Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖR KÉP PÁSZTÓ 2001. JANUÁR 30., KEDD Megyénk kiemelt támogatást kap (2.) A minap Szügyben tanácskoztak a Balassagyarmat környé­ki önkormányzatok vezetői, a gazdasági élet képviselői ar­ról, hogy a Széchenyi-terv miként érinti majd szőkébb pát­riánkat? Világjárók a könyvtárban Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkormányzatának elnöke megyei intézményekben tett lá­togatásáról érkezett az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás ülé­sére. Elmondta, hogy rendszere­sen tájékozódik az intézmé­nyekben folyó munkáról és a mostani körúton előadásokat tartott a 2001. év várható költ­ségvetési hatásairól. A gyarma­ti kistérség önkormányzata képviselőinek az aktuális dol­gokról adott tájékoztatót, amelyben foglalkozott a me­gyei Széchenyi-terv konkrét el­képzeléseivel, a megyei ösztön- díjrendszerrel. Vázolta a régiós kérdéseket és szólt a millenniu­mi eseményekről. Úgy vélekedett, hogy szeren­csés lenne elkészíteni a Nógrád megyei specialitásokat magába foglaló Széchenyi-programot. ezt a megyei önkormányzat költségvetésének áttekintése is indokolja, amely úgy tűnik, hogy elaprózódott. Nagyon sok cél megjelenik a megye költ­ségvetésében és ezeknek a tár­sadalmi programoknak a szét­terítése mintha elhúzódott vol­na. Akad olyan alapítvány, amely az elmúlt évben nem osztotta ki a neki juttatott pénzt, más területek is a saját fejük után rendelkeznek a köz­ponti forrásokkal. Mindezek is indokolják, hogy egységes pá­lyázati rendszert kell kialakíta­ni, amelybe be kell vonni a me­gyei költségvetés valamennyi ilyen forrását, és a régi restanci­ákat is ki kell elégíteni. Például évek óta nem volt Madách és Mikszáth irodalmi pályázat, pedig a források biztosítva van­nak. Belterjessé vált a salgótar­jáni Európai Információs Pont munkája is. El kellene jutni oda, hogy valamennyi telepü­lés honlapja megjelenjen az Interneten és mindez egységes szerkezetet képviseljen. Végig kell gondolni, hogy ebben a megyében számtalan olyan szerv van, ahová jelentős álla­mi forrás jut el és ezek a forrá­sok decentralizáltan kerülnek elosztásra. Ezek közé tartozik a területfejlesztési tanács, ahol egyrészt van közel egymilliárd forint, ami az önkormányzatok irányában elérhető és van kö­zel egymilliárd forint a kor­mányzat pozitív döntésének köszönhetően a profit és non- profit szféra irányába. Számos decentralizált for­rással rendelkezik a munka­ügyi központ, ezek egyike a de­centralizált munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alap része, amely 1 milliárd 158 millió fo­rint, amely kapcsolódik a terü­letfejlesztéshez is, köszönhető­en a megyei szervek munkaér­tékű közreműködésének. De még hatékonyabbá lehetne ten­ni ezt az együttműködést, ha jobban, tartalmilag is belenéz­nénk ezeknek a forrásoknak a hátterébe. Beleszólni nem tu­dunk, de ezen belül a súlypon­ti dolgok a belső döntés kérdé­sei. A megyei földművelésügyi hivatal is jelentős forrásokkal rendelkezik és ugyanez a hely­zet a közoktatási közalapít­ványnál. Mindezek egy kérdésben kö­zösek, hogy bár van stratégia, van területfejlesztési program, mindenki abba az irányba akar elmozdulni, hogy aprózzon és minél egyértelműbben jelenít­se meg a rendelkezésre álló for­rásait. De az elaprózás nem oldja meg a problémákat. Arra kell törekedni, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel a forrásokat, de ehhez együttműködés kell - véleke­dett Becsó Zsolt. Az ösztöndíjrendszerről szólva kérdésként fogalmazta meg, hogy mit teszünk azért, hogy a fiatalok visszajöjjenek. Ebben az irányban fő lépés volt az oktatási tárca által elindított ösztöndíjrendszer, amely révén például Balassagyarmat önkor­mányzata 70 továbbtanuló diá­kot támogat, ami dicséretes - mondta a közgyűlés elnöke. Kijelentette, hogy meg sze­retnék erősíteni a gazdasági ösztöndíjrendszert, amely a megye hosszú távú érdekeit szolgálta. Például az új balas­sagyarmati kompresszorgyár nem talál itt elég szakembert és bekapcsolódhatna ebbe az ösztöndíjrendszerbe, amely a kis-, közép- és nagyvállalkozá­sok céljait is szolgálja. A me­gyének is szét kell nézni - a hosszú távú érdekeit figyelem­be véve - hová kell szakember, mert például a kórházakban hiány van. Az ipari és kereskedelmi ka­mara bevonásával kell a cége­ket megkeresni. Kiderül, hogy egyik oldalról milliárdos forrá­sok mentek ki a megyében munkahelyteremtő beruházá­sokra, másfelől pedig a jól kép­zett szakembereket messze földről kell hozni. Vannak olyan cégek a megyében, ame­lyek százmilliókat vettek fel az elmúlt évek során és nem hogy ösztöndíjra, de még a saját vá­rosukba sem adtak semmit, pe­dig támogathatták volna a kul­túrát, a sportot, a civil szerve­zeteket. Ki kell alakítani egy egységes körforgást a közössé­gi célok érdekében. Érzelmileg kötni kell a fiatalokat és amink van, tegyük hozzá! - vélekedett Becsó Zsolt. A régiós kérdésekről szólva kijelentette, hogy 2002-ig nem valószínű a változás, de a par­lament elé kerül egy határoza­ti javaslat, hogy a régiós el­képzeléseket felül kell vizsgál­ni. Tudomásul kell venni, hogy Nógrád megyéhez nem nyúlnak hozzá és a budapesti régióhoz való csatolás sem je­lentene megoldást, annak elle­nére, hogy Nógrádból szinte minden út Budapestre vezet. Vannak különböző elméletek, de a kérdést nem érzelmileg kell megközelíteni, ráadásul az észak-magyarországi régió­ban nagyon korrekt együttmű­ködés alakult ki. Azt kell néz­ni, mikor jár jobban Nógrád megye. Az eurorégiós elkép­zeléseket már így kell tervez­ni, hogy ezek az utak minél előbb járhatók legyenek - mondta a megyei önkormány­zat vezetője. Becsó Zsolt megköszönte az önkormányzatok szerepvállalá­sát a megyében eddig lezajlott millenniumi ünnepségekben, amelyeken a lakosság az ünnep szellemében vett részt. Még 55 önkormányzati millenniumi ünnepe van hátra. Tavaly Nóg­rád várában volt a kormány millenniumi központi rendez­vénye, az idén augusztus 11-12-én Hollókő váránál zár­ják le az eseménysorozatot, amelyre várják Orbán Viktor miniszterelnököt. Nógrád Megye Közgyűlése a megye 127 településének föld­jéből egy millenniumi emlék­parkot szeretne kialakítani, amelynek még nem választot­ták ki a Ijelyét. SZABÓ ENDRE Pásztón többen is vannak, akiknek legkedvesebb elfog­laltsága az idegen tájak felfe­dezése. A tapasztalatokat szí­vesen megosztanák mások­kal is, ha lenne egy erre al­kalmas összejövetel. Éppen ezért határozott úgy tavaly ősszel három ember, hogy megalakítják a világjárók klubját. Tóthné Madjász Jú­lia, Jakab György (mindket­ten földrajztanárok a helybe­li gimnáziumban), valamint dr. Hír János, a Pásztói Múze­um igazgatója ezzel próbálta megteremteni a lehetőséget, hogy a világjárók előadás ke­retében számolhassanak be mindarról, amit láttak. Voltaképpen nem is beszél­hetünk klubról, hiszen nincsen tagság: ha azonban valaki azt hinné, hogy hallgatóság sin­csen, akkor bizony nagyot té­ved. Egyrészről azért, mert so­kan vannak, akiket érdekel az idegen világ, de különféle okok miatt sosem juthat el oda, más­részt a két pedagógus ötlete meghozta a kívánt eredményt. Kitalálták ugyanis, hogy azok a diákok, akik három előadáson részt vesznek, földrajzból ötös­sel gyarapíthatják tantárgyi je­gyeiket. Az már pedig igazán csak ráadás, hogy az előadók jó­voltából színes diákkal, fotókkal illusztrálva élményszerűen is­merkedhetnek meg egy-egy te­rülettel, nem pedig a hagyomá­nyos, skolasztikus módon ta­nulják meg azt. Január 30-án, kedden Salgó­tarjánban a Balassi Bálint Könyvtárban rendkívüli közgyű­lést tart a Magyarok Világszövet­sége (MVSZ) salgótarjáni cso­Az ötlet tehát adott volt, már csak a megfelelő helyszínt kel­lett hozzá megtalálni. Ebben pe­dig jó partnerre találtak a Teleki László városi könyvtár vezeté­sében: ők azonnal felkarolták a kezdeményezést, a világjárók klubjának összejöveteleire in­gyen biztosítják a helyszínt az intézmény nagytermében. A klubról tudni kell azt, hogy ősz­től tavaszig működik, a diákok iskolai elfoglaltságához igazítva. Az előadások sorozata tél végén befejeződik, egyfelől azért, mert tavasszal növekszik a tanulók más irányú elfoglaltsága, másfe­lől azért, mert a diavetítés leg­kedvezőbb időszaka a tél, ami­kor korán besötétedik. Az idén eddig két előadást tartottak. Január második heté­ben Scheili László Indonéziáról tartott érdekes beszámolót, két hét múlva pedig Jakab György „ Egy farang az ezer elefánt orszá­gában” címmel Laoszról és Thaiföldről beszélt. A követke­ző előadás február 6-án 16 óra­kor kezdődik, amikor dr. Hír Já­nos törökországi élményeit osztja meg az érdeklődőkkel. Nem lenne teljes a történet, ha nem tennénk hozzá: az elő­adók ingyen vállalják a közre­működést. Céljuk az, hogy bebi­zonyítsák a gyerekeknek: a tele­vízión, a videón, a számítógé­pes játékokon túl is találhatnak érdekes és különleges látniva­lót, csak szét kell nézni. Példá­juk bizonyíték arra is, hogy mindent el lehet érni, csak akar- ni kell... ________ h.e. p ortja. Megvitatják az MVSZ je­lenlegi helyzetét, a világszövet­ség, illetve városi csoportjának ez évi programját és döntenek az idei tagdíj mértékéről. ■ Rendkívüli küldöttgyűlés A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Köszönet és kiegészítés egy könyvismertetés kapcsán Nem bántó szándékkal - mondom a magamét A magyar kultúra napja és a hetvenkilenc Salgótarján város ün­nepségéről írom meg a véleményemet. Visszanyúlva a múltba, az első magyar kultúra napi ünnepségen a mellettem ülő úr, amikor meglátta a kékbe, feketébe öltöztetett színpadot, megkérdezte: - Nincs a művelődési központnak egy magyar zászlója? A vála­szom az volt, hogy valószínű van, de úgy eltették, hogy a kellé­kes, a berendező, a díszletező, a látványtervező együtt sem talál­ta meg. De az is lehet, hogy most kék szín a divat, tehát a festék­boltokban csak e szín különböző árnyalatai kaphatók. A Nógrád Megyei Hírlap január 17-i számának 2. oldalán jelent meg Bódi Tóth Elemér újságíró­szerkesztő úr tollából a „Könyv- ritkaság Szécsényből” című írá­sa, amelyben az Antal Károly Honismereti Alapítványunk gondozásában reprintként ki­adott, „Fejér Lipót: A szécsényi izraelita hitközségi elemi népis­kola története” című könyvet is­mertette. Az alapítványunk nevében megköszönjük, hogy a Hírlap a Tisztelt Ólvasóinak bemu­tatta szerény kiadványunkat, viszont az ismertetésben ol­vasható néhány gondolattal nem értünk egyet, ennek ki­egészítésére kérjük a Tisztelt Szerkesztőséget. Az újságíró-szerkesztő úr talán túlságosan is kiemelte a kötet szerkesztőjének - sze­mély szerint e sorok írójának - a munkáját, holott azok a személyek, akik nagyon is so­kat segítettek és nélkülük ta­lán létre sem jöhetett volna a reprintváltozat, azoknak a szerepe nincs kidomborítva, illetve a cikkben olvasható megfogalmazás félreértésre adhat okot. Többek között ez olvasha­tó: „Ezt követik Tóth Andrea: A zsidó oktatás története cí­mű összegző, rövid megjegy­zései”, A „megjegyzései” szó úgy értelmezhető, hogy ne­vezett csak egyszerű meg­jegyzéseket fűzött volna a ki­adványhoz, holott Tóth And­rea judaisztika tanárnő nagy alapossággal és szaktudással mutatta be a zsidóoktatás történetének legfontosabb mondanivalóját, úgy, hogy az átlagos olvasó és azok a személyek is megértsék a le­írtakat, akik nem a zsidó val­lás követői. Szintén a tanár­nőnek köszönhető, hogy a Fejér Lipót könyvében talál­ható héber és egyéb kifejezé­seknek megadta a magyará­zatát, ezzel is emelve a kiad­ványunk értékét. Ács Irén, Fábri Ferenc és Somogyi Magdolna (ő már nem él) szécsényi születésű­ek, ők a szécsényi izraelita elemi iskolában eltöltött évekre emlékeztek. Nagy ér­téket képviselnek, hogy az emlékeiket tollba mondták, mivel az elpusztított szécsé­nyi hitközségből már csak ők élnek, ők az utolsó élő ta­núk. __________________________OALCSIK ZSOLT a lapítványi elnök Azóta sok víz lefolyt a Salgó- és Zagyva-patakon (itt még nem folyó), törvényt alkottak a köz­épületek fellobogózásáról (szo­morú, hogy már erre is törvényt kell hozni!), a város is megkap­ta 2000-ben a millenniumi zász­lót. Ennek ellenére e jeles ünne­pen sem a város, sem az ország, sem a millenniumi zászló nem kapott helyet a színpadon. Egyébként a hétfői napon kez­dődött országosan és Salgótar­jánban is az ökumenikus ima­hét. A templomban elénekeltük, a művelődési központban meg­hallgattuk a Himnuszt. A pol­gármester úr a Himnusz szavai­val zárta az ünnepi beszédét, de nekem (lehet, hogy nem vagyok egyedül), hiányzott az ország, a nemzet, a hon (ki-ki válassza ki, a neki megfelelő szót!), jelképe a magyar zászló, ha a magyar kultúra napját ünnepeltük. Eszembe ötlött a sok híradó­kép, filmrészlet, amikor az ame­rikai elnök vagy valamelyik amerikai város seriffjének szo­báját mutatják, ott van az ameri­kai zászló, de ott van a magyar gyerek hadi játékai között is. Az EU-vezetők szobájában az EU- zászló mellett ott van nemzeté­nek a zászlaja is, hirdeú, hogy melyik országból származik. (Mi csak a rosszat tudjuk maj­molni?) A magyar kultúra napja alkal­mából több hivatkozás is tör­tént a lapban Kölcsey Ferencre. Tehát joggal megkérdezhetem, a költő műveiben fitogtatta-e idegennyelv-tudását? Szerintem nem, pedig lehet, hogy Ő is is­merte már a jogászokat csúfoló mondókát: „individuális; politi­kám spéciéi abban kulminál, hogy mindazon differenciák és dilemmák elimináltassanak...", de nem folytatom tovább, in­kább felhívom az újságírók, s fő­ként a külső munkatársak fi­gyelmét, hogy ahol lehet, kerül­jék az idegen szavakat. Szükség van a korrektor, az olvasószerkesztő tevékenységé­re, aki a magyar nyelv védelme érdekében nemcsak a magyar helyesírás szabályainak betartá­sát követelheti meg, hanem a számítógép hibás elválasztásait, a sorokba bekerült elválasztóje­leket és a gép által „elharapott befejezések”-et is javíthatja. Az újságírók mentségére írom, hogy az egyik lapszámban találkoztam a numerológus kife­jezéssel. A numerót és a numerát mint kifejezést ismerem, tudom, hogy számot jelent, tehát ez az új foglalkozás a matematika, a számtan, vagy mennyiségtan szakemberét jelölheti, de lehet, hogy statisztikus (aki a számok­kal, mint adatokkal foglalkozik). Nem szeretném megbántani az előadót, vagy a rendezvény szer­vezőjét, de talán azt gondolják, hogy az idegen kifejezésekre job­ban harap a közönség? A másik mentség, hogy „pél­daképeink” vannak a felső veze­tő körökben is: Az egyik minisz­ter egyszer használta az agrári- um szót, azóta még a csapból is ez folyik. Pedig Magyarorszá­gon és a sokat emlegetett vidé­ken földműveléssel, állatte­nyésztéssel foglalkoznak, azaz a mezőgazdaságban dolgoznak, jelenleg még sok tanya és pa­raszti gazdaság van, csak elvét­ve akad ranch és farm. Befejezve a morgolódást, csak dicséret illeti a szolnoki Ro­mán Sándor táncszínházát, az „Ezeregyév meséi” címmel be­mutatott történelmi táncjátékért (nekem játék, az anglomániá- soknak show), azonos a véle­ményem a január 24-i számban írtakkal: fergeteges ritmusú, nagy sikerű (frenetikus hatású), látványos, lendületes, lélegzetel­állító táncjáték, csodálatos jel­mezekkel, nagyon korszerű (hi­permodern) világítással megol­dott díszletekkel. Nekem a per­gő ritmus, a gyors váltás a Pá­rizsban látott Gyarmathy revü- színház előadását juttatta eszembe, tehát jogos a világ- színvonal jelző is. Köszönet nekik az előadá­sért, a városi önkormányzatá­nak a pénzügyi fedezet biztosí­tásáért. Bízom abban, hogy a vá­rossá nyilvánítás 80. évforduló­ján és a magyar kultúra napja ünnepén nem fognak elfelejt­kezni a magyar és a város zász­lajáról, persze az sem lesz baj, ha millenniumi zászlót is „meg­szellőztetik”. _____________________________PR. KÚTI ISTVÁN S algótarján Gazdikereső alapítvány A Gazdikereső Közhasznú Ala­pítvány január 31-én szerdán 17 órakor a Karancs Hotel különter­mében tartja az elmúlt évi mun­kájáról szóló beszámolóját. Ez­úton szeretne köszönetét monda­ni, minden állatbarátnak, elsősor­ban az ideiglenes befogadóknak, s mindazoknak, akik pénzbeli, tárgyi vagy egyéb támogatást nyújtottak. A segítségre váró, ki­szolgáltatott sorsú kutyusokon csak közösen tudunk segítem. Az idei évben is bízunk az emberek jóérzésében, segíteni akarásában. Az alapítvány nevében, a kurató- rium elnöke: Hídvégi Ottóné. ■ Klub az egészségéit Az egészség bárki számára el­érhető védelmét állítja előadás-so­rozata középpontjába a salgótar­jáni Egészséges Életért klub, amely pár hete kezdte meg máso­dik félévi programját. Rendezvé­nyeit keddi napokon, a József At­tila Művelődési Központ klubjá­ban 16.30 órai kezdettel tartja. Ja­nuár 30-án, ma, PóczosnéKvacsek Erzsébet vezetésével jógázni, relaxálni tanulhatnak a résztve­vők, az ezt követő összejövetelen pedig A szerelem művészete Erich Fromm nyomán címmel hallgathatják meg a József Attüa Művelődési Központ szakembe­rének előadását. A klub ren­dezvénynaptárának további kíná­latából, röviden: hogyan erősíthe­tő az ellenálló képesség? Ízület- tisztító és energiagyűjtő gyakorla­tok elsajátítása, az egészség és a böjt, mit tehetünk a stressz ellen, Gordon-módszerrel a minden- napokban. _______ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents