutatott be a Balassagyarmat a mérkőzés első félidejében. A hét végi sportösszeállításban a labdáé a főszerep. Püspöki templomszentelés Tizenhárommillió forintot fordítottak felújításokra Vadásznap a Börzsöny lábánál Tizedszer ünnepeltek együtt a Nógrád megyei Nimródok Jeles napra ébredt vasárnap Szurdokpüspöki hithű lakossága, amikor is Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök megszentelte a község két római katolikus templomát, a felújított Szent Kereszt- és Szent Jakab-templomokat. Az ünnepi eseményen dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége és az elhunyt Antall József miniszterelnök özvegye is részt vett. lommal rendelkezett. A dombra épült két építmény ma is áll és funkcionál, s a katolikus hívek gyakran és lakóhelyük szerint látogatják azokat. Keresztény államiságunk ezredik évfordulója tiszteletére „újjávarázsolták” a templomokat, a munkálatok elvégzése mintegy 13 millió forintba került.- A múlt évben pala helyett cseréptetőt kapott a Szent Kereszt-templom, s homlokzatát is Szertartás a szurdokpüspöki Szent Jakab-templomban fotó: gócs A jelenleg 2100 lelket számláló Szurdokpüspöki területén hajdan két település, Zagyva- szentjakab és Püspöki volt található, s mindkettő önálló tempfelújították. A Szent Jakab-temp- lom tetőzetét ugyancsak tavaly cserélték le. Az idén a Szent Kereszt-templom külső renoválása (Folytatás a 3. oldalon) Szerencsés számok ÖTÖSLOTTÓ Nyerőszámok: 47, 60, 66, 81, 89 Joker: 635 483 HATOSLOTTÓ Nyerőszámok: 13, 15,18, 25, 32,4. Pótszám: 4. Péntekről szombatra virradóra az égiek némi égi áldást küldtek Nógrád nyugati végeire. Nem túlságosan sokat, de annyit azért igen, hogy a diósjenői vadásznap szervezőinek aggódniuk kelljen a szabadtéri rendezvények nagy ellensége, az időjárás miatt; most azonban - szerencsére - az ijesztgetésen nem ment túl a dolog. A nógrádi és a megyében vadászó Nimródok szokásos évi találkozóját immár a tizedik alkalommal rendezték meg. A Zsibaktanyára - új nevén, tulajdonosa után Bier-tokra - vezető út már kora reggeltől egyre inkább óriási autóparkoló benyomását keltette. Helikopter „parkolt” a közelben, várva a sétarepülésre vállalkozókat, de akadt kevésbé izgalmas szórakozás is, mint például a lovas hintóval való utazgatás. Az alkalmas helyeket elfoglalták a vásározók, az édességtől a trófeatalpig, a vadászkéstől a bőráruig számtalan dolgot kínálva. A szabadtéri színpad körüli tágas térséget a Nógrád megyei vadásztársaságok sátrai és a nagy, központi sátrak kaptak helyet. A A megnyitó előtt, a hagyományoknak megfelelően vadászkürtösök csalogatták halk, a fülnek kellemes muzsikaszóval a közönséget. Megnyitóbeszédében Plachy Péter, a Nógrád megyei vadászkamara elnöke arról szólt, hogy nagy örömére szolgál, hogy tizedik alkalommal köszöntheti a vadásznap résztvevőit.- Mindig más helyszínen tartottuk meg eddig rendezvényünket és ezen idő alatt a megye minden területét sikerült felkeresnünk - mondta. - Nem csak magunkat ünnepeljük ilyenkor, hanem a kívülállóknak is igyekszünk megmutatni azt, amit a vadállomány fejlesztése és megőrzése érdekében teszünk. Lénárt János, Diósjenő polgármestere köszöntőt mond Bemutatta a vadásznap díszvendégeit, Betz Józsefet, a megyei közgyűlés alelnökét, Urbán Imrét, az FVM megyei hivatalának vezetőjét, Süli Józsefet, a szlovák vadászszövetség Losonc környéki szervezetének képviselőjét, Andrási Lászlót, a megye vadászati főfelügyelőjét és Adamcsek Pád, a nap rendezésében főszerepet játszó, hét, Diósjenő környékén működő vadásztársaság tagjaiból alakult szervezőbizottság elnökét. A megnyitó után Rottenhoffer Attila, a megyei vadászszövetség elnöke az ilyenkor szokásos kitüntetéseket adta át az elmúlt időszakban elismerésre méltó munkát végző vadásztársaknak. Szólt arról is, hogy ezúttal kicsit kevesebb lesz a kitüntetés, mert áprilisban már volt egy millenniumi vadásznap Salgótarjánban, amikor többen is elismerést kaptak. A házigazda Diósjenő-Börzsöny Vadásztársaság tagjai közül a Hubertus-ke- reszt ezüst fokozatát vehette át Csorba László, Pásztor János és dr. Schamschnla György. __________________ A bronz fokozatot kapta Oszter Sándor, Petrovics^ Attila, BierBéláné és dr. Kiss Iván. Az Ágasvár Bérkilövő Vadásztársaság javaslatára a Hubertus-kereszt bronz fokozatát ~ (Folytatás a 3. oldalon) FOTÓ; RIGÓ Bányásznapi megemlékezések - A jelen cselekedetei alapozzák a jövőt A hét vége a bányásznapi megemlékezések jegyében telt a nógrádi szénmedence hajdani bányásztelepülésein. A bányászszakszervezet alapszervezetei ünnepi taggyűléseken emlékeztek a bányászkodás több mint másfél évszázadára, s az önkormányzatok, a civil szervezetek képviselőivel együtt helyezték el virágaikat, koszorúikat a bányászemlékhelyeken. Bátonyterenyén a városnappal kötötték egybe a bányászünnepet. A városi önkormányzat a bányászszakszervezet kezdeményezésére emlékművet állítatott a bányavárosban, amelyet a Nemzeti Kulturális Minisztérium is támogatott. Ahogy dr. Balázs Ottó Bátonyterenye polgármestere avatóbeszédében mondotta, kőből és bronzból azoknak a kemény embereknek állítottak emlékművet, akik a föld alatti gazdagságot, a szenet közös kincsé tették. A stilizált aknabejáratra rótt 118 név pedig azokra emlékeztet, akik bányaszerencsétlenség áldozatai lettek a Bátonyterenye környéki aknák bezárásáig. A gazdag, büszkeségre érdemes múlt méltatatása után az előadó a jelenről szólt, hiszen a mostani cselekedetek alapozzák a jövőt, a városét és az itt élő emberekét. Új üzem alapozása folyik, mert munkahelyek kellenek. A város lakói megszokták, hogy munkával, felkészültségükkel, szorgalmukkal keressenek kenyeret maguknak és családjuknak. 9tt771215,,901000" 01204 Nagy János, a több mint 700 tagot számláló alapszervezet elnöke méltatta a bányászünnepet, felidézve azokat a szebb napokat, amikor egy egész városrész épült itt is a szénre. Köszönetét mondott az önkormányzatnak, hogy méltányolta a lakosság többségének kívánságát, s nem kevés áldozat árán elkészült az emlékmű, Molnár Péter a Somoskőújfaluban élő művész alkotása. Ezután a szobor talapzatán elhelyezték virágaikat, koszorúikat az önkormányzat, a bányászszakszervezet - köztük Dénes András, a BDSZ tanácsosa - a civil szervezetek képviselői, a város lakói. A bányásznap alkalmából a Bányász Kulturális Alapítvány kuratóriumának döntése alapján nívódíjban részesült a bátonyterenyei szakszervezeti nőklub. A városi önkormányzat, a bányászszakszervezet és a Nógrádszén Kft. támogatásával pedig megjelent a Bátonyterenyén élő Várszegi György Szorospataki lámpafények című helytörténeti munkája. A Salgótarjánhoz tartozó Baglyasalján ugyancsak több százan emlékeztek az 51. bányásznapon a temetőkertben, a mány a bányászatra vonatkozó törvényt fél évszázaddal ezelőtt. A bányamunka társadalmi elismerése volt a bányásznap, a hűségjutalom a korkedvezményes nyugdíj, a kedvezményes lakásépítés. Ma amikor a bányászat utóvédharcát vívja, a szakszerma erkölcsi, kulturális öröksége megbecsülésének számos tanújelét adta. így a bányamúzeum létrehozásához, felújításához, a bányásznapok közös rendezéséhez, az inászói és a salgói emlékhely megteremtéséhez, a baglyasaljai szobor újra állításáBátonyterenye új köztéri alkotással, bányászemlékmúvel gazdagodott FOTÓ; GÓCS É. bányatelepen és az hétközi diákotthon parkjában. Fiikor Balázs a szakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának elnöke a bányászmúlt méltatása során kiemelte: a szakszervezet kezdeményezésére hozta meg a korvezet azért küzd, hogy a szociális vívmányokból minél több megmaradjon. Emlékbeszédet Puszta Béla, Salgótarján polgármestere mondott. Többek között elmondotta, hogy az önkormányzat a szakhoz nyújtott segítséget. Mert a szénbányászat emelte ki Salgótarjánt a falusi települések sorából, lett ipari város erős munkáskultúrával és munkásmozgalmi hagyományokkal. Ma már baloldali értékekre alapozott, modem, a társadalmi változásokat követni tudó és akaró polgárosodó a város. Olyan, amelynek nincs mit szégyellnie sem a szocialista korszak, sem a várossá válás 79 éve, sem pedig a rendszerváltás egy évtizedes időszakát illetően. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg készül Salgótarján és környékének energiastratégiája amelyben újra vizsgálat tárgyává teszik a korábban gazdaságtalannak minősített széntermelés lehetőségeit, a meglévő szénvagyon feltárását, a felszíni kitermelés mellett esetleg kéregbányák nyitását, széntüzelésű erőmű indítását energia- és távhőszolgáltatás céljából. A bányász szobrának koszorúzása után a helytörténeti kiállítást mutatta be az érdeklődőknek Szilasi András, a helyi baráti kör alelnöke. A település, a bányászkodás tárgyi emlékeit a kordokumentumokat és fotókat, a különböző kiadványokat, a baráti kör felhívása nyomán a helybeliek az általános iskola tanulói „hozták össze” ők gondoskodnak arról is, hogy a kiállítás anyaga évről évre gazdagabb legyen. Vizsláson a múlt évben avatott bányászemlékműnél koszorúzással kezdődött az emlékezés. (Folytatás a 3. oldalon)
