Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-18 / 165. szám

2001. JÚLIUS 18., SZERDA Nógrád Megyei Hírlap __________Barath Ottó jegyzete T anulás egy életen át-ég az érettségi előtti na- l\/Jpókban beszélgettem né- X Vxhány tarjáni diákkal: eltö­kéli szándékuk szerint mindahá­nyon tovább tanulnak. Egy zagy­varónai kislány - biztos, ami biz­tos alapon - több mint tíz felsőfo­kú intézménybe jelentkezett. Mint iskolaimádó nagyon vén di­ák - iskolába járni szerettem, ta­nulni nem - irigylem ezeket a fi­atalokat. Pedig az iskola örömei­ből, - ha közvetve is, - nekem is kijut: lányom második diplomá­ja közelébe ért, miközben már német nyelvvizsgáját is letette. (Elnézést, de ennyi szubjektivi­tás „ belefér” a jegyzet műfajá­ba) Mindezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy hál' istennek nálunk is kezd sikk lenni a tanu­lás. Bár már az én időmben is volt egy erre ösztökélő szóhármas szlogen tanulni, tanulni, tanul­ni!, de azt - mivel bizonyos „iz- mus"-ok is tapadtak hozzá -, ak­koriban még elég kevesen vették komolyan, a felszólítás amolyan iskolai iróniává silányult. A kor is inkább munkást akart faragni fiataljaiból. Ám alig telt el né­hány évtized, jelenkorunk letűnt látomásként lebegteti előttünk az egykor kimosolygott alapigaz­ságot, időtálló intelmet. Pedig a fejlett európai orszá­gokban - Amerikáról nem is be­szélve - időtlen idők óta felismer­ték az oktatás, a képzés embert és világát formáló, felemelő je­lentőségét. Napjainkban meg azért is van kitüntetett szerepe a tanulásnak „arrafelé”, mert egy- egy munkavállaló aktív korában átlagban több mint háromszor vált szakmát vagy foglalkozást (nem feltétlenül munkahelyet), kényszerből vagy saját ambíciói­tól vezéreltetve. S szakértői előre­jelzések szerint a szakmaváltás gyakorisága - a technika, a tu­domány fejlődése következtében - hamarosan akár meg is duplá­zódhat. Ezzel a tendenciával előbb- utóbb nálunk is számolni kell, Inkább utóbb, mert előbb azzal kell számolnunk, hogy a fiatalok mintegy 30 százaléka szakkép­zetlenül lép ki az iskolarendszer­ből. Kérdés, hogy ilyen képzettsé­gi struktúrával lehet-e egy moder­nizációs gazdaság keretei között folyamatos fejlődést biztosító, s a mainál magasabb szintű foglal­koztatást elérni. Aligha. Márcsak azért sem, mert szakképzettség nélkül jószerivel munkába állni sem lehet. Aki meg nem képzi magát folyamatosan az hamaro­san kikerül a munkaerőpiacról. E zernyi okunk van tehát a ta­nulásra, a folyamatos kép­zésre. Nem is beszélve Euró­pai Unióba való bekerülésünk szándékáról. Oda akarunk csat­lakozni, ahol az elmúlt években hirdették meg az egy életen át va­ló tanulás (angolul: lifelong leaming) szükségességét és prog­ramját. Van mit tanulni tehát tő­lük a tanulás terén is. Jó lesz, ha az életen át való tanulás gondo­latához hozzászoktatjuk magun­kat, s főleg gyermekeinket. Hogy mentalitássá formálódjék a ta­nulás a tudáshoz s az Európába vezető úton. MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL TEVETARTÓ NÓGRÁDIAK. Kétpúpú tevék a cserháti dombok között: nem éppen megszokott látvány, valamiféle „ősemlékezés” sem lehet, hiszen a török hódoltság idejében látott teherhor­dó állatok dromedárok, azaz egypúpú tevék voltak. A két különleges jószág a béri Andezit Foga- dó körül legelészik, a csikó pár hónapja született.__________________________fotó: rigó Z sebkönyv a régiókról Napjainkban felfokozott érdeklődés kí­séri a hazánk egyes térségeiben végbeme­nő társadalmi-gazdasági folyamatokat, s nem csak a szakemberek körében. Ebből a meggondolásból kiindulva, új zseb- könyv-sorozatot indított a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A magyar régiók zsebkönyve, 2000 cí­mű, hiánypótló kiadvány az ország nagy területi egységeiben zajló folyamatokat több szempontból is bemutatja. Alapjául a tervezési-statisztikai régiók hét egységből álló rendszere szolgál, amely megfelel az Európai Unió területi nómenklatúrája má­sodik szintjének. A térképekkel és grafiko­nokkal is áttekinthetőbbé tett könyvecske elsősorban a regionális fejlesztési taná­csoknak, a programkészítő tervezőknek, a területfejlesztéssel foglalkozó államigaz­gatási szakembereknek nyújt fontos infor­mációkat. Hasonlóképpen kielégíti a gyors adatokra váró tudományos kutatás, az ok­tatás és a nagyközönség érdeklődését is. A kiadvány tartalmával, példányszámá­val és árával egyaránt a szélesebb igények- nek kíván megfelelni. _____________■ D iákokat jutalmaztak (Folytatás az 1. oldalról) nevében tárgyjutalommal kö­szönte meg lelldismeretes, áldo­zatos munkáját. Innentől már a szokott módon zajlott a testületi ülés: Kriston Pé­ter alpolgármester a napirendi pontok megszavazása előtt azt indítványozta, hogy a képviselők vegyék le napirendről a város közigazgatási területének szabá­lyozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletal­kotást. Mint mondta, az aszfalt- gyártó üzem építésével kapcsola­tosan népszavazási kezdemé­nyezés történt, amely érintheti a rendezési tervet. Sisák Imre pol­gármester szerint az esetleges népszavazás a rendezési tervet nem befolyásolja, viszont a rö­vid- és hosszú távú tervek meg­követelik a rendelet megalkotá­sát: indoklásában rámutatott, hogy ennek hiányában semmifé­le építkezés nem kezdődhet Pásztón. A képviselők az alpol­gármester javaslatát elvetették. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató után Sisák Imre ismertette a Szurdokpüspöki önkormányzat részéről történt megkeresést a közös szennyvízberuházással kapcsolatosan. Előterjesztésében elmondta, hogy 1998. előtt nem volt felhőtlen az önkormányzat és a kistérség kapcsolata (amely mostanra pozitív irányba válto­zott), éppen ezért nem is gondol­kodhattak közös beruházások le­bonyolításában. Ezért történt az, hogy Szurdokpüspöki Jobbágyi és Szarvasgede önkormányzatá­val közösen gondolkodott a szennyvízberuházás megvalósí­tásán, de ez Jobbágyi kiválásával meghiúsult, ezért keresték meg a pásztói önkormányzatot a jelen­leg próbaüzem alatt álló szenny­víztelep rácsatlakozási kérdésé­vel. Sisák Imre elmondta, hogy ez mindkét településnek előnyös lenne: egyfelől két, I/l-es ivóvíz­bázisú település nyújtaná be a pályázatot, másfelől így 10 száza­lékkal magasabb céltámogatás nyerhető, illetők g Szurdokpüs­pöki újabb 10r ázalékkal kapna többet, mivel már megvalósult tisztítóműre csatlakozna. A pol­gármester a településfejlesztési bizottsággal egyeztetve javasolta, hogy a végleges választ 2001. szeptember 15-ig halasszák el: akkor fejeződik be ugyanis a szennyvíztelep próbaüzeme, és kiderül, a telep be tudja-e fogad­ni a szurdokpüspöki szennyvi­zet. A képviselők a javaslatot el­fogadták. A testületi ülés lapzártakor még tartott. HEGEDŰS Államalkotó tényezők a nemzetiségek (Folytatás az 1. oldalról) tartott tegnap előadást - Kovácsáé Czene Csilla elnökletével - a nyári egyetemen. Azt a témát fejtette ki, amelyet a könyvben is papírra vetett. A honfoglalás korától, Árpád-népétől, a „lovas­nomád kultúrák etnikai toleranciájától”, a XVII- XVIII. században bekövetkezett etnikai-nemze­tiségi arányváltozásokon s az egyes népek utób­bi évszázadokban tapasztalt szembefordulása­in át mutatta be a magyar történelem csomó­pontjait, bizonyítván, hogy Trianonnak és a nemzetiségi konfliktusoknak sokkal mélyebbek az okai, mint azt felülete­sen gondolnánk. Mondandójának lé­nyegét egy kérdésre adott válaszban foglalta össze: „Végére értünk egy évez­rednek, amely a kezdetén reményt adott egy népnek, hogy véget ér hosszú vándorlása Európa hadiútjain, s távla­tot nyüott. Véget ért az évszázad is, amely a kezdetén boldog békeidőket ígért, de helyette a háborúk, forradal­mak és törvénytelenségek százada lett. Véget ért egy évtized is, amely a kezde­tén adott némi reményt, hogy a sok borzalom és megpróbáltatás után fel­csillan némi fény. Nem a szomszédos országok­ban élő magyarokon múlik, hogy erre a fényre még mindig várni kell... Régóta békés nemzet vagyunk, s ez a jövőben is így lesz... ” Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke „A magyarországi etnikai és kisebbségi népcsoportok problémái” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy hazánkban je­lentős eltérések vannak a nemzetiségekhez tar­tozók számát illetően a hivatalos felmérések és becsült adatok között. Ez abból is fakad, hogy a határainkon belül élők körében erős a magyar állampolgári tudat, a kettős identitás érzése. A kisebbségben lévők akkor kerülnek nehéz helyzetbe, ha Magyarország és az ő anyaorszá­guk nem egyezik valamilyen kérdésben és vá­lasztaniuk kell, hogy hová állnak. A Magyar Köztársaságban államalkotó tényezőknek szá­mítanak a nemzetiségi csoportok. Ebből követ­kezik a kisebbségi önkormányzatiság gyakorla­ta, valamint a személyi elvű autonómia, amely­nek alapján ki-ki szabadon megélheti kisebbsé­gi létét. Ugyanakkor a kisebbségek nincsenek jó helyzetben - Báthory János szerint - anya­nyelvi kultúrájukat és identitástudatukat te­kintve. A németet leszámítva - amelyet elő­nyös, hasznos tanulni, tudni - a többi nyelvnek nincs igazi presztízse még a szülők körében sem, nem hogy a pályát, jövőt most választó gyermekek között. Az előadó külön is szólt az úgynevezett romakérdés alakulásáról. Elmond­ta, hogy a cigányokat 1990-ben sorolták először a nemzeti és etnikai kisebbségek közé. A jelen­legi kormány folytatja a korábban elfogadott felzárkóztatási programot, amely pozitívan diszkriminál a cigányok javára. Ez 2000-ben 9,5 milliárdos támogatást jelentett. Oktatási ösztöndíjban 7500 romadiák részesült. Mindez azonban még mindig kevés azon problémák, feszültségek kezeléséhez, pláne megoldásá­hoz, amelyek az előadó és a hallgatóság közti polémiában is felszínre kerültek. A délelőtti előadások sorát dr. Csongrády Bé­la, a TIT megyei elnöke, lapunk felelős szer­kesztője „Kisebbségi konfliktusok a sajtóban” című, konkrét példázatokkal érvelő előadása zárta. A nyári egyetem délután fakultatív kis­csoportos foglakozásokkal folytatta keddi munkanapját. ■ A hallgatóság jó részét az idén is a határainkon túli magyarok képezik. ____________________________________________________TOTÓ« GYŰRŰN TIBOR Szünidei programok Bátonyterenyén a Városi Köz- művelődési Központ és Könyv­tár két nagy tagintézményben, Nagybátonyban és Kisterenyén színes, érdekes, játékos összeál­lítással várják a szünidős diáko­kat. A bányavárosi művelődési központban kedden és csütörtö­kön délelőtt és délután, szer­dánként csak délután lehet válo­gatni a programok között. A Kastélykerti Művelődési Ház­ban, Kisterenyén szerda és csü­törtök délutánonként várják a gyerekeket. Akik július 18-án 13 órára el­mennek a bányavárosi művelő­dési központba, kiránduláson vehetnek részt: ezúttal a kisterenyei kastélykert különle­ges növényvilágával ismerked­hetnek meg. Július 19-én 10 órá­tól a „Gyertek, mesélünk” soro­zatban a vadhattyúk történetét hallhatják az érdeklődők, dél­után 14 órai kezdettel Fekete Ist­ván: „Vük” című regényéből ol­vasnak fel részleteket. A Kastélykerti Művelődési Házban július 18-án 14 órakor kezdődik a szellemi totó kitölté­se Kisterenyéről, július 19-én a kisterenyei szünidősök kirán­dulnak: ők a maconkai templo­mot nézik majd meg, ismerked­nek meg történetével. Fotósaink híre Hosszabb szünet után a kulturális örökség minisztériuma, a Ma­gyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a fotóművészek szövet­sége, a Magyar Fotóriporterek Társasága és a Műcsarnok kiállítást rendezett. A tárlatra a kortárs fotóművészet 50 évét reprezentálandó alkotókat hívott meg. A nyílt pályázatról beérkezett több száz kép­nek alig tizede került bemutatásra a szűkös kiállítási terület miatt. Az igen jó színvonalú szalonon sikeresen szerepelt a salgótarjáni Szathmári Gergely, a fiatalok életéről készült fotóesszéjével. _____■ T úra Salgóra Július 22-én vasárnap a Tájak-Korok-Múzeumok Salgó­tarjáni Klubja kegyeleti emlék­túrát szervez a kopjafákhoz a Salgó vár alatti tisztásra. Indu­lás a 9.20-kor induló a 11/B-s autóbusszal. Megfordult a „világ” Fejreállt egy autó hétfőn dél­után Nagyorosziban, a mentők két sérültet szállítottak kórház­ba, a járművet a tűzoltók állítot­ták „talpra”. Az eset körülmé­nyeit vizsgálják. Trabantost keresnek Július 15-én 18 óra 25 perc­kor Mátraterenye belterületén a Kossuth út 89. sz. előtt isme­retlen járművezető világos olajbarna színű Trabant típusú személygépkocsijával közleke­dési balesetet szenvedett, mi­vel motorkerékpárral ütközött. A balesetben mindkét jármű megrongálódott. A Trabant ve­zetője a helyszínről az előtt tá­vozott, hogy a rendőrség kiér­kezett volna; vezetője idősödő, őszülő szakállt viselő férfi volt. Kérjük a jármű vezetőjét, il­letve azokat a személyeket, akik a balesetnek tanúi voltak, illetve arról tudomással bír­nak, jelentkezzenek a vizsgá­lat megkönnyítése érdekében. Jelentkezésüket a salgótar­jáni rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti osztályán vár­juk telefonon, vagy személye­sen. Tel.: 411-255 (33-50)-es mellék. Miről döntenek még Salgótarjánban? Salgótarján képviselői elfogadták a második fél évre vonatko­zó üléstervüket. Eszerint ebben az évben döntenek még a me­gyeszékhely képviselői a Városi Tanuszoda és Strand további működtetéséről, valamint a város középtávú oktatási kon­cepciójáról. Mint ismert, Salgótarján ön- kormányzata minden hónap utolsó hétfőjén tartja közgyűlés­ét. A júliusi szünetet követően augusztusban intézményvezetők megbízásáról határoznak a kép­viselők. Ekkor számol be az ok­mányiroda működésének tapasz­talatairól a hatósági iroda vezető­je. Szeptemberben több rendele­tet is alkotnak, illetve módosíta­nak Salgótarján képviselői, így új rendeletet fogadnak el a közmű- fejlesztési hozzájárulásról és a hulladékgazdálkodásról. Módo­sítják a köztisztaság fenntartásá­ról, valamint a köztisztviselői közszolgálati jogviszony egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeletet. Puszta Béla polgármester szeptemberben ad számot a 2001. évi költségvetés első félévi teljesítéséről. Várhatóan módosít­ják a VGÜ Kft. ez évi üzleti tervét. A Tarjánhő Kft. ügyvezető igaz­gatója a távhőszolgáltatás díjának módosítását kéri majd a közgyű­léstől. Ugyancsak szeptember­ben kerül a képviselők elé a köz­területek állapotáról szóló tájé­koztató, mint ahogy a 2001/2002-es nevelési és tanév kezdéséről is tájékoztatót hallgat­nak meg az önkormányzat tagjai. Októberben a közterületek el­nevezéséről, változtatásáról, va­lamint az emléktábla-állítás rend­jéről lesz szó Salgótarjánban. Eb­ben a hónapban dönt a közgyű­lés arról, hogyan működik majd a továbbiakban a városi tanuszoda és a strand. Az oktatási iroda ve­zetője a középiskolák nappali és levelező tagozatán indítandó cso­portokra tesz javaslatot a 2002/2003-as tanévre vonatkozó­an. Az ÁNTSZ városi tiszti főor­vosa Salgótarján lakosságának egészségügyi állapotáról, az egészség romlását kiváltó okok­ról, az ellenőrzések tapasztalatai­ról beszél majd a képviselőknek. Novemberben már a jövő évi költségvetés koncepcióját vitat­ják meg a megyeszékhelyen, és az idei költségvetés háromne­gyed éves helyzetét terjesztik a testület elé. A város középtávú sportkoncepciója is november­ben kerül napirendre, mint ahogy az önkormányzat környe­zetvédelmi programjának felül­vizsgálata is. A Foglalkoztatási Kht. ügyvezető igazgatója a társa­ság által lebonyolított közcélú, közhasznú és közmunkákról ad számot a képviselőknek. Sziget­vári János közbiztonsági tanács­nok e minőségben elvégzett munkájáról tájékoztatja képvise­lőtársait. Decemberben alkotják meg a város sportrendeletét. Emellett az év utolsó hónapjában a követke­ző évre vonatkozó szolgáltatási díjak megállapításai kerülnek te­rítékre. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents