Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

2. OLDAL BÁTONYTERENYE ÉS TÉRSÉGE 2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK A bátonyterenyei rendőrka­pitányság hasonló körülmé­nyek között dolgozott tavaly is, mint a korábbi években: amint azt Juhász István rendőrkapitány elmondta, létszámuk 52 hivatásos rendőrből áll. Ez a számadat azt jelenti, hogy működési területükön a feladatokhoz, a lakosság létszámához vi­szonyítva a megyében a ka­pitányságok között a bátonyterenyei rendőrök vannak a legkevesebben.- Az év során több idősebb kollégánk is nyugdíjba vonult, fiatalok érkeztek ugyan, de még nincs kellő tapasztalatuk - fog­lalja össze Juhász István alezre­des. - Ugyanakkor hozzáten­ném azt is, hogy a főkapitány­ság a létszám fölötti státusok át­csoportosításával igyekszik a gondokon enyhíteni. A járőri ál­lomány státusa viszont kevés: csak úgy tudjuk megoldani, hogy a körzeti megbízottakat is be kell állítani. Természetesen Jó színvonalon tettek eleget az elvárásoknak Nem érzik az állampolgárok, hogy szűkös a kapitányság létszáma A járőrök szükség esetén elvégzik a helyszínelést is F0TÓ. R|oó T1B0R az állampolgár ebből semmit sem érez, mert a szűkös létszá­mot a lehető legjobban igyek­szünk kihasználni, például új munkamódszerek alkalmazásá­val. Folyamatos bűnügyi szolgá­latot tartunk, így gyorsan a helyszínre tudnak indulni. A megyében egyedülálló, hogy két forrónyomos csoportunk van: a bűnügyesek mellett a közbiztonsági állományt is fel­szereltük a szükséges eszkö­zökkel, akik így kisebb bűncse­lekményeknél nem csak a bizto­sítást, hanem a helyszínelést is el tudják végezni. Abban is sze­rencsések vagyunk, hogy a ka­pitányságon optimális a számí­tógépes ellátottság. Jónak lehet minősíteni rendőreink és az ál­lampolgárok kapcsolatát is: ta­valy, az év közepén kiküldtünk 300 kérdőívet, amelyen többek között arra kértünk választ, hogy milyennek értékelik mun­kánkat, a rendőrök viselkedé­sét. Megkérdeztük azt is, vajon az állampolgárok saját vélemé­nyük szerint megtesznek-e min­dent annak érdekében, hogy el­kerüljék a vagyon elleni bűncse­lekményeket? A kérdőívek több mint kétharmada érkezett visz- sza a kaptányságra, amelyből azt tűnt ki: jó osztályzatot kap­tunk. A válaszadók önkritikát is gyakoroltak, mert azt írták: töb­bet is tehetnének azért, hogy ne váljanak a vagyon elleni bűn- cselekmények áldozataivá.- Hogyan alakult a kapitány­ság területén a bűncselekmé­nyek összetétele?- A szervezett bűnözés sze­rencsére továbbra is elkerül bennünket. A bűncselekmé­nyek száma 2000-ben 678 volt, amely 16 százalékos emelke­dést mutat az előző évhez ké­pest. Ezen belül a legmagasabb a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma, amely az 1999-es 340-nel szemben 484 volt ta­valy. Igaz az is, hogy ebben az esetben az apróbb lopások te­szik ki a nagyobb részt. Ag­gasztóbb viszont a betöréses lo­pások száma, amely 85-ről 187- re emelkedett, csak a lakásbetö­rések száma nőtt 31 százalék­kal.- Milyen a bűncselekmények felderítésének eredményessége?- A bűncselekmények szá­mának emelkedése ellenére a tavalyi év volt a legjobb a kapi­tányság történetében: felderíté­si eredményességünk 56,81 szá­zalék, a nyomozáseredményes­ségi mutató 64,24 százalék, amely kiemelkedő. Súlyozott ügyeknek tekintjük a betöréses lopásokat, itt a felderítési ered­ményesség 57,46 százalék, a va­gyon elleni bűncselekmények­nél 53 százalék. Csökkent a rab­lások száma, tavaly négy ilyen esetünk volt, mind a négyet fel­derítettük. Magas a területün­kön elkövetett testi sértések száma: 67, melynek felderítési mutatója 92 százalék.- Nem beszéltünk a közrend elleni bűncselekményekről.- Itt 11 százalékos csökkenés­ről számolhatok be. A közleke­dési bűncselekmények száma 57-ről 31-re csökkent. A bűncse­lekményben tetten értek száma viszont emelkedett, az egy rend­őrre jutó elfogások száma kapi­tányságunkon a legmagasabb. A közbiztonsági állomány több mint 200 helyszíni szemlét haj­tott végre, egyedülálló a közbiz­tonsági szolgálat felderítési eredményessége is, amely meg­haladja az 50 százalékot. Csök­kent a szabálysértések száma, nőtt viszont a büntetőfeljelenté­sek száma. Nagyon jó a közbiz­tonságiak intézkedési aktivitása is. Tavaly év elején meghirdet­tünk egy munkaversenyt, amely a szakmai eredményességen alapul, és a Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Ala­pítvány támogatásával díjazzuk negyedévente a legjobbakat. Két éve alapítottuk a „Bátonytere­nye Közbiztonságáért” díjat, amelyet Kimpián Csaba törzs- őrmester, járőrvezető és Pető Zsolt őrnagy, a hivatal vezetője vehetett át. Továbbra is hangsú­lyos a bűnmegelőzési munka, amelyet már az óvodában el­kezdtünk és a gimnáziumban is folytatunk. Mindent összegezve úgy vélem, elmondható: jó szín­vonalon eleget tettünk az elvá­rásoknak. HEGEDŰS Tanítani is szeretne még egy ideig „Én akkor rajzolok, festek, amikor kedvem van hozzá” Csodálatos élménnyel lettek gazdagabbak, akik december vé­gén, január elején ellátogattak a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ kisgalériájába: a kiállításon a klasszi­kus festészet legszebb hagyományait követő alkotásokról a természet köszön vissza. Ivitz László festő-tanár képeiről van szó, aki, bár Losoncon született, mostanra szinte tősgyökeres kisterenyeivé vált. Diákok százait tanította a biológia, a rajz és a földrajz alapjaira 1964 óta, először az általános iskolá­ban, 1971-től pedig a gimnáziumban. Két év alatt húszmilliót fejlesztésre 1998. július elsején alakult meg a Bátonyterenyei Városüze­meltetési Közhasznú Társaság (Bávü), amelynek feladata a város területén a kommunális tevékenység ellátása. Vezető­je Kerekes László, akit pályázat útján neveztek ki a kht. élére. A jelenlegi létszám 33 fő, amely - az ügyvezető meg­fogalmazása szerint - a feladatok ellátásához kevés, az el­érhető árbevételhez pedig sok. Rajzkészségét is volt kitől örökölnie, hiszen édesapja rajzszakos tanár volt. Mint álta­lában a gyermekek, ő is sokat rajzolt, szipte ösztönösen, a kö­zépiskolában azonban már tu­datosan foglalkozott vele. Sal­gótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban először Hamza Tibor tanár úr szakkörében raj­zolt, később Iványi Ödön festő­művész tanítgatta a festés forté­lyaira. 1960-ban jelentkezett Egerbe, a Pedagógiai Főiskola biológia-rajz-földrajz szakára, ahol 1964-ben kapott diplomát. Rögtön Kisterenyére került az általános iskolába, mellette pe­dig a gimnáziumban óraadó­ként dolgozott. Kezdetben bio­lógiát, ábrázoló geometriát ta­nított, később, 1971-től a gim­náziumban földrajzot, amely­ből 1974-ben egyetemi diplo­mát is szerzett. Már a hatvanas években szerepeltek képei a megyei kiállításokon, először 1964-ben, majd 1967-ben, ame­lyet több mint tízéves szünet követett. Az egykori mester, Iványi Ödön inspirálására újra kezébe ragadta az ecsetet, Földi Péter festőművész pedig a mun­ka folytatására ösztönözte. 1983-tól újra aktív résztvevője a megyei művészeti életnek: több önálló kiállítással mutatkozik be Salgótarjánban, Bátony- terenyén, a környező falvak ál­talános iskoláiban, de megcso­dálhatják képeit Budapesten a Gellért Szállóban is. Ott vannak munkái a csoportos kiállításo­kon is, mint többek között az egri akvarellbiennálén, a szécsényi őszi tárlaton több íz­ben is, Salgótarjánban a megyei amatőr képzőművészeti kiállí­táson. Tavaly eljutott az ország­határon túlra is: az USA-ban, Dallasban is láthatták képeit az Ivánffy-Uhler Galériában. Ter­mészetesen nem maradtak el az elismerések sem: 1989-ben a megyei pedagógus képzőművé­szeti kiállításon a festészet ka­tegóriában első díjat, 1999-ben a szécsényi őszi tárlaton az IPOSZ különdíját kapta. Érde­kes módon mégsem tartja ma­gát művésznek.- Művész az, aki hivatássze­rűen űzi azt a művészeti ágat, amelyet választott, aki ebből él - indokolja Ivitz László. - Én akkor rajzolok, akkor festek, amikor kedvem van hozzá, no meg amikor időm is van. A han­gulatokat, a színeket, a fénye­ket, az árnyékokat igyekszem úgy megfesteni, hogy a saját ér­zéseimet is kifejezzék. Éppen ezért festek a legszívesebben tájképeket, mert ezt leginkább ezzel lehet kifejezni. Portrékat, akvarelleket ritkán készítek. Öt évvel ezelőtt „rámszakadt” az összes rajz, ugyanis - akkor ment nyugdíjba Radics Pista kollégám, azóta újra tartok rajzórákat. Közben persze eltelt az idő, tavaly márciusban nyugdíjas lett Ivitz tanár úr is, de óraadó­ként tovább dolgozik a kisterenyei gimnáziumban és a nagybátonyi Erkel iskolában. Mint mondja, most először ta­nít 6-8 éves gyerekeket, akik teljesen más módszereket kí­vánnak, mint a gimnazisták korosztálya. Sokszor gondolt arra, különösen az utóbbi évek­ben, milyen jó lesz majd, ha egyszer nyugdíjas lesz: több ideje lesz a Tisza melletti kis házra, hiszen világéletében szerette a vizeket, az ártéri er­dőket, a nyugalmat, a csendet. Most mégis úgy érzi, az igazi életet az iskola jelenti.- Az egyik volt tanítványo­mat - aki ma a Madách gimná­zium tanára - mestertanárrá vá­lasztották a diákok - mondja a tanár úr. - Amikor megkérdez­ték, miért választotta éppen a tanári pályát, azt mondta, az én ösztönzésem nyomán lett ez a hivatása. Azt hiszem, ettől na­gyobb elismerést sohasem kap­hat az ember. Ilyenkor érzem azt, hogy jó lenne még tanítani egy darabig... HEGEDŰS ERZSÉBET- A tavalyi év nem egészen úgy indult, mint ahogyan sze­rettük volna - kezdi Kerekes László. - Az önkormányzat csökkentette a feladatokat ta­karékossági szempontok mi­att, így aztán a bevételünk is csökkent. Ilyen volt például, hogy parkgondozás, temetőke­zelés terén csak a szinten tar­tást rendelték meg, ez pedig munkában és pénzben is ki­esést jelentett. Bevételi forrás­ként maradt a szemétszállítás és az egyéb vállalkozási tevé­kenység. MIRE IS VÁLLALKOZNAK?- Mit ért egyéb vállalkozási tevékenység alatt?- Vállaljuk cégek részére a parkosítást, tereprendezést, de vállalkozunk árokásásra is, ille­tőleg illegális szemétlerakók felszámolására. Tavaly több mint tíz jelentős nagyságú lera­kót távolítottunk el, kitábláz­tuk, hogy tilos lerakni a szeme­tet. Sajnos, volt olyan hely, ahonnan másnapra még a táb­lát is ellopták. Ezeknek az ille­gális lerakóknak a felszámolá­sa egy sziszifuszi munka, de nem tudunk mit tenni. Bosz- szantó, amikor magánszemé­lyek érdeklődnek arról például, hogy tudnánk-e konténert ki­vinni hozzájuk, mert nagyobb mennyiségű szemetet kellene elszállítani. Amikor meghallja, hogy pár ezer forint ellenében bármikor, azt mondja, gondol­kodik rajta, és majd visszajön. Ez azonban igen ritkán fordul elő, a valóság az, hogy az el­szállításra váró szemét előbb- utóbb megjelenik a patakpar­ton, vagy más, kevésbé látható helyeken. Amikor pedig egy kupac már ott van, villámgyor­san növekszik a szemétdomb. PÓTLÉKTÓL MINŐSÉGIG- Hogyan érinti önöket a ja­nuár elsejétől kötelező negyven­ezer forintos minimálbér?- Nálunk jelenleg bruttó 55 ezer forint az átlagkereset, amely az alapbérből, a különféle pótlékokból - mint a szakpót­lék, túlműszak, rendszeres mi­nőségi bér - tevődik össze. Év vége felé jutalmat is szoktunk adni, év közben pedig céljutal­mat is tűzünk ki esetenként. Csak a viszonyítás kedvéért mondom, hogy például egy gép­kocsivezető alapbére 42-43 ezer forint. A minimálbér kötelező megemelése nálunk mintegy 14 főt érint, nekik átlagosan 14 szá­zalékot kell emelni. A többiek 10-11 százalékos emelésre szá­míthatnak, ez pedig a differenci­álás (szakmai képzettség, telje­sítmény) szempontjából 3-4 százalékos „közelítést” jelent, amely jövőre valószínűleg még tovább fog fokozódni, hiszen a tervek 50 ezer forintos minimál­bérről szólnak. Természetesen növekednek a munkáltató terhei is, nagyon leegyszerűsítve talán úgy lehetne fogalmazni: minden 100 forint nettó kifizetéshez 70 forintot kell hozzátenni különfé­le járulékok címén.- Az elmúlt két évben hajtot- tak-e végre fejlesztéseket?- Elavult berendezésekkel kezdtünk, hiányos volt a mun­kához szükséges eszközök állo­mánya is. A legfontosabb feladat az eszközbeszerzés, a gépek fel­újítása volt, amelyekre közel 20 millió forintot költöttünk az első két évben. Ennek az eredménye az, hogy az idén már csak egy­két meglévő eszköz nagyjavítá­sa maradt hátra. Most van folya­matban egy másik sószóró autó összeállítása, így szükség esetén két eszközzel tudunk majd szükség esetén dolgozni az uta­kon. Szükség lennea naprakész nyilvántartások érdekében még számítógépekre is. Január else­jétől Pásztó is hozzánk szállítja a hulladékot, ez azt jelenti, hogy a megnövekedett szemétmeny- nyiség miatt szükség lenne egy tömörítőgépre. Ez ügyben meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a beszerzési költség csökkentésére. Készülünk az új hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására, hiszen eddig csak részszabályok voltak. Az új törvény országosan egységesen írja elő, mit is kell tenni: felada­tot ró azokra, akiknél keletkezik a hulladék, meghatározza a ke­zelők, az önkormányzatok fel­adatait. Hozzá kell tennem azonban, hogy a törvény önma­gában még nem jelent változást, mert a fejekben is rendet kellene csinálni. KINTLEVŐSÉG: BEHAJTHATÓ- Mi indokolta az idei szemét- szállítási díjemelést?- A szállítással kapcsolatos költségek jelentősen megemel­kedtek, két év alatt közel 70(!) százalékkal nőtt az üzemanyag ára: kezdetben 7-800 ezer forint volt évente, mostanra elérte az 1,2 millió forintot. Ez azt is je­lentette, hogy a szemétszállítási tevékenység veszteségbe ment át, amelyet a többi tevékenység rovására finanszíroztunk. Ah­hoz, hogy megszüntessük ezt a veszteséget, 18 százalékos emel­kedést kellett volna érvényesíte­ni, ez 5300 forintos éves díjat je­lentett volna. A képviselő-testü­let azonban csak 6,6 százalékos emelkedést hagyott jóvá, amely annyit jelent, hogy az éves díj 4800 forintra változott. Ennyi pénzért végezzük el a kertvárosi részben hetente egyszer, a lakó­telepi részen hetente háromszor a konténerek ürítését. Azt is el­mondanám, hogy a törvény vég­re rendelkezik a kintlévőségek behajtásáról is: ez azt jelenti, hogy kétszeri felszólítás után az önkormányzat jegyzője adók módjára behajthatja a tartozást. H. E. Ivitz László óraadóként tanít rajzot az Erkel iskolában F0TÓ. RT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents