Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-17 / 88. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP '! 2001. ÁPRILIS 17., KEDD PÁSZTÓ „Emlékezzünk régiekről!” - Dr. Noszky Jenő tudós tanár, geológus Karancslapujtő Község Önkormányzata és a Mocsáry Antal Körzeti Általános Iskola koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott Budapesten a XVI. kerületben (Sashalom, Könyvtár u. 5. sz. alatt) id. dr. Noszky Jenő geológus halálának ötvenedik évfordulója alkalmá­ból, az egykori lakóháza falán elhelyezett emléktáblánál. Koszorúzási ünnepség Sashalmon, Noszky Jenő egykori szülőházának falán lévő emlék­táblánál ■ A ünnepségen jelent volt Noszky Tamás - Noszky Jenő unokája - is, aki ma a ház tulajdo­nosa - és résztvettek többen is a família Balassagyarmaton élő le­származottai. Az ünnepi megmlékezést Lőrincz Gézáné nyugalmazott középiskolai tanár kezdemé­nyezte, szervezte, ő köszöntötte a megjelenteket, s rövid emléke­ző beszédet is mondott a ka- rancslapujtői küldöttség nevé­ben. Dr. Brezsnyánszky Károly igazgató a Magyarhoni Földtani Társulat elnökeként mondott emlékbeszédet és és koszorúzott is dr Hála József tudománytörté­nész, geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa tár­saságában. A koszorúzást kísérő műsorban a karancslapujtői is­kola tanulói Csanády János „A lementett háló, avagy egy régi nap krónikája” című elégikus ciklusból adtak elő részleteket: „sűrű köd párózó szaka / döbbe­netes csend - éjszaka, / hisz könyvek, gépek alszanak, / töltő­toll és acélforgács - / feketébe me­rül a fény, / csak lenn a roppant szénfalak / világítanak a falvak alatt..." (Emlékezés Salgótarján­ra, az egykori bányászvárosra). Dr. Noszky Jenő Nagykereskényben született 1880. november 3-án és Buda­pesten hunyt el 1951. március 31- én. Elemi iskolai tanulmányait Karancslapujtőn, a gimnáziumot Losoncon végezte. Tanári okleve­lét a természetrajz, földrajz és vegytan szaktárgyakból 1906-ban szerezte a budapesti egyetemen. 1906 és 1920 között a késmárki lí­ceumban tanított. 1920-tól a Ma­gyar Nemzeti Múzeum őslénytá­rában dolgozott, 1942-ben mint annak igazgatója ment nyugdíj­ba. Felesége, Mahalek Franciska Vizslásról származó tanítónő volt. 1905-től rendszeres földtani térképezést végzett a földtani In­tézet külső munkatársaként. Ma­radandó értékű munkássága a le­író őslénytan terén is: számos új fajt határozott meg és írt le. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi geológiai szaklapokban. Fontosabb művei: „A Karancs és környéke földtani viszonyai” (1910), „A Palócz Olympos és környéke” (1912 Földrajzi olvasókönyv) „A Mátra hegység geomorphológiája” (Debrecen, 1927.), „A Cserhát hegység földtani viszonyai” (Bu­dapest, 1940.) Negyven éven ke­resztül kutatta és geológiaüag fel­térképezte a salgótarjáni szénme­dencét. 1948-ban megkapta a Szabó J ózsef-emlékérmet. „Falukép” Szalmatercsen- Az egész elmúlt éves ön- kormányzati és hivatali mun­kánkra kedvezőtlenül hatott a csaknem 8 milliós költségve­tési forráshiány, amelynek mérséklése kötötte le a legna­gyobb energiánkat - mondja az önkormányzati testületi ülést követően Szentes Dezső polgármester.- Erőfeszítésük mennyire volt sikeres?- Mintegy hetven százalék­kal sikerült mérsékelni, de eh­hez módosítani kellett a költ­ségvetésünket is. Ebbe termé­szetesen sikeres pályázatain­kat is be kell kalkulálni. Szo­ciális jellegű ellátásunk folya­matos volt, a segélyezés is, de a betervezett felújítási, kar­bantartási munkák egy részét át kellett programozni.- Szép, tiszta település Szalmatercs - vetjük közbe.- Igen, a közmunkások te­szik ilyenné a közterületeket, de tény, hogy a lakosok is sze­retik a szép környezetet és nem sajnálják erre sem a munkát.- Mennyi az idősek száma a településen?- Igen nagyszámban élnek idősek, róluk is gondoskod­nunk kell, a napi étkezésük megoldott, helybe szállítjuk a meleg ebédet.- A polgármesteri hivatal fejlesztésére jutott fedezet?- A gyors, szakszerű ügy­intézés, ügyvitel igényelte, hogy technikai eszközeink egy részét felújítsuk, korsze­rűsítsük. Ez kedvezően hatott igazgatási munkánkra is.- A képviselő-testületnek mit kell megoldani legsürge­tőbben?- A lakosságnak - pontosít a polgármester - mert tapasz­talataink szerint nem kellő fe­lelősségérzet nyilvánul meg, a környezet védelméért. Erre pedig egyértelmű bizonyíté­kok az illegális szemétlerakó helyek. A másik elérendő cél az adófizetési fegyelem erősí­tése, mert a hátralékok mér­sékelik a bevételeket és a tér­ségi közös költségek átutalá­sát is.- Mit terveznek 2001-ben?- A szennyvízcsatorna-be­ruházás előkészítése az egyik legnagyobb feladat. Ez to­vább növeli majd a lakóépü­letek, telkek értékét is, igaz erről sokan megfeledkeznek. Fontos a „falukép” folyama­tos szépítése, amely még jobb közérzetet ad az itt la­kóknak és az átutazóknak is. Több rendezvényt is szervez az önkormányzat, ezek a ha­gyományosak és lesznek újak is. A fiatalok mozgásigé­nyét is ki kell elégíteni és több versenyre is fel kell ké­szülni... - sorolja az ez évi közösségi terveket Szentes Dezső polgármester RÁ CZ ANDRÁS A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ahová hívnak, megyünk... A Nógrád Megyei Hírlap április 5-ei számában megjelent „Kerekasztal a körforgalomról Salgótarjánban” című cikkben megemlítésre került Salgótar­ján Megyei Jogú Város Ónkor­mányzata, mint a témában leg- érintettebb és mégis távolmara­dó szereplő. A cikk szerzője zá­ró gondolataiban pedig a felme­rült problémák megoldásával kapcsolatban az önkormányza­ti szakemberek problémaérzé­kenységét is számon kérte Ez késztetett a reagálásra. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata fontosnak tartja a város közlekedési helyzetének javítását, fejlesztését, annál is in­kább, mivel ez befolyásolja, ge­nerálhatja is a város fejlődését. A városi közlekedést érintő téma­köröket annak fontosságától, sú­lyától függően minden esetben a megfelelő szinten (közgyűlés, bi­zottság, hivatal) tárgyalta, illetve vett részt a fórumokon, egyezte­téseken. A nem általa kezdeményezett, illetve szervezett megbeszélése­ken azonban csak akkor tud véle­ményt nyilvánítani, ha tud a ren­dezvényről és arra meghívást kap. A KTE közlekedéshatósági szakcsoportjának kezdeménye­zéséről sajnos nem tudtunk, arra meghívást nem kaptunk. A témával kapcsolatos érzé­kenységünkről tényszerűen - a kisebb volumenű és folyamato­san végzett forgalomtechnikai fe­lülvizsgálatokat nem számítva - csak az alábbiakat kívánom meg­említeni:-Közgyűlésünk 1997-ben tár­gyalta a közúti közlekedési bal­esetek és bűncselekmények alakulásáról Salgótarján város­ban 1991-1995. között, ill. a bal­eseti „gócok” és azok megszün­tetésének lehetőségéből szóló tájékoztatót.- 1999-ben a rendőrség és a Nógrád Megyei Állami Közút­kezelő Kht. bevonásával szak­mai megbeszélést, egyeztetést követően a Gazdasági és Vá­rosfejlesztési Bizottság is tár­gyalta a Rákóczi út - Bem úti, illetve a Bajcsy-Zs. út - Bem úti jelzőlámpás csomópontok for­galmi rendjét.- 2000-ben az általunk kezdemé­nyezett szakmai megbeszélé­sen - amelyen a részvétel saj­nos szintén nem volt teljes kö­rű - vitattuk meg a csomópont­ok és közvetlen környezetük forgalomszabályozásának problémáit.- 2001 júniusában közgyűlésünk tárgyalta az 1997. évi tájékozta­tó kapcsán megfogalmazott, ja­vasolt intézkedések végrehajtá­sának helyzetét. Önkormányzatunk eddig is nyitott volt, és ezután is nyitott lesz minden olyan kezdeménye­zésre, amely a város működését illetve fejlődését elősegíti. A kü­lönböző szakmai megbeszélése­ken - meghívás esetén - tovább­ra is szívesen részt veszünk, és így a kerekasztal valóban „ke­rek” lehet. ___________________________LANTOS LÁSZLÓ V árosfejlesztési és Üzemeltetési Iroda irodavezető-helyettes Salgótarján „Gétés” zsampalánták Az Országos Rendőr-főkapi­tányság immár ötödik alkalom­mal szervezte meg a középis­kolások számára az országos rendvédelmi csapatversenyt: ezúttal Szerencsen, a Bocskai István Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskolában. Az ország 42 középiskolájá­ban folyik rendvédelmi képzés. Ezen a versenyen 20 iskola indí­tott csapatot. Nógrádot isko­lánk, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola 5 fős csapata képviselte. A háromnapos versenyen a fi­ataloknak idegen nyelv, számí­tástechnika, bűnügyi, igazgatás- rendészeti, társadalmi ismeretek, alkotmányjog, KRESZ-elsőse- gélynyújtás, önvédelem, kerék­páros ügyességi, függeszkedés, felülés, helyből távolugrás ver­senyszámokban kellett bizonyí­taniuk felkészültségüket. A „gétések” - Hostyánszki Enikő, Rubint Boglárka, Ecseri Zoltán, Kleczkeny Tamás, Soós Pál - al­kotta csapata a tizedik helyet sze­rezte meg, tehát az iskola rendvé­delmi fakultációja eredményes­séget illetően országosan az él­mezőnyhöz tartozik. Köszönet érte a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság szakmai hátteret biztosító szakembereinek, ki­emelten Pinczésné Kis Klára rendőr főhadnagy asszonynak, a fakultáció szakmai felelősének. A jól megszervezett verseny al­kalmat nyújtott ismerkedésre, baráti beszélgetésekre, az esték szórakozására. A rendezők Sze­rencs nevezetességeit is megmu­tatták az ország minden táját képviselő fiataloknak, bővítve történelmi és tájismeretüket. A verseny rendezési jogát há­rom év múlva iskolánk szeretné elnyerni. _____________________________ PÁL ISTVÁN ig azgatóhelyettes Salgótarján Felülkerekedtek a kudarcon Bizakodnak a magyamándori gyümölcstermesztők-Az Ön arcáról egyfajta derű tükröződik vissza. Jól érzékeljük? - kérdeztük Tiszavölgyi Gyulától, a magyamándori Farmer Fruct Gyümölcstermesztő Kft. ügyvezető igazgatójától.- Minden okom megvan rá. Az elmúlt év a siker és kudarc esztendeje volt, amelyben szerencsére a siker volt a meghatározóbb, volt erőnk felülkere­kedni kudarcon. Az előző évihez hasonló földterü­leten jó termést értünk el, amit kedvező áron érté­kesítettünk. Ez a cseresznyére és a meggyre vonat­kozik. A szilvánál már meg kellett elégednünk az évek óta megszokott alacsony árral. A kudarcot a csaknem százhatvan vagonnyi alma nyomott ára okozta.- Mit jelent ez pénzben kifejezve?- Tizenötmillió forinttal csökkent az árbevéte­lünk. Ezt csak részben ellensúlyozta a cseresznye és a meggy kedvező áron történő eladása. Csalódást jelentett, hogy a léalmáért bejelentett 6 forintos álla­mi támogatás a gyakorlatban csak 2 forint 70 fillér lett. Az árbevételkiesés a forgóeszköz gazdálkodás­nál okozott nehézséget. Ennek ellenére sikerült a működési feltételeket biztosítani, s nagy eredmény­nek tartjuk, hogy fizetőképesek maradtunk.- Kiknek adták el a múlt évi termésüket?- Belföldi feldolgozó üzemeknek és a nagyke­reskedelmi vállalatoknak.- Vagyis üresek az almatárolók?- Igen. A megye egyetlen gyümölcsös kertje a miénk, területe 340 hektár. Huszonnyolc tulajdo­nosa van. Almafák 63 hektáron, meggyfák 55 hek­táron, cseresznyefák 23 hektáron, szilvafák 55 hektáron találhatók. A főútról is szembetűnik, hogy a gyümölcsösök igen hiányosak, meglehetősen elöregedettek már az ültetvények.- Hát bizony húsz esztendő felettiek. Előbb- utóbb ki kell cseréim őket. Az 2000. évi nyeresé­günket és a pályázatokon nyert pénzeket teljes egészében ül­tetvény-fej­lesztésre for­dítottuk. Tíz­éves távlatban gondolko­dunk. Nem­csak a kiszol­gált ültetvé­nyeket váltjuk le, hanem kor­szerűbb ter­mékszerkeze­tet is kialakí­tunk. Tavaly 14 hektáron meggyet és 11 hektáron ri- bizlit telepítet­tünk. A mun­kát folytatjuk. Az idén 10 hektáron új cseresznyés­kertet hozunk létre, 5 hektár­ral bővítjük a fekete és piros ribizli ültetvényünket. A beruházá­sok sok pénzt igényelnek, egy hektár új telepítés másfél millió forintba kerül. Anyagi lehetőségeink figyelembe vételével tudjuk ütemezni a régi ültet­vények újakra való cserélését.- Mire jogosítja fel a céget az idei esztendő?- Az agrártámogatás részünkre kedvező, mert a földalapú támogatás növekszik, megmaradt az ül­tetvénytelepítés állami támogatása. Amennyiben kegyes lesz hozzánk az időjárás, bízunk a tavalyi eredmények megtartásában, a tervezett beruházá­sok megvalósításában. Feldolgozó üzem létreho­zásában is gondolkodunk, de ehhez elsősorban a biztos terméshányadot kell garantálni. V. IC Tiszavölgyi Gyula ügyvezető igazgató eredményesen irányítja a kft.-t ____________________________ ■ N 0GRÁD E HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negy edévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy' azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents