Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-18 / 165. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN ? BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 18., SZERDA A házasságok a földön köttetnek A számok azt mutatják, hogy megszaporodtak a házasságkötések Balassagyarmaton. Végh Gyula, aki kis csapatával közreműködik a ceremóniákban erről azt mondja, volt úgy, hogy még tíz esküvőt is végigvezényeltek egymás után és mindegyiken más volt a nóta és a vers, nehogy szó érje a ház elejét. A legutóbbi szombaton is két fiatal párt adott össze Tatár Kis Sándomé dr. jegyző a népes násznép előtt. Igaz ezúttal az is megesett, hogy az egyik idős hölgy végig ülve az első házasságkötési ceremóniát odafordult a szomszédjához, hogy ugye milyen szép menyasszony a Beácska. Az Anettre gondolt ugye, helyesbített a megkérdezett. Hát nem a Bea esküszik most? - szömyülködött a hölgy. - Tudja otthonfelejtettem a szemüvegem és egy lépésre sem látok. Igaz, meglepett, hogy a rokonság hozzám sem szólt, én meg csak csendben végig ültem ezt az esküvőt. Csak elképzeltem, hogy milyen szép lehet ez a lány, mert én is szép menyasszony voltam - lábadt könnybe az emlékező szeme. - Drága mama, szép menyasszony ez a Körösi Anett is és nézze milyen sugár, szemrevaló a vőlegény, a Lázár Csaba. Odaadom a szemüvegem jó! Aztán az első esketés után csak eljött a Lévárdi Beáta és Pásztor Kázmér esküvője is, úgy, hogy az idős hölgynek föl sem kellett kelnie a székéből. Az ifjú párt a szécsényi vegyes kar köszöntötte, amelynek Bea a karnagya. Gyönyörűen szárnyalt az Áve Mária és a boldogító igen után Hegedűsné Jusztin Gizella ceremóniamester mézet kínált az ifjú párnak, jelezve, hogy közös életük édes legyen, mint a méz. A meghatódott szülők, a két tanú és az örök igent kimondott pár pezsgővel koccintott a közös élet sikerére, amelynek első lépései a Sztár motelban megtartott lakodalomban folytatódtak. Közben az előzőleg megesketett pár és népes násznépe a Városházáról kivonulva átvonult a főplébánia-templomba ahol Koza József kanonok áldotta meg frigyüket. Hogy a nevezetes esemény résztvevői örökre megörökítessenek a Marika Foto lencséje előtt a majd másfél százat számláló násznép fölsorakozott a volt pártház széles lépcsősorára egy derűs mosolyra és katt, megvolt a fénykép. Kőröá Anett és lázár Csőim esküvője a kereskedelmi iskola tankonyhájának étkezőjében zajlott le. A helyfoglalást névjegy jelezte és egy menükártya adott tájékoztatást, hogy mi lehet a szem, szájnak ingere. Az Estók Istvánná vezetésével szorgalmaskodó szakácssereg ezúttal is kitett magáért, mint minden hét végén, mert itt mindig lagzi van. A vendégvárás idején hurka, kolbász, orosz hússaláta és sütemények sokasága várta a násznépet. A vacsorát tyúkhúslevessel kezdték, amihez dukált a főtt hús tonnával, aztán jöhetett a bakonyi gombás-tejfölös sertésszelet tésztával, meg a sültek sokasága a köretekkel» Az elismert pincérként számon tartott Lehoczki Tamás által felszolgált italokból annyi akadt, hogy még az antialkoholistáknak is elég volt és az éjfél utáni palóc töltött káposzta ízeit csodálatosnak találta az emelkedett hangulatú násznép. Még Kecskemétről és Tiszakécskéről is érkezett egy autóbusznyi társaság, a tanárból rendőrnek fölcsapott vőlegény kollegái, akik igazi alföldi virtussal mulatoztak. Megtörtént, hogy kommandósakcióval, nagy durrogások között a menyasszonyt elrabolták, akiért a megbilincselt vőlegénynek mindenfajta próbát ki kellett állni. Igaz, a szép menyasszony minden pénzt megért, amit a menyasszonytánc is igazolt, mert tele lett a vájling a kelengyérevalóval. Anett és Csaba a szegedi tudományegyetemen ismerkedett össze és mit tesz a szerelem, a balassagyarmati lány az Alföldre került. De ezen láthatóan egyáltalán nem búsult az ifjú ara és úgy ropta a menyasszonytáncot, hogy csak na. A lakodalmas zenét szolgáltató Fix duó meg csak nyomta a jobbnál jobb számokat és úgy mulatozott a társaság, mintha sohasem akarná abbahagyni. A nagy forgatagban az is fölemlítődött, hogy a másik párból, a menyasszony Lévárdi Beáta, a kereskedelmi iskola énektanámője már ötödikként esküszik a tanári karból az idén és még két kolléganőjének is be fogják kötni a fejét ebben az évben. Ez, egy intézményben egy évben akár világcsúcs is lehet és főhet majd a feje Bacskó József igazgatónak, ha netán egyszerre lesznek kismamák. SZABÓ ENDRE A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Halálos baleset... A közelmúltban ismét halálos baleset történt a salgótarjáni litkei útkereszteződésben. Sok szakértő bizottság ülésezett, de érdemi változás nincs. Van egy nagyon olcsó és gyorsan elkészíthető megoldási javaslatunk: A kereszteződésben négy oldalról van egy egyenesen haladó és négy balra nagy ívben kanyarodó sáv. Ezekbe kell (a'nyolc sávba) „fekvő rendőrt” süly- lyeszteni az útburkolatba, 40 méterről a kereszteződés felé 8-10 méterig 5-5 darabot. A kifelé haladóba nem szükséges. Egy hét végén két napon, nem nagy költséggel megvalósítható. A második javaslatunk: Az útkereszteződésben elhelyezett közlekedési lámpákat tartó oszlopokat 3-3 méterrel kijjebb helyezni. Ez a másik veszélyes baleseti forrás. Ugyanis jelenleg leszűkül a behajtó gépkocsik kor- rigálási lehetősége, esetleges szabálytalanság esetén. így az oszlop mellett várakozó gyalogátkelőket is vissza lehet terelni a kanyarodó sáv előtti járdára. Az oszlopok jelenlegi helyén az átrobogó gépkocsik mellett várják a lámpaváltást. Furcsa, hogy a tervező egy tág kereszteződést a négy lámpaoszloppal beszűkített! Harmadik változtatás: ehhez pénz sem kell, csak a „teli zöld”-lámpa áthaladást megszüntetni. Külön zöld a gyalogosnak és külön zöld a balra kanyarodó gépjárműnek. A három megoldással minimálisra csökken a balesetveszély. A körforgalmas megoldást itt nem szabad megvalósítani, a nagy létszámú gyalogosködekedés miatt. Nagyon rosszul sikerült a pálfalvai két körgyűrű tervezése és kivitelezése is. A kör 18 méteres átmérője nagyon leszűkítette a közlekedési íveket. Érdemes volna a tervezőt csak egy órára odaküldeni, hogy figyelje az átmenő pótkocsis kamionokat. Tudniillik azok kénytelenek a téglaszegélyre hajtani, hogy elforduljanak. Ha a kört csak 14 méter átmérőre csinálják, két méterrel bővebb lenne a közlekedő sáv és nem hajtanának a téglaszegélyre. Más városokban a körgyűrűt kétsávosra alakítják ki. A gyűrű külső sávját azok használják, akik csak 90 fokos jobbra kanyarodást végeznek és nem zavarják a belső kör forgalmát. Itt is let volna erre hely. Tisztelettel: Bányai műszakiak nevében: V.J. Gyors tapasztalatszerzésem: a kereskedők, a rendőrség, valamint az egészségügyi dolgozók munkájáról Salgótarján belvárosában található egy műszaki bolt, amelynek központja Veszprémben van. így mikor kifogásom volt az üzlet munkája miatt, írásban panaszt tettem a boltot üzemeltető kft.-nél. Nem tévedtem a boltvezető megítélésében, hisz később ez az ember, világos nappal, az Arany János út 1. szám alatti papírbolt mellett, úgy ütött le, hogy agyrázkódással 5 napot töltöttem kórházban. A bűncselekmény elkövetésekor kiérkező rendőröknek mondtam ugyan, hogy nagyon rosszul érzem magam, de ezt sem akkor, sem később nem vették figyelembe. Bevittek a rendőrségre. Később, amikor fölvittek a kórházba és megvizsgáltak, hallottam, amint a főorvos asszony kérdőre vonja őket: „hogy lehetséges, hogy a beteg már szólni sem mert maguknak, hogy rosszul érzi magát?” Ennyi szörnyűség után szinte hihetetlen volt az a figyelem, amit a kórházban kaptam. Kezdve a beteghordozótól, aki még azért is elnézést kért, hogy nem sima a burkolat, így egy kicsit ráz a kocsi. Fönt a baleseti osztályon egyedül voltam egy szobában, így biztosítva volt számomra a pihenés lehetősége. A nővérek az emberfeletti munka mellett is tudtak kedvesek, figyelmesek lenni, csakúgy, mint a kisegítő személyzet. Evés után egyszer sem vitték úgy el a tányéromat, hogy azt ne mondták volna: egészségemre! Az orvosok munkáját látva, most már tudom, ha baleset érne, jó kezekbe kerülnék. Csodáltam őket, amikor az egésznapi munka után ottmaradtak ügyeletben, amelyről azt gondolnánk, már nem olyan megerőltető. Itt bizony az! Mert baleset bármikor történhet. Rám még vár egy hosszadalmas bírósági ügy, amellyel legalább annyit szeretnék elérni, hogy ne lehessen valakit fényes nappal a városközpontban büntetlenül leütni. KISS MARIANNA A legnehezebb döntés Dósa Zoltán, a nógrádi szénbányák felszámolásáról Dósa Zoltán 1992 óta dolgozik a megyében. Ha Nógrádot nem is annyira, a bányászatot jól ismeri. Kevés híján fél évszázadot töltött a szénbányászatban, s 1960-tól különböző vezetői munkával bízták meg. Most a nógrádi szénbányák felszámolóbiztosa. Azt mondja, hogy a valódi megmérettetésnél a nógrádi szén nem bizonyult versenyképesnek és ez vezetett a vállalat felszámolásához.- Más megoldás nem kínálkozott? Vagy nem is kerestek, mert ez látszott a legegyszerűbbnek?- Nem volt ez olyan egyszerű, hiszen értékekről, emberek sorsáról kellett dönteni. Azt hiszem, hogy megpróbáltunk mindent, amit csak lehetett, de a lehetőségeink meglehetősen szerények voltak. Még pereltük is a Tiszai Hőerőművet szerződésszegésért, de a pert elveszítette a Nógrádi Szénbányák. Egészen egyszerűen azért, mert a szén, amit az erőműbe szállítottak, gyenge minőségű volt. A kitermelőhelyek rosszak, a termelékenység alacsony, a termelés költségei meg magasak voltak. Az erőmű másutt olcsóbban kapta meg a munkájához szükséges szenet.- A gondok azért nem egyik napról a másikm jelentkeztek. Voltak figyelmeztető jelek?- Voltak, de talán nem figyeltek rájuk eléggé. A bányák, a vállalat teljesítménye 1964-től folyamatosan csökkent. A Salgótarján környéki felszín közeli, így könnyebben bányászható és a jobb minőségű széntelepek lassan elfogytak. A széntermelés délre, Nagybátony környékére „húzódott”, ahol a geológiai viszonyok nehezebbek a termelés költségesebb, a szén minősége gyengébb volt. Már 1964 és 1973 között 29 aknát zártak be a medencében. Természetesen történtek erőfeszítések, hogy lassítsák a folyamatot. Kányáson például jelentős rekonstrukció indult, de elkéstek a munkával és a szénmosó sem hozta a várt eredményt. Végül 1992-ben befejeződött a mély- művelésű bányászkodás Nógrád- ban.- Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan vitatták a vállalat vezetőinek felelősségét, nem is egészen alaptalanul A hosszú távú fejlesztési, gazdátkodási stratégia hiányát, valamint a határozottabb kiállást kérték számon rajtuk.- A bányaiparban sokféle - országos, vállalati, üzemi - fejlesztési elképzelés létezett, de ezek között nem volt összhang. Közülük nem egy áldozatul esett a különböző érdekcsoportok harcának. Nem mindig a legjobb elképzelések kaptak zöld utat. Gyakran azok jutottak előnyhöz, akik ügyesebben taktikáztak, jobbak voltak az ösz- szeköttetései. Ezért én nem is tudom csak a vállalat vezetőinek nyakába varrni a szénbányák eredménytelenségét, a csődöt, a szanálást. De nem is lehet egészen felmenteni őket, Sok szakember tudta, hogy amit tesz, nem, vagy legalább is nem egészen biztos, hogy eredményre vezet. De nem igen tudtak, vagy nem mertek fellépni a politikai, gazdasági döntések ellen. A vezetés hibája, hogy egyszerre akart megfelelni valamennyi elképzelésnek, így valójában egyiknek sem tudott. Nem volt valóságos, működő piac, ezért a teljesítmények sem voltak azok. Mint ahogyan az a követelmény is irreális volt, hogy a szociális és a jóléti kiadások ne mérséklődjenek, jóllehet az adósság egyre nőtt.- A végeredmény már ismert, a nógrádi szénbányák szanálása. Az egymást követő években több szanálási megállapodás, intézkedési terv is született. Miért volt erre szükség?- Azért, mert a szanálási programot, amelyre elkötelezte magát a vállalat, nem teljesítette. S miután 1986-tól életben van a csődtörvény, megindult a csődeljárás és 1990 elején pedig elkezdődött a vállalat felszámolása. A bányaipari ágazatban ez volt az első ilyen eljárás, senki sem rendelkezett kettő tapasztalattal. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy megtisztítják a széntermelést mindenfajta kiegészítő tevékenységtől és így az majd önfenntartó lesz. Ez azonban nem sikerült. A szénen kívüli tevékenység - a különböző ipari és szolgáltató üzemek - nem tudták kihúzni a bajból a szénbányászatot, jóllehet annak idején ezzel indokolták létrehozásukat. Később nagyobbik részük piacot próbált keresni a vállalaton kívül, de kiderült, nincs igény a munkájukra, létüket a bánya jelentette. A kutatófúrásokat a bánya rendelte meg, fizetett a fúróüzemnek abból a pénzből, amit erre a célra kapott. Amikor elapadt a központi pénzforrás, más munkájuk nem lévén, az üzem megszűnt. Hasonló sorsra jutott az építészeti és a gépüzem is. Amíg a szociális épületek, a fürdők, öltözők épültek, nem volt különösebb gond. Amikor a munka befejeződött az építészeti üzem is megszűnt. Ez egyenes következménye volt annak, hogy a kiegészítő üzemek a bányához, a széntermeléshez kötődtek, központi pénzzel tartották fenn őket. Munkahelyek megtartását jelentették, de valóságos igény nem jelentkezett munkájuk, termékeik iránt.- Azért volt még néhány kétség- beesett kísérlet arra, hogy elodázzák a bányászat befejezését. Mert valóban sok száz ember munkahelyéről vöt szó.- Igen, kéregbányák nyitásával, külszíni fejtéssel is próbálkoztak és külföldről keverőszén behozásával. A nógrádi szén alacsony kéntartalmú és ez teszi alkalmassá arra, hogy az erőművek felhasználják. Ugyanakkor alacsony a fűtőértéke és magas a hamutartalma. A keverőszénnel - amelyért sok kritikát is kapott a vállalat - azért kísérleteztek, hogy javítsanak ezen. Aztán hosszú tárgyalások eredményeként, 1992-ben kompromisszum született az erőművel félmillió tonna szén szállítására. Ez néhány száz ember foglalkoztatását jelentette volna és a gazdálkodásban a veszteség „ledolgozását.” A munka októberben indult, de novemberben be is fejeződött, a tervek füstbe mentek.- A vállalat felszámolása meglehetősen sok embert érintett. Az ő sorsukat sikerült megnyugtatóan rendezni?- Ez volt talán a legnehezebb döntés, amelyet meg kellett hozni, hiszen emberek, családok sorsáról volt szó. Még folyt a széntermelés, amikor már elkezdődött az emberek elbocsátása. A megmaradt 1000-1300 bányai dolgozó munkaviszonya az utolsó 6-8 hónapban szűnt meg, s 1993 óta a vállalatnak egyetlen alkalmazottja sincs. A fiatalabbak végkielégítést kaptak, hogy kezdeni tudjanak valamit, mások nyugdíjba mehettek. Nógrád az ország megkülönböztetett medencéje volt, a végkielégítést az állam garantálta. Ennek mértéke különböző volt, de nem több kétévi keresetnél. A munkában eltöltött idő, a beosztás és a bér szabta meg, hogy ki mennyit kap. Ahogy visszaemlékszem, voltak többen is akik milliókban számoltak. A bányászszakszervezet segítségével az utolsó tárgyaláson kaptunk még 100 millió forintot. A bányászkodó emberek között egyfajta közvélemény-kutatást végeztünk, hogy mi legyen a pénz sorsa. A legtöbben úgy gondolkodtak, ez az utolsó lehetőség, hogy végkielégítéshez jussanak, mert később sem munkahelyük, sem pénz nem lesz. Munkaügyi, munkajogi adóssága nem maradt a vállalatnak. Valamennyi alkalmazottal rendeztük tartozásunkat - tisztességesen váltunk el mindenkitől, ahogyan azt a törvények, a kollektív szerződés előírták. Azt természetesen nem állítom, hogy mindenki elégedetten távozott. S nemcsak a pénz miatt mondom ezt. Az emberek nehezen vették tudomásul a végső döntést, a bányák bezárását. De nem tehettek ellene semmit. Beletörődtek a megváltoztathatatlan- ba.- Most hol tartanak az adósság rendezésével? S egyáltalán menynyivel tartozik a vállalat és kinek?- Még 1995-ben a szakemberek bejárták a volt bányák területét, hogy felmérjék, hol, milyen károkat okozott a bányászkodás, hol van szükség kártérítésre, tájrendezésre, rehabilitációra. Most a bányakárok rendezése folyik, meglehetősen sok vitával, perrel, mert a szakértők véleménye nem mindig egyezik a tulajdonosok igényeivel. Mi az esztendő végéig szeretnénk elkészíteni a felszámolás végleges zárómérlegét. A többi aztán már a bíróság dolga lesz: kihirdetni a felszámolás befejezését és a cégjegyzékből törölni a nógrádi szénbányákat. Ami pedig az adósságot illeti, 1994-ben már elkészült a közbenső felszámolási mérleg. Már akkor kiderült, hogy azokra a veszteségekre, amelyek még a felszámolás előtt „jöttek össze”, gyakorlatilag nincs fedezet. De azokra is kevés a pénz, amelyek a felszámolás folyamán keletkeztek. A vállalati vagyon értékesítése nem hozott jelentősebb összeget, hiszen nagy része korántsem az értékén kelt el. A végén már úgy voltunk, nincs mire várni, annyiért adunk mindent, ameny- nyiért viszik. Hiszen a bányák, a létesítmények fenntartása, őrzése sokkal többet felemésztett volna, mint amennyit valójában értek. Nehezen talált gazdára a bükk- széki üdülő is. Tudom, sok bányász munkája van benne és a vállalat vezetőinek sokáig szemükre vették, hogy megváltak tőle. Megtartani, felújítani nem tudtuk. Végül alig kaptunk érte any- nyit, mint amennyiért őriztettük. Hogy ki fizeti ki a hátramaradt adósságot? Minden bizonnyal a költségvetés „nyeli le”. A legnagyobb hitelezők - a Pénzügyminisztérium, az APEH, a társadalombiztosítási igazgatóság - több milliárd forintot követelnek. Ez az ára a szénbányák bezárásának Nógrádban. V. G. J . f JélL j i - - , _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., PostajVI |l 'D A l| ífS LI I U I AU fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 1 T v/UlV/ll/ megyei lllJVLfll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kftftel.: 30/3832-478, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. ____________________«yni,i»'rn ,p _________________ Terjeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú szá mlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre lí 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j o ^ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! ™k.s»aíé»r,tonik»s!ü>
