Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-15 / 137. szám

1 .......................... H a előfizet púnkra M-ot takaríthat meg. Részletes információ: 13-as mellék yd'I Családi nap a rétsági rendőröknél Kellemesen telt a rétsági rendőrök ideje, amikor családi napot tartottak a diósjenői Zsibaki tanyán. A rétsági rendőrkapi­tányság működési területén 25 település 21 ezer lakosának a biz­tonságát szolgálja. Különdö a bátonyi csapatnak A közelmúltban rendezték meg Szentendrén az országos katasztrófavédelmi versenyt. A bátonyterenyei Bartók Béla Általá­nos Iskola csapata az országos hetedik helyezés mellett különdíjat is kaptak. oldal I 8j A balassagyarmati fociutánpótlás bázisának felállítására gyűlt a pénz azon a szerdai gálameccsen, amelyen az NB Il-es BSE labdarúgói a Détári Lajossal felálló álomcsapatot látták vendégül. Az 5-5-ös eredmény magáért beszél. Baglyasiak Don Bosco-val Hogy tovább szőhessék az esélyek szálait A kazincbarcikai Don Bosco Szakképző és Általános Iskolá­ban járt nemrégiben a salgótar­jáni Bóna Kovács Károly Általá­nos Iskola és Diákotthon közös­sége, gyerekek, pedagógusok és szülők is, összesen negyvenhá­rom fő. Egy sikeres pályázatnak köszön­hetően valósult meg a tapasztalat­szerző látogatás, amelynek szükség- szerűségét a két intézmény hasonló nevelési elvei erősítették: a baglyasi iskola sok gyerek számára az utolsó esélyt jelenti az alapvető tudás meg­szerzésére, egy járható útra lépésre. Az itt dolgozó pedagógusokra az át­lagosnál nagyobb, felelősségtelje­sebb munka hárul. Az esélyteremtés további lehetőségeit kutatva a tarjá- niak olyan, szakképzéssel is foglal­kozó iskolát kívántak megismerni és megmutatni diákjaiknak, ahol a ne­hezen nevelhető, tanulási, beillesz­kedési problémákkal küszködő fia­talokat jó eredménnyel oktatják. Si­kerélményekhez segítik őket, hogy előkészülhessenek valamilyen szak­ma elsajátítására. A salgótarjániak három órát töltöttek a Magyar Szalézi Tartomány vezetésével, fenntartásával működő Don Bosco- ban, a vendéglátók szívélyes fogad­tatásban részesítették őket, műsor­ral is kedveskedtek nekik. Kazinc­barcikáról Szilvásváradra utazott a csoport, majd Egerben is eltöltöttek néhány órát. Ajándékzászló az iskolának A végzősök veszik át a szombati, rimád ünnepélyen Jó néhány olyan mozzanata lesz a rimóci általános iskola június 16-ai, szombati ballagá­si és tanévzáró ünnepélyének, ami diák és felnőtt számára egyaránt emlékezetessé teszi az egybefűzött eseményeket. Az egyik az egész évi munka során kimagasló eredményeket el­ért tanulók jutalmazása (az iskola- vezetés azt vallja: az elismerések jelentőségét növeli, ha viszonylag nagy nyilvánosság előtt részesíti ebben az erre érdemeseket). Az önkormányzat ajándékának át­adása lesz a másik szép része az ünnepnek: a falu vezetői úgy dön­töttek, hogy az új évezred első évében zászlót adományoznak az iskolának. Ezt most, Beszkid An­dor polgármester adja át a búcsú­zó nyolcadik osztálynak. A végző­sök tanulmányaik befejezését ta­núsító szalagot kötnek a zászlóra, majd azt a hetedikesek, vagyis a jövendő nyolcadikosok gondjaira bízzák, akik ugyanezt teszik majd egy év múlva. Á tanulási időszak­ok emlékét őrző községi jelképet, az ide tartozás szimbólumát, így adják majd kézről kézre a ballagó rimóci diákok, s ha majd felnőtt­ként ellátogatnak iskolájukba, a zászlóra kötött szalagok segítsé­gével is felidézhetik kisdiákkoruk élményeit. Éjszakai tragédia Skoda és Trabant ütközött - frontálisan - szerdáról csütörtökre virradó éjjel, 23 óra körül, Szende­hely külterületén, a 2-es főúton. A karambolban meghalt az egyik jármű vezetője - egy 67 éves nagy­marosi férfi -, míg a másik sofőr 8 napon túl gyógyuló súlyos sérü­lést szenvedett. A baleset ügyében a rendőrség nyomozást rendelt el, ennek keretében vizsgálják, miért tért át az egyik autó a menetirány szerinti bal oldalra. Félezer fenyő az erdőtarcsai gyűjteményben A budapesti Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteményét adták át tegnap Erdőtarcsán. A gyűjtő, aki egyébként a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője el­mondta, már jó ideje keresett nagyobb telket, hogy helyet ta­láljon a fenyőknek. 1981 őszén fogott hozzá a telepítéshez, amelynek gerince mára befejeződött. A növények a földben vannak. Későbbi finomításokra még van lehetőség, de az alapállomány már élvezhető méretű. még vizsgálat alatt van, illetve további 150 növény még nem keriilt minősítésre. Összességében mintegy 800 féle növényt ültetett el tulajdo­nosa az erdőtarcsai kertben, azoknak egyharmada nem ma­radt meg. Mesterházy Zsolt úgy Mesterház^Zsolt megnyitja a gyűjteményt ä közönség’előtt Közel egy hektáros a gyűjte- több államilag elismert fenyő- fogalmazott: lehetett sejteni né­ménynek helyet adó erdőtar- fajtát telepített Mesterházy melyik ciprusról, hogy fölösle­csai kert, amelyben 260-nál Zsolt, azonkívül 40-50 fajta ges itt elültetni, de van olyan ciprusom most is, amelynek a természet törvényei szerint nem lenne szabad életben lennie.- Ilyen szempontból fajtakí­sérleti munkát is végzek - mondta. - Jó szívvel tudom bárkinek ajánlani azt a nö­vényt, amelyik kibírja a fagyot, az ónos esőt, az aszályt. A fenyőgyűjtemény gazdája, mint megtudtuk, végzettségét tekintve vendéglátós. A fenyő­telepítés hobbinak indult, az­tán „fogságba esett”. Ez annyi­ra jól sikerült, hogy 1995-ben kiadott egy fenyőrendszertan könyvet, amely a világ akkor fellelhető összes alapfaját és kertészeti változatait ismertet­te. Ezt a bibliográfiai jellegű könyvet használják Magyaror­szágon az erdészek és a kerté­szek. A kiadványnak olyan szempontból van jelentősége - magyarázta a tulajdonos -, hogy a növénynemesítők elne­vezik az új növényeket, de ami foglalt, azt nyilván el kell kerül­ni. Ezzel a könyvvel, amely 12 éves gyűjtőmunka eredménye volt, bekerültem a sűrűjébe. Mesterházy Zsolt elmondta, új növényt már nem vesz. (Folytatás a 3. oldalon) Van, aki nyaral, és aki csak álmodik róla Pár nap Velencén azért belefér - A gyerek érje be táborral Még nem igazán nyárias júniusunk az iskolai vakáció beköszöntével, a szabad­ságolások indulásával, nem utolsósorban a társas, családias kikapcsolódás, egy kis megérdemelt semmittevés iránti vágyakozással a nyaralásra tereli a figyel­met. Vajon az átlagcsalád itt, Nógrádban, mit tud kezdeni nyári önmagával? A megkérdezettek többségét a pénztárcák, folyószámlák mérlege komoly önmér­sékletre inti. Már évek óta. Mindössze egy hónapja kötött házassá­got a bátonyterenyei Varga Jenő és felesége, Marika. Ők ketten a korfui napfény arany­barnaságát is hozományul kapták. - Szó szerint így van - bizonygatja mosolyogva a feleség, az egyhetes utat ugyanis nászaján­dékba kaptuk szüléinktől, tehát ők fizették az árát. A kettőnk fizetéséből - ha nem szü­letik gyerekünk, s persze az ellenkezőjét szeretnénk - legfeljebb hosszú évekig tartó kuporgatással jutnánk el a görög szigetekre. Ugyanis az én kozmetikusi és a párom fuva­rozó-vállalkozói jövedelme egyáltalán nem a tengerparti üdülés biztosítéka. Sajnos, az olyan ismerőseim körében, akik - teljes - családban élnek, s mind a két szülő dolgo­zik, hazavisznek havonta mind a ketten olyan ötven-hatvan ezret nettóban, a napi kiadás élelemre, főleg a hidegebb hónapok­ban a rezsire, felemészti a pénzük javát. Azt is tudom, hogy ezen felül épp' egy kicsike aranytartalékkal rendelkeznek. Az ifjúhá­zas Vargáék elárulják, hogy számukra is a gyűjtögetés évei következnek, mert a csalá­di ház, amelybe költözni szeretnének, ma még nem létezik, megvétele, netán a felépí­tése ha nem is elérhetetlennek, de távolinak tűnik. Ha csak - teszik hozzá - nem adódik valamiféle külföldi munka, jó fizetséggel. Bár jelen pillanatban hiszik is, nem is, hogy ilyesmibe vágnának.- Ha most kezdeném, kizárólag bankszak­ma elsajátítására tenném a célt, a bankosok (Folytatás a 3. oldalon) Tizennyolc előttünk, egy mögöttünk Növekszik megyénk lemaradása a fejlettebbekhez képest Fényesek és dobogósok Belenéztünk a Kodály iskola versenynaplójába Nógrád megye bruttó hazai terméke 1999-ben 134,6 milliárd forint volt, folyóáron 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés üteme elmaradt az országostól, de magasabb az észak-alföldi régióba tartozó Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékénél - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak jelentésében. Országos és nemzetközi első hely, arany, bronz, továbbá kü- löndíjak, ezek a „legek” a salgótarjáni Kodály Zoltán Általá­nos Iskola versenynaplójában. Ez a napló igen gazdag. A me­gyei eredmények is sikerekről, felkészültségről, kiváló peda­gógusi felkészítő munkáról tanúskodnak. A tanévzárás kü­szöbén készült számvetés egy év „termésének” összegzése. Magyarország bruttó hazai ter­méke (GDP) 1999-ben folyóáron 11 393 milliárd forintra rúgott, fo­lyóáron 12,9, változatlan áron 4,2 százalékkal volt több, mint 1998- ban. A növekedés ütemé valame­lyest elmaradt az egy évvel koráb­bitól (4,9 százalék), s ez a ten­dencia legtöbb gazdasági ágra jel­lemző volt. A bruttó hazai termék 42,4 százalékát Közép-Magyarország, 9B77i215B901000" 01137 29,1 százalékát a Dunántúl, 28,1 százalékát Kelet-Magyarország adta. A korábbi évhez viszonyít­va Közép-Magyarország részese­dése 1 százalékkal növekedett, Kelet-Magyarországé egy száza­lékkal csökkent, a Dunántúlé nem változott. Folyóáron a GDP a nyugat-dunántúli és a közép-ma­gyarországi régióban növekedett a legintenzívebben, a kisebb terü­leti egységek közül Győr-Moson- Sopron és Pest megye, illetve Bu­dapest ért el az átlagosnál na­gyobb gyarapodást. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 1999-ben 1 millió 132 ezer forint volt, 13,5 százalékkal több az egy évvel korábbitól. A növekedés üteme lassult 1998- hoz képest. A GDP vásárlóerő-pa­ritáson számított értéke alig több mint fele az Európai Unió tizenöt tagországa átlagának. A régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján nem változott, a két szélső értéket változatlanul Közép-Magyarország, illetve Észak-Alföld képviseli. Közép- Magyarország mutatója 1,5-szer (ezen belül Budapesté 1,9-szer) nagyobb az országos átlagnál, az észak-alföldi régióé ugyanakkor csak alig kétharmada (ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé csak 55 százaléka) annak. Közép- Magyarország mutatója már (Folytatás a 3. oldalon) Ebben a tanévben is a külön­böző tanulmányi versenyek tan­tárgyi, műveltségi, területi fordu­lóin az iskola kétszázkilencven- négy tanulója vett részt, s számos diák kiválóan bizonyított. Mi sem jelzi ezt ékesebben, mint az, hogy például megyei első helyezést ti­zenhármán értek el, a dobogó má­sodik fokára tizenketten, a harma­dikra pedig tizenhatan léptek fel. Országos versenyeken három csoport és tizenhét gyerek méret­te meg tudását, sikereikről rövi­den: Kubinyi Júlia, (4. b osztály) országos első lett népdalverse­nyen, s a mesemondás nemzetkö­zi döntőjében szintén a legjobb­nak bizonyult. Arany minősítést ért el társas éneklési versenyen az a csapat, amelynek tagjai a következők vol­tak: Karácsony Zsuzsanna, Tusják Lilla, Bállá Katalin, Majo­ros Anita, Dósa Katalin, Pongó Marianna, Rezes Vivien, valamint Scheineker Éva. Ugyanebben a kategóriában egy másik megmé­rettetésen harmadik lett közös produkciójával Karácsony Mária, Szaki Dóra és Bencze Anikó. Bar­kó Ivett versenyeredménye szin­tén a figyelemre méltó harmadik hely. Szikora Mónika angol és ma­gyar tárgyakból is indult, orszá­gos negyedik és hetedik helyet mondhat magáénak. Bánkuti Ba­lázs „versenykettőse” a hetedikes fiú rajztudását bizonyította egy ötödik helyezéssel és egy külön- díjjal. Müller Zsófia vers- és pró­zamondásban a hetedik, nyel­vészversenyen a huszonötödik helyen végzett. A felsoroltakon kí­vül ritmikus sportgimnasztika, „kis matematikus,” kerékpáros-, környezeti, földrajz és más tantár­gyakban, kategóriákban is próbá­ra tették felkészültségüket a tanu­lók, s szépen teljesítettek. A Kodály Zoltán Általános Is­kola természetesen büszke ezek­re az eredményekre, amelyek jel­zik az intézményben folyó okta­tó-nevelő munka színvonalát. ■ FOTÓS RIGÓ TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents