Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉGE 2001. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Aszfaltszőnyeg ECSEG. Az önkormányzat a tavaly útépítési pályázaton nyert kilencmillió forintból az idén új aszfaltszőnyeggel lát­tatja el a Bujákról átjáró földút folytatásaként az igen tönkre­ment Petőfi utat és a község belterületén lévő Arany János- utcát. A kivitelező a Strabag Rt. június végére ígéri az át­adást. A pályázatban előírt fel­tételt, a 4 millió forint saját erőt az önkormányzat már biz­tosította. Önkormányzati ösztöndíj A mai képviselő-testületi ülésen a szurdokpüspöki önkormány­zat csatlakozik az Oktatási Mi­nisztérium által meghirdetett Bursa Hungária felnőttoktatási önkormányzati ösztöndíjpályá­zathoz. Az előbbiek alapján január 19-ig öt pályázat érkezett a testülethez. A pályázati feltételek szerint az ré­szesülhet ösztöndíjban, aki már most valamely felsőoktatási intéz­ményekben tanul, vagy most érett­ségizik. Az előbbieknél tíz hónap­ra szól a támogatás, az utóbbinál három évre. A beérkező pályázat mindegyike felsőoktatásban részt vevő fiatal. Az önkormányzat a ké­relmeket továbbítja a megyei ön- kormányzathoz. A kiírás szerint a minisztérium annyit tesz az ösz­töndíjhoz, amennyit a helyi képvi­selő-testület megszavaz. A kérelem elbírálásánál a rászo­rultságot nézik. A döntéssel a helyi képviselő-testület a falubeli tanuló gyerekeket támogatja. A támoga­tást kérő, felsőoktatásban részt ve­vő fiatalok kérelméből kiderül, hogy főleg a műszaki pályát vá­lasztották, de van köztük informa­tikus is. A testület foglalkozik még a szemétdíj meghatározásának mértékével, amely nem ingatlan­hoz, hanem személyek számához kötődik, ezért minden állampol­gárt érint. Az eddig egy összegben befizetett szemétdíj után adott kedvezmény fenntartásának szük­ségességét is megvitatják a téma kapcsán. A képviselők megtárgyal­ják ez évi üléstervüket. Emelik a létszámot A Fővárosi Kézműipari Rt. Bőrdíszmű Gyáregység pász­tói üzeme azon szerencsés ter­melő, gazdálkodó cégek közé tartozott, ahol tavaly sem je­lentett gondot a folyamatos termelés biztosítása. Munká­val, megrendeléssel egész év­ben el voltak látva. A tavalyi szerencsés folyamat az idén tovább folytatódott. Az új év első napjaitól kezdve az első ne­gyedév teljes kapacitáslekötésének birtokában kiegyensúlyozottan gyárthatják, gyártják a korábbi és új partnereiknek az általuk készí­tett termékeket, a holland vevőnek női bőrtáskát, a svéd partnernek biztonsági mentőmellényt, több olasz cégnek pedig különböző fa­zonú és színű bőrtáskákat. Az előbbi kívánságok azt jelzik, hogy a fogyasztói igények a magasabb értéket képviselő, feldolgozottsá­got kívánó termékek irányába to­lódtak el. A pásztóiak erőssége a jó minőség és a határidőre történő szállítás következményeként mára jóval több megrendelést gyűjtöttek be, mint amennyivel a 140 fős kol­lektíva képes megbirkózni. Teljesítésük érdekében a Nóg- rád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségéhez 30 kép­zett, vagy betanított varrónő felvé­telére nyújtották be igényüket. Eb­ből az új esztendőben heten kezd­ték meg termelőtevékenységüket. E tekintetben még bőséges a felvé­teli lehetőség. A külföldi megrendelők megtar­tása, táboruk bővítése érdekében az üzem vezetői olyan vállalkozó­kat kutatnak, keresnek, akik haj­landók vállalni a részükre felkínált egyszerű, előre kiszabott alkatré­szek összeszerelését. Tavaly két alvállalkozóval, az idén már hárommal dolgoztatnak. Kiválasztásuknál a magas fokú hozzáértésen kívül követelmény a kiváló minőség és az, hogy közel legyenek a pásztói üzemekhez. Ennek megfelelően a megyében Erdőkürtön foglalkoztat az üzem alvállalkozókat. Örömmel újságolják, hogy a to­vábbi kilátások is biztatóak. Ennek megvalósítását szolgálja a varrónői létszám újabb 23 fővel történő bő­vítése. A külföldi megrendelők biz­tosítják az általuk kért termékek­hez, fogyasztási cikkekhez szüksé­ges alap- és kellékanyagokat. A többi feladatot a pásztóiak látják el bérmunkában. A tavalyi esztendőben a kollek­tíva olyan kiválóan dolgozott, hogy minőségi reklamáció nem érkezett munkájukkal kapcsolatosan. Palotási polgárőrök a közbiztonságért Korábban már szó volt, hogy létre kellene hozni a polgárőrsé­get a községben. Konkrét szervezésére a polgármesteri hiva­tal előtti felhívás után került sor Palotáson.- Harmincötén jelentkeztek. 22-23-an vállalták a szolgálatot, an­nak ellenére, hogy alakulásunk fo­lyamatban van. Az igazolványok beszerzésével január végén, febru­ár elején végzünk - mondja Jan­csik János, a nyűt szavazással meg­választott polgárőrparancsnok.- A kimaradóitok mivel indokol­ták távollétiiket?- Munkájuk, elfoglaltságuk nem teszi lehetővé. A szervező- munkában sokat segített polgár- mesterünk, Nagy Mihály. Vezető­ségi tagtársaink, Juhász Béla és Ta­kács László is elévülhetetlen érde­meket szerzett az előkészítésben. Egyébként a jelentkezőket szemé­lyesen felkerestük. Ötven százalé­kuk megerősítette a korábban tett igenjét, a többiek a nemet elfoglalt­ságukkal indokolták - mondja a polgárőrség parancsnoka, aki tagja a képviselő-testületnek is. A szép szál, egyenes tartású, magas termetű, tekintélyt paran­csoló ember létrejöttüket a követ­kezőkkel indokolja:- Azért hoztuk létre a polgárőr­séget, hogy községünkben ne ro­moljon tovább a közbiztonság.- Miben lehet lemérni rövid te­vékenységük eredményességéti- A lakosság egy részének vé­leménye szerint, amit mi is ta­pasztalunk, az, hogy jelenlétünk visszatartó erőt jelent. A főleg kö­zépkorosztályt képviselők mel­lett két fiatal, Győri Zsolt és Pat­kós Norbi - mindketten családo­sok - is a csoport tagjai közé tar­tozik. Legidősebb polgárőr tár­sunk 45 éves.- Voltak-e nehéz helyzetben?- Szerencsére még nem. Fi­gyelmeztettük a hangoskodókat, a gyorshajtókat. Szó nélkül elfo­gadták észrevételünket. Történe­tesen akkor én voltam szolgálat­ban.- Milyen időszakra összponto­sítják a járőrözést?- Változó órákban járjuk a községet. Kiemelt figyelmet for­dítunk a hét végére. Mivel mind­annyian dolgozunk, nálunk a beosztáscsere természetes. A polgárőrök közül 14-15-en részt vettek a feladataik ellátásá­val kapcsolatos oktatáson, Romhányi László, a jobbágyi polgárőrség parancsnoka is so­kat segített a biztató indulásban. A község szaknyelven szólva nem tartozik a bűnügyileg fertő­zött területek közé. Csak a tele­pülés belső területét védelme­zik. Nem elsősorban a helyiek­től, hanem a magukról megfe­ledkezett, környékbeli, ide át- ruccanóktól, akik azt hiszik, hogy mindent lehet. Később ta­pasztalniuk kell, hogy tévedtek, csalódtak.- Feltérképeztük, mikor, hol érdemes többször megjelenni. A nyílt szavazással megválasztott pa­rancsnok ■ Ide soroltuk a vendéglátóhelye­ket és a diszkót.- Nem félti férjé? - kérdezzük a beszélgetésünket eddig figyelme­sen hallgató feleségtől.- Rábíztam a döntést. _______________ V.K. K ét hónapig nem aludt ki a tűz az üstök alatt Szeszgőz és az igazoltatás- Mióta megnyílt, azóta ide járok főzetni, mert jól csinálják. Tegnap hoztam be a főzni való cefrét, ma kezdték feldolgo­zását, azért vagyok itt. Mindig így szoktam. Az idén törköly­ből főzetek - mondja bevezetésképpen Freistag István erdőtarcsai nyugdíjas a kallói szeszfőzdében.- Legjobban a szilvát szeretem szeszfőzdében dolgozott. Seho- főzni, ha más nincs, a többit is gyan sem akarták elhinni, hogy megiszom, de csak munka után. az illető nem ivott, hitetlenked- Itt egész nap szeszgőzben van az ve mondták neki: szesztől bűz­ember, nem kívánja. A ruhába lik az ön ruhája.- Nem min­denki várja meg a főzés eredmé­nyét helyben. Van, aki itthagy­ja, megmondja a telefonszámát, amikor mon­dom, hogy kész vagyok, akkor jön érte. Egyéb­ként szeptem­berben kezdtük a főzést. Két hó­napig két mű­szakban folyt a főzet és. Most egy műszakban dolgozom. Szil­vával kezdtük. A főzőüstben ed­dig volt körte, ve­gyes cefre, most törköly került az üstbe - veszi át a szót Gönczöl György, aki a tu­lajdonos barátja­ként az ő kérésé­re vállalta el a fő­zés minden fo­lyamatát. A ten­nivalókat egy hét alatt elsajátította. Két hónapig nem aludt ki a tűz az üstök alatt - érzékelteti az idei tempót a fia­talember, aki idejövetele előtt Ácsán kocsmában dolgozott al­kalmazottként. A főzető Freistag István és Gönczöl György- Bizonyára ön is hallotta azt a népi szólásmondást, hogy a nyomtató lónak nem íehet beköt­ni a száját. Másképpen szólva, főzés közben fogyaszt-e a pálin­kákból és mennyit? annyira beleivódik a szeszgőz, hogy messziről lehet érezni. Egy ilyen szeszgőzzel teli ér­dekes eseménnyel folytatja:- Rendőrök igazoltattak egy olyan embert, aki egész nap a- Igazuk van, ott dolgozom - válaszolta, s ezt követően a rendőrök gyorsan abbahagyták az igazoltatást. VENESZ K. „Ha jó böllért akarsz, akkor hívd Gergely bácsit!” Az elismerés Szűcs Gergely nevéhez kapcsolódik, akinek takaros, szépen rendbe tett otthonába - amely igényes női kezekre vall - váltogatjuk a szót.- Hentes sógoromtól lestem el, mi kell a jó böllérkedéshez. Édesapám a második világhábo­rúban meghalt, így hát a csalá­don belül rám maradt a disznó­ölés, -feldolgozás tennivalója. Nem egyedül végzem, hanem sógorommal, unokabátyámmal. Rokonok, jó barátok, ismerősök hívnak, kérik tudásomat, hozzá­értésemet.- A téli disznóvágások idején hány sertést dolgoz fel?- Évente 25-30-at. Ebből a téli időben 15-16-ot, a többit nyáron. Az enyhe télben, mint most, a perzselés után szabadban dolgo­zom fel, amikor hideg van, a kamrában tevékenykedem, vagy ahol legkedvezőbb a feltétel.- Mivel kezdi a disznóölést?- Kíméletből árammal kábítom el az állatot. Egyébként a feldolgo­záshoz megvan a teljes felszerelé­sem. Volt olyan időszak, amikor 40-et is vágtam. Azok az idősek, akik szerették hizlalni a jószágot, kiöregedtek, vagy meghaltak, ne­tán betegség miatt abbahagyták ezt a tevékenységüket. A fiatalok nem ragaszkodnak a sertéstenyésztéshez. Részben nem csodálom, hiszen nincs hoz­zá elég termény, ami van, ráadá­sul annak magas az ára.- Milyen súlyú állatok kerülnek az áramkör alá?- Általában 180-200 kilo­gramm súlyúak. Minden esetben vannak segítőtársaim. Általában 2-3 fő, de van, amikor öten-hatan sürgölődünk egymás mellett. Aki ismeri, csak Gergely bácsi­nak szólítja Héhalomban.- A téli hónapokban hányszor voU önnél saját részére disznóölés?- Kétszer, 170-180 kg-osak vol­tak darabonként a „malackák”. Kétharmad részüket elviszik a lá­nyom és az unokáim. Ez utóbbiak szívesen segédkeznek. A 18 éves Péter, aki asztalostanuló, a pörkö­lésnél és a mosásnál segít, a 16 éves Máté a zsírvágásból és a hús- darálásból veszi ki a részét.- Ön melyik részé kedved a ser­tésnek?- A tarját, a lapockát, az olda­last. A száraz részeket nem bí­rom. Vágáskor a vérből pörköltet készítünk. Ebédre a magyarosan készült fokhagymás oldalast ked­velem.- A saját hizlalásához miként teremti elő a szükséges takar­mányt?- A feleségemnek van egy hek­tár földje. Ebből fél hektáron bú­zát, a másik fél hektáron kukori­cát és borsót termelünk. A betaka­rított termés felét az állatok felne­velésére fordítjuk. A süldőknek, amíg elérik az 50-60 kg-os súlyt, addig takarmányborsót adunk, utána búzát és kukoricadara-ke- veréket juttatunk nekik, apró bur­gonyával, tökkel vegyítve. Gergely bácsit nem lehet csak úgy „megszerezni”. Előtte néhány nappal kell kérni közreműködését.- Mikorra szól az újabb meghí­vása?- Egy pesti ember, aki több éve lakik itt, az idén is engem hívott böllérjének. Részére tavaly no­vember végén egy 150 kg-os álla­tot dolgoztam fel. Az újabb meg­hívás február 10-ére szól. 200-220 kg-osnak ígérkezik a feldolgozás­ra váró sertés. Az ő kívánságának megfelelő fűszerezéssel készítem el a különböző finom falatokat. Mielőtt elválunk, kamrájába invitál és megmutatja az idei télre szánt kolbászt, szalonnát, sonkát stb. VENESZ Gergely bácsi a teljes felszerelését mutatja be ________________fotó; rigó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents