Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-17 / 88. szám
2001. ÁPRILIS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉ P BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Húsvéti fesztivál Hollókőn (Folytatás az 1. oldalról) dudáshoz hasonlóan tapsra ragadtatta a szépszámú közönséget. tánccsoport, a mátraszőlősi Hagyományőrző egyesület. Agócs Gergely ismét sikert aratott a népdalt kedvelők táborában. HasonA hollókői asszonykórus műsora a templom előtt A jól sikerült napot locsolóbál zárta, a művelődési házban a Mikron együttes húzta a talpalá- valót. Hétfőn 10 órától ismét a hollókői Hagyományőrző egyesület adott műsort a templom előtt. Ezt követően megint a pajtaárok színpada felé fordult az érdeklődés, ahol újabb hagyományőrző és néptánccsoportok mutatkozott be. Kezdte a salgótarjáni Nógrád néptáncegyüttes, folytatta a mátraszőlősi Hagyományőrző egyesület, a szécsényi gyermeklóképpen tapsra ragadtatták a nagyérdeműt „A helység kalapácsa” című színdarab szereplői. De nemcsak az együttesek által felvonultatott változatos öltözködési, tánc- és hagyományrendszer kápráztatta el az érdeklődőket, hanem a meghívott a népművészek, kézművesek is aktív szórakozási lehetőséget biztosítottak a foglalkozásokat kedvelőknek. A több tucat népi iparművész az egységes, natúr kivitelű sátrak alatt gazdag kínálatot mutatott be fazekasságból, hímes tojásfestésből, hímzésből, szövésből, az egyéb mesterségek termékeiből. Ételből és italból sem volt hiány, ki-ki kedve és pénztárcája szerint válogathatott az enni- és innivaTojásfestés, a hagyományos húsvéti elfoglaltság lókból. A locsolkodást sem úsz- ták meg a lányok, mert a helybeli fiúk karon ragadták őket, s vödörből zúdították rájuk a jéghideg vizet.- Meghallgattatott az imánk, mindkét nap jó idő köszöntött ránk - összegzett Sztrémi Zsuzsanna, a húsvéti fesztivált szervező Hollókői Közalapítvány ügyvezetője. - Ennek is köszönhetően óriási volt a forgatag, kül- és belföldről legalább tízezren jöttek el hozzánk. Találkozzunk ugyanitt egy év múlva! Sok ezer vendég érkezett az Ofaluba FOTÓ: RIGÓ T. Emlékparkot avattak, fát ültettek A magyar államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulója alkalmából jubileumi emlékparkot avattak április 14-én, szombaton Hollókőn. Az egyaránt a világörökség részét képező Hortobágy és Hollókő polgármesterei világ- örökség emlékfát, az iskolások új évezred emlékfát ültettek. A Himnusz hangjaival, ponto- mán összejöjjenek a világörök- san 15 órakor kezdődött meg az ség részét képező magyar tele- ünnepség, majd Cseri Géza, Hor- pülések képviselői, s megbeCseri Géza a két község együttműködésének jelképeként átadott egy festményt ■ tobágy polgármestere mondott ünnepi beszédet és avatta fel az Ófalu bejáratánál lévő emlékparkot.- Nagy megtiszteltetés önkormányzatunk számára és személy szerint nekem is, hogy a hazánkban elsőként a világ kulturális és természeti örökségének részévé nyilvánított Hollókőn emlékparkot avathatok. Úgy is fogalmazhatok: a legfiatalabb kitüntetett tiszteleg a legidősebb előtt. Azt követően, hogy az UNESCO 1999-ben Hor- tobágyot is a világörökség részévé nyilvánította, a képviselő-testületek felvették a kapcsolatot, megismerkedtünk egymással. Kölcsönösen kicseréljük tapasztalatunkat, hogyan lehetne javítani a turisztikát, az idegenforgalmat,, ezen a téren miként segíthetnénk egymásnak, s közös érdekérvényesítő szerepünk is van. Együttesen fáradozunk azon, hogy az idén, Pannonhalszéljük, mit kellene tennünk a publikáció, a marketing javítása érdekében - fejezte be szavait Cseri Géza, majd a két község együttműködésének jeleként átadott egy, kárpátaljai festő által készített festményt Hollókő polgármesterének. Szabó Csaba illendően megköszönte az ajándékot, majd ezeket mondta:- Egy éve kezdődött meg a jubileumi programsorozat községünkben, az emlékpark átadása is ennek részét képezi. Bár írásos emlékek nincsenek ebből az időkből, Hollókő hozzávetőlegesen 800 éves, s az UNESCO 1987- ben nyilvánította a világörökség részévé. Ez idáig öt magyar település - Hortobágyon és Hollókőn kívül Pannonhalma, Pécs és Aggtelek - kapta meg a kitüntető címet, ezek egy törzsből nőttek ki, összetartoznak. Ezt példázzák az emlékpark sarkában az egyazon faoszlopra erősített fatáblák, amelyeken a települések nevei és Hollókőtől való távolságuk olvasható. Ezt követően a két polgármester világörökség emlékfát, az iskolások új évezred emlékfát ültettek el. A két falu összetartozásának jeleként Hortobágyról is hozott, közös földbe helyezték el a fácskákat. Az ünnepséget a 30 éves helybeli asszonykórus és az iskolások egy csoportjának műsora zárta. Faültetés, közösen, két falu földjébe _________________________fotó; rigó tibor R avaszdiak miatt piroslik az erdő Helikopterekről jön a csali - veszettség elleni vakcina a rókáknak Az erdőkben bóklászók figyelmét mostanság valami rikító piros ragadja meg, főként a kiránduló utak leágazásainál, meg persze az erdőszéli, hétvégi telkek közelében. Általában ott vöröslenek, ahol nagyobb számú embercsoport tartózkodására lehet számítani. A fatörzseken virító plakátok óvotasságra intik az erdőjárókat. Lombosodik az erdő, néha még az időjárás is kellemes... Jólesik már mindenkinek egy kis erdei séta, kirándulás, s a tavaszi szünet idején a kisebb - nagyobb gyerekek is szívesen indulnak felfedező útra a fák közé. No és megérkeznek az első bakancsos turisták is, így húsvét tájékán, akiknek feltűnők az erdei bekötőutak mentén virító piros plakátok. Az is volt a cél ezekkel, hogy felhívja az erdőkben bóklászók figyelmét a rájuk leselkedő veszélyre. S hogy miben rejlik a veszély, arról Szabó Ferenc, az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdészete vezetője adott felvilágosítást: - A plakátokkal arra az országos akcióra hívjuk fel az erdőjárók figyelmét, amely április 9- én kezdődött és egészen 22-éig tart. Helikopteres védekezés van folyamatban országszerte, mégpedig a rókák veszettségét megelőzendő. A rókák védőoltása légi úton történik, úgy, hogy a helikopterekből „leejtik ” azt a csalianyagot, amelybe a veszettség elleni véRóka VALACZKAY ERZSÉBET FESTMÉNYE dőoltást is belecsempészték. A plakátokat, amelyen rókaábra is látható a veszélyeket ismertető szöveg mellett, azért helyeztük ki a vadászkamarával közösen, hogy megelőzzük a bajt, ami azokra leselkedik, akik mégis érintkeznének a csalival, amelyhez nem szabad hozzányúlni, mert emberre, állatra is veszélyes. A csalianyag bűzös, ám a róka szereti, s így feltételezhető, bekerül a szervezetébe a vakcina. Ha viszont az emberek hozzányúlnának, s bőrre, szembe, szájba kerülnének azonnal orvoshoz kell fordulniuk, mert egészségre ártalmas. Ugyanígy, a kutyákra is, amelyek olykor gazdátlanul is bóklásznak. Nem árt tudni azt sem, hogy vakciná- zási kampány idején előfordulhat, hogy valaki elhullott vadonélő vagy háziállat tetemére bukkan a csalik környékén, amelyek ugyanolyan veszélyesek lehetnek, ha hozzáérnek, mint maguk a csalik, s ezért jobb, ha azonnal jelentést tesznek a leleményről az állatorvosoknak. Információink szerint, azokban a helységekben, amelyek közelében a veszettség elleni védekezés folyik, a polgármesteri hivatalokban is figyelemfelhívó plakátokat helyeztek ki. Megtudtuk azt is, hogy a kampány befejezését követően, próbalövést végeznek a rókák között. Csak így lehet ugyanis ellenőrizni, hogy „felvették-e” az állatok a csaliban elrejtett oltóanyagot. (Ezt a módszert alkalmazzák az uniós országokban is, s az a tapasztalat, hogy ez a védekezés leghatékonyabb módszere.) Járhat a járadék - Nem számít, „meddig” rokkant Csökkent munkaképességű személy járandóságával, illetve a rokkantsági nyugdíjazással kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzánk olvasóink. Egyikük azt szeretné megtudni, hogy ötven vagy hatvan százalékban csökkent munkaképességű egyén a nyugdíjintézettől vagy az önkormányzattól kapja-e a pénzét, s évente kell-e felülvizsgálaton jelentkeznie. Dr. Danyi Sándor, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója adott választ a fentiekre. Eszerint a jelzett mértékben leszázalékolt egyén - az egyéb feltételek fennállása esetén - átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra válhat jogosulttá. Az igények elbírálását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy kirendeltségénél lehet kérni. Amennyiben a jogosultságot megszerzi az igénylő, ellátását a nyugdíjfolyósítótól fogja kapni. Azt, hogy szükséges-e a felülvizsgálat és mikor, azt az orvos szakértői intézet bizottságai határozzák meg a munkaképesség-csökkenés megállapításakor. Tóth Jánosné, salgótarjáni olvasónk azt szeretné megtudni, hogy az „ötvenszázalékos” és a végleges rokkantnak mennyi lehet a járadéka? Dr. Danyi Sándor ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés esetén a rendszeres szociális járadék összege (idén január 1-től) 14.250 forint. Az átmeneti járadéké a várható öregségi nyugdíj 75 százaléka, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. A rokkantsági nyugdíj mértéke függ a béridőszakon belül (1988. január 1-től a nyugdíj megállapításáig) elért nyugdíjjárulék-köteles keresettől (jövedelemtől), valamint a rokkantság fokától. Annak nincsen jelentősége, hogy az érintett véglegesen rokkant vagy újabb felülvizsgálata szükséges. Rendet kell tenni! Frartka Tibor „tisztázó” előadása (Folytatás az 1. oldalról) Összejött ugyan vagy harminc csendes tüntető a könyvtár előtt, ám azon túl, hogy kifeszítették transzparenseiket és beszélgetve ücsörögtek a betonlépcsőkön, nem történt semmi. A „Soha többé fasizmust!”, „Ha a MIÉP a Fidesz kurvája, akkor a Fidesz a MIÉP futtatója” és hasonló feliratokat érdeklődéssel olvasgató és kedélyesen őket felfázással riogató, majd együttes beszélgetésre cinikusan meginvitáló Frankát szóra sem méltatták a de- monstrálók, így aztán a szokásos telt ház előtt megkezdődhetett az előadás. Azzal kezdte a kolléga, hogy neki a szíve csücske Nógrád, hiszen az édesapja cserhát- szentiváni, az édesanyja pedig felsőtoldi. Aztán felidézte a hallgatóságának, miként invitálta meg percekkel korábban a betonlépcsőn felfázásra ítéltetet- teket az előadására, akik ha nem jöttek is be, „de mi akkor is jövünk 2002-ben.” Végignézve a termen, megjegyezte: „kicsi ez a hely, nagyobbá kell menni. A parlamentbe.” Hozzáfűzte: „Az önök kezében van a gumibot és a bikacsök, toll formájában, használni kell.” Mármint választáskor. Ezt a mondatot többször is megismételte másfél órás eszmefuttatása során. Meg azt is: „Rendet kell tenni ebben az országban!” „A földművesnek földet, a munkásnak méltó hasznot adó munkát, a nyugdíjasnak tisztes megélhetést, az értelmiségnek értelmes nemzeti célt” - ígért a MIÉP nevében Franka Tibor. Szerinte tragédia lenne, ha 2002-ben a baloldal jutna hatalomra, mert folytatódna az ország kifosztása. De: „Térdepelve nem lehet lázadni, bocsánatot kérni és nem lehet követelni.” Befejezésül azt mondhatjuk: sok mindenben igaza van Frankénak. De, hogy a gumibotot és a bikacsököt a tollal társította, az enyhén szólva is félelmetes. KOLAJ Csendes tüntetés a könyvtár előtt FOTÓ: GY. T. Franka Tibor előadása ■
