Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-08 / 261. szám
2000. November 8., szerda HAZAI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal GAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁS. Új gazdaságpolitikai korszak kezdődik Magyarországon 2001. január 1-jén, amikor beindul a Széchenyi-program - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós országok magyarországi kamaráit képviselő több mint 200 üzletember előtt Budapesten. ____ _______________ ________________________________________ FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE T örvény a tiszta sportéletről A mindennapi tornaóra bevezetését az ellenzék is helyesli A kormánypártok támogatják a sporttörvényről készült javaslatot, az ellenzéki képviselők viszont úgy vélik, hogy a tervezet sok esetben túlszabályoz. A szokásos kedd délutáni interpellációs időben is folytatódott a vita Torgyán József és az agrártárca pénzügyeiről. Budapest Deutsch Tamás ifjúsági és sport- miniszter előterjesztésében elmondta, hogy a sporttörvény célja az ágazatban uralkodó káosz és ellentmondások megszüntetése. Ma túl bonyolult a sporttal foglalkozó szervezetek tevékenysége, ezért kevesebb, de hatékonyabban működő társulásra van szükség. Azt is tisztázni kell, hogy kinek mennyi jövedelme származik a sportból, mert ma még sokan jutnak törvénytelen módon jelentős összegekhez - jelentette ki a miniszter. A törvény elfogadása esetén a sportpályák lelátóin nagyobb eséllyel lehetne fellépni a tomboló szurkolók rendbontásai ellen. A nézőtéri biztonság érdekében ugyanis a szervezőknek joguk lenne a szigorúbb ellenőrzésre és a randalírozókat kitilthatnák a pályákról. Nemcsak a drukkerek, hanem a sportolók fegyelmezésével is foglalkozik a jogszabály, amely a munka törvénykönyve alapján szabályozná a testi vagy szellemi sportot űző polgárok jogait és kötelességeit. A parlamenti ellenzék és több független szakértő amellett, hogy elismeri a tervezet bizonyos pozitív vonásait, alapvetően elhibá- zottnak tartja az 1SM elképzeléseit. A törvény túl sok jogot adna az államnak, s ezzel együtt túl sok kötelezettséget róna például az önkormányzatokra, pluszpénzek odaítélése nélkül. Minden felszólaló támogatta, hogy az iskolákban legyen kötelező a mindennapi testnevelésóra. A hozzászólók szorgalmazták, hogy a javaslatról tartsanak hatpárti egyeztetést, mert egyes részek elfogadásához kétharmados többségre lenne szükség. Interpellációk A várakozásnak megfelelően a legtöbb interpelláló képviselő Torgyán József botránnyá dagadt ügyeivel, illetve az agrártárcától kiinduló pénzosztogatással foglalkozott. Mádai Péter (SZDSZ) például egyenesen a miniszterelnöktől szerette volna megtudni, hogy mikor ad „elbocsátó borítékot” Torgyán kezébe, ugyanis a honatya szerint a miniszteri esküt megszegő, valótlan vagyonnyilatkozatot közzétevő kormánytagot el kellene csapni. Orbán Viktor megbízásából az érintett, Torgyán válaszolt, visszautasítva az okirat-hamisítás és az adózók meglopásának vádját. Mint mondta, az 1990-ben, ’94-ben és ’98-ban tett vagyonnyilatkozatai mindenben megfelelnek a valóságnak, s az sem igaz, hogy saját szakállára közpénzeket osztogatna. Kelíer László (MSZP) az FVM-ből az Agrárinnovációs Kht.-n keresztül az FTC-nek utalt 25 milliós támogatás jogszerűségét vitatta. A honatya úgy véli: Torgyán miniszter-klubelnök egy nem létező program köntösébe bújtatva, valós pályáztatás nélkül juttatott közpénzt klubjának. A miniszter - miközben értelmetlen szélmalomharcnak nevezte Keller tudakozódását - válaszában azt bizonygatta, hogy az FTC az „életmódnaphoz” kapcsolódó pályázaton több jelentkező közül jogszerűen lett az első. Torgyán válaszait az interpellálók rendre nem fogadták el, ám a T. Ház megszavazta azokat. Burány Sándor (MSZP) és Szalay Gábor (SZDSZ) a korábban a Fidesz gazdasági tanácsadójaként dolgozó Varga Tamás ügyében folytatott „féloldalas” vizsgálatról kérdezték Varga Mihály pénzügy-minisztériumi államtitkárt. Az állítólag Simicska Lajos és Schlecht Csaba baráti körébe tartozó vállalkozó cégei egyes számítások szerint 2,5 milliárdos áfacsalást követtek el. Varga Tamás - Szalay szerint - úgy távozott az országból, hogy még csak ki sem hallgatták, s körözés sem folyik ellene. A honatya gyanítja: a késve indított vizsgálatok és Varga „kiengedése” hátterében az állhat, hogy a jó barát valamivel zsarolhatja ma kormányzati pozícióban lévő elvbarátait. A pénzügyi államtitkár, aki mindössze 500 milliós feljelentési ösz- szegről tud, cáfolta, hogy efféle összefonódásról lenne szó. _____________________________________TAKÁCS-WILK Búcsú a hálapénztől? Új Nemzeti Egészségfejlesztési Program indul Gógl Árpád egészségügyi miniszter a most nyilvánosságra hozott Nemzeti Egészségfejlesztési Program keretében továbbra is kitart amellett, hogy a jövőben sem szűkülhet a társadalombiztosítás által biztosított alapszolgáltatások köre. Budapest A program egyik fontos fejezete a gyógyítás anyagi kérdéseiről szól. Előrevetíti, hogy a közel azonos hatású, ám különböző költségekkel járó gyógyító eljárások közül ki fogják választani azt, amelynek finanszírozását az Országos Egészség- biztosítási Pénztár vállalja. A közkórházakban a magasabb szintű, nagyobb kényelmet nyújtó hotelszolgáltatásokért, illetve a beutaló nélkül igénybe vett ellátásokért az állampolgároktól külön anyagi hozzájárulást kérhetnek. Alapbér 200 ezer körül A kiegészítő díj bevezetésétől és az orvosok, egészségügyi dolgozók bérének rendezésétől azt várják, hogy fokozatosan visszaszorul a hálapénz rendszere. A bérek emelésére több variációt dolgozott ki a szaktárca. Az egyik szerint az ágazat dolgozóit egy lépésben - 26,2 százalékos átlagos béremeléssel - zárkóztatja fel a kornlány a nemzetgazdasági átlaghoz. Ezt két lépésben is elképzelhetőnek tartják, de ekkor a legrosszabb helyzetben lévő nővérek, ápolók béremelése valósulna meg elsőként. Létezik olyan elképzelés is, amely az orvosok bérszintjét a pénzügyi szférában dolgozókéhoz igazítaná. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a bírák és ügyészek bruttó bére legyen a mérce. Ez azt jelentené, hogy a legalacsonyabb orvosi .alapbér havi 200 ezer forint körül alakulna. Az ágazat dolgozóinak érdemi bérrendezésére évi 105-110 milliárd forint kellene. Az egészségesek védelme Gógl Árpád különösen fontosnak tartja az egészségfejlesztést és az egészségmegőrzést. A miniszter szerint ahhoz, hogy a magyar lakosság rendkívül rossz egészségi állapotában érzékelhető javulás álljon be, alapvető szemléCélkitűzések hat pontban 1. A korai halálozás csökkentése, elősegítve, hogy minden ember minél hosszabb és egészségesebb életet élhessen. 2. Egészséges életkezdetet biztosítani minden gyermeknek. Cél, hogy minél többen születhessenek tudatosan, vállaltan, a tervezett fogamzás időszakában, egészségileg felkészült szülőktől. 3. A keringési betegségek előfordulásának és társadalmi terheinek csökkentése. 4. A daganatos betegségek előfordulásának és társadalmi terheinek csökkentése. 5. Az alkohol, kábítószer és dohányzás okozta egészségártalom csökkentése. 6. Az elhízás és a túlsúlyos állapot okozta egészségártalom csökkentése. letváltásra van szükség. A lényeg, hogy az emberekkel már akkor is foglalkozni kellene, amikor még nem betegek. Jelenleg ugyanis a születéskor várható élettartam nálunk jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag. A férfiak életkilátásai a hatvanas évektől a kilencvenes évek elejéig romlottak, azóta lassan javulnak. A nők esetében folyamatos, kismértékű javulás figyelhető meg. A lelki egészségi állapot viszont fokozatosan romló tendenciát mutat. Jelenleg csaknem 200 ezer beteg áll pszichiátriai kezelés alatt. A kezelésben nem részesülők számát még megbecsülni sem merik a szakemberek. A 2006. évre elérendő célkitűzések között kiemelt helyen szerepel a lakosság körében tapasztalható - egyre gyakoribb - elhízás megfékezése, a daganatos betegségek okozta korai halálozás visszaszorítása. A 65 év alatti halálozást 15 százalékkal kívánják csökkenteni, míg ezzel párhuzamosan az élve születések arányát 10 százalékkal növelni. Fontosnak tartják ugyanakkor azt is, hogy az abortuszok Magyarországon még mindig magas Száma öt év alatt legalább 20 százalékkal csökkenjen. A tervek szerint az első orvoshoz fordulást, vagyis az alapellátást semmiképpen nem szabad díjfizetéshez kötni. Senkinek nem kell tehát attól tartania, hogy azért nem kapja meg a szükséges ellátást, mert nem tud fizetni a szolgáltatásért. Továbbra is hangsúlyozottan megmarad a szabad orvosválasztás lehetősége, vagyis semmiféle adminisztratív korlátozásra nem készül ezen a téren az egészségügyi kormányzat. Átalakul a kórházi ellátás A fekvőbeteg-intézményeket három csoportba sorolnák. Az elsőbe a területi ellátási kötelezettséggel működő, sürgősségi centrummal rendelkező közkórházak tartoznak majd. A másodikba - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által részlegesen finanszírozott - területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező intézmények sorolhatók. Ezekben a társadalombiztosítás legfeljebb csak a krónikus betegeket ellátó ágyakra köthet szerződést. A harmadik csoportba az OEP által nem finanszírozható, magántőkére épülő, önmaguk által meghatározott profillal működő intézmények kerülnek. Az első csoportba sorolt kórházak kiválasztása nyilvános pályázat útján történik majd. A területi ellátási körzeteket az Egészségügyi Minisztérium határozza meg. Az OEP kötelezően szerződik a kiválasztott kórházakkal a megállapított ágykapacitási határon belül. A finanszírozás a jelenlegi rend szerint történne, ám a mainál magasabb normatívákkal. Az OEP finanszírozásában - az első és a második csoportban egyaránt - csak olyan kórházak részesülhetnek, amelyek 2000. január 1-jén már rendelkeztek működési engedéllyel. NÉMETH ZSUZSA SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1900-1998 Olajbizottsági meghallgatás A közélet legmagasabb szintjén is szükség van a megtisztulásra - jelentette ki a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságának kisgazda elnöke azután, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalában meghallgatták Sándor István közelmúltban letartóztatott egykori főnyomozót. A beszámoló után egy MIÉP-es bizottsági tag megjegyezte: most már bizonyítottnak látszik, hogy az olajügyek elérték a politikát és megfertőzték az igazságszolgáltatást is. Szociális bérkiegészítés A Magyar Államkincstár tegnap átutalta az önkormányzatoknak a szociális területen dolgozók egyszeri bérkiegészítésének fedezetét - közölte Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A szociális intézményt működtető egyházi és társadalmi szervezetek a közigazgatási hivatalokon keresztül legkésőbb csütörtökön megkapják a kifizetésekhez szükséges pénzt. A kormány döntése értelmében az egyszeri bérkiegészítés öszHÍREK RÖVIDEN szege a pótlékokkal emelt bér, plusz 19 600 forint. Szocialista program „Magyarország mindannyiunké - az esély- egyenlőség programja” címmel olyan hosz- szú távú pártprogramjavaslat, kerül áz MSZP novemberi kongresszusa elé, amely élvezi minden platform támogatását - jelentette ki Kovács László pártelnök a szocialisták elnökségi ülése után. Elmondta azt is, hogy hamarosan találkozik Németh Miklós exkormányfővel és tájékozódik további terveiről. Történelmi kisvárosok Sok pénzbe kerül a történelmi városok karbantartása és fejlesztése, ráadásul a munkák csak az utóbbi tíz évben kezdődtek meg. Ezt Kőszeg polgármestere hangsúlyozta a történelmi kisvárosok polgármestereinek kétnapos tanácskozásán. A fejlesztést nehezíti, hogy ezeken a településeken nem könnyű megtartani a vállalkozókat, tehát kevesebb a helyi iparűzési adóból származó bevétel. Lemondott főigazgató A Környezetgazdálkodási Intézet megbízott főigazgatója, a közelmúltban sok visszáságot felderítő Mujzer János tegnap közös megegyezéssel távozott posztjáról, miután tárgyalt Ligetvári Ferenc környezet- védelmi miniszterrel. Az általa kezdeményezett belső vizsgálatok eredményeit átadta az igazságszolgáltatás szerveinek és úgy nyilatkozott, hogy az ügyek lezárásáig nem is kíván nyilatkozni. Gazdasági szerepcsere A Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala zökkenőmentesen átvette a belkereskedelmi és vendéglátó-ipari hatósági feladat okát. a gazdasági kamaráktól - mondta Gil-yán György, a hivatal vezetője. Elmondta azt is, hogy hozzájuk 14 tevékenység engedélyezése, nyilvántartásba vétele és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási feladatok ellátása került november 1-jétől. A kamarák 45 000 ügyet adtak át a hivatalnak. Közvetítőnyelv kellene Budapest A magyar nyelv nem csorbul, inkább gazdagodhat az Európai Unióhoz való csatlakozás után - hangzott el egy budapesti tudományos tanácskozáson.- Nyelvünkre hatással lesz az uniós tagság, s ez leginkább az idegen szavak tudatos átvételében jelentkezik - mondotta Szépe György nyelvészprofesz- szor vitaindító előadásában. - Ha a tervek szerint felveszik az Unióba a ma még csak tagjelölt országokat, vélhetően megvétózik a szervezet nyelvpolitikája is. Ma elméletben valamennyi tagállam hivatalos nyelve használható, hiszen az együttműködés egyik alapelve, hogy mindenki beszélhesse a saját anyanyelvét. Konferenciatolmácsok gondoskodnak arról, hogy a politikusok ne értsék félre egymást. Ám ez a szolgáltatás az angol, a francia és a német nyelv kivételével nem mindig elérhető. Ha a tagok, s vele a nyelvek száma tovább gyarapszik, ez a probléma hatványozottan jelentkezhet, ezért van szükség a jelenlegi nyelvi szabályozás felülvizsgálatára - mondta Szépe professzor.- A nemzetközi rendezvényeken nem megoldott a közvetítőnyelv kérdése - mondta előadásában Nanovfszky György, a Külügyminisztérium osztályvezetője. A megoldás egy semleges, nem élő nyelv lehetne, mint a Vatikánban a latin. Többen szorgalmazzák a könnyen elsajátítható mesterséges nyelv, az eszperantó elterjesztését.- RÉ -
