Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-13 / 187. szám

2001. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ SZECSENY MEGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Magyarnak maradni a jövőben sem lesz könnyű... Millenniumi ünnepségek, falunapok Nőtincsen, Cserhátszentivánban, Kálión, Mohorán, Karancsberényben, Mátrakeresztesen Most, amikor Magyarország fennállásának ezredik évfordu­lóját ünnepeljük, gondoljunk azokra a magyar testvéreinkre, akiknek nem adatott meg, hogy ezt a jeles ünnepet magyar földön élhessék meg - mondta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára szombaton Nőtincsen azon az ün­nepségen, amelyet a millenniumi zászló átadásának tisztele­tére rendeztek. Az államtitkár utalt arra, hogy sokan vannak olyanok, akiket a történelem viharai sodortak a határon kí­vülre, és fájdalmasan sokan vannak olyanok, akiket maguk a határok léptek át.- A földből kiásott régi tár­gyak arról regélnek, hogy ezer évvel ezelőtt népek seregei éltek itt, a Kárpát-medencében: hu­nok, rómaiak, gepidák és má­sok, akiknek ma már csak a földben vannak nyomai - mon­dotta Glattfelder Béla. - Csak mi, magyarok maradtunk meg ezer éven keresztül. Szent Ist­vánnak, államalapító királyunk­nak köszönhetjük ezt, ki orszá­gát a keresztény Nyugathoz kö­tötte, aki nem elnyomásra, ha­nem a néppel, a népek egymás közti működésére építette hatal­mát. Éppen ezért mi, magyarok, mindig is híresek voltunk sza­badságvágyunkról. Erre szüksé­günk volt, hiszen hazánk az eu­rópai hadi utak keresztpontjá­ban található. Átvonult itt tatár, török, Habsburg-német, és leg­utóbb az orosz csizma is rátette lábát kis hazánkra. Éppen ezért magyarnak lenni sohasem volt könnyű, és ma sem könnyű. Sőt, magyarnak megmaradni a jövőben sem lesz könnyű fel­adat. Ezer év tapasztalatával a hátunk mögött most, hogy ke­zünkbe vehettük sorsunk irá­nyítását, több esélyünk van, mint elődeinknek: most kijavít­hatjuk, amit egykoron elrontot­tunk. Bepótolhatjuk, amit egy­kor elmulasztottunk, most visz- szaszerezhetjük, amit egykoron elvesztegettünk. Széchenyi is azt mondta: csak a múlt veszett el hatalmunkból, a jövendő urai vagyunk. Ehhez három dolog kell: hit, remény, szeretet. Ha így cselekszünk, ezer év múlva az utánunk következők majd úgy gondolhatnak ránk, mint akik nem hagyták kihasználatla­nul a sors által nekünk adott le­hetőségeket. A kormány millenniumi zász­laját Szegner László polgármes­ter vette át, amelyre Kovács Ferencné zászlóanya kötötte fel a szalagot. A zászlót Agócs Ist­ván esperes-plébános szentelte fel, Szolga-Tőkés Sándor lelkész áldotta meg. Nógrád Megye Közgyűlé­sének millenniumi felhívását és zászlaját Becsó Zsolt elnök adta át. Mint mondta, a millennium egyetlen szóba tömöríti ezer­éves államiságunkat és keresz­ténységünket. De jelenti egy bá­tor kis nép folyamatos, sokszor véres küzdelmét önnön fenn­maradásáért. Jelenti ezer év har­cát olykor saját hazánkért, oly­kor az egész kontinensért. Je­lenti önként választott, vagy ránk erőszakolt szövetségesek hosszú sorát, és jelenti nem egy­szer a magunkra hagyatottságot. De jelenti az egyenes gerincet, ha magunkra maradtunk, tole­ranciánkat más népek felé. - Je­lenti a számtalan hősi áldozatot: Pro Patria et Libertate - mondta Becsó Zsolt. - De jelent még va­lamit, talán a legfontosabbat: ezerévnyi folyamatos munkát. A felemelő gondolatok után dr. Németh János, a Mikszáth Kiadó igazgatója és dr. Szvircsek Ferenc szerző ismertette a „Nő­tincs” című kiadvány megjele­nésének körülményeit. Amint azt a kiadóigazgató elmondta, két és fél héttel ezelőtt Szegner László polgármester arra kérte: a települést bemutató könyv je­lenjen meg a millenniumi ün­nepség idejére. Maga sem hitte, hogy elkészülhetnek a kiad­vánnyal, de mégis megkísérel­ték a lehetetlent. Az eredmény a nívós, gondos munkával össze­állított könyv, amely a szerző szerint nem tekinthető monog­ráfiának.- Ez a kis könyv csak a múlt értékeit villantja fel, de magában hordozza: érdemes a település történetével foglalkozni - mond­ta a történész-muzeológus. - Sok értékes és érdekes esemény történt itt a múltban, amely biz­ton számíthat a jelen érdeklődé­sére. Az ünnepség végén igazi meglepetés következett: Szegner László polgármester be­jelentette, hogy ^nőtincsi képvi­selő-testület augusztus elsején úgy határozott, hogy dr. Szvircsek Ferencnek adomá­nyozza a „Községért” elisme­rést. - Számomra igazi meglepe­tés volt, teljességgel eltitkolták előlem - válaszolta dr. Szvircsek Ferenc lapunk azon kérdésre, mennyire érte váratlanul a ki­tüntetés. - Csak annyit tudtam, hogy a könyv megjelenik a mai napon, az elismerésről mit sem sejtettem. Megtiszteltetés szá­momra, hogy Nőtincs polgárai között érezhetem magam, ez nagyon jóleső érzés. Különösen akkor, ha tudjuk, milyen ritka a mai világban, hogy a kulturális tevékenységet elismerjék. k k k Millenniumi ünnepséget tar­tottak szombaton Cserhátszentivánban is. Az ün­nepi istentisztelet után dr. Tardy János, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra adta át a kormány mülenniu- mi zászlaját. A Nógrád Megyei Közgyűlés millenniumi felhívá­sát Betz József alelnök vitte el a cserhátszentivániaknak.- Hogy mit is jelent a millen­nium, már sokszor elmondtuk ­mondta beszédében az alelnök. - De jelenti még a magyar társa­dalom folyamatos fejlődésének időszakát, amely kisebb kitérők­kel és némi megszakítással a polgári társadalom kialakulásá­nak irányába mutat. A folyama­tosságra jelen pillanatban is szükség van, mert csak így foly­tatódhat az a lendületes fejlő­dés, amely napjainkban hazánk­ban tapasztalható. Gyakran idé­zett mondás: „Használj fel min­den hasznos követ a régi épület­ből az új felépítéséhez!” így, a millennium évében legyünk büszkék arra, hogy a magyar ál­lam és a magyar társadalom tör­ténelme, nem utolsósorban szellemi életünk történelme, te­le van ilyen hasznosítható építő­kövekkel. A millenniumi felhívás átadá­sa után dr. Surján László ország- gyűlési képviselő avatta fel a Szentivánok Szövetsége emlék­táblát. A faragott fatáblán egy­más mellett látható a történelmi Nagymagyarország és a jelenle­gi Magyarország térképe. Az or­szággyűlési képviselő mondan­dóját a „Haza minden előtt” gondolat köré fogalmazta. k k k Kállón Lakner Zoltán, a Szo­ciális és Családügyi Minisztéri­um helyettes államtitkára adta át a millenniumi zászlót. Nóg­rád Megye Közgyűlésének mil­lenniumi felhívását Betz József alelnök nyújtotta át. Beszédé­ben utalt a község sajátosságai­ra, a millennium megünneplé­sére. Mint mondta, ahhoz, hogy a magyarság egyszerre tudja ün­nepelni kereszténységének és államiságának ezeréves évfor­dulóját, arra volt szükség, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyen álljon. Ő volt Szent Ist­ván, aki megértette: jöve­vénykényt foglaltunk új hazát Európa közepén. Felismerte, hogy az ak­kora már kialakult nagy­hatalmak szorító ölelésé­ben egyetlen esélyünk önállóságunk megőrzé­sére és fennmaradásunk­ra az alkalmazkodás. Ez első pillanatban ellenté­tesnek tűnik: éppen ah­hoz kellett Szent István bölcsessége, hogy meg­találja a helyes utat: a ke­resztény állam létrehozá­sát. Ahhoz kellett akara­ta, hogy ezt a régi hit, a régi törzsi viszonyok és saját családja^ ellenében is létrehozza. így mi, ma­gyarok, Nógrád megyei­ek, kállóiak ezer év el­múltával is a keresztény kultúrkör tagjaként, de ugyan­akkor szuverén államként ünne­pelhetünk. k k k Mohorán vasárnap ökumeni­kus istentisztelettel kezdődött a millenniumi nap. Fajcsik József polgármester köszöntőjében üd­vözölte a megjelenteket. Beszélt a szeretetről, a békességről, a köszönetről, a szánalomról. Szólt az ünnepek jelentőségé­ről, arról, hogyan éljük meg azo­kat: ujjongva, vagy éppen csen­des elmélyültséggel. Mint mondta, az ünneplésben külö­nösen nagy öröm, hogy össze­gyűlnek, tapasztalatokat cserél­nek mindazok, akik szerte a vi­lágban kisebb vagy nagyobb kö­zösség szolgálatában állnak. Ezeréves történelmünk is tanú­sítja, hogy polgárként élni ott le­het, ahol közösen gondolkod­nak a múltról és a jövőről.- Ezeregyszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe Verecke hí­res útján megérkezett egy nép­csoport, amely ezer évvel ez­előtt Szent Istvánnal felvette a kereszténységet, államot alapí­tott, és ez a nép ma is itt él - mondta Bállá Mihály ország- gyűlési képviselő a kopjafa és az emlékpark felavatásakor. - Van­nak, akik szülőföldjüktől távol élnek, mert a történelem így raj­zolta át a határvonalat. A ma­gyar nép megélt ezer évet a tör­ténelem nagy viharaiban: ha rá­nézünk a kopjafára, és elképzel­jük, hogy minden egyes forgács, amit erről lefaragnak, történel­münk egy-egy momentumát je­lenti. Belegondolhatunk, hogy a magyar történelemben volt egy Szent István király, államalapí­tás, kereszténység felvétele, volt Hunyadi, tatár- és törökjárás, re­formáció, német uralkodás. De voltak olyan nagy neveink, mint a Rákócziak, Bocskaiak Széche­nyi, Kossuth és lehetne még folytatni a sort, egészen 1956-ig, majd 1989-ig, amikor a magyar nép újra érezhette, hogy felsza­badult egy diktatúra alól. Újra gondolhatunk arra, hogy ezer évvel ezelőtt ezen a földön szent királyunk államot alapított. S ez a magyarság ma újra szabad. Bállá Mihály utalt a kopjafa értelmezésére: fából készült, oszlopszerű fejfa, de egyben üzenete is van. Fejfát azért állí­tanak, hogy emlékezzenek a holtak dicső cselekedeteire, s ezek példát adjanak számunkra. A mohorai emlékparkban álló kopjafa azt jelzi, hogy ebben a községben tisztelik a hagyomá­nyokat, az ősöket. Mint mondta, többszörös ünnep: nemcsak emlékezünk, példát veszünk eleinkről, hanem egyben megál- dása az új kenyérnek, amelyet az új búzából sü­töttek. Az elültetett mag­vak életre keltek, termést hoztak, ezt dolgos kezek learatták, megőrölték, megsütötték, s újra életet adnak azzal, hogy az új kenyérből szelhetnek a gyermekeknek, az uno­káknak. A kenyér, mint ahogyan a kopjafa is, az élet körforgását jelzi. k k k- Nagy pillanat ez a te­lepülés életében, hogy itt, helyben megünnepel­jük a millenniumot, s ez­zel bekapcsolódunk az egész nemzet ünnepébe mondta vasárnap Karancsberényben Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a zászlóát­adás tiszteletére rendezett ün­nepségen. - A helybeliek ké­szültek erre az ünnepségre: hosszú évtizedeken keresztül a családban, az egyházban tartot­tuk az ünnepeket, de a társada­lomban nem volt igazi, belülről jövő ünnepeink. Ránk kénysz­erítettek ünnepléseket, de ez nem volt igazi. Elfelejtettünk kö­zösségben ünnepeim, de a nem­zet egésze most újra megtanult ünnepelni. Visszatekinthetünk gyökereinkhez, emlékezhetünk arra, hogy az államalapító király ezer évvel ezelőtt indította útjá­ra a magyar európai és keresz­tény államiságot. Ha visszagon­dolunk, megjelennek előttünk azok a zászlók, amelyeket törté­nelmi ismereteinkből fel tudunk idézni, amelyek elődei ennek a zászlónak, amely az elmúlt ezer évet jelképezi. Szent István zászlós lándzsája kezdte meg ezt a sort, majd az Árpád-házi királyok sávos lobogója, Kapisztrán Szent János keresz­tes lobogója, Mátyás király má­riás zászlai jelennek meg emlé­kezetünkben. Számomra talán a legkedvesebb a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc zászlója, amelyre az volt írva: Istennel a hazáért és a szabadságért! En­nél tömörebben nem fejezheti ki egy mondat, amiért egy zász­ló mögé érdemes egy nemzet­nek felsorakozni. Felidéződnek bennünk a 48-as zászlók, ennek a századnak a lyukas 56-os zászlója, amely megint csak össze tudta fogni a nemzetet. A sort a millenniumi zászló zárja, amely jelképezi ezeréves ma­gyar államiságunkat. Azonosu­lunk küzdelmeinkkel, fényes győzelmeinkkel, minden pilla­nattal, ami a mienk. Megjelen­nek előttünk őseink, aldk ezt végigélték, azért, hogy meg tud­juk élni a jelent, s meg tudjuk ál­modni a jövőt. Mert nemcsak di­csőséges múltunk, jól felépített jelenünk van, hanem nagy lehe­tőségünk is van a jövőben. A millenniumi zászlót Imreh Károly polgármester vette át, amelyre Kovács Sándomé zász­lóanya kötötte fel a szalagot. Tóth Sándor plébános áldása után Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke adta át a közgyűlés millenniumi felhívá­sát. Ezt követően dr. Surján László országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait az ün­neplő közönséggel. Gondolatait Wass Albert: Szentek zendülése című novellájának mondaniva­lója köré csoportosította. Utalt arra, amikor a magyar szentek veszekedni kezdtek, mert rosz- szul mentek a dolgok. Szent László nem hagyta annyiban a dolgot, átverekedték magukat a bürokrácia útvesztőin, végül el­jutnak odáig, hogy elmondják panaszaikat Krisztusnak. Köz­ben figyelik a Jézust, s látják, hogy gondoskodik a települé­seiből: itt ennyi gyermek szüles­sen, ott annyi. S megértik, hogy gondoskodik arról, hogy meg­maradjanak az emberek. S vala­hol ez az üzenet a mának is szól: másfél éve több gyermek születik Magyarországon, mint az előző években. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar nép megmarad. k k k Mátrakeresztesen zenés éb­resztő köszöntötte a település lakosait a nagyboldogasszonyi búcsú alkalmából rendezett mil­lenniumi napon. A szabadtéri szentmise után az óvoda udva­rán zajlott a tréfás családi vetél­kedő, majd Dalmata Ferenc em­léktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Dalmata Ferenc volt az a ciszterci apát, aki létrehoz­ta a mátrakeresztesi üveghutá­kat. A délután már a szórakozás jegyében folyt: a szabadtéri színpadon amatőr művészeti együttesek műsorát láthatták az érdeklődők. A millenniumi év zárásaként Sisák Imre polgár- mester mondott köszöntőt. Be­szédében megemlékezett á mil­lenniumi év alkalmából Pásztón és településrészein tartott ren­dezvényekről, arról, hogyan is tette meg Géza fejedelem az első lépéseket a keresztény eszme- rendszer megteremtése érdeké­ben, mit tett István azért, hogy a pogány magyar népet a kiemel­kedő nemzetek sorába emelje.- Egyszerre tartotta kézben a kardot és a keresztet - mondta Sisák Imre. - Kegyetlen volt el­lenségeivel szemben, kegyes az elesettekhez, mélyen alázatos a hitében. Zseniális és tudatos ál­lamszervezői munkásságát jel­zi, hogy miután a pápától kért és kapott koronát, ily módon nem a császár, hanem az egyház fejé­nek nemzeteket átfogó lelki ha­talma alá került. A polgármester utalt arra, hogy az óriási mű méltó befeje­zését csak egyetlen momentum akadályozta, hogy mindkét fia meghalt. Utód nélkül maradván, országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta, országunk azóta „Regnum Marianum”, azaz Má­ria országa. Kiemelte, hogy Szent István hite és a magyar ke­resztény állam megszervezése olyan fundamentum, amely megvédte és megvédi a magyar nemzetet a legnehezebb idő­szakban is. A mátrakeresztesi millenniu­mi napot szabadtéri bál zárta. HEGEDŰS ERZSÉBET Dr. Szvircsek Ferenc történész-muzeológus (középen) átveszi Nőtincs község elismerését Szegner László (jobbra) polgármestertől __________ __________ ■ M ohorán Bállá Mihály országgyűlési képviselő kopjafát avatott Karancsberényben Harrach Péter miniszter adta át a millenniumi zászlót Imreh Károly pol­gármesternek_________________________________________________FOTÓ: GÓCS ÉVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents