Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN M E GYEI KÖR KÉP 2001. FEBRUÁR 21., SZERDA BALASSAGYARMAT PÁSZTÓ Mikszáth-alakok a Bolyaiban A múlt hét végén a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium aulá­ját ismét az irodalmat, az igényes olvasmányokat kedvelő álta­lános iskolások vették birtokba. A gimnázium immár második alkalommal szervezett irodalmi vetélkedőt Nógrád megye álta­lános iskoláinak 7-8. osztályos tanulói számára. Nagy volt az izgalom a versenyzők asztalainál ria). A második helyen végzett a salgótarjáni Kodály Zoltán Ál­talános Iskola csapata (Dósa Katalin, Karácsony Zsuzsanna, Pintér Eszter, Bajóczky Zsófia, felkészítő tanáruk: Nagy-Kovács Józsefné.) A harmadik lett a Ságúj falui Általános Iskola csapata, (Antal Nikoletta, Kovács Bernadett, Nider Zsuzsanna, Szabó Bádint, felkészítő tanáruk: Kakukné Tari Zsuzsanna.) A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Mikszáth Kiadó Kft. jóvoltából valamennyi versenyző ajándék- könyvet kapott, a helyezettek könyvcsomagot, a legjobb jele­net szereplői pedig könyvutal­ványt, melyet a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet ajánlott fel. A zsűri munkájában Tengeré- szné Simon Mária, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet mun­katársa, Szabó János, a Nemze­A négyfős csapatoknak ezút­tal Mikszáth Kálmán életútjával és az alábbi regényeivel kellett megismerkedniük: „Akii Mik­lós”, „Beszterce ostroma”, „A fe­kete város”, „A gavallérok”. A versenyre benevezett tizen­egy csapatra változatos, sokszínű feladat várt: a hagyományosnak tekinthető felelet-választós totó, villámkérdések, irodalmi helyne­vek térképen való bejelölése, idé­zetek felismerése, a szereplők jellemzése. A versenyzők lelke­sen oldották meg a címvadásza­tot és a filmrészletekre vonatko­zó kérdéseket is. Valamennyi résztvevőt leginkább a dramati- zálás feladata ragadott meg: min­den csapat a fenti művek egy sza­badon kiválasztott részletét jele­nítette meg. Öröm volt nézni, ahogy Mikszáth alakjai életre keltek a színpadon, a versenyzők a korhű jelmezekre és a díszle­tekre is gondot fordítottak. Az első helyezést a vanyarci Veres Pálné Általános Iskola csapata érte el (Hering Kriszti­na, Kovács Péter, Pusztai Beáta, Súlyán Márta, felkészítő taná­ruk: Hunyeczné Nedelczki Má­it Tankönyvkiadó Nógrád me­gyei referense, valamint dr. Né­meth János, a Mikszáth Kiadó Kft. igazgatója vett részt. A győztes: a vanyarci Veres Pálné Általános Iskola csapata Változatlan tartalom - vonzó programok Vezérlő fejedelmi és turisztikai napok Szécsényben Az 1705-ös szécsényi országgyűlés és vezérlő fejedelem választás időpontjaihoz igazodva harmadik alkalommal rendezik meg a szécsényi vezérlő fejedelmi és turisztikai napokat. Szécsény vá­ros önkormányzata a közelmúltban tartott képviselő-testületi ülésen döntött a rendezvény védnöksége mellett A régiós, határ menti rendezvénysorozatra szeptember 14-16. között kerül sor. A rendező egyesület elnöke, Reznicsek László, Szécsény város al­polgármestere válaszolt lapunk kérdéseire.- Nem korai ez a beharangozás?- Azt hiszem nem, egyébként az előkészítés nem most, hanem az elmúlt évi rendezvényünkön meg­kezdődött. Politikai vonatkozásban a jelenlévő országgyűlési képvise­lők és meghívásunkat elfogadó me­gyénkből és a határon túlról érkező polgármesterek közreműködésé­vel, turisztikai vonatkozásban pe­dig az északi régiót irányító és az ország számos más területéről el­jött szakemberek ajánlásai figye­lembevételével.- A fővédnök és a védnökök személye változik?- Nem. A rendezvényt szervező Vezérlő Fejedelmi Asztaltársaság ügyvezető elnöksége döntött így. Igaz, dr. Varga Mihály, a Pénzügy­minisztérium korábbi politikai ál­lamtitkára a tárca vezetője lett, de ez nem hátrány. Dr. Surján László választókörzetünk országgyűlési képviselője, a magyar Országgyű­lés, Becsó Zsolt, aki szintén ország- gyűlési képviselő is, a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Közgyűlésé­nek elnökeként a megye képvisele­tét fejezi ki. Szécsény város eseté­ben Máté Csaba polgármester ez a személy.- Természetesen ezzel a mecé­nások köre nem záruk be?- Dehogy zárult, az lenne a mi nagy bajunk. A főtámogatók felké­rése is elkezdődött, de ehhez el kel­lett dönteni valójában milyen is le­gyen a három nap programja. A profiltisztítást és a szakosodást tart­juk fontosnak és olyan vonzerőt növelő rendezvények társítását, amelyek megszervezését a helyi, vagy megyei szervezetek profibb módon tudják.-Mi az elképzelésük?- Változatlan a tartalom, elveit az egyesületünk alapszabályzata rögzíti. Szeptember 14-én, az ünne­pélyes megnyitó során az érdeklő­dők elé tárnánk mai gazdagodó vá­rosi és térségi jelenünk bemutatá­sát egy termékbemutató kiállítás­sal, amelyre szlovákiai vállalkozá­sokat is meghívunk. A turisztikai értékeinket megjelenítő kiállítás pe­dig régiós jelleget ölt és a világörök­ség faluja is jelen lesz. Szakmai programokra is e napon kerül sor, amelyre meghívjuk Szécsény test­vérvárosainak a képviselőit is.- Tehát folytatják a megyén be­lük, határ menti, regionáüs és nemzetközi kapcsolatokat szélesí­tő programokat?- Igen, pontosan így gondoljuk.- Másnap aztán folytatódik?- Igen. Szombat és vasárnap az érdeklődőké, a turistáké. A kiállítá­sok mellett kulturális és más vonzó szórakoztató programok kerülnek előtérbe. A vasárnap a testvérváro­si kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek a napja is lesz. Rangos lovas- és sportesemények jegyében telik és természetesen a városi elismeré­sek, díjak átadására is ekkor kerül sor.-Ön a szécsényi vezérlő fejedel­mi és turisztikai napok rendez­vényigazgatója, alpolgármester, egyesületi elnök egy személyben. Nem sok az ide kapcsolható funk­ciója?-Ez az évek során alakult ki. 1998. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésének 322. évfor­dulóján, amikor megalakítottuk az asztaltársaságot, mint egyesü­letet, az vezényelt - miként a kez­deményező felhívást aláíró 24 tár­samat is - hogy korszerűbb felfo­gásban, városi erőket összefogva, a mai elvárások szintjén éltessük az 1705-ös szécsényi országgyű­lés akkori társadalomformáló eseményeit és bemutassuk vezér­lő fejedelmünk választását és önálló államerősítő konföderáci­ós tevékenységét. Egyesületünk akkor megválasztott ügyvezető elnökségének tagjai - Pettús Lász­ló, Szabó Ferenc, Sümegi Ferenc, Rácz András - ma is élvezik a tag­ság bizalmát és eljött az ideje an­nak, hogy az ügyvezető elnökség mellé olyan személyeket kérjünk fel tiszteletbeli elnökségi tagnak, akik történelmi, hagyományőrző és turisztikai fejlesztő munkán­kat megyei, régiós, országos és nemzetközi szinten is tudják se­gíteni. Mint önkormányzati kép­viselő és alpolgármester örömmel teszek említést arról is, hogy egye­sületünket, döntéseinket, Szé­csény város önkormányzata is tá­mogatja, több képviselőtársam és a polgármester is szereplője e na­pok rendezvénysorozatának.- Végső soron mi a céljuk?- Szécsényt, ezáltal a várost és vonzáskörzetét a régiós és az or­szágos vonzerővel bíró rendezvé­nyeket szervező városok és kistér­ségek sorába juttatni. Ez nagyon sokirányú és sokszereplős kihí­vás. Úgy érzem, hogy jó irányban . araszolunk. Kezdeményezésünk eddigi és évenkénti támogatottsá­ga is ezt a folyamatot segíti és gyorsítja - mondotta zárógondo­latként Reznicsek László. A közbiztonság és az ifjúság védelmében Beszámolt a balassagyarmati polgárőr-egyesület Balassagyarmat város önkormányzatának legutóbbi ülésén a helyi polgárőr-egyesület elnöke, Vass Miklós írásos beszámo­lót nyújtott át Juhász Péter polgármesternek, illetve a képvi­selő-testület valamennyi tagjának. Az önkéntes civil szervezet az elmúlt esztendei tevékenységéről szóló beszámoló elkészí­tését, illetve a testület tájékoztatását azért tartotta szükségé­nek és kötelességének, mert a 2000. esztendőben a város veze­tő testületé költségvetésében félmillió forintot szavazott meg, majd juttatott el az egyesület működésének támogatására. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Csupán csak nosztalgia? A képviselő-testület a beszá­molóból tudomást szerezhetett arról, hogy a helyi polgárőrség mintegy hatvan aktív taggal rendelkezik, akik a legkülönbö­zőbb módon járultak hozzá a város közrendjének és közbiz­tonságának javításához. Szá­mos alkalommal részt vettek közlekedési és közbiztonsági akciókban, bűncselekmények és baleset-helyszínelések - va­lamint politikai, kulturális és sportrendezvények biztosításá­ban. Utóbbiakra példaként em­lítették meg a millennium zász­lóátadást, a nemzetközi triat- lonversenyt, a gyaloglógálát, a Szt. Anna-napi „Palóc búcsú”-t, valamint a bajnoki labdarúgó- mérkőzéseket, motorosesemé­nyeket. Fölmerült igény szerint rendszeresen láttak el közös szolgálatot rendőrségi körzeti megbízottakkal, határőr jár­őrökkel. Önálló szolgálataik során visszatérően ellenőrizték a diszkót és környékét, a város- környéki üdülő és zártkertű ré­szeket. A balassagyarmati pol­gárőr-egyesület tagjai együtte­sen és összesen a 2000. eszten­dőben megközelítőleg mintegy hétezer óra szolgálatot teljesí­tettek. A szolgálat eredményes ellá­tásához sikerült rádiókészülé­ket biztosítaniuk, amelynek központját a rendőrkapitány­ság területén helyezték el. Ezen túlmenően 2000 decemberében a határőr-igazgatóság és a Nóg­rád Megyei Rendőr-főkapitány­ság 1-1 személygépjárművet adott át a helyi polgárőr-egye­sületnek. A civil szervezet beszámoló­ja említést tett arról is, hogy nem kis számú szolgálatuk ta­pasztalatai révén néhány javas­latot is indokoltnak tartanak megfogalmazni Juhász Péter polgármester, illetve a képvise­lő-testület címére. A város rendjének, tisztasá­gának, higiéniájának biztosítá­sa érdekében célszerűnek íté­lik meg az önkormányzati al­kalmazású közterület-felügye­lőkkel történő együttműkö­dést, a nagyobb piaci napokon történő közös járőrözést. Szük­ségesnek tartják egy cselekvé­si, ellenőrzési program kialakí­tását, amely az ifjúság szórako­zásának megfelelő keretek kö­zött tartására, az alkohol- és drogfogyasztás visszaszorításá­ra irányulna. Véleményük sze­rint a városi diszkó eddigi - kontroll nélküli - működési kö­rülményeinek fölülvizsgálata sem tűr halasztást az ifjúság ál­tal ott mértéktelenül elfogyasz­tott alkohol mennyisége miatt. Sőt egyre inkább felmerül a kérdés - szinkronban a város lakossága érdeklődésével - hogy ezeket a rendezvényeket mennyire hatja át a drog meg­jelenése. Az ifjúság utóbbi irányú ön­pusztító folyamatának még csí­rájában történő elfojtása érde­kében a polgárőrség vezetése az önkormányzat számára konkrét javaslatokat is megfogalmazott. Szolgálati tapasztalatuk alapján tarthatatlan - és az országos rendelkezéseket is sértő állapot - hogy a diszkóban 13-15 éves gyerekek is erősen ittas állapot­ban, éjszakába nyúlóan szóra­koznak. A polgárőrség vezető­sége beadványában javasolja, hogy az önkormányzat, mint az intézmény felelős fenntartója, ne engedélyezze a 16 éven aluli gyermekek diszkóba történő bebocsátását és a szeszfélesé­gek közül csak a kisebb alko­holtartalmú sörök árusításához járuljon hozzá. Ugyancsak fon­tosnak ítélik meg az időnkénti drogellenőrzést is, orvos bevo­násával. Beszámoló levelében a ba­lassagyarmati polgárőr-egyesü­let fölkérte Juhász Péter pol­gármestert, hogy az egészség- ügyi és szociális, valamint az oktatási és művelődési bizott­ságainak legközelebbi ülésén vitattassa meg a diszkóbeli ál­lapotokat, a fiatalság egészsé­gének védelmében teendő szükséges lépéseket, amely egyben családvédelmi és köz- biztonsági feladat is. A balassagyarmati polgár­őrök, megköszönve a város ve­zetésének irányukban tapasz­talható bizalmát és működésük jelentős anyagiakkal történő tá­mogatását, a 2001. évi városi eseményeinek biztosításához fölajánlották együttműködésü­ket és segítségüket, amellyel Balassagyarmat közbiztonságát kívánják, a maguk eszközeivel szolgálni. MAJDAN BÉLA Érdeklődéssel olvastam a Nógrád Megyei Hírlap 2001. feb­ruár 7-i számának második olda­lán Koplányi Mihály tanár úr több lényeges pedagógiai, emel­lett a pedagógia „határain” túl­mutató, kérdésekkel foglalkozó rövid írását, amelynek a „Nosz­talgia?” címet adta - kérdőjellel a végén, nyilván nem véletlenül; és amely az oktató-nevelő tevé­kenység három nagyon fontos te­rületét állítja reflektorfénybe: a zenére, a munkára nevelést, va­lamint a testépítés kérdéskörét. A szerző mély felelősségtudat­tal szól, s elsősorban kételyeinek ad hangot. Láthatóan aggódik az Egyre nagyobb az érdeklő­dés Balassagyarmat iránt, amió­ta új nevét már gyakran hasz­nálja. Nemrég a Magyar Nem­zet is foglalkozott a város törté­netével és Kondor Endre - a csehkiverés sokszor emlegetett hősének fia - a „Legbátrabb Vá: ros” címen írt cikket az 1919-es eseményekről. Sokan felfigyel­tek az írásra. Most Búzás László budapesti lakos levélben kereste meg a Civitas Fortissima Kört és örö­mének adott kifejezést, hogy az újságból megtudta, milyen ne­vezetes helye lett a nemzetnek ez az Ipoly-menti város. Büszke arra, hogy vízicserkész korában az Ipoly torkolatától gyakran ka­jakozhatott Budapestig az ottani református gimnázium cserké­iskoláért, a faluért, az emberekért, a jövőért, ami teljes egészében ér­hető is részéről a mai, sok tekin­tetben értékvesztett világunkban, amelyben egyáltalán nem köny- nyű pedagógusnak lenni. Koplányi tanár úrnak teljesen igaza van, az emberekért, a jövő­ért az aggodalom jogos. Még a pesszimista hangvétel is „igazol­ható” és számtalan példával alátá­masztható. Csakhogy található a cikkben valami, amiről ugyan a szerző nem szól, ami azonban az írásban egyértelműen tetten érhe­tő. A sorok között is olvasva, felfi­gyelhetünk egy nagyon fontos té­nyezőre, arra, hogy Koplányi ta­szeként, de ugyancsak sok szép időt tölthetett a Szigetközön, meg a Felső-Tiszán is. Örül an­nak, hogy családtagjai is Gyar­mathoz kötődnek, akik Gömörből származott palócok. Bátyja gyarmati lányt, Gyuricza Magdolnát vette el feleségül, aki ebben a városban született, később a MÁV-nál tisztviselőnő lett. Férje ügyvéd volt. Felesége sokat mesélt nekik ifjúkoráról, s már akkor megismerte az 1919- es esztendő nagy eseményeit. Magdika édesapja, Gyuricza Já­nos, MÁV-kalauz volt, többek között a gyarmati vonalon is tel­jesített szolgálatot és jól ismerte Tolnay Klárit, akivel gyakran el­beszélgettek egymással. Tolnay Klári nagyon kedvelte őt, „ked­ves kalauz bácsi”-jának titulálta. nár úr ma is, a nyugdíj közelében is, felettébb aktív. Hogy ma is dol­gozik, mi több együtt él, szinte együtt lélegzik a község lakóival, éppúgy, mint több évtizeden át a pedagógia legnehezebb területén tevékenykedve és sok-sok közéle­ti feladatot vállalva. Ez az a mo­mentum, amely nemcsak biztató üzenetű, de egyenesen példaérté­kű is lehet a mát és a jövőt illető­en. Ez alapján bízhatunk abban, hogy mindig lesznek - Koplányi Mihály szavaival élve - a „faluval együtt élő pedagógusok”. Végezetül: teljesen igaza van Koplányi tanár úrnak abban is, hogy az ember, többek között at­tól ember, hogy képes és tud em­lékezni. Ismerve a körülménye­ket, biztos vagyok abban, hogy a mai cserhátsurányi fiataloknak is lesz mire visszagondolniuk, úgy 20-30 év múlva. Hogy emlékezni fognak arra, hogy Koplányi tanár úr tanította, nevelte, segítette őket, és nem csupán az iskolai évek alatt! Búzás László azt is közli, hogy fia az egyik budapesti gimnáziumnak az igazgatója és a fiatalsággal gyakran jár kirán­dulni. Nagy természetrajongó, aki unokáival nemrég egy mér­gezett egerészölyvet hoztak ha­za és azt meggyógyították. A gyógyult madarat Apajpusztán engedték el. A levél bizonyítja, él az em­berekben a honi föld szeretete, szívesen gondolnak a múlt szép emlékeire, a régi barátságokra, amelyeknek örömét meg akar­ják osztani azokkal is, akikről feltételezik, hogy velük együtt éreznek és szorosabbra akarják fűzni a nemzetre is hasznos kapcsolatukat. _______________________KAMAftÁS JÓng a Civitas Fortissima Kör díszelnöke BOZÓ OVULA Salgótarján Emlékeket mozgat a „Legbátrabb Város”

Next

/
Thumbnails
Contents