Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

Közbiztonságtól ifjúságig Balassagyarmat önkormányzatának legutóbbi ülésén a helyi pol­gárőr-egyesület elnöke, Vass Miklós beszámolót nyújtott a testü­let tagjainak munkájukról. Mit írt? (2. oldal) Takarékoskodott a város Pásztó polgármestere, Sisák Imre javaslata alapján a helyi civil szervezetek támogatása 2001-ben az eddigiektől eltérően, pá­lyáztatással történik majd. Mik a részletek? (3. oldal) Balassagyarmat: labdarúgás teremben Február 10-én, szombaton befejeződtek a balassagyarmati terem­labdarúgó-bajnokság küzdelmei, melyet két korcsoportban ren­deztek meg. Kik is a bajnokok? (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2001. FEBRUÁR 21., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT 50 000 Ft-ért 5 nap Olaszországban (RÓMA-ASSISI-PADOVA) Balassagyarmat Telefon: (35) 500-017, 301 335 Fidesz: érthetetlen, hogy miért nem pályázott Salgótarján Az 1998-as történelmi választások óta a polgári kormányzat ki­emelt figyelmet fordít Nógrád megyére - kezdte sajtótájékoztatóját Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Nógrád megyei vá­lasztmányának elnöke. Mint mondta, ennek bizonyítéka az is, hogy újabb 13 milliárd forint érkezik a megyébe a környezetvédel­mi alap célelőirányzat fejlesztési célú pályázatainak támogatására.- Három címen érintett Nógrád megye - mondta Becsó Zsolt. - A felszíni és felszín alatti vizek védel­me területén Bánk önkormányza­ta a Bánki-tó rehabilitációjához - amelyhez az FVM és a megyei te­rületfejlesztési tanács is jelentős tá­mogatást biztosított - 180 millió 610 ezer forintos támogatást ka­pott, amelyből 73 millió 507 ezer forint visszatérítendő, a többi visz- sza nem térítendő támogatás. A több mint egy évtizede húzódó probléma megoldására végre ösz- szeállt a forrás, amelyből megvaló­sítható az iszapkiemelés előkészí­tése, végrehajtása, elszállítása, ille­tőleg a környezet rehabilitációja. Ludányhalászi önkormányza­tának a gesztorságával tíz telepü­lést érintően szennyvíz-csatorná­zási és házi bekötővezetékek épí­tésére 440 millió 455 ezer forintot ítéltek meg, így márciusban in­dulhat a beruházás, amely több mint 15 ezer embert érint. Salgó­tarján megyei jogú város önkor­mányzatának gesztorságával Ka­zár, Mátraszele, Vizslás települé­seket érintve a szennyvízelveze­tésre 679 millió 191 ezer forint, a szennyvíztisztító telep korszerű­sítésére és bővítésére 224 millió 492 ezer forint támogatásról döntöttek. A polgári kormányzat részéről már céltámogatásban (Folytatás a 3. oldalon) Önkormányzatok padlóközelben Másfél millió forint - ennyi az az összeg, amelyet fejlesztésre for­díthat 2001-ben Felsőpetény önkormányzata. Ez pontosan másfél millió forinttal több mint amennyi Keszegen áll rendelkezésre. Az intézmények működőké­pességének megőrzését tűzte ki célul Felsőpetény község önkor­mányzata, amikor elfogadta 2001. évi költségvetését. A nyu­gat-nógrádi településnek nem maradt sok mozgástere, hiszen a tervezett forráshiány 6 millió 679 ezer forint. Felsőpetény fejleszté­si lehetősége, a saját bevételeket figyelembe véve 1,5 millió forint. Mint megtudtuk, ez az összeg biztosítja a saját erőt, ha évköz­ben megjelennek olyan pályáza­tok, amelyekkel élni kíván, illet­ve élni tud az önkormányzat. Ennyi pénzzel természetesen nem lehet nagy fejlesztéseket tervezni, az önkormányzat jár­daépítésben és a közvilágítás korszerűsítésében gondolkodik. Felsőpetény község költségve­tésének bevételi és kiadási fő­összege 50 millió 200 ezer fo­rint. A forráshiányos falu az ön­hibájukon kívül hátrányos hely­zetű települések számára kiírt pályázaton próbál meg pénzt szerezni. Az ugyancsak a rétsági körzet­ben lévő Keszeg még Felső- peténynél is rosszabb helyzet­ben van. 1990-től folyamatosan egyre kevesebb pénzből gazdál­kodhat a 680 lakosú falu önkor­mányzata. 2001-ben a fennmara­dás a cél: az intézmények fenn­tartása, a község üzemeltetése. Keszeg még abból a szempont­ból is hátrányos, hogy a hátrá­nyos helyzetű települések („önhiki") pályázatán sem indul­hat, mert két évvel ezelőtt fejlesz­tési hitelt vett fel. Szükség lenne az intézmé­nyek felújítására, útépítésre, köz­művek kiépítésére, ám forráshiá­nyos költségvetésből a pályáza­tokhoz nélkülözhetetlen saját erőt sem tudja biztosítani az ön- kormányzat. DUDELUU I. Ledöntették, feldarabolták, eladták Szobortolvajok a megyeszékhelyi temetőben A nyomozók a Baglyasalján megtalált szobor maradványait vizsgálják______________________________fotó. oyuriAm tibob A salgótarjáni régi köztemető egyik mély gondolatokat éb­resztő síremléke volt egy ülő fiú alakja. A szobrot fiatalon elhalt rokona sírjára készítette egy salgótarjáni származású jeles szobrászművész. Ez a bronzszobor nincs többé. Ledön- tö(ték, feldarabolták és eladták. A múlt vasárnapra virradó éj­szakán két férfi járta körútját az acélárugyár környékén, keresve valamilyen zsákmányt, mert na­gyon éhesek és szomjasak vol­tak. Magukkal vitték az elma­radhatatlan szerszámot, a min­denre alkalmas pajszert és zse­bükben lapult egy mágnes is, amellyel a sötétben is eldönthet­ték, vajon fém-e az, amit el akar­nak vinni. Ha a mágnes tapadt, következhetett a pajszer. Azon az éjszakán a régi te­metőn haladtak át a város irá­nyába, amikor felmagasodott előttük a szobor. A cimborák megtorpantak, előkerült a mág­nes, s mivel nehezebben tapadt a szokásosnál ezért még meg is kopogtatták, majd nekiláttak és ledöntötték talapzatáról a szob­rot. Elvinni azonban nem tud­ták, mert nagyon nehéz volt. Ezért a temetőkerítés bokrai kö­zé lökdösték, hogy majd ké­sőbb érte jönnek. Vasárnap az esti szürkület­ben mentek vissza gyalázatos cselekményük helyszínére egy olyan ismerősükkel, akinek gép­kocsija van. (Folytatás a 3. oldalon) „Kórházpénz”: fogytán? Az SZDSZ szerint csődbe mehet a megyei önkormányzat MSZP: a porhintés költségvetése! A kormány egy forintot sem ad a Bursa Hungaricára El kell ismerni, hogy a megyei közgyűlés 2001. évi költség- vetése alkalmas lehet arra, hogy a megye intézményfenntar­tói szerepében ne legyenek problémák. A testület ugyanak­kor a továbbiakban sem válik képessé a megye egészét érin­tő kérdések kezelésére, így a jövőben is a beszéd szintjén való megnyilvánulások, valamint a látszatcselekedetek szintjén marad a megyei közgyűlés ténykedése. így látja a testület szocialista képviselőcsoportja, és ezért nem fogadta el a megye idei költségvetését. A tegnapi sajtótájékoztatón Dóra Ottó, az MSZP-frakció vezetője arra is kitért: aggasztó­an nagy a megyei költségvetés hiánya. Az SZDSZ képviselőcsoportja sem fogadta el a megyei köz­gyűlés 2001. évi költségveté­sét. Kifogásolják, hogy nem tudni, miből fedezi a közgyű­lés a költségvetés hiányát, to­vábbá azt, hogy míg az intéz­mények személyi kiadásai 5,3%-kal, addig a közgyűlés, a közgyűlési hivatal, az ille­tékhivatal és a védelmi iroda személyi kiadásai 20%-kal nőttek. A frakció tegnapi saj­tótájékoztatóján bírálták, hogy évek óta nem volt még ilyen kevés a megyei sporttá­mogatás, illetve hogy úgy lát­szik: elfogyott a megyei kór­ház rekonstrukciójára szánt pénz. Az SZDSZ megyei képviselő- csoportja nevében Kapás Imre és Smitnya Sándor ismertette, elismerik, hogy jól szerkesztett és jól előkészített a költségvetés -ezaz apparátus szakmai mun­káját dicséri - tartalmában azon­ban nem jó a büdzsé. Mint Ka­pás Imre elmondta, a könyvvizs­gálói jelentés törvényességi (Folytatás a 3. oldalon) Dóra Ottó úgy fogalmazott: a szocialista képviselőcsoport szak­mai felkészültsége mellett azt is igyekezett igazolni, hogyan lehet konstruktívan viszonyulni a kér­désekhez - szemben a salgótarjá­ni közgyűlés Fidesz-frakciójával, amely nem erről tett tanúbizony­ságot. Mint elhangzott, az MSZP örömmel konstatálta, hogy noha a költségvetési koncepció tárgya­lásakor a szocialisták valamennyi módosító javaslatát elutasították, a vezető koalíció ezek egy részét - immár saját kezdeményezésként - beemelte. Elfogadta a közgyűlés azt a szocialista módosító javasla­tot, miszeriht a továbbképzést se­gítő pénzeszközök egy részét konkrétan a szociális és gyermek- védelmi ágazatban dolgozók szá­mára különítették el, ezt Demus Iván bizottsági elnök indítványoz­ta. Mint Dóra Ottó elmondta, je­lentősen javultak a közgyűlés költségvetési pozíciói, elsősorban az illetékbevételek (Budapest ro­vására történő) újraelosztása mi­att. A frakcióvezető kitért arra: örülnek annak, hogy több száz dolgozó tudott elmozdulni az éh­bérről a minimálbér-emeléssel, de úgy látják, hogy például a több év­tizede dolgozók nem részesülnek érdemi bérfejlesztésben. Dóra Ot­tó azt mondta: erre ígéret van, ga­rancia nincs. A megyei közgyűlés elnöke jelentős reálbéremelésről beszél 2001-re vonatkozóan - utalt rá az MSZP frakcióvezetője, hozzátéve, ez akkor is csak köze­lítene az igazsághoz, ha 5-6%-os lenne az infláció. Az viszont már januárban meghaladta a 10%-ot. Dóra Ottó ebben az ügyben a Fi­desz vezette kormány felelősségét nevezte meg. Mint az ellenzéki politikus megfogalmazta, a me­gyei közgyűlés továbbra is csak az intézményfenntartásra lesz alkal­mas, de a jövőben sem lesz képes a megye egészét érintő kérdések kezelésére. Hozzátette, a szocia­listák, ha lehetőségük lenne rá, a megye fejlődését, az intézmények színvonalát inkább javító büdzsét tudnának összeállítani. Mint megtudtuk, az MSZP frakciója örömmel vette, hogy a közgyűlés elnöke felül tudott emelkedni a pártpoliükai érdeke­ken, és Praznovszky Mihály sze­mélyében olyan főszerkesztőt ne­vezett ki az önkormányzat a Pa­lócföld élére, akinek személye nem csak a döntést hozó testület, de remélhetően a megye szellemi, irodalmi területén tevékenykedők számára is megnyugtató. Sok vita zajlik mostanában a kormány által indított, Bursa Hungarica elnevezésű ösztöndíj- rendszerről. Dóra Ottó kifejtette: képviselőcsoportjuk támogatta az ehhez való csaüakozást, ugyanak­kor tény, hogy a kormány ehhez egy forinttal sem járul hozzá. Nem tesz ugyanis mást, mint el­vonja a pénzt a felsőoktatási in­tézményektől, és az önkormány­zatokon keresztül adja vissza. A szocialisták dicséretesnek tartják, hogy az önkormányzatok áldoz­nak erre, de úgy ítélik meg, hogy értelmetlen ehhez csatlakozniuk azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek saját, működő ösz­töndíjrendszerük van. O.I. HAJÓZÁSRÓL, EGY VÍZBEN SZEGÉNY MEGYÉBEN. A salgótarjáni Ba lassi könyvtárban mutatta be tegnap A Duna-tengerhajózás története című könyvét Kato- na Miklós, a megyei közgyűlés munkatársa.________________fotói oyuriAn tibor Iskolatej, ingyen Egyházasgergén, a telepü­lés általános iskolásai is ked­vezményezettjei a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által elindított ak­ciónak: a nyolcvanöt tanuló ingyen káp iskolatejet, illetve kakaót az év elejétől. Klubdélután, jelmezben Salgótarjánban, Zagyva- pálfalva városrészben az „Idősek fiatalokért program” keretében újabb találkozóra kerül sor a zagyvapálfalvai Aranykor Idősek Klubjában február 22-én, délután 2 órai kezdettel. A klub tagjai az Arany János Általános Iskola 4/d osztályos jelmezbe öltö­zött tanulóival együtt jelme­zes klubdélutánt tartanak. A gyerekek sorában található Angyal László, a Dornyay Bé­la Általános Iskola tanulója, aki több alkalommal szóra­koztatta a klubtagokat. Ugyancsak jelmezben várják a gyerekeket a klub tagjai, dolgozói a salgótarjáni szoci­ális, egészségügyi központ je­lenlévő tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents