Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-30 / 175. szám

ft 2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 30., HÉTFŐ APEH-tájékoztató Nógrád megye gazdasági helyzetéről a 2000. évi AFA-bevallások tükrében A korábbi évek elemzéseinek egyöntetű megállapítása, hogy Nógrád megye gazdasági tekintetben a hátrányos adottságú régiók közé tartozik. Ezt a sommás helyzetértékelést többek között a népességszámban és korösszetételben egyaránt kedvezőtlen demográfiai változások, valamint a munkanélküliség alakulása támasztja alá. Hasonló megállapításra juthatunk, ha a bruttó nemzeti termékhez való hozzájárulás arányát, vagy a bruttó keresetek szintjét viszonyítjuk a nemzetgazdasági értékekhez. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül a közelmúltban indult gazdasági változások, melyek ugyan számos el­lentmondással és egyenlőtlenséggel jár­nak, ezek azonban többnyire egy átala­kulóban lévő gazdaság természetes ve­lejárójaként jelentkeznek. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ - GAZDASÁGI HELYZETKÉP A költségvetés egyik legjelentősebb forrása 2000. évben is az általános for­galmi adó volt. Nemzetgazdasági szin­ten a kiemelt adóbevételek négyezer milliárd forintot meghaladó összegéből közel 30 százalékot képviselt. Amellett, hogy rendszeres bevételt jelent a közki­adások finanszírozásában, folyamato­san információt is szolgáltat a gazdál­kodási környezet változásairól. A feldolgozott ÁFA-bevallásokból rendelkezésre álló adatok szerint Nóg­rád megyében továbbra is folytatódnak a külföldi tőke betelepülésével együtt járó kedvező folyamatok, amelyek a gazdasági növekedés folyamatosságá­ban, az értékesítés, valamint a beruhá­zások tartós növekedésében öltenek testet. ADÓALANYOK - BEVALLÁSOK SZÁMA Nógrád megye gazdálkodóinak keve­sebb, mint fele ÁFA-alany. Részarányuk az adózók számának növekedése elle­nére folyamatosan mérséklődik. A ko­rábbi évek adminisztratív terhek csök­kentését célzó törvényváltozások hatá­sára növekedett az alanyi adómentessé­get választók száma. A beadott bevallá­sok számának további mérséklését eredményezte az éves bevallások 1999. évi bevezetése. A feldolgozott bevallások nemzet- gazdasági ágak szerinti összetétele kü­lönböző mértékű és irányú átrendező­dési folyamatot tükröz. A kiemelt súlyt képviselő ágazatok közül a mezőgazda­ság részesedése nem változott, a feldol­gozóiparban, az építőiparban nőtt, míg a szolgáltatási és a kereskedelmi szférá­ban csökkent a beadott bevallások ré­szesedése. ÉRTÉKESÍTÉS - BESZERZÉS Az elmúlt hat évben a vállalkozások értékesítése folyó áron folyamatosan emelkedett, de többnyire az országos átlag alatt maradt. 1999. évtől kezdődő­en ez az irányzat megfordult - a megyei árbevétel évenkénti mintegy 20 száza­lékos bővülése a nemzetgazdaság fejlő­désénél már magasabb. Kedvező, hogy a hatékonyság javulása következtében az értékesítés dinamikája 1996. évtől meghaladja a beszerzés változását, 1997-től kezdve pedig a kibocsátás az inflációs ráta feletti mértékű. Mindkét relációban töretlen fejlődés jellemző, de a növekedés hajtóereje to­vábbra is az export. Bővülése folyama­tosan gyorsul - az utóbbi két évben több mint duplájára emelkedett. Het­ven milliárd forintot elérő bevétele 2000. évben az értékesítésen belül 25 százalékot képviselt. 2001. első öt hó­napjának előzetes adatai már 30 száza­lékos részarányt tükröznek. A kivitel dinamikus fejlődésének ér­telmezéséhez hozzátartozik, hogy me­gyénkben még mindig kevés az export- tevékenységet folytató vállalkozások száma. 2000. évben összesen mintegy háromszáz vállalkozás, az adóalanyok mindössze két százaléka tüntetett fel bevallásában ilyen adatot. Az évek óta külföldön értékesítő nagyvállalatok pia­ci helyzete ugyanakkor tovább javult, a több év alatt kialakult stabil vevőkörü­ket sikerült újabbakkal gyarapítani. A belföldi értékesítés továbbra is meghatározó. 13 százalékos emelkedé­se előző két évhez képest némi vissza­esést mutat. Belföldi árindexnél maga­sabb bővülése azonban a belső piac élénkülését jelzi. A versenyképesség megtartása érdekében a gazdálkodók jelentős része csak mérsékelt áremelést tud érvényesíteni, így az elért bevétel emelkedése jelentős volumennöveke­dést tartalmaz. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok teljesítményei eltérő módon változnak, azonban Nógrád megye gazdaságában továbbra is meghatározó szerepet tölt be az ipar. Ebben a gazda­sági ágban - amely mind az értékesítés, mind a be­szerzés tekintetében 40 százalékon felüli arányt képvisel - a bevételek át­lag felett, közel egyhar- maddal bővültek. A koráb­bi évek holtpontján túlju­tott szféra jövedelmezősé­ge javult. 2000. évben to­vább csökkent az értékesí­tés beszerzésigénye. Nógrád megye mező- gazdasága két év óta folya­matos arányvesztésen megy át. 2000. évben még a korábbi időszaknál is kedvezőtlenebb évet zárt - az értékesítés bevétele hat százalékkal marad el az előző év teljesítményétől. A közismerten hátrányos termőhelyi adottságok mellett nem kedvezett a termelés felfu­tásának a mostoha időjárás sem. Az 1999-es belvízkárok miatti késedelem a talajelőkészítő munkák indításában, a tavalyi aszályos nyár a szántóföldi kul­túrákban okozott hozamkiesést. A kereskedelem árbevételének növe­kedése három éve folyamatosan lassult. 2000. évben azonban már az átlagnak megfelelően, egyötödével növelte el­adásait. Az értékesítés teljesítménye az infláció kétszeresét is meghaladta, ami már a kereslet bővülését jelzi. A szolgáltatásban és a vendéglátás­ban működő vállalkozások az előző év­vel szemben szerényebb évet zártak. Mind értékesítésük, mind beszerzésük mintegy 10 százalékkal, átlagot el nem érve bővült. A beszerzések növeke­dési üteme 1996. évtől - vélhetően a költségek csök­kentése érdekében tett in­tézkedések eredményeként - az értékesítés bővülése alatt maradt. A hatékony­ság növekedése következ­tében fokozatosan csök­kent az értékesítés beszer­zésigénye. Míg 1995-ben 100 forint bevételt több mint 87 forint ráfordítással értek el, 2000. évben ez az érték mintegy 76 fo­rintra csökkent. A be­szerzésen belül tovább­ra is meghatározó a belföldi beszerzés. Az import átlag alatt növe­kedett 2000. évben, részaránya nem éri el a 13 százalékot. Kedve­ző, hogy az export importigényes­sége 40 százalék alá csökkent. Ez az érték lényegesen kedvezőbb, mint az országos átlag (75 száza­lék). A régió gazdasági teljesítményé­ben a megyeszékhely továbbra is meghatározó erővel bír - itt tevé­kenykedik a gazdálkodók több mint egyharmada. A megyei értéke­sítésből ugyanakkor Salgótarján ré­szesedése - árbevételének 16 szá­zalékos bővülése ellenére - folya­matosan mérséklődik, ami jól érzé­kelteti a feltörekvő nyugat-nógrádi régiók fejlődését. BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA A megyei gazdálkodók fejlesztései az elmúlt hat évben több mint kétszeresére emelkedtek. A növekedés ugyan 1996- ban megtorpant, viszont 1998-tól már rendre meghaladta a 20 százalékot. 2000. évben sem tört meg az innovációs lendület. A közel 30 százalékos bővülés a nemzetgazdasági átlag többszöröse. A végzett beruházási tevékenység döntő része tárgyi eszköz beszerzésből valósult meg. Az előző évekhez képest csökkenő hányadot képvisel a saját ki­vitelezésben létrehozott fejlesztés. 2000 . évben a négyszáz-millió forint fe­letti beruházást megvalósítók száma a korábbi háromról kilencre emelkedett. Ebből hat termelőtevékenység fejleszté­sét, három pedig az infrastrukturális körülmények javítását szolgálja. A fejlesztési ráfordítások körzetek szerinti sorrendjét Salgótarján és kör­nyéke vezeti. A nógrádi beruházások 28 százaléka a megyeszékhely vonzás- körzetében realizálódott. A termékki­bocsátáshoz hasonlóan azonban a nö­vekedés mértéke nem éri el a megyei át­lagot, ami fokozatos súlyarányvesztés­sel jár. Az elmúlt évek kiugró növekedését a nyugat-nógrádi térségbe betelepülő multinacionális cégek, többségében zöldmezős beruházásai okozták. Rétság, majd újabban Balassagyarmat és Szécsény többszörösére növelte in­novatív tevékenységét - megteremtve ezzel a gazdasági növekedés fenntartá­sának alapját. Az ipari beruházások részaránya 1997-től kezdve folyamatosan emelke­dik. 2000. évben a megyében megvaló­sított beruházások közel felét ebben az ágazatban végezték. A mezőgazdasági befektetések 1999- ben jelentősen, közel egyharmadával visszaestek. Következő évben azonban az ágazat az 1998. évihez hasonló nagy­ságú, közel másfél milliárdos fejlesztést valósított meg. Ezzel gazdasági ágak közötti részaránya a korábbi éveknek megfelelő - szintre (8-10 százalék) ke­rült. 2000. évben a szolgáltatás és a vendéglátás mondhatja magáénak a legnagyobb mértékű, közel 60 százalé­kos fejlődést a beruházások területén. Az előző évben még listavezető keres­kedelem befektetése a korábbi szint kétharmadára csökkent. Ennek ellené­re beruházásának 1 523 millió forintos összege a korábbi időszak átlagát lé­nyegesen meghaladja. ADÓKÖTELEZETTSÉG A bevallások összesített adatai alap­ján Nógrád megyében a 2000. évi álta­lános forgalmi adó fizetési kötelezett­ség a behozatalt terhelő, a vámhatóság által kivetett adó nélküli egyenlege ne­gatív volt. A befizetendő adót a vissza­igénylések 2 250 millió forinttal megha­ladták. A visszaigénylési többlet az adó hozzáadott érték-típusából fakadóan Nógrádban a korábbi években tapasz­talt beruházási fellendülés folytatódá­sának és az exportértékesítés kiemelke­dően magas növekményének az ered­ménye. Nemzetgazdasági szinten a belföldi értékesítést terhelő befizetendő adó összege 991 milliárd forint volt, mely­nek növekedésével a nógrádi adózók ál­tal befizetendő adókötelezettség öt szá­zalékkal magasabb. A megyei részese­dés ennek ellenére nem éri el az orszá­gos bevétel egy százalékát. Az adóalanyok köréből a befizeten­dő adó túlnyomó részét a jogi személyi­ségű gazdasági társaságok vallották. Közel ötmilliárd forintos kötelezettsé­gük a megyei adókapcsolat háromne­gyedét adja. hasonló nagyságrendet képvisel részesedésük a visszaigényelt ÁFA tömegéből. A jogi személyiséggel nem rendelke­ző kisebb társaságok, illetve az egyéni vállalkozók adóvisszaigénylése folya­matosan csökken. Ennek elsődleges oka az adóvisszatérítés törvényi felté­teleinek szigorítása, de a tendenciát erősíti a kisvállalkozási jellegből követ­kező alacsonyabb beruházási és ex­portértékesítési részarány is. A jogszabályi feltételekben bekövet­kezett változások - elsődlegesen a ki nem egyenlített beszerzések adójának visszaigénylési tilalma - a következő időszakra átvitt követelés ugrásszerű növekedését vonta maga után. A módo­sítás következtében Nógrád megyében az átvitt követelés halmozott összege 2000. év végén meghaladta a négymilli- árd forintot, mely az előző év adatát több mint tízszeresen múlja felül. A termékértékesítést és szolgáltatás­nyújtást terhelő adó átlagos mértéke némileg növekedett. Mivel az utóbbi három évben az adómértékek területén lényeges változás nem történt, az átla­gos adóterhelés növekedését a maga­sabb adókulcsokhoz tartozó értékesítés arányeltolódása okozta. A kedvezmé­nyes adózású termékek és szolgáltatá­sok súlyaránya visszaesett, melyek közül különösen a 0 százalékos belföldi értékesítés volumene csökkent. Az általános forgalmi adó­bevallásokban szereplő fizeté­si kötelezettségek pénzügyi teljesítése különösen a havi bevallók körében magas. A negyedéves bevallók adatai azonban lényegesen rosszabb fizetési fegyelmet tükröznek. Az adófizetési kötelezett­ség alakulására a bevallási adatok mellett jelentős hatást gyakorolnak az adóellenőr­zésből és az önellenőrzésből eredő pótlólagos előírások. A kötelezettség elemeiből ki­emelten, 40 százalékkal nőt­tek az ellenőrzési megállapítá­sok. Több év átlagában a befize­tési arány 1997-ig folyamato­san javult, az utóbbi három évben pedig 85-86 százalékos szinten alakult. Ez az általá­nos pénzügyi fegyelem javulásán kívül az adóbehajtási tevékenység növekvő hatékonyságában rejlő preventív hatás­nak is köszönhető. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA millió forint 250 000 Import ■ Export Belföldi beszerzés ■ Belföldi értékesítés 1955 1596 1998 ....1999 . . ^ f .jttfc. xTTTLT i -w» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­\J | II U A 1 | |fjpf>: U I U I AU fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. lt v/vJlVril/ megyei llllYL/rlI Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. ____________________nwnnimnt,,_ Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesitöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. fc4-gi . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. .vX az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents