Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-16 / 190. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT' ÉS TÉRSÉGE 2001. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Ünnepelnek a szomszédban ha Szent István napját, augusz­tus 20-án az Ipolyon túli Apátújfaluban is megünneplik a község első írásos említésének 866. évfordulójával együtt. A délután négy órakor kezdődő rendezvény, amelynek mecéná­sa az önkormányzat és a Ma­gyar Koalíció Pártja helyi szer­vezete, az apátújfalui Jézus Szí­ve templomban tartandó isten- tisztelettel veszi kezdetét, ame­lyen a misét dr. Szilárdffi Zoltán római katolikus pap, művészet- történész celebrálja. Ezután ke­rül sor a Krisztián Sándor szob­rászművész által készített Szent István szobor leleplezésére és felszentelésére. Az avató beszé­det a Balassagyarmathoz közeli Kóvárról származó Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszter­elnök-helyettese mondja. A hi­vatalos program végeztével kul­túrműsor szórakoztatja a meg­jelenteket. Az apátújfalui ün­nepségre szeretettel várják a szomszédos községek lakóit és ott lesznek a testvérfalu, Terény küldöttei is. sze Életsűrítmény kellemes ízekkel Munkanélküli szülők gyerekei táboroztak Balassagyarmaton Ez az életmódtábor - szakemberek rátermettségére támasz­kodva - azokat a hiányosságokat igyekezett pótolni, bizo­nyos készségek iránti igényt felébreszteni, amelyek a mun­kanélküliség napi gondjaival terhelt családok gyermekeinél már-már állandósultak. Enne': a követelménynek azonban tábori keretek között cs^ -gy lehetett megfelelni, ha vonzó, kellemes programba á; azodott az alap, a szakmai „mag.” mat-környéki, lovasiskolai szemléről őrzött emlékeik is. Kollégiumi „tanóráikon” gya­korolták, hogyan kell virágkom­pozíciókat, ünnepi, asztali és egyéb díszeket készíteni, vagy például szobanövényeket szak­A tábor résztvevői egyik foglalkozáson m Molnár Istvánná, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat balassagyarmati egyesuteienek vezetője a tavalyi tábori és peda­gógusi tapasztalataira és a gyere­kek igényire alapozva irányítot­ta, jó érzékkel formálta, mivel, hogyan töltsék el azt a két hetet, amelyre a TIT pályázaton nyert támogatást a megyei munkaügyi központtól. Utóbbi tavaly indí­totta el családsegítő tevékenysé­gét, s ennek keretében szervez­ték a hátrányos helyzetű, állásta­lan szülők gyerekeit fogadó élet­módtáborokat. Közülük annak, amit Molnár Istvánné vezetett, a balassagyarmati Szalézi Kollégi­um adott helyet. Húsz résztve­vője zömmel szátoki volt, de gyarmati, nagyoroszi és szé- csényi családok tizenévesei is tagjai lehettek a csoportnak. A természet- és környezetvédelem témakörére fűzve állították ösz- sze a gyerekek napirendjét, amelyben helye volt a reggeli tornának, a délelőtti elméleti jel­legű, személyiségformáló, ké­pességfejlesztő együttléteknek, valamint főleg a sportot és mű­vészeti nevelést előtérbe helyező délutáni foglalkozásoknak is. Nagyon sokat kirándultak a tá- borozók, jól szervezett kirucca­násaiknak azonban nem csak a kikapcsolódás, az élményszer­zés volt a célja: rengeteg ismere­tet szereztek a gyerekek például a múzeumokban, köztük a bu­dapesti Szépművészetiben, a lát­ványos vasúttörténeti gyűjte­ményt megtekintése során. Fővárosi útjuk egyik célállo­mása, a Planetárium, nagy tet­szést aratott körükben. Hazafelé a bánki, éttermi vacsorázáson a vendéglátóhelyi illemszabályok ismeretéből „vizsgáztak” jó eredménnyel. Más alkalommal a gyöngyösi Mátra Múzeumba lá­togattak el, innen Mátraházára és Kékesre vitt az útjuk, a kékesi kilátónál szintén a különleges és felejthetetlen élményeik gyűjte­ményét gyarapították. Az utóbbi kategóriához tartoznak a Gyar­szerűen beültetni. A gyerekek munkáinak, rajzainak, festett képeinek bemutatását ünnep­séggel kötötték egybe, ezen a tá­borozás vége felé rendezett ösz- szejövetelen önkormányzati és más vezetőket, szülőket is kö­szönthettek a vendégek sorai­ban. Ez alkalommal és a két hét egészen más tartalommal meg­töltött napjain a tanulás kény­szerétől mentes légkörben, szin­te észrevétlen, sikerélményekkel gazdagodva tettek egy nagy „ki­rándulást.” Olyan életvitel „ízeit” kóstolgatva, ami számukra a sa­ját környezetükben javarészt el­érhetetlen. Nyugalmas az élet Váralján Szépséges vidék öleli körül a Szandaváralja felé kacskarin­gózó utat. A vár alatt elterülő kis falucska előtt egy valóságos kastélyt pillanthat meg a látogató. Minden kinéz a kerítéssel övezett birodalomról, csak az nem, hogy itt poroltókat gyár­tanak. Egy jókötésű fiatalember ka­szálja géppel a gyepet a sárgára festett épület előtt és azt mond­ja, hogy egy Franciaországban élő magyar ember, a hetvenes éveiben járó Szőnyi István vette meg a volt szandai téesz felszá­molásakor ezt a majort. Az igaz, hogy szépen rendbe tette és hat embernek ad munkát. Az épü­letből egy kis kastélyt varázsolt, amely be van rendezve, de jó részt üresen áll. A tulaj havonta egyszer idelátogat azzal a szem­lélettel, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot és közben a Váralján lakó Benedek István vezeti az üzemet. Ha jól megnézzük talán ez a poroltó üzem Szandaváralja egyetlen nagyvállalkozása, ám a falu igazi értéke a gyönyörű vi­dék fölé magasló vár, amelyhez táblák mutatják a feljutás irá­nyát. A kanyargó főutcán han­gulatos, tiszta és végtelenül nyugodt falu tárul az idelátoga­tó elé, aki legszívesebben beül­ne a hűvös tornácok alá, vagy egy korsó sörre a kocsmába. Kocsma a társközségben, Szandán is akad, nem is egy, aki erre vágyik a falu központjá­ban. a közelségében egy virá­gos, nyugalmat sugárzó porta kapuján tábla virít, hogy itt, a Rákóczi út 5. szám alatt van a Gabonaforgalmi takarmány­boltja. A helyi állattenyésztőket ki­szolgáló kis boltot özvegy Kávás Györgyné vezeti tíz év óta. Bánatosan mondja, hogy a párját elvesztette a múlt év de­cemberében és magányosan él a szép portán. Az egyik lánya a közelben él, a másik, Márta, óvónő Balassagyarmaton és a négy unoka, egy dédunoka láto­gatása ad örömet számára. Eb­ben a házban született két test­vérével Kiss Imre földműves és Oman Mária házasságából, az apja nem állt be a téeszbe, csak a földjét adta be és Gyarmaton talált munkát. A férje, Kávás György deli húszéves legény volt, ő meg tizenhét mikor meg­esküdtek. Úgy éltek meg, hogy a párja bányásznak állt Mizserfán, aztán 1970-ben ha­zajött a téeszbe gépkocsivezető­nek A téeszből maradt a férjé­nek 380 ezer forint vagyonjegy, amit oda adtak a gyerekeknek, de mivel a téeszt fölszámolták, ebből nem sokat remélnek. Azt mondja Kavasné, hogy viszik a tápot a kisállatoknak és még az egy lótartó, Kiss István is idejár vásárolni egységes tá­pot a hat lovának. Csendes és nagyon békés Szanda és bizonyára ez vonzza az idegeneket, akik közül sokan megvásárolják az üresen ma­radt portákat. A hatvankettedik évében járó Kavasné is azt pa­naszolja, hogy egyedül nehezen tartja fenn a házat, mert kevés a nyugdíj és sok a kiadás és ebbe segít be a takarmánybolt egy ki­csit. SZABÓ ENDRE Ember, a zeneszerző A határokon túl is jól hangzik a neve a Rózsavölgyi Márk Ze­neiskolának amelyet erősítenek az évenként megrendezett Nemzetközi Muzsikustábor résztvevőinek balassagyarmati tapasztalatai is. Ezen túl az intézmény neves művésztanárai számos távolabbi meghívásnak is eleget tesznek, szolgálva az intézmény, a város jó hírnevét. A zenetanárok sorában orszá­gos hírnévre tett szert a fiatal Ember Péter, aki a könnyűzene színpadán tehetsége révén zeneszerzőként számos népszerű­vé vált sláger szerzőjeként vált ismerté az utóbbi időben. Az alma nem esik messze a fájától, mondják és az Ember Péter esetében is így van, aki ze­nész családban született. Édes­apja Ember Péter hegedűtanár, aki a mindenkori balassagyar­mati komoly zenét játszó zene­karokban is tevékenykedett. Édesanyja Embemé Nóti Anikó zongoratanárnő, előadóművész, aki fia álmait minden lehetősé­gével támogatja. A fiatal zenész nagybátyja Ember Csaba, a ze­neiskola igazgatója, akinek csa­ládja is muzsikus. A nagynéni Hajnalka, még Kamarás Józsi bácsitól tanult csellózni és a miskolci zeneiskola igazgatójá­nak, Barta Péternek a felesége. Ebben a légkörben nem vélet­len, hogy a fiatal trombitás a ze­nei pályát választotta és az élet őt igazolta. Egy zeneiskolai kü- löndíjjal kezdődött a trombitás sikere, amelyet középiskolás ko­rában az országos trombita-ver­seny második helyezése köve­tett. Még franciaországi utat is nyert trombitájával. A gyarmati rézfúvós ötössel, amelynek a tagja, elvitték a vá­ros jó hírét Németországba, Olaszországba, de fölléptek a lengyeleknél és játszottak a hí­res bártfai templomtorony­ban, Szlovákiában. Ezt művé­szeti munkásságot ismerte el a megyei közgyűlés Madách-díj­jal, amelyet a fiatal zenész meg- tiszteltetőnek tart. Ember Péter már gyermekkorában megírta első zeneszámát az egyik kará­csonyra, amely az édesanyjának szóló zongoraverseny volt. Ezt követően a családtagoknak szó­ló kis korátokat írt a karácso­nyok személyes ajándékaként. A zeneszerzés kezdeteiről mo­solyogva említi a szimpatikus szerény, jó kötésű fiatal zenész, hogy unokahúgának Barta Ildi­kónak volt egy szintetizátora és azon kezdtek el vele könnyű ze­nét szerezni. Első emlékezetes zeneszerzői tevékenysége még negyedikes gimnazista korában történt, amikor egy budapesti stúdióban három saját számát énekelte fel a Jazz+Az-együttes akkor még kezdő énekese. Ak­kor ismerkedett meg Péter a stú­dió világával, ami megfogta, de anyagilag is, mert kölcsönt kel­lett felvenni a CD elkészítéséhez és rájött, hogy ez nem olcsó mu­latság. Édesanyja ösztönzésére is kezdte kiépíteni a saját stúdió­ját, amelyben sokat segített Far­kas Gábor tanár és sokan má­sok, köztük Paulicsek Péter, a Next Computer tulajdonosa. Ed­dig öt lemezcégnek dolgozott, mint vállalkozó zeneszerző és hangszerelő. A fiatal zeneszerző első száma, a Rólad álmodom slágerré vált Zoltán Erika elő­adásában. Ennek a szövegét a barátnője, Aradi Nóra írta. Utá­na dalokat szerzett az Emergency Hause együttesnek, amelynek ma is megy a Kere­sem az őt című száma. De slágerek lettek a Bubble Gum együttesnek írt dalok, köz­tük az Ajajajj! Három videoklip és nyolc lemezen vagy hatvan dal az eddigi zeneszerzői termé­se Ember Péternek, aki a szöve­get is maga írja. Az ő hangszere­lésében jelent meg a Latin szen­vedéllyel című lemez, amely a híres mexikói tv-sorozatok ze­néjét dolgozza fel magyarul. A rádiók rendszeresen játsszák a számait, slogenjeit. A Danubius Rádió is rendszeresen játssza számait, amelyek közül a rádió JakShow című lemezére ráke­rült Péter. OOOPS...együttesnek írt Érzem... című nótája. Örül, hogy sikere lett a Zoltán Erika tánc stúdiójának írt zenéje, amely megtalálható az E. C. Dance Startss aerobic videó ka­zettán. Szeretettel említi tanárát, Tóth Miklós trombitaművészt, aki nevelő tanára volt és főisko­lai tanárát Geiger György trombi­taművészt, akik pályájának meghatározói voltak. Az ifj. Em­ber Péter jelenleg a zeneiskola magyarnándori tagozatában ta­nít furulyát és az új számait mindig a tanítványaival teszteli. Azt mondja, hogy szeretettel végzi a zene tanítását, amelyet szintén életcéljának tekint. Úgy véli a fiatal zenész, hogy aki te­heti próbálkozzon meg a zene­tanulással, mert nem lehet tudni kiből lesz a cserebogár. SZABÓ ENDRE Nehéz talpon maradni Csendes volt a szó vasárnap a déli melegben a galgagutai kocsmá­ban, amely a berceh útelágazó mellett várja a vendégeket. A há­rom söröző mindegyike leszázalékolt, majdnem hatvanéves férfi, akik keserűen emlegetik, hogy őket már leírták, de a fiataloknak is messzire kell járni a kenyérre valóért.- Itt nincs ipar, nem is volt so­ha csak a téesz, én is ott voltam traktoros, de annak annyi - le­gyint az egyikük keserűen.- Nehéz talpon maradni - mondja Simon László, a gutái és kövesdi téesz elnöke, akit otthon találok az ebéd idején. Meséli, hogy fogy a földjük, mert vásárolják az idegenek a szántókat, de még 680 hektáron gazdálkodnak. Ebből 29S hektár volt az őszi búza és 95 hektár a ta­vaszi búza, amit már levágtak. Az őszi 33 mázsát adott, a tavaszi csak 15-öt, mert az időjárás miatt későn kezdték tavasszal a vetést, utána pedig nem volt eső és nem bokrosodon a búza. így aztán csak a termés egy része ment el étkezési búzának, amelyért 2300 forintot kaptak mázsájáért a berceli malomtól, a többit valószí­nűleg a Palócgazda Kft. veszi át. Most kezdtek bele a 70 hektár olajretek vágásába, amely 8-10 mázsa körül mutat. A terület egy részén süótakarmányt termeszte­nek a 110 tehén és szaporulata számára. A tejből élnek, amelyet a váciak vesznek át, abból tudják kifizetni a tizennyolc ember bé­rét. Az a baj, hogy tele vagyunk tartozással, mindenünkön jelzá­log van, mondja gondterhelten Si­mon László. Ennek okát egy rész­ben az elmúlt két év rossz időjárá­sába^ látja, másrészt a kedvezőt­len agrártámogatási rendszer­ben. A sok baj ellenére megnyug­tató a tagság felé, hogy mivel még talpon áll a szövetkezet a kívülál­ló üzletrész-tulajdonosok és a ki­sebb nyugdíjas téesz tagok is ki lesznek fizetve. A megyében még van talán tizennyolc szövetkezet, köztük a gutái, ők a törvény sze­rint élhetnek, de a többség már el­vesztette a vagyonát. A '94-ben megszűnt berceli téeszhez csatolt becskei és szécsénykei téesz tag­jai nem kapnak semmit, csak a talpon maradt gutaiak. Hogy mi lesz jövőre mi sem tudjuk, mert a határban már annyi az ismeretlen földtulajdonos, hogy közöttük nem lehet kügazodni és nem tud­juk ki fog szerződni velünk - ke­sereg az elnök. Azt mondja, kí­váncsian várják a felvásárolt üz­letrészekkel mit tesz az állam. Az biztos, hogy vetnek valamit, de el­keserítő, hogy megvonták a föld­alapú támogatásokat, égig megy a műtrágya, vetőmag, vegyszer ára, drágul a gázolaj és ilyen gabona­ár mellett, mint most is van, ebből nem lehet rentábilisan kijönni a mezőgazdasági termelőknek. Hír­lik, hogy akadnak, akiknek fáj a foga az egykor állami támogatás­sal és tagsági takarékoskodással felépült gutái tehenészeti telepre, ha bekövetkezik a fölszámolás, csak ne maradjanak üresen ké­sőbb, mert nem azért építették. SZENDRE Képzeletbeli vonatozás Országszerte különös jelentő­séggel bír a helyi vasutak megma­radása, hiszen környezetbarát és mindenekelőtt olcsó közlekedési módról van szó. Nógrád nyugati szélén, Drégelypalánk és a ma szlovák területre eső Ipolyság kö­zött 1963-ban, katonapolitikai okokból szüntették meg a vasútvo­nal egy 6,3 kilométeres szakaszát. A határ magyar és szlovákiai ol­dalán működő Ipoly Unió fontos feladatának tartja Ipolyság és Drégelypalánk között a vonal fel­újítását, s ezért igyekszik is tenni valamit. Első lépésként, más civü szervezetekkel összefogva július­ban önkéntesek megtisztították a vasúti pályát, járhatóvá téve a negyven éve kezeletlen töltést. Má­sodik lépésként szimbolikus vona­tozást szerveznek augusztus 18- án, szombaton az ipolysági és drégelypalánki vasútállomás kö­zött. Előbbi település pályaudva­rán 10 óra 30 perckor kezdődnek a megnyitó beszédek, 11 órakor lesz a szimbolikus szalagátvágás, illet­ve a képzeletbeli vonat indítása. A szerelvény körülbelül délben pöfögfne) be Hont vasúti megálló­helyre, majd 13.45 tájban Drégelypalánkra. Itt ugyancsak kö­szöntőbeszédek hangzanak el, majd 14 órától régiós találkozó ve­szi kezdetét. A kulturális műsorok 16 órakor kezdődnek, 18 órától pe­dig különleges labdarúgó-mérkő­zésre várják a szurkolókat: az Ipoly bal és jobb partjának válogatottjai mérik össze erejüket. \tÁon i TV TTTTVT A TV K'aria: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­rVfll l^All ípr H I re I A r fiók 96- Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy„ Kossuth út 15. b t V/VJ XVfjkJL/ megyei XXXXVUiAA Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.------------------------------BÜSNM'"-Al'- Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents