Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2. OLDAL 2001. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁH ÉS TÉRSÉGE Kishartyáni útbaigazítók A Fidesz kishartyáni csoportja illetve a polgármesteri hivatal közös elhatározása volt, hogy az óévbúcsúztató rendezvény bevételét közcélokra hasznosítják. Az összegyűlt hatvanhatezer forintból készíttette el az önkormányzat azokat az útbaigazító táblákat és hulladékgyűjtőket, amelyeket a tavasszal helyeznek ki a közterületekre. Elmúlik minden bánata Rakott alj, kötény, blúz, vállkendő, főkötő a fiatalasszonyoknak, ezek a karancsberényi népviselet hagyományos darabjai. Ebben lépnek fel a helyi hagyományőrző együttes hölgytagjai, a férfiak öltözéke egyszerűbb, ha úgy tetszik, férfiasabb. Ami a nemeket illeti, a kezdet kezdetén csak az egyik képviseltette magát a hetvenes években szervezett dalkörben: női csapat verbuválódott itt a hagyomány éltetésére. így emlékszik Fodor Lajosné, aki bár nem tekinti magát alapítónak, a csoport törzstagjainak egyike, s mint ilyen, sok kedves emléket őriz a közös múltból. Van a tarsolyában jó néhány új élmény is. Fodomé elmondja, hogy ezekért érdemes tartozni a közösséghez, érdemes fellépésre készen őrizni a ruhákat. A régi dalok, a szokásokat felelevenítő mondókák, jelenetek visszahozzák a visszahozhatat- lant: a gondtalan fiatalság ízét, mert „ha felcsendül a dal, elmúlik az embernek minden bánata.” A herényi csoport nem csak arra büszke, hogy férfiak is csatlakoztak hozzájuk, ők is kiveszik részüket ebből a sajátos tevékenykedésből: Fodomé örömmel említi, hogy zenekari kísérettel szerepelnek, s azt is megjegyzi: az önkoimányzat rendszeresen, anyagiakkal járul az együttes működéséhez, ami egyfajta biztonságérzetet ad. A helyi hagyományos és alkalmi rendezvényeken, és a közeli településeken, valamint Salgótarjánban, illetve Szécsényben már többször mutatták meg tudásukat, jártak már Erdélyben, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Karácsonyfalván. Itthon Abasáron, Balaton- berényben, a herényi napokon léptek fel többek között. Egyik legnagyobb közönségsikert aratott műsorszámuk a Berényi csárdában című jelenet, de a lakodalmas is sok tapsot kapott már. A fonójáték nemrégiben lett repertoárjuk része, remélhetően ez is sikerforrás lesz. Kazáron mindig történik valami Falugyűléseken értékelte a múlt évben végzett munkát a képviselő-testület, s vázolták a 2001-re tervezett feladatokat is. Legutóbb a mizserfai településrészen élő lakosság hallhatott mindezekről. len megelőlegezni, ami pusztán azért okozott gondot, mert működési nehézségeket vont maga után. A költségvetési és egyéb Kazári falukőzpont: a jövőben tovább épül-szépül a község FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Nehéz évet zárt a kazári ön- kormányzat is. Egyrészt mert az állami támogatások mértéke mindössze 2,2 százalékkal volt több az előző évinél, amely az inflációt sem fedezte. Másrészt pedig azért, mert az önkormányzat bevételei sem úgy alakultak, ahogyan azt tervezték. Jelentős volt az iparűzési adókból származó kiesés, ami azért alakult kedvezőtlenül, mert az önkormányzat területén működő cégek, vállalkozások is nehézséggel küzdenek, s némelyikük időközben elérkezett a felszámolás stádiumához. Gazdálkodási szempontból óriási gondot okozott az is, hogy a pályázati úton nyert összegek nagyon nehezen jelentek meg helyben, átlagban fél év telt el, a támogatásról szóló kiértesítéstől addig, amíg a pénzzel ténylegesen gazdálkodhattak. így fordult elő, hogy például az iskolai tornaterem építését, a falutörténeti könyv kiadását, illetve ezek kivitelezési költségeit, az önkormányzat volt kénytegondok mellett azt a pozitívumot viszont elkönyvelhették, hogy hitelfelvétel nélkül zárták az évet. Mindezek ellenére, a képviselő-testület reményei szerint, az idei évben kedvezőbb kilátásai lehetnek a településnek. A településrendezés szempontjából nagyon sokat jelentett, hogy a faluba vezető út mentén elterülő volt tsz-majort és környezetét rendezték, miután megvette egy mezőgazdasági vállalkozó, aki szarvasmarhatartásra rendezkedik be, s aki vállalkozása elnevezésében megörökíti Kazár nevét is. Hamarosan nyithat a fiókgyógyszertár, s idén egy sor ön- kormányzati tulajdonú épületet is felújítanak, illetve korszerűsítenek, folytatva az úgynevezett ófaluprogramot. Az önkormányzat terveiben a meglévő táj- és kiállítóház mellé még két, a népi építészet stílusjegyeit őrző ház vásárlása, ületve ezek rendbetétele és korszerűsítése szerepel. Ezek egyike információs házként szolgálná a település lakosságát, a másikban pedig szálláshelyeket alakítanának ki, ösz- szességében húszmillió forint ráfordítással. Felújításra szorul a művelődési ház is, mégpedig sürgősen, mert állaga annyira megromlott az utóbbi években. Kérdés, lesz-e erre fedezet, hiszen pusztán a terv költségei 6 millióba kerülnek, maga a felújítás pedig a kalkulációk szerint 160-180 millió körüli összegből oldható meg. Ezeknél lényegesen kevesebbe, egymillió forintba kerül a riolittufához vezető út helyreállítása, információs táblákkal való ellátása és az ugyancsak ide tervezett esőbeálló, valamint híd építése. Ezekre a munkákra már van fedezet, pályázaton nyerte az önkormányzat. Egy réges-régi falusi szokásra alapozott akkor a képviselő testület, amikor úgy határozott, hogy környezetbe illő padokat telepít a lakóházak elé, amolyan „pletykapadokat”, amelyekre kiülve, megbeszélhetik egymással az emberek a napi történéseket. Karancslapujtőn a teleház! Etesről - miután lejárt az önkormányzattal kötött bérleti szerződés - Karancslapujtőre került a Karancs-kömyék Szociális Alapítvány teleháza. A befogadó önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú épületet biztosított a számítógépes, internetes szolgáltatás elhelyezésére. A főként a fiatalabb korosztály érdeklődésére számot tartó szolgáltatást egy kivételével naponta igénybe vehetí az ifjúság, akik tanulmányi téren is kamatoztathatják az itt szerzett ismereteket. Az önkormányzat szívesen áldoz - éves szinten másfél millió forintot szánnak a működtetés-fenntartás költségeire - a teleházra, különösen, hogy bebizonyosodott, folyamatosan telt házzal működik. Sikeres etesiek Az alapítás óta mindössze másfél esztendő telt el, ám e rövidke idő elég volt ahhoz, hogy az egyesület meghatározó szerepet töltsön be a település kulturális életében. Ezzel együtt, a Pintér Sándor Kör tagsága közéleti téren is aktivizálta magát az utóbbi hónapokban. A Karitas etesi csoportja kulturális egyesületeként kezdte működését, tavaly augusztus óta viszont már önálló szervezetként működik a Pintér kör. Céljaik között egyebek mellett a kulturális életbe való bekapcsolódást, a település múltbeli értékeinek feltárását, szélesebb körben való megismertetését tűzték célul, természetesen a jelenkori értékek mentésével együtt. Feladatvállalásaik között szerepel a tehetséggondozás felkarolása, az ismeretterjesztés, s természetesen a névadó emlékének ápolása. Működése másfél esztendeje alatt több nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényt szerveztek felnőtteknek és gyerekeknek, de kiállításokat is rendeztek. Berkein belül kezdte meg működését az irodalmi műhely, a honismereti kör, s ez utóbbi, amelyik alig fél éve indult, máris szép eredményeket könyvelhet el. Andai Beáta, Horváth Anna, Kasper Katalin, Krémer Natália, Lipták Noémi, Tóth Mariann, Tóth Judit és Vadas Anett nagy feladatot vállaltak. Az általános iskolások egy középiskolás társukkal a nyári szünidőt gyűjtőmunkával töltötték. Arra voltak kíváncsiak, milyen illemszabályok voltak honosak a II. világháború előtti Etesen. Kutatásuk eredményeként született meg a közös mű, amelynek az „Etesi illemkódex” címet adták, s amellyel múzeumi pályázaton indultak, s nyertek is. A kör idei tervei közül kiemelkedő fontosságú, a névadó születése évfordulójáról való méltó megemlékezés. A160. évfordulóra, amely márciusban lesz, kiadvány megjelentetésével készülnek, s a bábszakkör tagjai színre viszik a Pintér Sándor gyűjtötte mesék egyikét, mégpedig eredeti palóc nyelven. Hangversenyzongoráról álmodnak Zeneiskola Kesziben, hangversenyterem Lapujtőn A zeneiskola életében volt olyan időszak is, amikor bizonytalanná vált a léte. Tíz évvel ezelőtt, az önkormányzatiság első évében, egy évig szünetelt a működése, hiszen a helyhatóságok előtt több minden tisztázatlan volt még. Egy év sem kellett hozzá, a zeneoktatás újra beindult, a Dobroda-völgyi szülők kérésére. Az intézmény a közelmúltban ünnepelte fennállása 25 éves jubileumát. 1975-ben, a salgótarjáni zeneiskola kihelyezett tagozataként indult a zenei nevelés Karancs- kesziben. Nem csak a helybeli, hanem további hét település gyermekeinek a zeneoktatását oldották meg ilyen keretek között, egészen 90-ig, amikor az önkormányzati bizonytalanság miatt, bizonytalanná vált a helyi zeneoktatás is. 91- ben, a szülők kérésére aztán újra indult, az iskola immár önálló intézményként működött tovább, Fodor Sándor vezetésével. 1998 újabb mérföldkő az iskola életében,. az általános iskolával, a könyvtárral és a művelődési házzal együtt az általános művelődési központ szervezeti keretébe került. Az utóbbi tíz évben jelentősen megnőtt a diákok száma, ma százharmincnyolc tanulója van, akikkel tíz klasszikus zenét oktató tanár foglalkozik. Időközben bővült a képzési profil is, mégpedig a néptánc és népzene kategóriával. Egykori növendékei közül többen kerültek zenei pályára, s vannak akik külföldi pódiumokon öregbítik az iskola jó hírét. Érdekességként említhető, hogy az iskola két volt diákja - Tajti Veronika és Horváth Szabolcsúé - tanárként tért vissza egykori iskolájába. S meglehet, az iskola két jelenlegi tanulója is nyomdokukba lép, Lantos Márta és Pál Veronika ugyanis épp a napokban felvételizik a zene- művészeti szakközépiskolába. Az oktatási színvonal jelzője az is, hogy például a Kincsér népzenei együttes mára túlnőtte az iskolát. A Lenkó Péter vezetésével működő együttes megannyi hazai és külföldi szereplést vállal, s újabban kezd kibontakozni egy leányokból álló zenekar is, amely kísérője a Lókötő néptánc- csoportnak, de még a karancs- keszi népdalkömek is. A zeneiskola jelentős szerepet vállal a nyolc település életében úgy is, hogy a helyi rendezvények hangulatát emelik együttesei vagy szólistái. Hangversenyekre idáig a zeneiskola - amely a művelődési házzal egy épületben kapott helyet - helyszínén, Karancske- sziben volt lehetőség, itt ugyanis százhúsz férőhelyes a nagyterem. A fenntartó önkormányzatok közül most Karancslapujtőé is lehetőséget teremtett erre. Valójában már csak egy hangversenyzongora hiányzik az iskolának, amire már régtől vágynak. Talán egyszer erre is lesz fedezetük a fenntartóknak, s talán arra is, hogy az intézmény tovább bővíthesse képzési profilját, miután tapasztalták, tanulóik érdeklődése kiterjed a képzőművészeti ágakra is. Az egész Dobroda-völgy egyik legjelentősebb művelődési intézménye a zeneiskola ....................u FO TÓ: GY. T.
