Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-29 / 73. szám

TAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2001. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Óvodai születésnap SALGÓTARJÁN. Huszonöt éves az Arany János úti Mackó­vár óvoda. Az alapítás negyed- százados évfordulójára emlé­kezvén március 29-én, csütörtö­kön szakmai napot rendeznek. Ennek keretében 8.30 órától is­merkednek a „Szeretetet keres­ve, szeretetben élni” című prog­rammal. 10.30 órakor az óvoda­galériában Gressainé Lóránt Lujza tárlatát B. Gedeon Hajnal­ka nyitja meg. 11.30 órától a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Nógrád Megyei Egyesüle­tének székházában Keresztúri Mária nyugalmazott tudomá­nyos munkatárs tart előadást „Az érzelem szerepe a gyermek életében” címmel. A születés- napi megemlékezést március 30-án, pénteken 14 órától tart­ják. Ünnepi köszöntők, vissza­emlékezések hangzanak el, óvónők, régi óvodások, gyerme­kek mutatják be műsorukat. A huszonöt évet átfogó jubileumi fényképkiállítást dr. Mészáros Ottóné, az ünneplő óvoda ma már nyugalmazott vezető óvó­nője nyitja meg. ETTŐL ÜGYESEDNEK AZ AP­RÓSÁGOK! Kishartyánban az óvodai já­tékokat gyakorta fel kell újítani, hiszen a hu­szonkét óvodás napi használatában hamar kopnak. Az óvodavezetés pályázatokon vesz részt, hogy az ezek révén emelkedő já tékbeszerzési keretből pótolhassa a tönkre­ment játékokat. Nemrégiben állították fel az udvaron a fából készült láncos lépegetőt, amely a kisgyerekek egyensúlyérzékét és ügyességét fejleszti, s ami máris az egyik kedvenc játéka mindegyik óvodásnak. A szabadtéri játék beszerzésére pályázaton nyertek hatvanezer forintot, s összegyűlt húszezer forintjuk a szobajátékok felfrissíté­sére is, mégpedig a közelmúltban megren­dezett farsangi bál bevételéből. FOTÓI GYURIÁN TIBOR Tarvágás után: akácgyökér fogja a talajt Vajon miként élik meg azt az emberek, amikor a házaik feletti erdőrészt tarra vágják? Vajon felrémlik-e bennük, mi történne, ha lefelé kezdene eredni a hegy, ami bizony megtörténhet, fő­ként a csapadékos időjárás hatására. A Salgótarjánból Ózd felé vezető út jobb oldalán, Mátraszelén is tarvágás történt, egy hoz­závetőleg másfél hektáros akácos területén. meték. A tarra vágás kapcsán azért kikértük az erdőművelési szakem­ber véleményét is. Nem nevesítette magát, mondván, nehogy beavat­kozásnak véljék az erdőbirtoko­sok. A Salgótarján illetve kömyé­Az érintett erdőrész: őszre méteres akácsarjak állnak majd itt FOTÓI OYURIÁN Arrafelé jobbára idősebb falula­kók élnek, akik tisztában vannak azzal is, mondhatnának bármit is a favágóknak, hatástalan lenne. An­nál is inkább, hiszen a fakiterme­lők csak a munkájukat végzik, mégpedig az erdőbirtokosok meg­bízásából. Az ominózus erdőterü­let, ahogyan egy másik nagyobb kiterjedésű is a településen, falun kívüli személyek tulajdonában áll, akik tarvágást végeztek a régi épí­tésű házak feletti erdőrészen. Az ember azért hatvan-hetven évesen, ha falusi, tudja, hogyan „nő” az akácerdő, vágás után. Ha­mar sarjadnak a fák, nem úgy, mint a maghajtásból nevelt facse­kén, nagy kiterjedésű erdőterüle­ten gazdálkodó erdészet dolgozó­ja, aki sokat járja az erdősültebb te­rületeket, azért véleményt formál, hiszen maga is látta a szelei tarra vágott akácost.- Mátraszelén, az a jó másfél hektáros akácos kivágása, szép példa a szakszerű munkára ­mondja elfogulatlanul. - Akácfa esetén, a vágást követően is fog­ják a tuskó gyökerei a talajt. Ősz­szel, azon az erdőrészen már egy­méteres sarjerdő lesz. Aztán a tuskósarjat leverik, s utána a gyö- kérsarjat nevelik tovább, ritkítják természetesen, hogy elejét ve­gyék a burjánzásnak. Rendszeres ápolást igényel azt követően is, például irtani kell közüle a bo­dzát, csipkebokrot és más „vad­hajtást”.- A sarjakból mikorra lesz újra akácerdő?- Három év múlva kell majd megnézni, amikor egy befejezett erdőfelújítás lesz ott látható.- A hegy tövében élőknek nem kell tartaniuk attól, hogy esetleg megindulhat az?- A rézsű csakis Isten tudja mi­lyen nagy mértékű esőzés hatásá­ra csúszhat meg. Mi is végeztünk tarvágást, a városon kívüli erdőte­rületen, Vízválasztónál. Az ugyanolyan meredek, mint a mátraszelei, s elmondhatom, ta­valy óta semmi rendkívüli nem történt a talaj állagában. Egyéb­ként még annyit tudni kell, a ma­gántulajdonban lévő erdőkben is szigorú előírások szerint folyik a gazdálkodás, amelyet büntetle­nül nem szeghet meg senki. „Aranyos” herényiek Nemrégiben ünnepelte alapí­tása 25 éves jubileumát a ka- rancskeszi zeneiskola, amely meghatározó szerepet játszik a Karancs-völgyi tele­pülések zenei életében. A mind jobban újraéledő mű­vészeti körök, csoportok mű­ködésében is meghatározó szerepe van. Az intézmény pedagógusai­nak vezetésével működő nép­dalkörök évek, évtizedek óta si­keres szereplői a különféle he­lyi rendezvényeknek, de még a rangos megmérettetéseknek is. A Karancs-völgyi népdalkörök legfőbb patrónusa, Fodor Sán­dor tanár, a zeneiskola vezető­je. A március 24-25-én, Mihálygergén megrendezett or­szágos népzenei találkozón, amely egyúttal megmérettetést is jelentett a fellépőknek, szinte mindegyik népdalkor beneve­zett. Meg is lett az eredménye: a karancsberényi népdalkor arany minősítést kapott, s Pász­tor Mónika is, aki énekes szó­listaként „aranyozódott” be. Az ugyancsak herényi Szőke Mihályné ezüst fokozatot ka­pott, ő is az énekes szólista ka­tegóriában. Karancskeszi indu­lóira ezüsteső hullott, az Őszi­rózsa népdalkor és Bata Móni­ka szólóénekes jóvoltából. Bronzminősítést kapott Balázs Gyuláné szólóénekes és a Csil­lagszem népzenei együttes. Szolgáltatóközpont Etesen Megnyílt a humánpolitikai információs és informatikai központ a községben. A kö­zösségi házban működő szol­gáltatást a hét öt napján veheti igénybe a település lakossága. A március első napjaitól hasz­nálatba vehető négy számító­gép, multifax, nyomtató és az Internet-használat iránt telt há­zas érdeklődés mutatkozik, több az igény, mint amennyit a szerény gépparkkal ki lehetne elégíteni. Különösen az általá­nos, közép- és főiskolás diákok körében népszerű, akiknek, a nagy számú részvétel miatt, olykor problémát okoz a hoz­záférhetőség. Az önkormány­zat épp azért pályázik a gép­park bővítéséhez szükséges tá­mogatásért, hogy mind több fi­atal „gépközeibe” juthasson. Milyen falukép fogadja az érkezőt? Kazáron út- és járdafelújítások, szabadidőpark és a közterek rendezése is az önkormányzat idei évre szóló feladata. Az sem mellékes azonban, milyen kép fogadja a faluba érkezőket. Idén már rendezett, hiszen a volt tsz-major területét is rendbe tették, miután magángazdálkodási célokra megvásárolták. __________________________ An N em vesznek fel kölcsönt a külső üzletrészre- A kormány mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól szóló, 1991. évi közgyűlésünk által jóváha­gyott évi beszámolónkat be- küldtük az FVM Nógrád Me­gyei Földművelésügyi Hivata­lához, így eleget tettünk a ránk vonatkozó ez irányú előírásnak. Egyébként a ren­delet az előbbi tartalmánál fogva bennünket nem érint, mert az 1991. évi közgyűlés által elfogadott és a beszámo­lóban a mezőgazdaságból származó árbevételünk nem haladta meg a törvényben meghatározott több mint 50 százalékot. Ettől függetlenül kiadjuk a fénymásolt külsőüzletrész-iga- zolást. Az érintettek kevésnek tartják a nevesített összeget. Próbáltuk, próbáljuk megma­gyarázni, hogy a törvény végre­hajtását szolgáló rendeletben foglaltak ránk eső részét mi tel­jesítjük - hangsúlyozza Kovács János, a Kishartyáni Egyesült Erő Mezőgazdasági Szövetke­zet tiszteletdíjas elnöke, a szö­vetkezet vagyona döntő részét működtető két kft. ügyvezető­je. A szövetkezet igazgatóságá­nak felmérése, majd döntése alapján a nagyüzem saját va­gyonából képtelen kifizetni a külső üzletrész-tulajdonosokat. Ilyen célra nem kér kölcsönt az államtól, mondván: fizessen az, aki meghozta ezt a kormányin­tézkedést, ez kösse meg az adásvételi szerződést az érin­tettekkel.- Eddig hányán kérték, kap­ták meg az eredetivel azonos fénymásolatot?- Március 26-ig 13 eredeti kí­vülálló üzletrész-tulajdonos vet­te át. Ebből is látszik, hogy ez ügyben nem különösebben zak­lattak bennünket az érintettek.- Az az üzletrész-tulajdonos, aki számításokat végezve úgy gondolja, hogy felajánlja, eladja üzletrészét a szövetkezetnek, megteheti?- Igen, megvesszük, a névér­ték 20 százalékáért. Az eladók között elsősorban nyugdíjas szövetkezeti tagjaink vannak, akik abban a tudatban teszik ezt, hogy a felajánlott összeg az biztos.- Ebben a magatartásban sze­repe lehet annak a közmondás­nak, hogy jobb ma...?- Azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk fordulók nem eléggé ismerik a törvény előírásait. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe az eredeti és kívülállók, a másodikba az örökösök. Mire igazolják jogosultságukat, ki tudja mennyi idő telik el, ré­szükre a törvény előírásai sze­rint 2002. derekára juthatnak örökölt üzletrészük összegéhez. A harmadik kategóriába az 1992-99 között kilépett, köz­ben meghalt szövetkezeti ta­gok tartoznak. Az örökösök­nek itt is bizonyítaniuk kell jo­gosságukat. Sajnos úgy néz ki, hogy sokakat nem érdekli a törvény ezzel kapcsolatos elő­írása. Vagy nem tudják, vagy nem akarják a törvényi köve­telményeket tudomásul venni, mivel úgy gondolják, gyorsan pénzhez juthatnak...- Önöknél mi a sajátos, ami pillanatnyilag gondot okoz?- Az 1991. évet követő né­hány évben gazdálkodásunk­ban vagyongyarapodás követ­kezett be. A közgyűlés határo­zatának megfelelően emeltük az üzletrész értékét, s erről ér­tesítettük az érintetteket. 1998-99-ben viszont jelentős vagyonvesztésünk volt. A kül­ső üzletrész-tulajdonosok a va­gyongyarapodásból származó növelt összeget kérik, holott a törvény csak az 1991. évi név­értéket írja elő.- Április 15-ig van az igény­beadás határideje. Az igazga­tóság konkrétan tudja, hogy ez ügyben hányszor nyitják önök­re az ajtót?- Az előbb említettek miatt pontos számot nem tudunk mondani. Ajtónk minden kül­ső üzletrész-tulajdonos előtt nyitva áll, akár kéri, akár fel­ajánlja üzletrészét szövetkeze­tünknek.- Amennyiben a szövetkezet igazgatósága nem fizeti ki az állam által felajánlott kölcsön­ből a külső üzletrész-tulajdono­sokat, ebben az esetben mi­ként képzelik el jövőjüket?- Az már biztos, hogy köl­csönt nem veszünk fel ilyen célra. Ha az állam úgy gondol­ja, akkor számolja fel mező- gazdasági szövetkezetünket, ha neki is ez az érdeke.- Bizonyára ilyen körülmé­nyek között is az élni akarás, a megmaradás határozza meg az igazgatóság gondolkodását.- Kétszer kértük, hogy szün­tessék meg a velünk szemben tanúsított diszkriminációt. Mindkét esetben elutasítottak. Szántóterületünk valamivel 300 hektár fölött van. Egyéb­ként a nagyüzem árbevétel­ében 5-10 százalékot képvisel a mezőgazdaság. Egy lábon ál­lunk, növénytermesztéssel foglalkozunk. Tavaly 80 hektá­ron fémzárolt vetőmagból ve­tettünk őszi búzát, a mi tíz aranykoronás földjeinken. Eb­ből is látszik, hogy mezőgaz­dasági tevékenységünk csupán jelképes. Valójában holding­ként működünk, felügyeljük a két kft. munkáját, ahol ötven­ötén keresik meg kenyerüket. A szövetkezetben főállásban csak a kavicsbánya főmérnök­ét alkalmazzuk. V. K. XjÁr^ ¥\ i T\ }Ä. TT-fTIT A TA Kia4)a: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Pos&- |\l H U \ I 1 mjr l-l I 1/ I A 1/ fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. á 1 VJ megyf.1 AlllVlJlTl Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.------------------------------------W&y™ NA!‘".:1'------------------------------- Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . ^ újsáfl a . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. I az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I uvima^^M^ktnai.

Next

/
Thumbnails
Contents