Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)
2001-08-13 / 187. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2001. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ A közvélemény a csatlakozásról A tagjelöltek állampolgárai megosztottak az európai uniós tagsággal kapcsolatban A magyarok többsége bízik az Európai Unióban, a belépéstől pedig a gazdasági helyzet javulását várják - derül ki a Gfk Piackutató Intézet tizenkét kelet-közép-európai országban végzett felméréséből. Ha most kellene szavazni Magyarország európai uniós csatlakozásáról, akkor a lakosságnak több mint a fele igennel voksolna, és mindössze 15 százalék mondana rá nemet. Az emberek többsége azonban nem tartotta alkalmasnak az időpontot a csatlakozásra, mondván: hazánk még nem készült fel teljesen a belépésre. Az EU-index elnevezésű közvélemény-kutatás alkalmával a szakemberek a tizenegy tagjelölt országban és Horvátországban tájékozódtak az Európai Unió iránt érzett bizalomról, a belépésre való felkészültség megítéléséről és a gazdasági elképzelésekről. A válaszokat összefoglaló index szerint a tagjelölt államok többsége bízik az Unióban. A törökök, a horvá- tok, a magyarok, a litvánok, a lengyelek és a szlovákok zöme is derűlátóan néz a csatlakozás elé. Ezzel szemben Észtországban, Szlovéniában és Csehországban a polgárok többsége bizonytalanul ítéli meg a belépést. Egy most tartandó népszavazás aktualitására vonatkozóan a tagjelölt visegrádi országok és Szlovénia között a legpozitívabb választ a magyarok adták. Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban kisebbségben maradtak az igennel voksolók. Az uniós csatlakozástól szinte az összes ország gazdasági helyzetének javulását reméli, különösen optimisták ezen a téren a románok, a bolgárok és a törökök. A lengyelek, a szlovákok, az észtek és a szlovénok többsége pedig előnyöket is vár az uniós belépéstől. Egyedül Csehországban billent át a mérleg nyelve az ellentétes véleményt alkotó többség felé. A régióban kizárólag Bulgáriában és Romániában voltak többségben azok, akik úgy vélekedtek, hogy számukra most jó lenne a csatlakozás. A kutatókat is meglepték azok a válaszok, amelyet az emberek arra a kérdésre adtak, HA MOST LENNE NÉPSZAVAZÁS ORSZÁGA EU-BELÉPÉSÉRŐL, AKKOR ÖN A BELÉPÉS MELLETT VAGY ELLENE SZAVAZNA? A 2001 ÁPRILIS-MÁJUSI VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN Ország meHette nem tudja ellenei Románia 83 13 4 Bulgária 74 21 5 Horvátország 74 14 12 Törökország 69 7 24 Magyarország 54 31 15 Szlovákia 53 19 28 Litvánia 49 26 25 Lettország 46 20 34 Lengyelország 44 23 33 Csehország 42 30 28 Szlovénia 42 21 37 Észtország 29 23 48 Forrás: GfK Piackutató Intézet hogy „Készen áll-e az ön országa az európai uniós csatlakozásra?”. A kérdésre ugyanis érdekes módon a románok és a bolgárok többsége bólintott rá. _____________________(ujvAwi) Hí rek TÁRKÁNYBAN ülésezett va sámap a Magyarok Világszövetségének Szlovákiai Országos Tanácsa (MVSZ SZOT), hogy aláírásgyűjtés céljából útjára bocsássa azt a memorandumot, amelyben egy hónappal ezelőtt megfogalmazta „a szlovákiai magyarság diszkriminációjának megszüntetését célzó követeléseit”. SIMON PERESZ izraeli külügyminiszter síkra szállt vasárnap azért, hogy az izraeli kormány kezdjen párbeszédet Jasszer Arafat palesztin elnökkel és az általa vezetett Palesztin Hatósággal. Mindeközben palesztinok tüntettek amiatt, hogy Peresz nem szavazta meg a Palesztinái Felszabadítási Szervezet félhivatalos jeruzsá- lemi központjának, az Orient House-nak, vagyis a Kelet Házának elfoglalásáról szóló kormánydöntést. DÉL-CSEHORSZÁGBAN vasárnap újraindították a temelíni atomerőművet. Milan Nebesár, az atomerőmű szóvivője bejelentette, hogy az első blokkot reggel 7.50 órakor bekapcsolták, s a szükséges tesztelések elvégzése után teljesítményét fokozatosan 55 százalékra emelik. Temelínt május 4-én állították le, mert problémák merültek fel a turbinával és néhány más másodlagos berendezéssel kapcsolatban. NOVOSZIBIRSZKI látogatása befejeztével végleg Phenjan felé vette az irányt Kim Dzsong II észak-koreai vezető páncélvonata. A „Szeretett Vezér” az Uralon túli területek legnagyobb hadiüzemét, a Cskalov repülőgépgyárat, valamint a patinás Szibériai Állami Egyetemet és több kutatóintézetet keresett fel a szibériai nagyvárosban. A KUBAI és a venezuelai forradalom érdemeit méltatva Latin- Amerika egységének megteremtését szorgalmazta Fidel Castro kubai államfő, amikor a venezuelai Bolivár városban átvette az Angostura érdemrendet. A 75. születésnapját hétfőn ünneplő Castro szombaton érkezett meg Venezuela fővárosába. A békemegállapodás előestéjén Újabb fegyveres konfliktus a macedón-koszovói határon Ljubanci egyharmada lángokban áll fotói europress/epa Egy nappal a macedóniai szláv és albán pártok tervezett békemegállapodásának aláírása előtt Macedóniában ismét fellángoltak a harcok a kormány katonai alakulatai és az albán lázadók között. Macedónia Mint katonai források közölték, heves ütközet bontakozott ki Radusza térségében, a koszovói határ közelében. Az összecsapások kezdete előtt állítólag a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) egyenruhájában albán lázadók újabb csoportja lépett az ENSZ- közigazgatású, szomszédos délszerbiai tartományból Macedónia területére. További részletek még nem ismertek. A Reuters katonai forrásból úgy értesült, hogy a harcok már öt kilométerre megközelítették a macedón fővárost. A felkelők megrohantak egy rendőrőrsöt Ljubanci faluban, nem messze attól a helytől, ahol pénteken nyolc rendőr vesztette életét egy aknarobbanásban. Szemtanúk szerint Ljubanci egyharmada lángokban áll. Radusza környékén már péntek este harcok törtek ki, és egészen szombat késő estig nem csitultak. Marjon Gjurovszki, a védelmi minisztérium szóvivője szerint a szombati tűzharcban a biztonsági erők 9 tagja vesztette életét. A kormányerők akkor erélyes válaszcsapást mértek a koszovói hegyekből leereszkedő felkelőkre, harci helikoptereket is bevetettek. Egy nyugati megfigyelő szerint az albán felkelők sasfészkei ellen indított mostani macedón offenzíva a legsúlyosabb a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A hadszíntéri előrenyomulással párhuzamosan a macedón kormány diplomáciai offenzí- vába lendült. A támadások megindításával egy időben felszólította az Európai Uniót és a NA- TO-t, hogy határozottan lépjen fel a gerillákkal szemben. A szláv pártok Ko- szovóból kiinduló agresszióról beszélnek, ahonnan állítólag fegyveresek százai hatoltak be Radusza térségében Macedóniába, llinka Mit- reva külügyminiszter levélben szólította fel annak beismerésére a nemzetközi közösséget, hogy a macedóniai válságért a koszovói zűrzavar felelős. Borisz Traj- kovszki elnök George Robertson NATO-főtitkárhoz és Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz intézett vasárnapi levelében a macedón-koszovói határ biztonságossá tételét követelte, egyúttal aggodalmát hangoztatta az ország északi részén történt „provokációk és támadások miatt, amelyeket a TMK egyenruháit viselő fegyveresek követnek el”. A békekötés előtti újabb harcok csak tovább rontottak a helyzeten. A lázadók hadszíntéri parancsnokai kihívóan reagáltak, és vasárnap egybehangzóan közölték: ilyen körülmények között nem teszik le önként a fegyvereket. Az NDK legdrágább beruházása Negyven évvel ezelőtt húzták fel a berlini falat Négy évtizeddel ezelőtt építették meg a berlini falat, a német - és az európai - megosztottság szimbólumát. Tízezrek próbáltak átmenekülni rajta, több százukat lelőtték az NDK határőrei. A náci pártvezér, Hermann Göring embereinek egykori házát használta hétvégi dácsaként a német munkás-paraszt állam párt- és államfője. Walter Ulbricht 1961. augusztus 12-én ide hívta meg az egész kabinetet, hogy együtt tekintsenek meg egy szovjet játékfilmet, és „kötetlenül” beszélgessenek el. A főnök azonban váratlanul bejelentette, hogy átalakulnak kormányüléssé, s megkérdezte a minisztereket: ugye egyetértenek a „Rózsa” fedőnevű művelet végrehajtásával? így nevezte a keletnémet titkosszolgálat - a Stasi - a Berlin két részét elválasztó határ lezárását. A kormánytagok hallgattak, illetve egyetértőén bólintottak. Hiszen a keleti és nyugati szektorok között másként lehetetlen volt ellenőrizni a forgalmat. Elegendő volt felülni a gyorsvasút- ra, ahogyan ezt a későbbi NSZK- külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher is tette. 1961. augusztus 13-a, éjjel 1 órától 1989. november 9-ig az építmény 10680 napon át szolgálta azt a célt, hogy az emberek a Német Szocialista Egységpárt akaratának megfelelően élvezzék a létező szocializmus „áldásait”: 165,7 kilométer betonfalat emeltek, szögesdrótot feszítettek ki, őrtornyok, kutyák és páncélosok vigyázták a városrészek szétválasztását. A fal családokat, barátokat, szerelmespárokat szakított el egymástól. Máig tisztázatlan, vajon Ulb- richték saját elhatározásukból, vagy szovjet nyomásra emelték-e a torlaszokat. Feltevések szerint elképzelhető, hogy titkos megállapodás született Hruscsov és Kennedy amerikai elnök között. Feltűnő mindenesetre, milyen erőtlenül tiltakozott a Nyugat augusztus 13. után. A szovjet pártvezér 1958-ban még abban reménykedett, hogy sikerül kiűznie a briteket, a franciákat és az amerikaiakat Nyugat- Berlinből. Moszkva egy évvel korábban próbálta ki interkontinentális rakétáját, s biztos volt abban, hogy „az USA nem fog Berlinért harcolni”. A bécsi csúcstalálkozón 1961 júniusában azonban azt kellett tapasztalnia, hogy Kennedyt nem lehet megfélemlíteni. ___________________ÁLLÁSPONT____________________ A NTAL JÁNOS Nyári álom Az emlősök némely rendje a táplálékhiány és a mostoha időjárási viszonyok elől téli álomba menekül. A politikus így, nyáron, a közkeletűen uborkaszezonnak nevezett időszakban hajtja álomra fejét. Legalábbis így volt ez a legutóbbi időkig. Ezen a nyáron azonban az uborkaszezon elmaradt, ami abból is látszik, hogy a lapok hasábjairól ezúttal hiányoznak a postás harapta kutyákról és a kétfejű libákról szóló álhírek. A hírek ugyan jobbára botrányokról szólnak - hol a Fradi-Fotex-ügylet hangszerelése bántja a közönség fülét, hol a kisgazdabelviszály szánalmas szabadtéri előadásai borzolják a kedélyeket -, ám legalább annyira izgalmas az is, ami a két nagy parlamenti párt portája körül történik. A fiataldemokraták most látták elérkezettnek az időt például arra, hogy megindítsák a választási kampányt; a Fidesz- mozdony máris hangosan zakatol. A kihelyezett kormányülések, a diákhitel közelgő realitása, a lakáshitelek elmaradt törlesztőrészleteinek rendezése, a főtéravatások - megannyi állomás a legnagyobb kormányzó párt nyári menetrendjében. A szocialisták ezzel szemben tényleg nyári álmot alszanak, csak Keller Lászlót hagyták a vártán, hogy onnan kiabáljon mindenfajta csúfságot a távolodó Fidesz- vonat után. Különösen szembetűnő a miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter távolmaradása, akinek így arra sincs lehetősége, hogy legalább a maga köré vont csapatot (Tízek Társasága) megismertesse a választópolgárral. Ez később nagy hibának bizonyulhat, hiszen így a kezdeményező szerepet is átengedi az eszközökben kormányzati pozíciói miatt alig korlátozott Fidesznek. Keller László magánháborújának kilátástalansága ma, a rendkívüli parlamenti ülésnapon is ki fog derülni; legfeljebb hangulatkeltésre lesz alkalmas, ha egyáltalán. Legkésőbb most kellene vüágossá válnia a szocialisták számára, hogy ha minduntalan félreverik a harangokat, ha minduntalan farkast kiáltanak, a végén senki sem mozdul majd. Akkor sem, ha tényleg tűz üt ki, vagy árvíz közelít, akkor sem, ha tényleg lopva jő a lompos farkas. GYULAY ZOLTÁN Falak Örökre jelkép marad. Negyven esztendővel ezelőtt Európa szívében szögesdrótból, betontömbökből fölhúztak egy falat, s bár jó emberöltőnyi ideig - huszonnyolc esztendeig - létezett csupán, a történelemben és a lelkekben ezentúl a berlini fal nem csupán egy város megosztottságát jelenti. Mert akármennyire furcsa is, berlini fal nem egy létezett csupán, s leomlásával, leomlásukkal nem tűntek el nyomtalanul: folytonosan újabbak és újabbak keletkeznek helyettük. Berlini fal. Vasfüggöny. Béketábor. Hidegháború. Idejét múlt fogalmak - ugyanakkor nagyon is élők. Mert való igaz, hogy abból a falból épp a nyugati magyar határon húzódó szögesdrót átvágásával vettük ki az első téglát, s ezáltal összeomlott egy hamis illúziókra épülő teljes világrendszer, de az elválasztó vonalak nem tűntek el véglegesen, csak éppen áthelyeződtek. Volt már erre példa: a világháborúk után mesterségesen megvont határok egész Európában fölforgatták az életet, s az akkor keletkezett sebeket a mai napig nem sikerült heg nélkül begyógyítanunk. A jó szándék kevés, több kell: az értelem - írta Váci Mihály, de hát azt is tudjuk: több van, mit sem értelmünk fölfogni képes. Európa újraegyesítése, az Európai Unió küszöbön álló bővítése légiesítheti ugyan a határokat, de másfelől el is zárhat nemzeteket egymástól. A cél nem ez, de a (még ha ideiglenesen is) kívül rekedtek ezt az érzést erősítik. Nagy kár, szinte olthatat- lan baj. Mert hiszen az új falakat éppenséggel azok emelik, akik történetesen nem elzárkózni, hanem felzárkózni vágynak. Számukra hiába bármely mentőöv, mindenre találnak magyarázatot, méghozzá mindig másikat. Pedig egyetlen létezik csupán, és ez nem más, mint a berlini fal - fizikai létében r és jelképességében egyaránt. És akkor még egyetlen szóval sem említettük azokat a falakat - a lelkiekben, a szívekben lévőket -, amelyeket felebarátaink emelnek unos-untalan maguk köré, egymás közé. Beton és szögesdrót választotta el a rokonokat fotói europress/archív Ulbricht viszont attól tartott, hogy „ha nem zárják le a határokat, az NDK összeomlik”. A közvéleményt mindamellett sikerült megtévesztenie a politikusnak, hiszen június 15-én még azt mondta: „senki sem szándékozik falat építeni”. A betontömbök, a szögesdrótok, a lőparancs ellenére is sok tízezer embernek sikerült Nyugatra menekülnie. A kísérlet azonban sokszor kísérlet maradt, és börtön- büntetéssel végződött. Az NDK fennállásának 40. évfordulója előtt Erich Honecker keletnémet pártvezér még azt jósolta: akár ötven vagy száz év múlva is állhat még a fal. Sőt Németország nyugati felének politikusai sem hitték, hogy a hidegháború hátborzongató jelképe ilyen hamar eltűnik, és megvalósul a német egység. TORONYI ATTILA
