Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-03 / 53. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2001. MÁRCIUS 3. | Mi sem természetesebb, hogy ha egy zenekar ünnepli jubileumát - jelen esetben fennállásának 20. évfordulóját - akkor, azt nem lehet „megúszni” dallamok, akkordok nélkül. (Bár ki ment volna oda ilyen szándékkal?!) i! pRD 198 1 =Ú8 1 2001^ A címben idézőjelbe tett szó azonban emberekre, muzsikusokra, az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes tagjaira vonatkozik, akik családias hangulatú, gyertyafényes összejövetelre hívták meg vendégeiket, támogatóikat húszéves évfordulójuk alkalmából otthonuk, a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ úgynevezett kisszínpados termébe. E helyiség arról kapta a nevét, hogy a 19. századi patinás intézményben egykoron itt léptek fel a műkedvelő színjátszók. Kései utódaik, az Akkord zenészei a „színpadot” máshová helyezték ugyan mint hajdanán volt, de ami a baráti légkört, a figyelmességet - az invitáló céduláktól, a dekoráción, a hölgyek közelgő nőnapi köszöntésén át, a férfiak emlékplakettel történő megajándékozásáig - illeti, iga„Akkordok” kaszinói gyertyafényben nos két finom fogás közti „időhúzó” prózai betétjein, többek között azon, amelyet a szakköri Az asztalion a díszvendégek foglaltak helyet __ __ ■ z án sikerült rekonstruálniuk a mai kaszinóban is az úgymond „békeidőket.” A minden részletében alaposan átgondolt est egyszerre volt komoly, elegánsan megrendezett és vidám, farsangbúcsúztató hangulatú. Érthető, hogy szó esett a múltról, az" alakulásról, az eltelt két évtízed szerepléseiről, a hazai és külföldi élményekről. Bartus László művészeti vezető kötetlen szövege is megerősítette a tényt: az együttes 1981-ben jött létre. Az ötlet Salgótarján testvérvárosában, a finnországi Vantaában fogant, amikor a megyeszékhelyi szimfonikusok ott szerepeltek és a búcsúvacsorán fellépett egy alkalmi összeállítású finn-magyar kürtnégyes. Akkor határoztatott el, hogy itthon is, finnek nélkül is megpróbálják... Mint kiderült, az idei jubileumi esztendőt - ezen az ünnepélyes évnyitón kívül - még további három jelentősebb rendezvénnyel is emlékezetessé kívánják tenni. Júniusban a budapesti Fesztivál kürtkvartett látogat el Salgótarjánba, illetve Pásztóra: mindkét helyen együtt muzsikálnak az Akkord zenészeivel, akik szeptemberben a Pest megyei pilisszentívá- ni kórussal szerveznek közös fellépést. Novemberben pedig még egy „szülinapi buli” zárja a kiemelt programok sorát. Az Akkord-est három díszvendége az önkormányzatok képviseletében jelent meg. Először a legtávolabbról érkezett Sisák Imre, Pásztó polgármestere mondott pohárköszöntőt és adott át egy hatalmas üveg pezsgőt. Elmondta, hogy Rajeczky Benjámin zenetudós városában értékelik és támogatják a kultúrát. Mintegy meghívásként bejelentette, hogy az Akkord, - amelyikben Bartus László személyében pásztói, sőt „önkormányzati hivatali” vadászkürtös is szerepel - ott lesz március 10-én, a mátrakeresztesi templom alapkőletételi ünnepségén is. Sarló Béla, Salgótarján alpolgármestere értékelte azt hagyományápoló tevékenységet, zenei műveltség- és utánpótlás-nevelést, amelyet az Akkord végez. - Minden ember élete annyit ér, amennyi örömet okoz másoknak - mondta és úgy vélte, hogy e téren az Akkord igencsak jól áll. Azt kívánta jelképesen, hogy az ajándékvázából - amelyet átadott - sohase fogyjon ki a virág, a hamutartóból pedig a pénz. Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke ugyancsak elismerését fejezte ki a zenekarnak, hiszen mint nem egyszer ő maga is tapasztalta, képes megszólítani az embereket. A megyei vezetés nevében ígéretet tett arra, hogy a fenntartóval és megyeszékhelyi önkormányzattal egyeztetve próbálnak valamit tenni azért, hogy a már- már legendás intézményt, a Kohász Művelődési Központot - ahol 1922-ben kimondták Salgótarján várossá válását - átmentsék a jövőbe. A rigmusokba szedett köszöntő ár. Szabó Lajos részéről már éppen úgy az est vígabb részéhez tartozott, mint azok az anekdoták, amelyekből a már nyugalmazott Bolyós Lászlóné - akinek igazgatósága alatt létrejött az Akkord - olvasott fel. Közülük az egyikből megtudhatta például a hallgatóság, hogy a muzsikus miért iszik előre a medve bőrére. Azon egyszerű oknál fogva, mert szomjas. A másik olvasmány az egykoron Felvidékről érkezett, magyarul kissé hiányosan tudó acélgyári muzsikust idézte, aki a bakkecskéből akart tejet fejni. Szintén jót mulatott a közönség a zenekari szóvivő, a vidámságra mindig kapható Diósi Jánapló vezetésének kötelmeiről 1984-ben, még mint „elvtársnak” címzett neki Bolyós Lászlóné, vagy azokon a „szigorú” szabályokon, amelyeket a bányász, kohász mérnöki szakestélyek szokásaiból kölcsönzött ide. Elmesélte egyik élményét is, amely szerint egyszer egy külföldi úgy jellemezte előtte a magyarokat, mint értelmes, okos embereket, akik dolgozni tudnak ugyan, de ünnepelni, kikapcsolódni, mulatni kevésbé. Nos e húshagyó keddi „fejedelmi gyülekezet”, ha a mulatóssal kapcsolatban nem is, de a kulturált szórakozást, a bensőséges együttlétet tekintve igazán megcáfolta a fenti ítéletet. CSONGRÁDY BÉLA A kisegyüttes ünnepi műsorral szerepet. _________________________fot&gyuriáh M i lesz a sorsa az ópusztaszeri emlékparknak? Bizonytalanná vált a Feszty körkép bemutatása óta több mint 2 millió érdeklődőt vonzó Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark működése, a jelenlegi körülmények között megoldhatatlannak látszó, súlyos gondokkal kell szembenéznie a nagyobb részt a Csongrád Megyei Közgyűlés tulajdonában lévő intézménynek. Mégpedig amiatt a tavaly novemberben hozott kormányrendelet miatt, amelynek értelmében a szociálisan rászorulók, a nyugdíjasok, a közművelődési igazolvánnyal rendelkezők ingyenesen látogathatják a muzeális értékek kiállítóhelyeit. Egy 1997-ben született törvény pedig azt mondja ki, hogy a közhasznú társaság formájában működő intézmények nem részesülhetnek központi költségvetési támogatásban, így az ópusztaszeri emlékpark sem számíthat a kedvezmények miatt elmaradó bevétel ellensúlyozására, hiszen az emlékpark is közhasznú társaság. Ha abból indulnak ki, hogy tavaly hány kedvezményezett látogatta meg az emlékparkot, az idei évre 40-60 milliós bevételkiesésre számíthatnak Ópusztaszeren, s ez már komolyan veszélybe sodorja az intézmény működtetését. Része van ebben annak is, hogy a kedvezmények után az emlékparknak ráadásul még adót is kell fizetnie. A Csongrád Megyei Közgyűlés a kedvezményezettekre vonatkozó kormányrendelet megváltoztatására tett javaslatot az érintett tárca vezetőjének, Rockenbauer Zoltánnak küldött levelében Ott József, megyei alel- nök. Hozzátette: amennyiben a kultuszminisztériumban nem járnak eredménnyel, a közgyűlési határozat értelmében felhatalmazzák a megyei elnököt arra, hogy az Alkotmánybíróságon keressen jogorvoslatot. Marlene Dietrich románca Marlene Dietrich eddig ismeretlen szerelmes leveleire bukkantak Hannoverben. A leveleket a későbbi filmcsillag ifjúkori szerelméhez, egy pékhez írta. Marlene 1921-ben (ekkor húszéves volt) a weimari zene- művészeti főiskola hegedű tanszakos hallgatója volt. A türingiai városban ismerkedett meg Wilhelm Michellel, akit leveleiben becézve „Michelein”-nek szólít, sorait „Marlenchen” aláírással zárva. A vele egyidős fiatalember sütőipari tanoncként tanult Weimarban. Kapcsolatuk még egy évig sem tartott. Marlene 1921 novemberében - anyja akarata ellenére - félbeszakította weimari tanulmányait, és Berlinbe utazott, ahol bekerült Max Reinhardt színiiskolájába. Egy évvel később már kisebb színpadi szerepekhez jutott a fővárosban, s az 1922-ben forgatott „Ilyenek a férfiak” című filmben kamera elé is állhatott - életében először. A mesterlevél megszerzése után Hannoverbe visszatért Wilhelm Michelnek utoljára 1922 januárjában írt Marlene, mélabúsan idézve föl az együtt töltött előző nyár emlékét. - Tudja még, milyen szép is volt a tavalyi nyár? Elővettem a hegedűmet, és az Ön dalát játszottam rajta, közben folyton arra ügyelve, nehogy a könnyeim a hegedűre folyjanak. Aztán nehogy elfelejtsen engem, hallja... - írta a feltehetően utolsó, Hannoverbe küldött levélben. A pékmester özvegyének hagyatékából előkerült nyolc Dietrich-levél közül ugyanis ez viseli a legfrissebb dátumot. A szomorkodó Marlene Berlinben hamarosan megvigasztalódott: a színház és a film világában számos hódolója akadt. Tankcsapda: imádnak élőben játszani Március 3-án Salgótarjánban, április 7-én Balassagyarmaton szerepelnek Szenzáció történt a honi popiparban: ugyanis hosszú hetek után a MAHASZ százas listáján már nem Zámbó Jimmy az első, hanem a Tankcsapda.- A zenekar fennállásának egyik legfontosabb albumát készítettük el a tavalyi év végén. A tizenhárom dal, ami most megjelent, jól mutatja azt az intenzitást és lendületet, amely a zenekart mindig is jellemezte. A '99 végén bekövetkezett személyi változások új és friss energiákat szabadítottak fel bennünk. Már a nyári fesztiválokon is érezhető volt az a felfokozott érdeklődés, amivel nem csak mi, de a rajongóink is várták, hogy a megújult felállás első közös albumát elkészítse. Az „Agyarország” című lemez az egyik legmeghatározóbb munkánk, amit hosszú turné követ, minden Tankcsapdarajongó megelégedésére - nyilatkozta a zenekar az új stúdióalbum megjelenését követően. Ma este a nógrádi megyeszékhelyen élőben is látható az együttes, hogy új programjukkal ismét elkápráztassák helyi rajongóikat. A Lukács László (ének, basz- szusgitár), Molnár Levente (gitár) és Fejes Tamás (dob) felállású formáció február 9-én kezdte azt a turnét, ami körülbelül negyven város érintésével június 16-án Budapesten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán ér véget és ezalatt a négy hónap alatt bejárja az egész országot. A Tankcsapda mindig is turnézó zenekar volt. Imádnak - élőben - játszani, mert a közvetlen találkozás a rajongóikkal olyan élménnyel gazdagítja őket és olyan energiákkal tölti fel a zenészeket, amilyeneket csak koncertszínpadokon lehet érezni. Egy rockzenekar amúgy is csak a színpadon van leginkább elemében. A koncertsorozat keretében kétszer is eljutnak Nógrád megyébe, hiszen a március 3-i, salgótarjáni bulit április 7-én Balassagyarmaton megismétlik. A műsor összeállítása persze nem könnyű, hiszen egyre több lemezük jelenik meg, de az új dalok mellé mindig úgy választanak a régiek közül, hogy lehetőleg minél szélesebb időszakot fogjanak át a számok. Vannak persze különbségek időnként koncert és koncert között és nemcsak azért, mert néha esetleg fáradtabbak, ha már hosszabb ideje nem voltak otthon. Más egy olyan pici klub hangulata, ahol a rajongók a szó szoros értelmében karnyújtásnyira vannak a zenészektől és persze más egy olyan fesztivál, ahol tízezrek élvezik velük együtt a koncertet. Ennek ellenére szívesen játszanak a mai napig kis klubokban, mert a Tankcsapda rajongói nagyon lelkesek és ez egy kis helyen hamar átragad rájuk is. Az új korong dalait is biztosan olyan szeretettel fogadja majd a közönség, mint az előző nagy slágereket. Apropó új lemez. Az album megjelenését megelőző munka során mind a zenekar, mind a kiadó soha eddig nem tapasztalt pozitív előjelekkel találkozott. A korong első kislemeze, az „Ez az a ház” (ami a csapat életében az első volt!), No.l. helyezést ért el a MAHASZ-kislemezlistán, s már közel 10 ezer példányban talált gazdára. A csapat történetében egyedülálló módon az Agyarország című lemezre megjelenés előtt több mint 10 ezer előrendelés érkezett a boltokból. Az utóbbi évek kísérletezőbb hangvételű anyagai után most ismét egy igazi Tankcsapda-album született, melynek talán az lehet az oka, hogy mostanában visszatért az a fajta lendület és intenzitás, ami az utóbbi néhány évet nem igazán jellemezte. A szövegek is ezt a lendületes, egyszerűbben fogalmazott, néha talán agresszív, de mindenképpen őszinte hangulatot sugallják, amit az utóbbi egy, másfél év motivált. Az „Ez az a ház” 2001-es új változatától kezdve, a „Mennyország Tourist” poli- tíkusságát és kitörölhetetlen dallamait továbbvivő címadó dalon és az „Aki nem vak”-on át a lendületes, punkos „Itt vannak a tankok”- ig csupa klasszikus Tankcsapdahangulat kapott helyet a 13 új felvételt tartalmazó albumon. Jónak ígérkezik a sztorizós „Mindig péntek” és a „Nem ver át” című dal, de külön említést érdemel a Föld és ég című ballada is. A debreceni Tankcsapda egyébként 1989-ben alakult. A trióban működő zenekar első néhány évére a púnk és a rock & roll zene eszközei voltak leginkább jellemzőek. A „Baj van” című első demó hamarosan követte a „Púnk & Roll” kazetta, amelyet később a közönség az első lemezként aposztrofált. Az „A legjobb méreg” című 1992-ben megjelent lemez hozta el a szakma áttörést, de a rajongók jó része is ekkor találkozott először az egyre inkább a rockzene felé forduló Tankcsapdával. Az ezt követő évek és lemezek természetesen egyre nagyobb népszerűséget hoztak. Az 1995 szeptemberében megjelent „Az ember tervez” album volt az első, mely átlépte a 25 ezres eladási határt, így a '96 tavaszán megjelent koncertlemezzel egy időben a zenekar átvehette élete első aranylemezét. valószínűleg most jön a következő... l _______^ii i — lllllliilllillllM^■Mim—MII L ukácsék ma este letarolják a megyeszékhelyet (is) ■
