Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-29 / 73. szám

2001. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK XII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT Ha előli Ft-of takaríthat meg. Részletes információ: | mellék | Hl Tarvágás után: akácgyökér fogja a talajt Vajon miként élik meg az emberek, amikor a házaik felet­ti erdőrészt tarra vágják? A Salgótarjánból Ózd felé vezető út jobb ol­dalán, Mátraszelén is tarvágás történt. oldal 2. Boldoguljon a földjével, ahogyan tud! Miért szüntették meg a mezőgazdasági tevékenységüket Mátraterenyén? Ki műveli meg ezután a bérlők földjeit? A külső üz­letrész kifizetésére nem vesz fel kölcsönt a szövetkezet. Pulzuspróba médiasztárokkal A Symphonia Rallye Team versenyzője, ifj. Tóth János magyar médiasztároknak mutatta be Esztergomban: milyen is egy vérbeli Peugeot 206 WRC raliautó. Negyven helyszín közül Salgótarjánt választotta a Mitsuba Jövő áprilisban kezdik meg az elektromos ablakemelő-motorok gyártását az ipari parkban A japán Mitsuba Automotive Systems Salgótarjánban építi meg következő európai gyárát. Az ipari parkba települő, au­tóipari alkatrészeket gyártó cég hárommilliárd forintos be­ruházással 2002 áprilisában indítja a termelést. A jelentős beruházást tegnap jelentették be. A japán cég öt közép-eu­rópai ország több mint 40 ipari parkját vizsgálta meg, mie­lőtt meghozta döntését, miszerint Salgótarján a legmegfele­lőbb hely az új gyár létrehozására. Mitsuyashi Komoriya, a Mitsuba alelnöke (középen): a bizalom az üzleti siker elengedhetetlen teltétele FOTÓI RIGÓ TIBOR A világcég érkezése korszak- váltást jelent Salgótarjánban - fogalmazott a városházi sajtótá­jékoztatón Puszta Béla polgár- mester, hozzátéve: a város maga mögött tudhatja története egyik legnehezebb időszakát.- Hölgyeim és uraim, köszö­nöm, hogy eljöttek! - mondta kedvesen, tört magyarsággal Mitsuyashi Komoriya, a Mitsuba alelnöke, aki elnézést kért azért, mert még nem beszél magyarul. Az alelnök ismertette, a Mitsuba autóipari rendszeralkatrészek (ablaktörlő motorok, elektro­mos ablakemelő, indító- és egyéb motorok) fejlesztésében, gyártásában és értékesítésében aktív. A salgótarjáni lesz a Mitsuba kilencedik tengerentúli gyártóegysége. A Salgótarján­ban létesítendő gyár autóipari ablaktörlő, ablakműködtető és egyéb motorokat fog gyártani, évi hárommillió darabot. A cég munkatársainak száma évről év­re fog nőni, három év múlva 240 ember foglalkoztatását tervezik. Komoriya elmondta: öt kö­zép-európai ország több mint 40 ipari parkját vizsgálták meg, mi­előtt meghozták volna a dön­tést, hogy Salgótarján városa a legmegfelelőbb hely az új gyár létrehozására. A japán befekte­tők azért döntöttek így, mert ér­tékelik az ipari fejlődés érdeké­ben tett magyar erőfeszítéseket, vonzó kombináció számukra a magyar civilizáció és kultúra az ipari környezettel együtt, de be­folyásolta őket a magyarok iránt érzett rokonszenv is. A Mitsuba egyik legfontosabb hitvallását a cég filozófiájában is megfogalmazta. Eszerint „az a cég, amely elősegíti alkalmazot­tai fejlődését, olyan cég, amely­nek dolgozói segítik a növeke­dését.” A Mitsuba alelnöke köszöne­tét mondott mindazoknak, akik támogatásukat, tanácsaikat és bátorításukat adták, hogy meg­alapíthassák gyárukat Salgótar­jánban. Közülük is kiemelte Puszta Béla polgármestert, Tóth Editet, a Salgó Vagyon Kft. ügy­vezető igazgatóját, Kilián Csa­bát, az ITD Kht. igazgatóját és Ryozo Tohjit, az ITOCHU Hun­gary Kft. képviselőjét. Hidas Sándor, a Gazdasági Minisztérium képviseletében el­mondta: a tárca jelentősnek tart­ja, hogy Salgótarjánra esett a ja­pán befektető választása. Kifej­tette, jókor és jó helyre ruházott be a Mitsuba, amely várhatóan tovább bővíti majd beszállítói kapcsolatait. Skultéty Vilmos, a GM háttér- intézményeként működő ITD Hungary vezérigazgatója az inf­rastrukturális fejlesztések fon­tosságát hangsúlyozva említést tett a 21-es főút kiszélesítéséről is, amely szintén feltétele an­nak, hogy Salgótarján fogadni tudja a befektetőket. Elmondta, kiemelt területnek tartják a me­gyét, ahová az elmúlt négy év­ben 8 milliárd forint érkezett, és jójiak nevezte a megyei terület- fejlesztési tanáccsal való együtt­működést. Puszta Béla kifejtette, a Mitsuba letelepedése igazolja, (Folytatás a 3. oldalon) Tilalmi listán a húsvéti bárányok Kényszerből állománybővítés, netán vágóhíd Költségvetésről Bátonyban és Rétságon Megyénk egyik-másik juhtenyésztője nem nagyon csodálko­zik azon, hogy a húsvéti bárányokat felvásárló olasz cégek különböző indokokkal próbálják a húsvéti tejesbárányok árát minél alacsonyabbra szorítani. Ezzel szemben vannak, akik még e tekintetben nem edződtek meg, nehezen tudják meg­emészteni az olasz húsvétibárány-felvásárlók turpisságait. Ennek tulajdonítják többen az olasz kormány által bevezetett élőállat-zárlatot. Miként érintette, érinti ez juhtenyésztőket? Baksa Sándor, a Magyar Gazda címmel kitüntetett karancslapujtői mezőgazdasá­gi vállalkozó neheztelve mond­ja, hogy várakozási állásponton van, várják az olasz vevőt, ve­vőket. Eddig még nem jelent­keztek. A szállításra kész két­százötven darab tejesbárányt annak adja el, aki a legkedve­zőbb árat kínálja érte. A megyei Nord Coop Bt.-nek és az egri felvásárló cégnek felajánlott ál­latokkal kapcsolatban sem árat, sem pedig szállítási idő­pontot egyikük sem tudott mondani. Amennyiben a tejes­bárányok nem kerülnek ex­portra, az ebből származó ár­bevétel-kiesés kedvezőtlenül hat a tavaszi talajmunkák el­végzésében, a növénytermesz­tésben. *- Szerencsés helyzetben va­gyok, mert tejesbárányt eddig sem szállítottam. A nagyobb súlyúakból még az olasz állat­beszállítási tilalom előtt a meg­rendelt száznyolcvan db-ból száznegyvenet kiszállítottam. Amennyiben nem oldják fel a tilalmat, a megmaradó 40-ből 20 jerkével növelem a törzsál­lományt, amíg elérik a felső súlyhatárt. Mivel a jelenlegi helyzeten nem tudok változtat­ni, az értékesítés hiányából adódó bevételkiesés minden­képpen veszélyezteti a gazdál­kodás folyamatát, az időszerű feladatok elvégzését. Az előbbi­ekhez szükséges pénzt más­honnan kell előteremtenem - mondja a mátraterenyei Földi Gyula juhtenyésztő. *- A százötven tejesbárányból kilencvenhetet 12-16 kg-os súlyban hazai vevőknek értéke­sítettük. A többit Olaszországba szánjuk. Állítólag az élőállat-be­viteli zárlat április 4-ig tart. (Folytatás a 3. oldalon) Ma 15 órakor ülést tart Bátonyterenye önkormányza­ta, hasonló eseményre kerül sor 16 órakor Rétságon is. A bátonyterenyei képviselő-tes­tület várhatóan elfogadja a 2000. évi költségvetésről szóló beszámo­lót. Tájékoztató hangzik el a helyi adózással kapcsolatos feladatok ta­valyi végrehajtásáról, s ugyancsak önkormányzati adótémában egy számvevőszéki ellenőrzés megálla­pításairól. A város közbiztonsági helyzetének javítása érdekében tett intézkedésekről Juhász István alezredes, rendőrkapitány számol be. Javaslat hangzik el a lakossági ivóvíz-, szennyvízszolgáltatás tá­mogatására, díjának megállapításá­ra. Sportegyesületek, civil szerve­zetek önkormányzati támogatásá­ra is lesz előterjesztés. Néhány sze­mélyi kérdéssel is foglalkoznak. Ugyancsak a tavalyi költségve­tés végrehajtása lesz egyik fontos témája Rétság önkormányzata mai ülésének. Az egészségügyi intéz­mények működéséről, az ellátás helyzetéről is tanácskoznak a vá­rosatyák. Szó lesz még település- fejlesztési, -karbantartási munkák idei ütemezéséről, telekvásárlási, szorgalmi jog megváltására vonat­kozó kérelem elbírálásáról. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás, régiós megjelenés A múlt héten befejeződött az Utazás 2001 nemzetközi ide­genforgalmi kiállítás, amely március 21-25. között került megrendezésre a budapesti Hungexpo vásárcsarnokában. A rendezvényen 46 ország 870 kiállítója vett részt, s a látniva­lókat több mint 120 000 látogató tekintette meg. Az ottani ta­pasztalatokról Tóth Csaba, a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet igazgatója, valamint az intézet turisz­tikai referense, a rendezvény megyei szervezője, Siposné Tő- zsér Anett tájékoztatott bennünket. Elmondásuk alapján Nógrád megye a tavalyi bemutatkozás­sal ellentétben azért nem jelent meg önállóan, mert az idén az alapvető koncepció a régiós megjelenés volt. Ennek megfele­lően megyénk az idegenforgal­mi tekintetben számottevő érté­keit az észak-magyarországi ré­gió keretei között, Heves és Bor­sod megyékkel együtt reprezen­tálta. így a régiós megjelenés ki­9 tételezésének főszervezője az Egerben székelő regionális tu­risztikai marketingszervezet, az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság volt. Nógrád megyét a turisztikai szervezetek közül a Nógrád Me­gyei Közművelődési és Turiszti­kai Intézet mellett a szécsényi Tourinform-iroda, a májustól Hollókőn megnyíló Tourinform- iroda, a Falusi Vendéglátók Nóg­rád Megyei Egyesülete, s a Tu­risztikai Egyesület Nógrádért képviselte. A 253 nü-es standon ők biztosították az állandó infor­mációcserét. Hollókő a világ- örökségek standján önállóan is bemutatkozott. • 13 település kiadványokkal biztosította a megjelenését (Ba­lassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Hollókő, Terény, Kazár, Berkenye, Szur­dokpüspöki, Diósjenő, Orhalom, Rimóc). A kiállítás bővelkedett új kiadványokban is. Elkészült a 2001. évi eseménynaptár, a Nyu- gat-Nógrád kistérségi kiadvány, a VI. nógrádi folklórfesztivál, va­lamint a 17. dixielandfesztivál programjait tartalmazó leporel­ló, Szécsény város turisztikai ki­adványa és a 3. alkalommal megjelenő turisztikai magazin, a Túrabakancs. Ezek mellett még számos korábban készült kiad­vány újranyomott példányaival, települési reklámanyagokkal, (Folytatás a 3. oldalon) Színpompás népviseletben a bujáki asszonykórus a budapesti Utazás 2001 kiállításon FOTÓI RIGÓ

Next

/
Thumbnails
Contents