Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 4 ffBP BÁTONYTEREN 3. OLDAL Kórkép: betegszik a megye (Folytatás az 1. oldalról) bejelentkezők betegségeiről szóló tájékoztató alapján kide­rül, a felnőttek körében legna­gyobb gondot a magas vérnyo­más jelenti, amit a legnagyobb számban a mozgásszervi beteg­ségek követnek, s magas a szív-, cukor-, az emésztőszervi és légzőrendszeri betegségek ará­nya is. Ezekkel együtt nő a rosszindulatú daganatos, agyér­rendszeri, májbetegségek száma is. Mindezekből látható, hogy az egészségügyi hálózat nagyon komoly gondozási tevékenysé­gért kiált, s amely még mindig kívánnivalókat hagy maga után. Holott az előterjesztő meggyő­ződése, hogy a gondozási tevé­kenység színvonalának emelése lényegesen csökkenthetné a ve­zető halálokok számát. A romló egészségi állapotok­kal ellentétes tendencia tapasz­talható a keresőképtelen esetek számának alakulásában. Ezek ugyanis csökkentek az utóbbi években, ami viszont nem jelen­ti azt, hogy a munkaképes korú lakosság (azaz, akik még munka­hellyel rendelkeznek) egészségi állapota javult volna. Inkább az szűrhető le az adatokból, hogy Nógrádban még mindig igen ma­gas a munkanélküliek száma, il­letve, hogy a munkahelyféltésből adódóan sokan nem tudnak, s nem is mernek táppénzes állo- mányba menni. ___________jjc K özéppontban a szennyvízberuházás Nagyorosziban ebben az év­ben a csatornaberuházás be­fejezését tűzték ki célul. A legdrágább infrastrukturális fejlesztés mellett viszont nem is marad másra pénze az önkormányzatnak. Nagyoroszi, Borsosberény, Horpács és Pusztaberki közös beruházásában már elkészült a tisztítómű és tart a próbaüzem. A szennyvízcsatorna-hálózatot eddig 50 százalékban építették ki, a lakosság egy része Nagy­orosziban már rácsatlakozott a hálózatra. A négy település önkor­mányzatával együtt a nagyoro­szi honvédség is részt vesz a fejlesztésben, amelynek bruttó bekerülési költsége 1 milliárd 180 millió forint. Céltámogatás­ból és a megyei területfejleszté­si tanácstól mintegy 600 millió forintos pályázati pénzt sikerült megszereznie a társulásnak. A befejezetlen beruházáshoz to­vábbi pénzt próbálnak megsze­rezni azon a pályázaton, ame­lyet folyamatban lévő munkák­ra írtak ki azzal a feltétellel, hogy az elnyert összeget 2001- ben fel kell használni. A lakosságnak ingatlanon­ként 50 ezer forinttal kell hozzá­járulnia a fejlesztéshez. Betörés a hangárba (Folytatás az 1. oldalról) is sűrűn elhalad ezen az úton. Azt mondja Fazekas János, nem érti, hogy nem vette észre senki a rablást, mert a kutyák még a ve­rébrepülésre is jeleznek. Úgy lát­szik a rablók inkább szúnyogok voltak, mert fölhasítva a hangárt borító ponyvát, fölmásztak a tete­jére és azon keresztül jutottak be az álmaik színhelyére. Hogy tudták-e, mit találnak, még nem tudni, de valószínűleg jólesően nézhettek körül a gyer­tyáik fényében, mert még lát­ványnak is szép volt a berende­zés. Nem sokat teketóriáztak, összepakolták az ötszázezer fo­rintos videoprojektort, az ott ta­lált ásóval és szerszámokkal drá­ga hangszórók sokaságát szerel­ték ki még három méter magas­ból is. Még a pénztárgépet is fel­feszítették. De ezekben még a pénz nyomát sem találták. Ez nem vette el a kedvüket, mert vittek, amit tudtak és még arra is volt idejük, hogy két konzervet elfogyasszanak a jól végzett munka örömére. A rendőrség szakembereinek ráment a kedd délután a nyomok rögzítésére és a veszteségek ösz- szeírására. A három különböző lábnyom azt is sejteti, hogy a tol­vajok többen lehettek, mert a hangár két oldalát biztosítani kel­lett. Nagy mágusok lehettek az elkövetők, mert a közelben lévő kutyák hallgattak, mint a sír. Az elvitt felszerelést, eszközöket csak bizonyos területeken lehet használni és ezen a nyomon is el lehet indulni, mondja a kárt szenvedett tulajdonos, aki éppen ausztriai síeléséről ért haza. Ott sem sok hó volt és itt sem sok minden maradt a kirabolt han­gárban. SZABÓ ENDRE TŰZZOMÁNCOK. Tűzben, fényben égnek Barna Katalin, Maldrik Gábor közelmúltban készült alkotá­sai. A Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában látható kiállítás valóban em- lékezetes lesz mindazoknak, akik megtekintik. ______________________________foto: gyurián tibor Hatvankétmillió bérlakásokra Balassagyarmat először, Salgótarján újra a támogatottak listáján Balassagyarmat és Salgótarján is rajta van azon a negyven te­lepülést tartalmazó listán, amelyeknek a Gazdasági Minisz­térium együttvéve 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt önkormányzati bérlakások- létesítésére. Az Ipoly-parti város 42,55 millió forintot nyert tíz szociális bér­lakás építéséhez, míg megyeszékhelyünk 19,2 millió forintot kap négy költségelvű bérlakás tető alá hozásához. Fél éve, 2000. július elsejétől van hatályban az a kormányren­delet, amely alapján önkormány­zati lakások építésére, új és hasz­nált lakások vásárlására, valamint nem lakáscélú ingatlan lakássá történő átalakítására lehet támo­gatást nyerni. A jogszabály meg­jelenése óta folyamatosan érkez­nek a pályázatok a Gazdasági Mi­nisztériumba, s a tárca vezetője, Matolcsy György összesen 2491 lakás építéséhez, vásárlásához, il­letve kialakításához hagyott jóvá együttvéve 9 milliárd 373 millió forintot. A pénz felhasználásával 1762 szociális és 729 költségelvű bérlakással gyarapodnak az ön- kormányzatok. Az elnyert támo­gatás segítségével a lakások 53 százalékát újonnan építik, 16 szá­zalékát vásárolják, 31 százalékát nem lakáscélú ingatlanok átalakí­tásával hozzák létre. A balassagyarmati önkor­mányzat először pályázott bérla­kás-építési támogatásra, sikerrel.- Tíz szociális bérlakás építésé­hez összesen 42,55 millió forintot nyertünk - tájékoztatott Herceg Hajnalka alpolgármester. - Az er­ről szóló értesítést már megkap­tuk.- Hol és mikor kezdődik majd a bérlakások építése?- A Patvarci út és a Dózsa György út sarkán, ahol két ütem­ben már huszonöt lakás elké­szült, s a harmadik ütemben épül fel a szóban forgó tíz lakás. A Gazdasági Minisztériummal való szerződés megkötése, vala­mint a közbeszerzési pályázat kiírása után szeretnénk minél előbb megkezdeni és még az idén befejezni a munkát. Kis méretű, egy- és kétszobás laká­sokról van szó.- Az önkormányzatnak meny­nyi pénzt kell az elnyert 42,55 mil­lió forinthoz hozzátennie, hogy felépülhessen a tíz lakás?- Az önkormányzatoknak saját erőként a teljes ráfordítás har­minc százalékával kell készpénz­ben, építési telekben, vagy egyéb önkormányzati ingatianban ren­delkeznie. Esetünkben ez a saját erő 18,24 millió forint készpénzt jelent.- Mennyi szociális bérlakással rendelkezik Balassagyarmat ön- kormányzata, s mennyire volna még szükség?- Önkormányzati szociális bérlakásaink száma kétszáztíz, az igény viszont ennek a több­szöröse lenne. Éppen ezért nagy szükség van újak építésére, ezért is nyújtottuk be a pályázatunkat.- Szándékukban áll-e ismét pályázni?- Ha lehetőségünk lesz rá, ter­mészetesen élni szeretnénk vele. Nem feltétlenül új szociális bér­lakások építésére költenénk a tá­mogatást, hanem használt laká­sok vásárlására és felújítására. A salgótarjáni önkormányzat másodszor nyert pénzt a bérla­kás-építési programban. Az első­höz hasonlóan, a második pályá­zatot is a Salgó Vagyon Kft. készí­tette.- Az önkormányzat négy, költ­ségelven bérbe adható lakást kí­ván vásárolni, majd szükség sze­rint felújíttatni - nyilatkozta Tóth Edit', a kft. ügyvezető igazgatója. - A négy lakásból hármat a kórház orvosellátásának javítására hasz­nálnak fel. A költségek 24 millió forintot tesznek ki, ebből 19,2 mil­lió a támogatás.- Hol tart a tranzakció?- Egyelőre keressük a lakáso­kat. Puszta Béla polgármester úr ebben a hónapban írja alá a szer­ződést a Gazdasági Minisztérium­mal, ezt követően megtörténhet a lakások vásárlása, majd felújítása.- Térjünk át az önkormányzat első sikeres pályázatára Mire for­dítják az ott nyert pénzt?- A 194 mülió forintos projekt keretében hetvenöt összkomfor­tos lakást alakítanak ki a szoba­bérlők házában. A napokban megtörtént a közbeszerzési pá­lyázat értékelése, s a Lakóház Épí­tő Kft. és a Prevent Kisszövetkezet együttes pályázata bizonyult a legjobbnak. A munka hamarosan megkezdődik, s novemberben át­adható rendeltetésének az „újjá­varázsolt” épületet.- Mennyi szociális bérlakása van Salgótarján önkormányzatá­nak?- Ez a szám jelenleg 1740, de várhatóan 1500-ra csökken majd, miután a lakók élnek jelzett elő­vásárlási jogukkal.- Kívánnak-e új pályázatot be­nyújtani a Gazdasági Minisztéri­umhoz?- Igen, s önkormányzatunk az elnyert támogatással a Forgách- telepen szándékozik új lakást építtetni. ___________________________________(KOLAJ) H ÍREK SALGÓTARJÁN MÉCS LÁSZLÓ VILÁGA. A Ge relyes Endre Irodalmi Kávéház ja­nuár 12-i, pénteki, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti klub­jában 18 órakor kezdődő prog­ramja Mécs László világával fog­lalkozik. A kávéház, a könyvtár és a könyvtárosok egyesületének megyei szervezete - az Elfelejtett írók, költők sorozat keretében rendezett - estjének résztvevői Vertich József helytörténészt, Csákvári László versmondót, vala­mint az adventista kórust és ka­marazenekart hallgathatják meg. Az összejövetel második részében az irodalmi kávéház tevékenysé­gét értékelik. KERTBARÁTOK. Sikeres évet zárt a Bereczki Máté Kertbarátkor a tavalyi munkáról szóló vezetői beszámoló ezt alátámasztó ösz- szegzése így fogalmazható meg: kedvező fogadtatású bemutatko­zás négy kiállításon, előadás soro­zat az uniós csatlakozás jegyében, az egészséges termékek előállítá­sához szükséges ismeretszerzés, országházi látogatás, a széles körű kapcsolatok és a hagyomány ápo­lása. Elkészült már a közösség új munkaterve is, amely szerint az idei második - január 20-i, szom­bati, 14 órakor kezdődő - összejö­vetelüket az ünnepélyes évnyitás jegyében tartják meg, fontos része lesz ennek a kultúra napi megem­lékezés. GAZDIKERESŐ. Fajtatiszta (tri­kolor) skótjuhász napok óta kere­si a gazdáját. Egy család ideiglene­sen beengedte az udvarára, az ete­tését a Gazdikereső Közhasznú Alapítvány vállalta. Az alapítvány képviselője kéri, hogy a 32/311- 840-es számon jelentkezzen a régi gazdája, ellenkező esetben örökbe fogadót keresnek a kutyának. KARANCSBERÉNY FALUGYŰLÉS. Január 15-én, hétfőn 17 órától falugyűlést tarta­nak a településen, amelynek hely­színe a kultúrotthon. A lakosság­nak ez alkalomból arról adnak számot a testület tagjai, milyen fel­adatokat végeztek el a ciklus eddig eltelt két évében. A jelenlévők ké­pet kapnak az önkormányzat költ­ségvetésének alakulásáról is, s megismerhetik a következő két évre vonatkozó elképzeléseket, terveket is, amelyekkel kapcsolat­ban minden lakossági igényre, ja­vaslatra fogékony a testület. BALASSAGYARMAT KIÁLLÍTÁS. Bobály Attila szob­rászművész kiállítását nyitja meg dr. Losonczy Miklós január 12-én 17 órakor a Horváth Endre Galéri­ában. ■ Kíváncsiskodó ___________________ _______________________________________ ________________Mi hali k Júlia rovata O tthont az otthontalannak - Dombon van, talaja csúszós Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy személyes problémákkal kapcsolatos kérdéseit, felvetéseit, észrevételeit. Kereshetik szerkesztőségünket személyesen, telefonon (a 32/416-455-ös számon), illetve névvel, címmel ellátott levélben. Korszerűsítenék az úthálózatot GONDOLKODÁSUNK FURCSASÁGAI- Nem tudom magamban tartani a véleményemet egy szerintem ránk nagyon is jellemző, ám na­gyon nem rokonszenves gondolko­dásról, amelyre az év első napjai­ban egy társalgás világított rá - kezdte mondandóját B. Jánosáé, aki Salgótarjánban él, s a követke­zőket mondta el: - Helyi járatú buszra vártam a napokban,.és mint már nem egyszer, legszívesebben befogtam volna a fülemet, ne hall­jam, mit beszélnek - meglehetősen fennhangon - a mellettem álldogáló várakozók. Két ékesebb korú asz- szonyról volt ez esetben szó, sut­togva indított, majd egyre fesztele­nebb beszélgetésük pedig közös is­merősükről, egy szerencsétlen haj­léktalanról szólt. Egyikük azzal a kérdéssel vagy inkább megjegyzéssel hozakodott elő, hogy érdekes módon több a. hajléktalan férfi, mint a nő. (Sze­rintem ez nem érdekesség, ha­nem sok esetben eltúlzott nőpár- tiság, a férfiak kisemmizettsége.) Majd kuncogva azzal folytatta, hogy a városrészen ismert kérege- tő, a Józsi elunta a hajléktalansá­got, talpra akar állni, lakást akar igényelni. S visszataszítóan ecse­telte, hogy ugyan mit akar, mit képzel egy ilyen szerencsétlen le­csúszott, azt hiszi, bérelhet lakást abból a kis pénzéből? Egyszemé­lyes hallgatósága sűrűn bólogatva ismerte el a beszélő igazát, s en­gem a kis párbeszédük igazán ki­hozott a sodromból. Csak az tar­tott vissza, hogy oda ne mondjam nekik, ami ltikívánkozott belő­lem, hogy befutott a járat, ráadá­sul elég sok utassal. Nagyjából azt szerettem volna tudomásukra hozni, hogy az az ember, akit véletlenül én is ismerek legalább annyira (ha nem jobban) rászorult a „saját” otthonra, mint például a tisztességes többgyerekes családok. Senkije nincs és tudom, hogy évek óta nem hajtotta nyu­godtan álomra a fejét, öregségére kisemmizték... Az átmeneti szálló csak gyorssegély, tüneti kezelés, nem lenne szabad, hogy állandó eleme legyen egy ember életének. Szomorú, hogy innen, erről a szint­ről, sok hajléktalan számára nincs visszaút a normális kerékvágások között folytatható életbe. SÍROK A DOMBOLDALON Dombon van a bámai temető, s a ravatalozótól jobbra eső új sorok oldalán sárgás, esőzéskor csúszós a talaj. A friss, betonkoszorúval meg nem „fogott” sírhalmok mellett megállni is nehéz, nem beszélve ar­ról, milyen nehéz ilyen terepen el­végezni a tennivalókat, amelyek azért itt is megakadnak. A hozzá­tartozók nagy részének (főleg, míg friss a gyász) elég a maga baja, ilyen helyzetben keveseknek jut energiája arra, hogy a dolgok gya­korlati oldalával foglalkozzon, de egy idő után akadnak, akik el-elpa- naszolják, milyen nehéz a megle­hetősen meredek területen csak közlekedni is. A sírhalmok leomlá­sát, a föld „szétfolyását” deszkával próbálják megakadályozni. Többek szerint nagy segítséget jelentene, ha egy-egy új sírsornak „legyalultat- nák” a földet, ezáltal rendezettebb is lenne a temetőnek ez a része. A faluvezetésnek ezzel kapcso­latban az a meglátása, hogy ez sem oldaná meg maradéktalanul a gon­dot, a sorok között ezzel együtt is szükség lenne támfal készítésére. Hogy a későbbi sírhelyek megköze­lítését megkönnyítsék, a földút alat­ti harmadik sor betelte után újabb utat alakítanak ki a közmunkások­kal - jelezte a polgármester. Szendehelyen is az derült ki az ez évi költségvetési kon­cepció elkészültekor, hogy az állami normatíva nem fogja fedezni a kiadásokat. Sok más településsel együtt a nyugat­nógrádi községben is a talpon maradás a cél. Mivel a tavalyi utolsó hónapokban a prog­nosztizáltnál magasabb lett az infláció, és az élelmiszer­költségek is ennek megfelelő­en emelkednek, emelni kell az étkeztetési díjakat is. Nagy gondot jelent a község­ben az elöregedett intézmények fenntartása. Míg például az okta­tásban csaknem 100 százalékos a tanulók utáni finanszírozás, ad­dig egy fillért sem kapnak az ön- kormányzatok az épület állagá­nak megóvására, javítására, illet­ve a rezsiköltségek kifizetésére. December közepéig már meg­hozták azokat a rendeleteket Szendehelyen, amelyekkel a többletkiadásokat igyekszik kompenzálni az önkormányzat, így az addigi 600-ról 700 forintra emelték a gépjárművek után fize­tendő súlyadót. A szemétszállítá­sért ingatlanonként 4500 forintot kell fizetni, a korábbi éves díj 4200 forint volt. Az iparűzési adó mértéke változatlanul 1,8 száza­lék, a fizetési morálon azonban megpróbálnak változtatni. Az önkormányzat és a falu érdeké­ben legalizálni-szeretnék az ille­gális vállalkozási tevékenysége­ket, és felhívni a figyelmet arra, hogy a közös teherviselésnek mindenki számára kötelezőnek kell lennie. Szendehelyen 2001- ben az úthálózat korszerűsítését tervezik. A 10 müliós beruházás akkor valósul meg, ha a pályáza­tokon 60-70 százalékos támoga­tottságot tudnak megszerezni. Tavaly, lakossági támogatással, a katalinpusztai bekötőutat sike­rült felújítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents