Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

2001. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTEREN 3. OLDAL Negyedmilliárdos fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) két ütemben ugyancsak 40 százalé­kos tarifaemelést helyezett kilátásba.- A nemkívánatos helyzetben mit tudnak tenni?- Termékeink árát mi is kénytele­nek vagyunk 15 százalékkal növel­ni, hogy tartsuk a gyakran csak az álmok világába tartozó nyolcszáza­lékos árbevétel-arányos nyereséget. Ám veszélyes lépés az áremelés, hi­szen a feldolgozók közötti „kiszorí­tósdi” miatt könnyen elveszíthetjük a vásárlót, így a beszállítói drágulást elsősorban a költségek csökkentésé­vel ellensúlyozhatjuk.- Miként tudják a költségeket mérsékelni?- Egyrészt: fokozzuk a termelést. Ezért gépek vásárlásával növeljük a feldolgozókapacitást. Másrészt: csökkentjük az energia felhasználá­sát. Tudniillik költségeink tizenkét százalékát az energiaárak teszik ki. Szándékunkban áll az energiafaló gépeket lecserélni.- Sokfelé a létszámcsökkentésben látják a költségek mérséklésének le­hetőségét.- Nálunk gyarapszik a létszám. Az elmúlt négy évben több mint húsz embert vettünk fel, jelenleg há- romszázkilencvenen dolgozunk a társaságnál.- Milyen termékeket gyártanak?- Ragasztott és edzett üvegeket készítünk. Termékeink 65 százalé­kát idehaza értékesítjük, ennek har­madrészére a Suzuki a vevő. A Su­zuki megrendelése különben csök­kent, tavaly a korábbinál 20 ezerrel kevesebb, 40 ezer szélvédőt szállí­tottunk a „mi autónkhoz”. További jelentősebb vásárlónk az SVT- Wamsler Tűzhelygyár Kft., az Elekthermox és az Ikea. Több mint négyszázféle autóbusz-szélvédőt gyártunk pótlásra. Termékeink 35 százalékát exportáljuk. A külföldi vevők: Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Németország, Auszt­ria, Olaszország, Belgium, Romá­nia, Fehéroroszország. Vagyis a kör­nyező keleti és nyugati országok. Egyébként növekszik az exportunk, hiszen belföldön nem tudnánk a gyarapodó termelésünket értékesí­teni.- A kezdetekhez képest hogyan alakult az árbevételük?- Az első évben, tehát 1996-ban - tíz hónap alatt - egymilliárd forint volt az árbevételünk, tavaly ennek már a háromszorosát könyvelhet­tük el. Az idén mennyiségben nyolc százalékkal akarunk több terméket előállítani.- Ehhez van szükség feldolgozó gépek vásárlására.- Három évvel ezelőtt vettünk egy edzőkemencét, s már akkor lát­szott, hogy teljesítményének ki­használásához kevés lesz a vágó-, a csiszoló- és a fúrókapacitásunk. Ezen a téren akarunk előbbre lépni, s összesen 250 millió forintot fordí­tunk gépbeszerzésre. Egy vágógép már beérkezett a gyárba, még a ta­valy őszi düsseldorfi kiállításon vet­tük meg. Úgyszintén vásároltunk már egy csiszológépet, amely egy gépsor részét képezi. Egy fúrógép és egy nagyméretű szélvédők hajlításá- ra alkalmas kazettás rogyasztóke- mence beszerzése szerepel még a programunkban. Finnországból és Csehországból vásárolunk, kipró­bált márkákról van szó.- Mikor helyezik üzembe az új gé­peket?- A második fél évben már ter­melniük kell. Sajnos, nagy az átfu­tás, a gépek megrendelése és beér­kezése között öt-hat hónap is eltelik.- Említette, hogy módosult a Su­zuki megrendelése. Más cégeknél is változtak, változnak az igények?- Amíg 1996-ban a Suzuki, az Elekthermox és az Ikea termelé­sünk csaknem kilencven százalé­kára vevő volt, ma legalább száz olyan vásárlónk van, amelynek évi több millió forint értékben szállí­tunk. Manapság sok kis vevő nem ritkán igen kacifántos igényét kell kielégítenünk. A kereslet egyértel­műen a munkaigényesebb termé­kek felé tolódott el.- Az edzett, vagy a ragasztott üveg a kelendőbb?- Jelenleg még edzett üvegből adunk el többet, de a ragasztott üveg iránt ütemesebben növekszik az érdeklődés.-A fél év végére kialakuló terme­lőkapacitásukkal milyen árbevétel érhető el majd évente?- Négymilliárd forint.- Megítélése szerint, mikorra feje­ződik be a nyers üveg drasztikus ár­növekedése? Úgy is kérdezhetném : meddig lesz rossz világ az üvegfel­dolgozókra?- Szerintem az alapüveg magas ára a jövő év végéig tartja magát. Ad­digra feltehetően megépülnek az új üvegkohók, amelyek lejjebb nyom­ják az árakat. Ezt a két évet úgy kell átvészelnünk, hogy megtartsuk a vevőinket, sőt, ha lehet, gyarapítsuk a számukat. Ehhez pedig több, jobb, eladhatóbb terméket kell elő­állítanunk. KOLAJ LÁSZLÓ ÉPÜL, SZÉPÜL A VÁMHIVATAL. Hosszabb időszak után beindult és folyamatosan halad a salgótarjáni vámhivatal műszaki-technikai fejlesztése. A hivatal épületének részleges felújítása már megtörtént, s a ta­valy átadott korszerű épületszárnyban már működik is a jövedéki alosztály. Jelenleg dolgoznak egy mo­dern ügyfélfogadó és különböző technikai helyiségek kialakításán, s feltehetően még januárban befejező- dik az országhatáron a közúti átkelő felújítása is. _______________________________________________■ I skolai bérkérdések Minimálbér: néhol a pótlékokkal (is) sáfárkodnának a munkáltatók? Bérkérdések foglalkoztatják a pedagógusokat is. Egyrészt a januártól esedékes 8,75 százalékos emelés, másrészt pedig a minimálbér kapcsán. Előbbivel nincs különösebb problé­ma, még ha van is. A szakma ugyanis évek óta tapasztalja, hogy a január 1-jétől járó összeggel majd csak hónapok múlva gazdálkodhatnak. A megemelt összegű minimálbér viszont, a kifizetések előtt alig három héttel is, vitákat ger­jeszt az iskolákban. Az óvodákban, iskolákban foglalkoztatottak, ha sérelmezik is, de elfogadják, hogy később jutnak a megemelt bérekhez. Évek óta rendszeresen visszaté­rő probléma, hogy az önkor­mányzatok többsége csak visz- szamenőleg folyósítja az emelt összegeket. Teszik ezt arra hivat­kozva , hogy az államháztartási törvény előírja, nem vállalhat­nak magukra többletkiadást ad­dig, amíg el nem készült a helyi költségvetés, amelynek határide­je március vége. Pedig a kifize­tésről a közalkalmazotti és költ­ségvetési törvény is rendelkezik, mégis több helyütt, a halogatás taktikáját alkalmazzák, bár egy­szer csak kifizetik a jogos járan­dóságot. Kérdéses viszont, vajon hozzájutnak-e minden oktatási intézményben az emelt összegű minimálbérhez? Pedagóguskö­rökben ugyanis annyiféle eljárá­si módszer alkalmazásáról be­szélnek, hogy némelyekben fel­merül a gyanú, az önkormány­zatok némelyike akarva vagy akaratlanul, de igyekszik meg­spórolni a 40 ezer forintos mini­málbér kifizetését. Lapunkhoz is érkeztek jelzé­sek erről, jobbára vidéki kisisko­lákból. Pedagógusok kifogásol­ták, hogy az iskolavezetés - fenn­tartói, azaz önkormányzati út­mutatások alapján - milyen fur­csán kalkulál. Érzékeltetésül csak egy példát ragadtunk ki a sok fur­csaság számítási mód közül: adva van egy pedagógus, akinek a havi illetménye 27 ezer forint. Részére úgy állapítják meg a minimálbért, hogy ehhez hozzáadják a külön­féle pótlékok összegét, mint pél­dául a területi, az osztályfőnöki stb, s véleményük szerint ez, ki­fogásolható. Érdeklődésünkre, ezt, meg­erősítette a Területi Államháztar­tási és Közigazgatási Információs Szolgálat megyei illetékese is, aki elmondta, helyesen gondolják a pedagógusok, hogy a pótlékokat nem lehet figyelembe venni a számításnál. A szakember azt ja­vasolja, vegyék elő a közalkalma­zottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, amelyből megismerhető, az illetmény fo­galma, az is, hogy mi tartozik a garantált illetmények körébe. Egyszóval mindaz - a fentieken kívül még a szakmai szorzó ga­rantált összege, a további szak- képesítés, szakképzettség elis­merésével összefüggő illetmény­növekedés - amelyek alapján az emelt összegű minimálbér ki­számítható. S amelyből kiderít­hető, a pótlékokkal, ez esetben nem célszerű „játszadozni”. Mindezekről egyébként olvas­hatni a gazdasági tárca honlap­ján is, ott, ahol a hozzáférhető­ség háttere kiépülhetett idáig... HÍREK SALGÓTARJÁN TÁRLAT BUJÁKRÓL. Január 18-án, csütörtökön 10.20 óra­kor nyílik a Madách gimnázi­um galériájában Petre István kiállítása. A tárlatot megnyitja: Török István, a Bujáki Általá­nos Iskola igazgatója. A kiállí­tás május 30-ig lesz megtekint­hető. KLUB AZ MTESZ-BEN. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nógrád Megyei Szervezete 2001-ben is megtartja minden hó utolsó csütörtöki napján hagyomá­nyos klubfoglalkozását. Az idén az első összejövetelt janu­ár 25-én 15 órától tartják az MTESZ Technika Házában, ahová minél nagyobb számban várjak a tagtársakat. DERKOVITS-GALÉRIA. A Bolyai János Gimnáziumban január 19-én, pénteken 10.30 órakor dr. Csongrády Béla, la­punk felelős szerkesztője nyit­ja meg Újhelyiné Csincsik Or­solya festőművész kiállítását. JUBILEUMI KONCERT. A 45 éves Váczi Gyula Zeneisko­lában január 19-én, pénteken 18 órakor tartandó hangverse­nyen közreműködnek a zene­iskola volt, jelenleg zenei pá­lyán tanuló növendékei: Bállá Tamás (oboa), Diósi Tamás (orgona), Gordos Éva (ének), Háry Péter (gordonka), Ma­gyar Szilvia (ének), Nagy Ág­nes (fuvola), Oláh Vilmos (he­gedű), Sóvári Katalin (zongo­ra) és Spáth Viktor (trombita). Zongorakísérő: Szabó Ist- vánné. BÁTONYTERENYE A MAGYAR KULTÚRA NAP­JA. A település önkormányza­ta és a városi közművelődési központ és könyvtár január 18- án, csütörtökön 16 órakor ren­dezi meg Nagy Márta festőmű­vész „Magyar tájak” című kiál­lításának megnyitóünnepsé­gét. Beszédet mond: Radics Ist­ván festőművész. Közreműkö­dők: az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti iskola tanulói, Szeberényiné Érdi Éva. A kiállítás február 17-ig te­kinthető meg. Üj feladatsor előtt a falu Nagyberuházás befejezése, a főút felújítása, a tele­pülés központi részének csinosítása, ezek a főbb ele­mei a karancsberényi önkormányzatra váró idei fel­adatsornak. Az Etessél közösen indított csatornázás a legjelentősebb ezek közül, de a Rákóczi út tervezett aszfaltozását is a fontos elvégzendőkhöz sorolják. A faluközpont kiépítése pedig többféle munkával fog járni, így például tereprendezéssel megfelelő környe­zetet szeretnének kialakítani egy díszkút elhelyezésé­hez, s a polgármesteri hivatal külső tatarozása is ebbe a műveletsorba tartozik. TÁRSASÁGI KÖZGYŰLÉS. Kedden este Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban közgyűlést tartott a Mik­száth Kálmán Társaság. Dr. Praznovszky Mihály elnöki beszámolójában áttekintette a 2000-es esztendő főbb történé­seit és körvonalazta a társaság ez évi terveit is. A közgyűlés két meghívott vendégével (Kis Ferenc műgyűjtő és Horesnyi László színművész) folytatott beszélgetésre később lapszámainkban visszatérünk. _______fotó; oyurián tibor F ogadatlan prókátor, mint álapa Más hangon szólt néhány perc múlva (Folytatás az 1. oldalról) ígéretéhez hűen, az apa jelentkezett másodjára. El­mondta, nincs megeléged­ve, a tanárok mismásolni igyekeztek, terelni a szót, így ő most, már továbblép, bíróságra adja az ügyet, merthogy gyerekjogok is vannak, erről felvilágosította rendőr, jogász barátja. Ő maga sem veréssel neveli a gyerekeit, ne tegye azt más sem, főként ne egy pedagó­gus. A rettegő gyereket leg­szívesebben más iskolába vinné, hiszen holtponton az ügy, a tanárt nem távolítják el onnan. 17. 20 óra. Érkezett a har­madik telefonos értesítés, ígéretét betartotta a polgár- mester is. Elmondta, mind­két fél meghallgattatott, jegyzőkönyv is készült, alá­írták a szülők. Arról is tájé­koztatott, az a döntés szüle­tett, fegyelmi eljárás indul a tanár ellen, ami megnyugta­tóan hatott a szülőkre. Mondta, beszélhetek az apá­val is. Ettől kezdve aztán min­den addig hallott és minden­ki akivel beszélt, gyanússá vált az újságírónak. Ki nem mondott igazat és ki az, aki hazudott és vajon miért? Mi a valós és mi a kitaláció, ki mit és miért akar takargatni, avagy kiteregetni? (Bár ez utóbbi, valójában a legérthe­tőbb az egészben.) Az apa hangja, beszéd- stílusa valahogy megválto­zott pár perc alatt. Olyany- nyira, hogy az újságíró mu­száj volt nekiszegezni a kérdést, vajon vele beszélt- e aznap két ízben? Vele ugyan nem, mondta az apa. Kérdés után felelet, s kide­rült, a 10 éves gyerek 13 éves. Az is, nem csak ő, ha­nem másik gyerek is kapott aznap, mivel beszélgetés­sel, röhögcséléssel, némi firkálgatással bontották a tanóra rendjét az osztály fe- leltetése idején. Talán azért is, mert - az apa állítása szerint - ők ketten nem vá­laszthattak, kijelölték nekik az énekelnivalót. Arra is fény derült, az apa fia ta­valy is kapott, akkor a tor­natanár verte el rajta a port. S annyi még, az apa nem szeretné, ha nyilvánosságra kerülne ügyük, a másik gyereké pedig végképp nem. Végső soron pedig az- amit másnap, az igazgató­nő személyes tájékoztatása is igazolt - hogy egy foga­datlan prókátor is bekap­csolódott az ügybe. Az igazi apa „alteregója”, aki kitartó­an követelte az ügy nyilvá­nosságra hozatalát. Megle­het, jót akart, az viszont biztos - az eset megismeré­sét követően - nagyon kel­lemetlen helyzetbe sodort volna minden szereplőt, ki­váltképp a két renitenskedő gyereket, s szüleiket, akik ódzkodtak a nyilvánosság­tól, még akkor is, ha tudják, hogy jogosan jártak el gyer­mekeik védelmében. Az újságíró általában szerzi, de olykor tálalják is neki az információt. Isten mentse azt, aki hisz, s azzal egyidejűleg nem kételkedik, s nem kérdez meg több érin­tettet is. Csak a mondásra kell gondolnia: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A fenti eset­ben pedig az sem kellet vol­na - az ügy jelentőségére va­ló tekintettel - hogy nevesít- se magát az informátor, hát még az, hogy álapaként „ad­ja el” a témát... JAKU

Next

/
Thumbnails
Contents