Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-26 / 121. szám

2001. MÁJUS 26., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Kényelem a város szélén Garzonosokká válnak a szobabérlők Hatalmas változáson megy át Salgótarjánban az úgynevezett szobabérlők háza ebben az évben. Az épület minden tekintet­ben színes arculatot kap. A városi önkormányzat jelentős ér­tékű (184 millió 917 ezer Ft) beruházásáról beszélgettünk Horváth Sándorral, a Lakóházépítő Kft. ügyvezetőjével. Rá se lehet majd ismerni az épületre, kívülről-belülről - az előnyére. ■- Láthatóan már alaposan benne vannak a munkában, de mikor kezdődött a beruházás?- Már több mint egy negyed­éve, a január 22-i munkaterü­let-átadás óta folyamatosan dol­gozunk. A beruházásra kiírt pá­lyázatot a Prevent Kisszövetke­zettel együtt nyertük el, mint közösen pályázók.- Feladatuk hogyan fogal­mazható meg?- A korábbi, közös fürdőszo­bás lakóhelyiségekből 75 darab összkomfortos garzonlakást alakítunk ki az ütemterv szerint ez év november 30-ig. Tulaj­donképpen az átalakítás lenne a könnyebb megoldás, viszont így darabszám és minőség te­kintetében is egy jelentősen ní- vósabb munkán dolgozunk. Er­ről még azt kell tudni, hogy a beruházás két ütemben zajlik. Mivel az épületet most is lak­ják, az első ütemben, június kö­zepéig, az ötemeletes épület szintjein 6-6 lakást készítünk el, majd utána azok a helyisé­gek következnek, amelyekben jelenleg is laknak. Egy lakás 31 négyzetméteres lesz és a szoba mellett főzőfülke, amolyan kis minikonyha, fürdőszoba és ter­mészetesen lakáson belüli WC- használat tartozik hozzá. Vala­mennyi lakást külön villany-, il­letve vízórával látjuk el.- Milyen egyéb átalakítást eszközölnek az épületen?- Teljes fűtés-, vízvezeték-, kazánházi és elektromos re­konstrukciónak vetjük alá az épületet, ráadásul még a külső homlokzat is pluszszigetelést kap. Vigarano Mainarda volt a vendég Salgótarján egyik testvérvárosában, az olaszorszá­gi Vigarano Mainardában e hónapban lesz a polgár­mester-választás, és mindkét jelölt a legfontosabb cél­kitűzései között említette a testvérvárosi kapcsolato­kon belül az ottani általános iskola és a tarjáni Gagarin Általános Iskola közötti kapcsolatok további ápolását. Nem csekély túlzással így azt is mondhat­juk, hogy a nógrádi megyeszékhelynek jócskán van köze a választás kimeneteléhez, vagyis: az nyerhet, aki ez ügyben többet tud ígérni... A két intézmény több mint ötéves kapcsolatának legújabb fejezeteként ezúttal az olasz gyermekek vol­tak a vendégek május 1-5 között Salgótarjánban. Az EU támogatásával megvalósuló kölcsönös látogatáso­kat minden évben precízen kidolgozott program alapján valósítják meg. Az idén a másság volt a talál­kozó fő témája, azaz a mozgássérült, és más, az át­lagtól a személy hátrányára eltérő gyermekek közös­ségi integrálódásának a problematikája. Elvetett fél megoldás 21-es út, 3. ütem: valami lehetett volna, de nem az igazi Közel tíz éve húzódik - sajnos nem a 21-es út megvalósult, „asz­faltozott” 3. üteme, hanem a megépítése körüli vita, pontosab­ban: a halogatás. A múlt hónapban Puszta Béla polgármester aláírt egy megállapodást, a beruházást végző közhasznú társa­sággal, melynek értelmében a megyeszékhely az útépítés továb­bi beruházásából 5 százalékos költséget vállal. A korábbi, vá­rosra jutó összeg ennek a duplája volt. Aki ezek után azt hiszi, hogy ennek mindenki felhőtlenül örült, az téved, ugyanis a megál­lapodás előtt felmerült egy olyan másik megoldási lehetőség, amely az önkormányzat gazdasá­gi és városfejlesztési bizottságát is megosztotta a döntés során. Ennek a megértéséhez kértük Ke­nyeres István városi főépítész se­gítségét.- Mi váltotta ki a vitát?- Felmerült az a lehetőség, hogy a beruházást végző kht. eu­rópai uniós pályázaton vesz részt. Feltételként jelentkezett azonban, hogy a tervbe vett út­szakasz csak félig épül meg és az úgynevezett visszakötés a Móricz Zsigmond útnál valósul meg.- A szakemberek hogyan véle­ményezték ezt a lehetőséget?- Alaposan megvizsgáltuk, s arra a megállapításra jutottunk, hogy nem lenne túl szerencsés a város szempontjából. Számos olyan, a kórház irányába tovább terhelt forgalomtechnikai problé­ma keletkezne, amelyet egyéb­ként külön részletezve a már em­lített bizottság elé tártam.- Mi volt az előterjesztés lénye­ge?- Az előterjesztés egyik oldala: az előzőek ismeretében remény arra, hegy pályázati pénzzel félig megépüljön az út, ugyanakkor újabb 'forgalomtechnikai bonyo­dalmak keletkeznek, míg a másik oldala: a félig megépített úttal járó újabb terhelések feloldása, azaz a továbbépítés, bizonytalan időre elhalasztódik. A bizottság véle­ményezése során két végletes ál­láspont alakult ki, melyek közül az egyik a gondolat felvetését, a másik a gondolat elvetését tartotta nonszensznek. Végül is a szava­zás arról döntött, hogy az önkor­mányzatnak nem félig megépített útra van szüksége, újabb kelle­metlenségekkel, hanem a 3. üte­met tekintsük egy építési szakasz­nak, melynek a Kossuth út az ele­je, a vége pedig a Beszterce lakó­telep közelében, az erdészetnél alkalmazott bekötés.- A döntés értelmében aláírt „nem félig megoldásból" mikor le­het befejezett 3. ütem?- A mostani megállapodás azt tartalmazza, hogy 2002 a csök­kentett költségvetést igénylő (ezt olyan műszaki kompromisszu­mos megoldások tették lehetővé, mint például a Móricz Zsigmond út felett átívelő felüljáró megépíté­sének elvetése - a szerző) műsza­ki tervek kidolgozásának az éve, amely alapján meg lehet hirdetni a közbeszerzési eljárást, a kivite­lezők versenytárgyalását. A kez­désre vonatkozóan nincs időpont, ugyanis a beruházás összege a központi költségvetésből szárma­zik, vagyis független önkormány­zatunktól.- A legújabb számítások sze­rint mennyibe kerül a beruházás?- A „mai” tervek szerint közel 5,5 milliárd forintba, azaz költség- csökkentés ide, költségcsökken­tés oda, ahogy múlik az idő, las­san elérjük az eredeü versenytár­gyalási árat... Az önkormányzat meghosszabbított karja Új tisztség régi feladatokkal, de mindez azért, hogy lehetőleg ne le­gyenek megválaszolatlan kérdé­sek: azaz lehetőleg minél többet el­végezni abból a sok-sok apró-csep­rő feladatból, amelyet a megye- székhely lakossága jelez a polgár- mesteri hivatalnak. Ez a szándék hívta életre a városgondnoki sze­repkört. Salgótarján városgondno­ka Lőrincz Lajos, aki harmadmagá- val látja el az igen fontos teendő­ket. A szándék az, hogy a város­gondnok és emberei amolyan gyorsreagálású csapatként végez­zék munkájukat. A sürgős elintéznivalókból pe­dig bőven akad. Különösen ebben az időszakban, amikor a lakossági fórumokon ismét összeállításra ke­rültek azok a listák, amelyek „sür­gős” címszóval kerültek az ületéke- sek elé. A városgondnok és csapa­ta ebben, és persze sok egyéb fo­lyamatosan jelentkező aktualitás­ban segédkezik az önkormányzat szolgáltató, illetve irányító szervei­nek. Munkájukat segíti egy Fiat Ducato típusú, vegyes használatú gépjármű is. Lőrincz Lajos amúgy közel há­rom évtizede foglalkozik hasonló feladatokkal, s a „gyorsreagálású hadtest” felállítása óta máris sok problémát oldott meg. A XXI. század hulladéklerakója A természet ölén - a természetet nem zavarva Új autóbuszok a tömegközlekedésben Idén is üde volt a Tarjáni tavasz A budapesti központú Hídépí­tő Rt. szó szerint hegyeket mozgatott meg, amikor el­kezdte a salgótarjáni térségi regionális kommunális szi- lárdhulladék-lerakó építését. Bár sok helyen kemény ellen­állásba - sziklába is - ütköz­tek, a beruházás igen jó ütem­ben, a terveknek megfelelően halad. A másfél évszázados múltra visszatekintő cég kivá­ló szakemberével, Varga Fe­renc létesítményvezetővel a nógrádi megyeszékhely és térségének igen fontos beru­házásáról beszélgettünk.- Hulladéklerakó építésével is foglalkozik a cégük?- A Hídépítő Rt. sokoldalúsá­gát bizonyítja az, hogy nem csak a nevében rejlő munka­végzésekre képes, illetve szak­avatott. Természetesen koránt­sem egyszerű „szemétgyűjtés­nek” helyet adó hulladéWerakó beruházásáról van szó, hanem a XXL század magas fokú elvá­rásainak megfelelő létesítmény­ről. A beszélgetés során aztán ki­derült, hogy a szóban forgó hulladéklerakót csak kiejteni egyszerű, de megépíteni sokkal bonyolultabb. Varga Ferenc amúgy már számos helyen, így a délszláv háború „berobban­tott” hídjainak újjáépítésénél is bizonyította, hogy mestere szakmájának.- Mikor kezdték a munkát és milyen lesz a XXL század hulla­déklerakója?- 2000. október közepén nyertük el a munkát több mint tíz pályázó szoros versenyé­ben. Novemberben megtörtént a munkaterület átadása, majd hamarosan elkezdtük tologatni a hegyeket.- Ezt komolyan mondja?- A hulladékdepóniát, a mintegy 700x400 méteres, eny­he V alakban kialakított „göd­röt” három domb veszi körül, melyekhez felépítettünk egy negyediket. A közel 200 ezer köbméter föld tervszerű meg­mozgatásával elértük, hogy a hulladéklerakó semmilyen szempontból ne tűnjön fel, mintegy beleilleszkedjen a ter­mészetbe - a természet ölén. A későbbi elszivárgást a többréte­gű szigetelés biztosítja az ás­ványszigetelés, a carbofolfólia, a geotextília csőhálózat és a ka­vicsrétegek segítségével. Ha pe­dig netán mégis áteresztene a többrétegű szigetelés, azt az ér­zékelők helyileg behatárolva, pontosan, azonnal jelzik.-Milyen egyéb felépítmények lesznek a hulladéklerakónál?- Lesz természetesen gép­műhely, konténermosó, szelek­tív hulladéktároló, komposztá­lótér - a létesítményeket össze­kötő aszfaltút, világítással ellát­va, s kerítéssel határolva.- Hány alvállalkozóval dol­goznak együtt?- A 15-20 alvállalkozó nagy része helyi cég, így például a Karancs-Epker készíti el az ösz- szes épületet.- Az új hulladéklerakó med­dig lesz képes befogadni Salgó­tarján és környéke lakosságá­nak szemetét?- Az első ütem előrelátható­lag 15 évig fogadja majd 29 te­lepülés 80 ezer lakosának sze­metét. Amikor betelik a 300x300 méteres első ütem te­rülete, azt lezárjuk, és a hulla­déklerakás folytatódhat közvet­lenül mellette. A beruházást egyébként ez év szeptember vé­gére befejezzük. A Nógrád Volán Rt. összefogva Salgótarján önkormányzatával, május elején négy új, Rába Contact típusú autóbuszt állított forgalomba a megyeszékhelyen. A „friss erőket” április 26-án mutat­ták be a sajtó képviselőinek a cég központi telephelyén. Az új járművek állami finanszí­rozásának megszűnte óta az el­múlt tíz évben használt autóbu­szok vásárlására kényszerültünk - mondja Horváth József, a Nógrád Volán Rt. vezérigazgatója. - Ezt Malév-konstrukcióval, illetve az Ikarus kísérleti főosztálya által biz­tosított, majd később megvásárolt referenciabuszok segítségével ol­dottuk meg. A vezérigazgató annak a véle ményének is hangot adott, misze rint, tekintettel a járműállomány életkorára, a selejtezésre váró autó­buszokra, mindenképp’ biztató a vállalat és a salgótarjáni önkor­mányzat közös tehervállalása.- Ez egy új fejezet kezdete lehet - hangsúlyozta Horváth József - minőségi javulást eredményezhet a megyeszékhely tömegközleke­désében. Természetesen a gyakorlati „szakavatottak”, az utasok vélemé­nyére is kíváncsiak voltunk. Csizmadia Jánosné az „SZTK”- ba igyekezett egy leletért, amikor az egykori Stécé-klubbal szemköz­ti megállóban kérdeztük.- Még csak egyszer utaztam az egyik gyönyörű új busszal, de ha tehetem, azaz, amikor egymás után két olyan jármű fut be, ami „fölfelé” megy, akkor inkább az újat fogom előnyben részesíteni.- Én már legalább ötször-hat- szor utaztam rajta - mondja Varga László, aki vidékről jár be a megye- székhelyre, gyermekeit megláto­gatni. - Számomra a leszállás hangjelzése is érdekes, bár csak egy egyszerű csengő, amit villany- szerelőként már felfedeztem, még­is érdekes, nem szokványos a hangja. Persze az új buszok min­den porcikájukban különlegesek. Azt kívánom a városnak, meg a Nógrád Volánnak, hogy minél több ilyen buszuk legyen! Az új autóbuszok Salgótarján következő helyi vonalain közle­kednek: 3C, 36, 7, 7A, 11 A, 11B, 8, 9,11,25. Az írás címében rejlő igaz­ságot bizonyára nem kell rész­letezni, hiszen nagyszámú kö­zönsége volt a programoknak, és a tapasztalatok szerint senki sem távozott csalódottan. Korill Ferencet, a József Attila Művelődési Központ igazgató­ját a rendezvény hátteréről kérdeztük.- Még a neves hazai és külföl­di művészek is irigylésre méltó­nak nevezték a Tarjáni tavaszt. Ha mindez így igaz, akkor mért vannak olyan vélemények, hogy Salgótarjánban a „kulturális élet színvonaltalan", s ez „nem is élet, csak vegetáció"?- Meggyőződésem, hogy a kérdésben megfogalmazott „ér­tékítéletben” kultúrán kívüli szempontok játsszák a főszere­pet. Érvként álljon itt néhány rendezvény, illetve név: Tavaszi tárlat, nemzetközi dixieland­fesztivál, fiatal orgonaművészek országos találkozója, szabadtéri szoborkiállítás, Nógrád tánc- együttes, Düvő zenekar, salgó­tarjáni szimfonikus zenekar, a Balassi Bálint Asztaltársaság író, költő, képzőművész tagjai, to­vábbá találkozás a legjobb ma­gyarországi színészekkel, Eper­jes Károlytól Haumann Péteren át Törőcsik Mariig. A válaszhoz talán még annyit: elnézést azon sokaktól, akiket hirtelenjében nem említettem...- Ismeretes az ugrógála körül kialakult helyzet. Nos, mondjuk a dixie-fesztivált nem fenyegeti, hogy elviszik Salgótarjánból?- Nem, mert a rendezvény a városé és nem X. vagy Y. szemé­lyes tulajdona. Fő támogatója az önkormányzat és nem utolsó­sorban a hozzáértő helyi közön­ség, rendezője pedig a város egyik intézménye az elmúlt 17 év során megszerzett tapasztala­tával, szaktudásával.- Ha egy mondatban kellene értékelni a Tarjáni tavaszt?...- Hiszem, hogy amit Puszta Béla polgármester a nyitányon még várakozásként fogalmazott meg, az ma már tény: kulturális értékekben ismét gazdagabb lett Salgótarján közönsége. Vezetők a fedélzeten. A sajtótájékoztatót követően Puszta Béla polgármester és Horváth József vezérigazgató személyesen is kipróbálta a négy új autóbusz egyikét. ■ A Tarjáni tavasz záróakkordja volt az egyiptomi nap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents