Nógrád Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-305. szám)

2000-12-30 / 304. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KÖZÉLET 2000. DECEMBER 30., SZOMBAT Okunk van optimistán a jövőbe tekinteni! Rétság példa értékű lobbyval csalogatja a multikat a város leendő ipari parkjába, Pásztón majd' ezer munkahelyet teremtett az osztrák érdekelt­ségű EGLO, Szécsényben a kevésbé kvalifikált munkaerőnek alakított ki tömeges munkahelyet az Euro-Candle, Balassagyarmaton pedig a megye történetének egyik legjelentősebb beruházását indította el az amerikai ér­dekeltségű Delphi-Calsonic. Salgótarjánban megkezdődött a befektetők betelepülésének legfőbb akadályát képező 21-es út gyorsítósávos program­ja, s ez jótékony hatással lesz Bátonyterenye fejlődésére is. Okunk van te­hát optimistán a jövőbe tekinteni - mondotta év végi szerkesztőségi össze­jövetelen Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, akinek ezúttal Kopka Miklós ügyvezető igazgató, dr. Csongrády Béla felelős szerkesztő és Plachy György kereskedelmi igazgató volt a beszélgetőpartnere.- Elnök úr, hogy látja a 2000. év végén Nógrád megyét1 - kérdeztük elsőként.- Á beszélgetés elején én is szeretnék feltenni két kérdést, s remélem, a mondan­dóm végén erre is választ tudok majd fo­galmazni. Az egyik kérdést sokan felteszik nekem is: jó irányban halad-e Nógrád me­gye? A másik akár az előző kérdésből is adódik: lehetünk-e optimisták? A rend­szerváltást követően nagyon sok gonddal, problémával kellett szembenéznünk, hi­szen jelentős cégeket, sőt iparágakat szün­tettek meg, nagyon sokan kerültek ki a munkaerőpiacról, és sajnos nagyon későn ébredt a megye, hogy mindezeket a prob­lémákat orvosolja. Bár volt a kilencvenes évek elején egy kihelyezett kormányülés, amelynek köszönhetően félmilliárd forin­tos csomagot kapott. A rendszerváltás utá­ni első választási ciklus egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy elindította a vezeté- kesivóvíz-programot, amelyben főszere­pet játszott a megyei önkormányzat. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg az áldatlan telefonhelyzet felszámolása. Ennek ellené­re a munkahelyteremtés, gazdaságfejlesz­tés tekintetében az első ciklusban csak egy városunknak sikerült jelentős eredménye­ket elérni: Pásztónak. Úgy is fogalmazhat­nám, hogy Pásztó ébredt elsőként a me­gyében. Az egy másik kérdés, hogy 1994- től ez a folyamat megtört, s a következő ciklusban ezt a „szerepkört” átvette Rétság.- On szerint mi volt Rétság ritka a fej­lesztések tekintetében?- Először is az a kényszerpálya, amit az ottani dandár felszámolása váltott ki: mun­kahelyek szűntek meg, beszállítói lehető­ségek vesztek el. S bár volt kormányzati törekvés, hogy megsegítsék az akkor kilá­tástalan helyzetű várost, de mégsem ez volt a döntő ok, ami miatt a TDK - mint el­ső „fecske” - végül is oda telepedett. Volt alkalmam beszélgetni a japán cég egyik vezetőjével, aki elárulta, hogy Közép-Eu- rópában azért esett hazánkra a választá­suk, mert az egyik barátja - akinek ma­gyarországi kötődése volt - olyan szívvel, lelkesedéssel beszélt országunkról, hogy Magyarországhoz nem férhetett semmi kétség. A lehetséges helyszínek között volt Rétság is. A sok kis apró mutató tekinteté­ben számos város megelőzte Rétságot, de a közép-kelet-európai igazgatót az győzte meg végül is - saját bevallása szerint -, hogy belenézett az ottani polgármester szemébe, s azt látta, hogy ebben az em­berben megbízhat. Vagyis, egy ekkora je­lentőségű beruházásnál a bizalom óriási jelentőséggel bír! Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy máshol meg azért nem jelentek meg a befektetők, mert ezt a bizalmat nem tudták felfedezni a döntés­hozók szemében, csak azt akartam jelez­ni, hogy ezt Rétságon megérezték. Az ezt követő befektetői döntéseknél nagy szere­pe volt annak, hogy a TDK ide tette le a voksát. S örömmel jelenthetem, hogy Rétság lesz a következő megyei település, amely megkapja az ipari park címet.- Milyen lehetőségek adódnak a többi város és kistérsége esetében?- Az a fejlődési pálya, amire Rétság rá­állt, Balassagyarmatot csak 1998-ban érte el. Amikor Gyarmaton új kézbe került a ká­belgyár, sajnos, elkezdődött egy visszaépí- tési folyamat. De ott nem volt akkora szere­pe az iparnak, mint mondjuk Salgótarján­ban. Ez a helyzet a jövőben azáltal változ­hat, hogy a Delphi-Calsonic itt építi meg a gyárát. Ezzel párhuzamosan azt is el kell mondanom, hogy a megye nyugati felében számos kisebb vállalkozás is megtelepe­dett a nagyok árnyékában, sőt, a mezőgaz­daság bizonyos területei is fejlődésnek in­dultak. Itt már 10 százalék alatti a munka­nélküliségi ráta. A fejlődés két legfőbb oka­ként én a nemzetközi 2-es út és Budapest közelségét említem, valamint azt, hogy az ipari parkot nem célnak, hanem eszköznek tekintették. Ha tovább jövünk keletre, egy­re inkább találkozunk a problémákkal. Szécsény esetében mégis azt mondom: büszkék lehetnek az elmúlt két évre, hi­szen itt is megvalósult egy zöldmezős be­ruházás, az Euro-Candle gyertyagyártó üzeme, amely további fejlesztés előtt áll, s ráadásul a kevésbé kvalifikált munkaerőt szívja fel. Sokan nem beszélnek róla, de ott van Szécsényben Gulyás Imre elektronika kft.-je is, amely jelenleg a megye egyik leg­nagyobb foglalkoztatója. Ha a Cserhátban nézünk szét, láthatjuk, hogy megint kezd felértékelődni a gyógynövény, a méz, s Bercelen is egy több száz főt foglalkoztató cég telepedett meg. Pásztóról részben már szóltam, s bár itt kevésbé érződnek a prob­lémák, azért felvetődik bennem, hogy mi­ért nem foglalkoznak a 21-es út mentén ki­alakítandó ipari terület előkészítésével, ami szinte kézenfekvő lenne. Bátonyterenye 3 évet késlekedett a gazdaságfejlesztéssel, a vállalkozási övezet cím elnyerését követő­en. Ma sem értem igazán, miért ebben a térségben kellett meghúzni a vállalkozási övezet határát, hiszen nagyobb előnnyel kecsegtetett volna, ha a négy várost (ide értve Pásztót és Szécsényt) is bekapcsol­ják. Ráadásul a tíz év előny már csak hét..., s effektiv eredményt nem tud felmutatni ez a térség. Ez azért minősíti azokat, akik eb­ben a térségben döntéshozói szerepkörben vannak. Salgótarján jó érzékkel fogott bele az ipari parkba, más kérdés, hogy ezzel hat évet késett, ráadásul ez hazánk egyik leg­drágább ipari parkja, miközben fajlagosan ez a park kapta a legnagyobb állami támo­gatást.- Ha már itt tartunk: gyakran rivalizál­nak a politikusok, hogy ez, vagy az kinek az érdeme...- Nem az az érdekes, hogy kinek az ér­deme: mindenkinek valamilyen szintű munkája megjelenik az eredmények mö­gött. Ez általában közös munka, közös si­ker. Volt aki kisebb, volt, aki nagyobb mér­tékben járult hozzá, volt, aki vissza akarta húzni, volt, aki előre akarta vinni. Hála Is­tennek, hogy ennek az eredője pozitív! Sal­gótarjánban azért megjelentek már a ki­sebb beruházók, sőt, épül az inkubátorház is. Van érdeklődés a város iránt, de a Buda­pesttől mért távolságát csökkentenünk kell. Legalább időben, ezt a célt szolgálja a gyorsítósávos program. Ez persze nem je­lenti azt, hogy elkerülő útra nincs szükség, csak éppen a kétéves költségvetésben ez a tétel nem élvez prioritást. A tárgyalásokat azonban nem hagytuk abba, s ígérni tu­dom, hogy a következő ciklusban - hason­ló helyzetben - megkapja a zöld jelzést ez is. De most a befektetők oldaláról kell szemlélni az ügyet, s ez dönti el a kérdést. Örömként és eredményként élem meg azt is, hogy Salgótarján három, még állami kézben lévő üzemében összesen 2,8 milli­árd forint értékű fejlesztési program (HYFERP) indulhatott el. S azt se feledjük, hogy az acélgyár és az öblösüveggyár pri­vatizációja 1998-ra már elő volt készítve - papíron. Ha ez akkor bekövetkezik, ma - úgy lehet - százaknak nem lenne munka­helye. A privatizáció is eljön, de nem mind­egy, milyen állapotban történik meg.- Sokan azt jósolják, hogy a jövő évtől megindul a kampánypoütizálás. Ön mi­lyen politizálás híve az új évezred első évei­ben?- Az eredményeknek örülni kell, függet­lenül attól, kinek a nevéhez kötődik. Mi el­ismerjük, hogy a kórház-rekonstruk­ció indulásához Kuncze Gábor akko­ri belügyminiszter ellenjegyzésére volt szükség. Nem vitatja senki a vál­lalkozói övezet cím elnyerésében végzett megyei lobbyzást sem. Sok minden köthető a polgári kormány­zathoz, sok mindennek van előzmé­nye, másoknak nincs. Az lenne a szerencsés, ha a főbb stratégiai kér­désekben egyetértés lenne, s pártál­lástól függetlenül minden felelős ve­zető e mögé felsorakozna. S vannak egyéb, kisebb horderejű kérdések, amelyben változhatnak a súlypont­ok. Főbb kérdés volt a három kórhá­zi rekonstrukció, ami páratlan törté­net az országban, de megvalósulni látszik. Ez kezdődött az Antall-érá­ban, folytatódott a Hom-időszakban, s az utóbbi döntéseket már az Orbán-kabinet hozta meg. Ilyen sorozat lenne kívánatos a jövőben is. S most szeretnék vál^zolni az általam feltett kérdésre: igenis jó irányban haladunk, s van okunk az optimizmusra, mert kedvező folyamatok indultak el, s él­vezzük a kormányzat támogatását is. A 2003-ra prognosztizált EU-csatlakozás újabb tőkecsatomákat nyit meg, amely re­ményeink szerint Nógrád megye gazdasá­gát sokkal dinamikusabb pályára állítja majd. Ehhez kívánok az itt élőknek kitar­tást, egészséget, s önbizalmat, s eredmé­nyekben gazdag új esztendőt! LEJEGYEZTE: T. NÉMETH LÁSZLÓ Megalapozták Salgótarján fejlődését, a város versenyképessé vált Évzáró beszélgetésre hívta meg Salgótarján megyei jogú város vezetőit Kopka Miklós, a Nógrádi Média Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója. Vendég volt Puszta Béla polgármester, Sarló Béla és dr. Angyal Dávid alpolgármester. Az eszmecserén szó esett a megyeszékhely gazdaságáról, célkitűzéseiről, a városlakók­kal, a civil szervezetekkel való kapcsolattartásról, a sportélet­ről, és arról is, mit jelent Salgótarján megyeszékhely szerepe, milyen kisugárzása van a városnak a megyére. Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere megfogalmazta, ami Salgó­tarjánban történik, az kihatással van Nógrád megye helyzetére is. Úgy vélte, korszakhatárhoz érkezett a megyei jogú város. Ennek lénye­gét abban foglalta össze, hogy az 1990-es évek közepéig - az előző évtizedek sikertelensége után - a város vezetői az elmúlt öt évben megalapozták a sikeres folytatást. Van tehát mire építeni a város kö­vetkező időszakát, van mit kiteljesí­tem - mondta a polgármester, hang­súlyozva: folyamatról van szó. A legjelentősebbnek a befekteté­sekhez kapcsolódó fogadókészség javítását, a város versenyképessé válását nevezte. Az ipari park bőví­tésénél (mint legfontosabb beruhá­zásnál) kiemelte, már 35 hektáros, közművesített terület áll rendelke­zésre zöldmezős beruházásokra, a közlekedési feltételek kialakításá­val. A már megjelent vállalatok mel­lé tavasszal további, termelőtevé­kenységek települnek az ipari park­ba. Az ipari park első két üteme egymilliárd forintba került, ehhez 70%-os támogatottsággal rendelke­zett a város. Megemlítette a polgár- mester az inkubátorház jelentősé­gét is, hiszen az összes magyaror­szági projekt közül a salgótarjáni in­kubátorházé benne volt abban a há­romban, amelyet Brüsszel az SPP- programon belül támogatott. Szólt a betelepülő cégekről is, a Sínia Kft.- ről (amelynek ötéves tervezett fej­lesztése 4-500 fős foglalkoztatással jár), az Art Technology és a Druktech Kft.-ről és a Palóc Nagyke­reskedelmi Kft.-ről. A 2001. év célkitűzése, hogy mi­előbb értékesítsék az ipari park bő­vített területét. Puszta Béla szerint reális esély van arra, hogy világcég települ Salgótarjánba - ez már nem­zetközi tekintetben is elviszi annak hírét, hogy milyen befektetési felté­teleket kínálnak a városban és a tér­ségben. Kopka Miklós kérdéseire kide­rült, egy amerikai és egy japán cég­ről van szó, amelyek ja­nuár végén döntenek ar­ról, Salgótarjánt választ­ják-e befektetésük szín­helyéül. Három kelet­magyarországi város van versenyben. A gazdaság fejleszté­sét és a városi élet minő­ségének javulását az inf­rastruktúra fejlesztésé­nek kell megalapoznia - tért át másik területre Puszta Béla, hozzátéve: ebben jelentős fejle­ményt hozott 2000, hi­szen sikeresen szerepelt az uniós pályázaton a 24 településsel együtt előkészített térségi hul­ladéklerakó-program. Az egymilli­árdos fejlesztést 89%-os támoga­tottsággal indíthatták. Jövőre kez­dődik a 21-es út egymilliárd forin­tos korszerűsítése. A polgármester megjegyezte, erre még nem lehet azt mondani, hogy a város érdem­ben részesülne a folyamatban lévő útfejlesztésekből, de legalább van fejlemény. Rendkívül jelentősnek nevezte, a Gazdasági Minisztérium pályázatához kapcsolódva, a 200 millió forintot meghaladó lakás- program elindítását, ehhez 142 mil­lió forintot nyert a megyeszékhely. Százmillió forintos projekt Salgó­tarján digitális alaptérképének el­készítése, amely a közműtérképek­kel válik teljessé. A polgármester is­mertette, előkészítették a nettó áron 4,3 milliárdos szennyvízprog­ramot. Kazár, Vizslás, Mátraszele és Salgótarján közös beruházása 3800 háztartást kapcsol be a háló­zatba, illetve kiszolgálja az ipari parkba települő cégek e vonatkozá­sú igényeit. Emellett bővítik a telep kapacitását is. A kormányzati tá­mogatásokat elnyerték, szeptem­berben az ISPA-programra is bead­ták a pályázatot. Három-négy éven belül megvalósítható a fejlesztés. Puszta Béla fontosnak nevezte, hogy a fejlesztéseket Salgótarján vállalható saját erővel tudja indítani .úgy, hogy a kötelező feladatok ellá­tásánál ez nem jelent alapvető problémákat. Hangsúlyozta: a már működő cégek növekedési pályán vannak, egyre nagyobb szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, az ár­bevétel-növekményben. Megemlí­tette itt az öblösüveggyár, az acél­gyár és a Silco Rt. Hyfer-program­ban való részvételét, valamint az SVT által a Wamsler megvásárlását is az év sikerei közé sorolta, mint ahogy a barnamezős beruházások között az olasz és az izraeli cég le­telepedését. Mindez együtt jár a humánfelté­telek javításának igényével - mond­ta Salgótarján vezetője, aki úgy fo­galmazott: fokozatos előrelépés lesz az oktatás, a kultúra, a szociális el­látások, az egészségügy és a sport területén. Bérben nem csak azt biz­tosítja a város, amit a központi költ­ségvetés rendez, miközben nem lesz létszámleépítés és intézmény­szűkítés. Az önkormányzat lehető­vé teszi, hogy minden intézmény élhessen a taneszközfejlesztés pá­lyázati lehetőségével. Tízmilliós alapot hoznak létre a legszínvonala­sabb munkát végző pedagógusok egyedi bérezésére. Szóba jött a városi létfeltételek ja­vítása is. A megyeszékhely vezetői összegyűjtötték az elmúlt évtize­dekben felhalmozódott, megoldat­lan problémákat, ide tartozik az utak, játszóterek, lépcsők, járdák, és a hulladékgyűjtés helyzete. Mindezt 5-6 éves programban akar­ják megoldani, de az eddiginél több pénzt fordítanak arra, hogy már a cikluson belül is érzékelhető legyen az előrelépés. Ez azt jelenti, hogy Salgótarján túljutott a mélyponton, megalapozták, hogy a város fejlődé­si pályára álljon. A fejlesztéseknek trendszerű változásokat kell ered­ményezniük a munkanélküliek számának csökkenésében, az el­vándorlás folyamatának lassulásá­ban, illetve a fizetőképes kereslet erősödésében. Kopka Miklós kíváncsi volt arra is, müyen hangulatuk volt a köz­meghallgatásoknak, hogyan érzé­kelik a fent elmondottakat a város­lakók. Mint a válaszokból kiderült, a megyeszékhelyen folyamatos a kapcsolattartás. A fórumok öt éve még idegesebb, veszekedősebb hangulatúak voltak, mára ezek nor­mális egyeztetéssé szelídültek, je­lentős részvétellel. A felvetések ugyanis számon kérhetőek, így az emberek látják, hogy van értelmük az észrevételeknek, annak, hogy jelzik a megoldandó feladatokat. Ja­vult a civil szervezetekkel való együttműködés is, az önkormány­zat 100 szervezettel van napi kap­csolatban, ezek bázisát megterem­tették. A beszélgetés során az is felvető­dött, milyen a kisugárzása Salgótar­jánnak a megyére. Puszta Béla hangsúlyozta, a közigazgatási sze­replők nem olthatják tó egymás akaratát, össze kell hangolniuk fej­lesztési elképzeléseiket. Kitért arra, Salgótarján nem úgy gondolkodik térségi szerepvállalásban, hogy rá­telepszik másokra - korrekt, kölcsö­nösségre épülő együttműködéseket alakít tó. A megyeszékhely fejlődé­se csak a térség fejlődésével együtt képzelhető el, ugyanígy a térség megerősödése sem képzelhető el Salgótarján megerősödése nélkül - mondta a polgármester. Újabb kérdésre a megyeszékhely vezetője elismerte, bizonyos érté­kek elvesztek a sport terén, a tarjáni versenysportot illetően visszalépés történt. Mint rávilágított, kényszer- helyzetet teremtett, hogy az önkor­mányzat egyedül maradt az ágazat finanszírozójaként. A figyelmet így a létesítmények működtetésére és az utánpótlás-nevelésre koncentrál­ják. Próbálják megteremteni annak alapjait, hogy újra tarthatóan mű­ködhessen a versenysport. Sarló Béla alpolgármester a be­szélgetésen hangoztatta: a várost a régi cégekkel nem lehetett kimozdí­tani helyzetéből. Ráadásul meg kel­lett erősíteni az önkormányzati cé­gek, a szolgáltatók helyzetét is. Nem volt más lehetőség, mint a zöldmezős beruházások elindítása - amit sokan kritizáltak annak ide­jén. Kiemelte a sorrendiséget, hi­szen a pénzt előbb a gazdaságba kellett fektetni, most viszont már le­het kivenni és a városlakók létfeltét­eleinek javítására lehet fordítani. Itt történik meg a polgármester által is említett léptékváltás - mondta. Dr. Angyal Dávid alpolgármester nagy jelentőségűnek tartja, hogy megszűntek az önkormányzatban az első ciklust jellemző politikai csatározások. Más politizálást vá­lasztott a testület, és azzal, hogy a viták a bizottságokban zajlanak, vé­leménye szerint magasabb színvo­nalon, jobban működő önkor­mányzat dolgozik Salgótarjánban. Az alpolgármester szólt arról, hogy kezd megszilárdulni a városban a szociális biztonság, példaként emlí­tette a támogatások 2001-ben életbe lépő új rendszerét. Kitért arra is, fel kell készülni az oktatás minőségi erősítésére, megfelelve a beruházók munkaerőigényeinek. Példaértékű­nek nevezte az idei év történései kö­zött a salgótarjáni praxisprivatizáci­ót. Úgy fogalmazott, az a cél, hogy jól érezzék magukat az emberek a városban, és itt maradjanak. Mint mondta, ez az önkormányzat tud ezért együtt dolgozni. DUDELLAI ILDIKÓ Becsó Zsolt (középen) volt lapunk vendége. Balra Plachy György, jobbra Kopka Miklós Balról jobbra: dr. Angyal Dávid. Puszta Béla és Sarló Béla szerkesztőségünkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents